Olyan "koffer-atombomba" mĂĄr lĂŠtezett tĂśbb tiz ĂŠve oroszorszĂĄgban ĂŠs SzovjetuniĂł felbomlĂĄsĂĄt kĂśvetĂľen akkor hivatalosan kb.20 db.-al nem tudtak elszĂĄmolni!
Itt a piros,hol a piros!?? Na hol vannak????
Csak nemhogy Izrael is szerzett belĂľlĂźk?

ĂŠrdekes tudtommal pakisztĂĄn is atomnagyhatalom s ugyebĂĄr tĂĄlib fellegvĂĄr is egyben-tehĂĄt ha aggodnĂŠk akkor azĂŠrt tennĂŠm

Udvozlet! Nem tudom ,hogy tudjatok-e ,de a 2001 es Durbani "vila konferencia a racizmus elln"-en sok nemzet tamadta a racista cionista izraelt tetteik miatt. Erre cionek a terror katyat eloranva megfenyegettek a biralo vilago,hogy majd meglatja a vilag is hogy milyen szornyu az a terrorizmus. Mint tudjuk be is valtottak a szavukat a ciomaszatossak. Ezt is mar keszitik az tutti. Bevatja a fenyegeteset,ha elobb ok nem lesznek likvid -allva.

Fidel, amikor a zsidaj mĂĄsra mutogat akkor nyilvĂĄn sajĂĄt magĂĄt vetĂ­ti ki. Sajnos a veszĂŠly valĂłs ĂŠs minden zsidĂł ĂŠs a csatolt rĂŠszei ĂŠs a megvezetett hĂźlyĂŠk Ăśn ĂŠs kĂśzveszĂŠlyesek. TisztĂĄra MĂĄtrix. Aki nem velĂźnk van, az velĂźk van.

Izraeli nukleĂĄris fenyegetĂŠs ĂŠs a zsarolĂĄs
A Samson lehetĂľsĂŠg mĂŠg mindig fenyegeti a vilĂĄgot


http://translate.googleusercontent.co...ojQeu9-jvA

Úgy látom, mindenkinek ugyanaz jutott eszébe.

SzegĂŠny kis zsidĂłk nem tudnak kijĂśnni a pre-traumatikus stressz szindrĂłmĂĄjukbĂłl

Nem baj most mĂĄr a kutya sem figyel rĂĄjuk. RĂĄadĂĄsul minĂŠl hangosabbak annĂĄl jobban lesznek elutasĂ­tva.

Na, az izraeliek mĂĄr most beĂ­gĂŠrtek egy Ăşjabb 9/11-et az USA-nak, ha makacskodik ĂŠs prĂłbĂĄl ellenszegĂźlni a cionista vilĂĄghatalomnak. Nekem is egybĂľl ez jutott eszembe. Meg a Fukusima-i eset ĂŠs komolyan aggĂłdom Paks miatt. Itt van tĂľlĂźnk egy kĂśpĂŠsre ĂŠs fogalmam sincs mennyire bejĂĄratosak oda is az izraeliek, vagy bĂĄrmilyen zsidĂł tĂĄrsasĂĄg. RemĂŠlem nem voltak olyan hĂźlyĂŠk az elmĂşlt 24 ĂŠv kormĂĄnyai, hogy mint a japĂĄnok, Ăşgy Ăľk is beengedtek valami zsidĂł terrorista kĂźlĂśnĂ­tmĂŠnyt, akik esetleg mĂĄr nĂĄlunk is megbuherĂĄltĂĄk az atomerĂľmĂť szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpes rendszerĂŠt ĂŠs esetleg itt is felszereltek valamit, ami egyĂĄltalĂĄn nem oda valĂł. Ami az atombĂľrĂśndĂśket illeti, ĂŠn sokkal tĂśbb ilyen bĂľrĂśnd eltĂťnĂŠsĂŠrĂľl tudok.Van is errĂľl valami cikk a neten, ha mĂŠg nem tĂźntettĂŠk el.Meg nĂŠhĂĄny atombombĂĄt el is szĂłrtak itt-ott gyakorlatozĂĄs kĂśzben az USA-ban, meg a tengerpartjuk mentĂŠn.

Mormota, akkor bĂŠteszem!


BĂľrĂśndatombombĂĄk
2007. december 26., szerda - 21:53


KĂŠpzeljĂźnk el egy bĂľrĂśndĂśt, ami egy nukleĂĄris fegyvert rejt magĂĄban, akĂĄr egy ember is elviheti akĂĄrhova, s a megfelelĂľ pillanatban felrobbanthatja! Egyes emberek fantĂĄziĂĄjĂĄt azonnal megragadta e gondolat, s filmekben szerepeltettĂŠk ezen eszkĂśzt, mĂĄsok – ĂŠrthetĂľ mĂłdon – megrettentek a gondolattĂłl, hogy bĂĄrki felrobbanthatja Ăľket.
ValĂłjĂĄban lĂŠteznek ilyen eszkĂśzĂśk, vagy csak a hideghĂĄborĂşban megszokott ijesztgetĂŠsekrĂľl lenne szĂł?
1) Mi a bĂľrĂśndatombomba?

E kifejezĂŠst kĂŠtfĂŠle ĂŠrtelemben is hasznĂĄlhatjuk: ĂĄtvitt ĂŠrtelembe, a kĂśnnyebben mozdĂ­thatĂł, illetve mini atomfegyverekre kell gondolni, konkrĂŠt ĂŠrtelemben, pedig a mĂĄr emlĂ­tett bĂľrĂśndbe rejtett nukleĂĄris szerkezetekre – a cikk sorĂĄn bĂľrĂśndatombomba kifejezĂŠssel egyszerre utalok mindkĂŠt jelentĂŠsre.
A kĂśznapi beszĂŠdben, ha bĂľrĂśndatomfegyverek szĂłba kerĂźlnek, mindenki az utĂłbbi ĂŠrtelemben gondol ezekre (ĂŠs egyben ĂśsszekĂśti a szovjetekkel, oroszokkal), holott a bĂľrĂśndbe rejtett atombombĂĄk lĂŠtezĂŠse nem bizonyĂ­tott!
KonkrĂŠt ĂŠrtelemben, a bĂľrĂśndatombomba egy rendkĂ­vĂźl komplex, sĂťrĂ­tett ĂŠs hordozhatĂł eszkĂśz, melynek mĂŠrete kb.: 60 x 40 x 20 centimĂŠter. LĂŠnyegĂŠben egy olyan atombomba, amely esetĂŠben a bĂľrĂśnd jĂĄtssza a hordozĂł egysĂŠg szerepĂŠt.
2) TĂŠnyleg lĂŠteznek bĂľrĂśndatomfegyverek?

A vĂĄlasz: igen, legalĂĄbbis, kis mĂŠretĂť, mini bombĂĄk bizonyosan. TitkosszolgĂĄlati jelentĂŠsekbĂľl tudjuk, hogy a hideghĂĄborĂş alatt mindkĂŠt szuperhatalom folytatott kutatĂĄsokat kis mĂŠretĂť atomfegyverek kifejlesztĂŠse cĂŠljĂĄbĂłl. De a kutatĂĄsok eredmĂŠnyekĂŠnt megalkotott fegyverek nem fĂŠrnĂŠnek el egy bĂľrĂśndben, aktatĂĄskĂĄban, az viszont tĂŠny, hogy akĂĄr egy ember is kĂŠpes mozgatni azokat.

A hordozhatĂł nukleĂĄris fegyverek Ăśtlete sem ĂŠppen Ăşj. Egy Ăşjabb elhatĂĄrolĂĄst kell elvĂŠgezni: kĂźlĂśnbsĂŠget kell tenni a hordozhatĂł nukleĂĄris fegyverek (lĂŠnyegĂŠben a bĂľrĂśndatombombĂĄk ĂĄtvitt ĂŠrtelemben) ĂŠs a bĂľrĂśndatombombĂĄk kĂśzĂśtt.

2.1) Az 1950-es, 60-as ĂŠvek sorĂĄn az amerikaiak kĂŠszĂ­tettĂŠk el az elsĂľ hordozhatĂł nukleĂĄris fegyvert, amit Atomic Demolition Munition-nak (~ RombolĂł AtomlĂľszer) neveztek, s elsĂľsorban nukleĂĄris aknakĂŠnt akartĂĄk hasznĂĄlni.

Suitcasenuke1A kĂźlĂśnleges erĂľk – elsĂľsorban a SEAL – szĂĄmĂĄra is fejlesztettek egy ADM-t, ezt Special Atomic Demolition Munition-nak (~ KĂźlĂśnleges RombolĂł AtomlĂľszer) neveztĂŠk. LĂŠnyegĂŠben egy hĂĄtizsĂĄk volt (sĂşlya: 100 font kĂśrĂźl), melyek hidak, alagutak felrobbantĂĄsĂĄra kĂ­vĂĄntak felhasznĂĄlni. KĂŠt gyalogos katonĂĄra bĂ­ztak egy darabot, melyet, sĂşlya miatt felvĂĄltva cipeltek.

Baloldalon a 60-as ĂŠvekben kĂŠszĂ­tett titkosĂ­tĂĄs alĂłl feloldott fotĂł lĂĄthatĂł, mikĂśzben az eszkĂśzt mutatjĂĄk be.

SADMEgészen az 1980-as években megkötött fegyverkorlátozási szerzõdésig raktároztak ilyen fegyvereket, utána leszerelték azokat. Így végül sosem vetették be ezeket, s jelenleg múzeumi kiállítási tárgy (a robbanóanyag nélkül persze).

Az amerikai vezetĂľk biztosak benne, hogy a szovjetek is kĂŠszĂ­tettek hasonlĂł szerkezeteket.

A szovjetek a mini nukleĂĄris eszkĂśzĂźket szintĂŠn, elsĂľsorban nukleĂĄris aknakĂŠnt kĂ­vĂĄntĂĄk hasznĂĄlni, mĂĄsrĂŠszt a Specnaz elit alakulat szĂĄmĂĄra fejlesztettĂŠk ki.

A szovjet tudĂłsok is komoly erĂľforrĂĄsokat szenteltek minĂŠl kisebb nukleĂĄris fegyverek kifejlesztĂŠsĂŠre. Az elsĂľ hordozhatĂł fegyverek fenntartĂĄsa rendkĂ­vĂźl kĂśltsĂŠges volt, emellett tĂşl nagyok ĂŠs nehezek voltak ahhoz, hogy egy ember cipelje azokat.
A 1970-es ĂŠvekben a fegyverek mĂŠretĂŠt ĂŠs sĂşlyĂĄt is sikerĂźlt csĂśkkenteniĂźk (mĂŠretek: 60 x 45 cm, sĂşly: 145 kg). Ezek lĂŠnyegĂŠben mĂłdosĂ­tott nukleĂĄris fegyverek voltak, nagyjĂĄbĂłl 1 kilĂłtonna robbanĂłerĂľvel.

MK-54 SADMValaha megĂŠpĂ­tett legkisebb – ĂŠs hivatalosan elismert – nukleĂĄris robbanĂłfej az amerikai fejlesztĂŠsĂť W54, melyet az 50-es ĂŠvek vĂŠgĂŠn teszteltek. A W54-t eredetileg egy aknavetĂľvel gondoltak kilĂľni, s 0.01 kilĂłtonna robbanĂłerĂľvel rendelkezett (kb. 1-2 hĂĄztĂśmbĂśt tudna eltĂśrĂślni a fĂśld szĂ­nĂŠrĂľl).

A W-54 elĂŠg kĂśnnyĂť volt, ahhoz, hogy „bĂľrĂśndatombomba”-kĂŠnt tekintsĂźnk rĂĄ. A W-54-est felhasznĂĄltĂĄk egyrĂŠszt az Mk-54 SADM (Small Atomic Demolition Munition) alapjĂĄul. Az MK-54 lĂŠnyegĂŠben egy W-54 volt, csak nagyobb ĂŠs nehezebb. Egy hĂĄtizsĂĄkot kell elkĂŠpzelni. JĂł lehet az Mk-54 SADM-t „bĂľrĂśndatombombĂĄnak” hĂ­vtĂĄk, de sĂşlya miatt mĂŠgsem tekinthetĂľ annak, legalĂĄbbis nem konkrĂŠt ĂŠrtelemben

MĂĄsrĂŠszt a Davy Crockett 120 mm robbanĂłfejnĂŠl. Ebben az esetben egy 40 x 60 cm-es hengert kell elĂŠkĂŠpzelni, mely 68 kg-t nyomott.

Az amerikai hadsereg tĂśbb 155 mm-es nukleĂĄris tĂźzĂŠrsĂŠgi tĂśltĂŠnyhĂźvelyt fejlesztett ki. Ezek kĂśzĂźl csak egyet hasznĂĄltak fel, a W-48-ast. A W-48 robbanĂłfej 86 cm hosszĂş volt ĂŠs 53.5-58 kg-t nyomott, teljesĂ­tmĂŠnye: 70 – 100 tonna volt

W-54 Davy Crockett

A legkisebb nyilvĂĄnossĂĄgot kapott, tesztelt, robbanĂłfej ĂĄtmĂŠrĂľje 12.7 cm, hossza 62.2 cm, sĂşlya 43.5 kg, teljesĂ­tmĂŠnye 190 tonna volt, de ez kevĂŠsnek bizonyult a lĂĄncreakciĂł beindĂ­tĂĄsĂĄhoz, s a kĂ­sĂŠrletek sorĂĄn egyszer sem sikerĂźlt beindĂ­tani a lĂĄncreakciĂłt.

[NukleĂĄris lĂĄncreakciĂłrĂłl beszĂŠlĂźnk, ha egy magreakciĂł termĂŠke Ăşjabb magreakciĂłt vĂĄlt ki. Ez a magreakciĂłk szĂĄmĂĄnak exponenciĂĄlis vĂĄltozĂĄsĂĄt jelenti. LĂŠnyege az, hogy a maghasadĂĄs sorĂĄn felszabadulĂł 2-3 neutron Ăşjabb maghasadĂĄst vĂĄltson ki. Az egy hasadĂĄsbĂłl szĂĄrmazĂł neutronok szĂĄmĂĄt, amelyek Ăşjabb hasadĂĄst vĂĄltanak ki, k sokszorozĂĄsi tĂŠnyezĂľnek nevezzĂźk. A fentebb felsorolt folyamatok valĂłszĂ­nĂťsĂŠgeinek arĂĄnya hatĂĄrozza meg a k ĂŠrtĂŠkĂŠt:
- k < 1 a lĂĄncreakciĂł megszĂťnik &#8211; szubkritikus ĂĄllapot,
- k = 1 a lĂĄncreakciĂł stacionĂĄrius (a mĂĄsodpercenkĂŠnti hasadĂĄsok szĂĄma ĂĄllandĂł) &#8211; kritikus ĂĄllapot,
- k > 1 a mĂĄsodpercenkĂŠnti hasadĂĄsok szĂĄma exponenciĂĄlisan nĂśvekszik &#8211; szuperkritikus ĂĄllapot.]

A kompakt nukleĂĄris tĂźzĂŠrsĂŠgi tĂśltĂŠnyhĂźvelyekben (208 mm vagy kiseb mĂĄskĂŠnt kĂŠnyszerĂ­tik a subkritikus ĂĄllapotĂş anyagot szuperkritikus ĂĄllapotba. A lineĂĄris implĂłziĂł ĂŠrtelmĂŠben az alacsonyabb sĂťrĂťsĂŠgĂť subkritikus ĂĄllapotĂş anyag ĂśsszeprĂŠselĂŠse kĂśvetkeztĂŠben gĂśmbĂślyĂť, magasabb sĂťrĂťsĂŠgĂť, nagyobb kritikus ĂĄllapotĂş formĂĄt vesz fel. Ahogy a robbanĂĄsi folyamat befelĂŠ prĂŠseli az anyagot, a hasadĂł anyag elĂŠri a szuperkritikus ĂĄllapot.

E megoldĂĄs alkalmazĂĄsa mellett a leglaposabb bomba kb. 5 cm vastag lenne.

Suitcasenuke5

2.2) A bĂľrĂśndatombombĂĄk konkrĂŠt ĂŠrtelemben &#8211; tehĂĄt a bĂľrĂśndbe rejtett nukleĂĄris szerkezetek &#8211; mĂĄs kĂŠrdĂŠs!
Mint mĂĄr emlĂ­tettem nincs kĂŠzzel foghatĂł bizonyĂ­tĂŠkunk arra nĂŠzve, hogy valaha is ĂŠpĂ­tettetek volna ilyen bombĂĄt, Ă­gy csak a kĂźlĂśnbĂśzĂľ kijelentĂŠsekre tĂĄmaszkodhatunk.
A bĂľrĂśndbe rejtett atombombĂĄk 1997-ben Alexander Ivanovics Lebed &#8211; volt nemzetbiztonsĂĄgi tanĂĄcsadĂł &#8211; nyugalmazott orosz tĂĄbornokkal folyatott &#8222;60 perc&#8221; cĂ­mĂť interjĂş ĂŠs egyĂŠb a nyilatkozatai kĂśvetkeztĂŠben kerĂźltek reflektorfĂŠnybe. A nyugalmazott tĂĄbornok arra figyelmeztetett tĂśbbek kĂśzt, hogy OroszorszĂĄg nem tud elszĂĄmolni 80-100 db egyenkĂŠnt 1 kilĂłtonna robbanĂłerejĂť bĂľrĂśndatombombĂĄval, s azok bĂĄrhol lehetne a vilĂĄgon, s bĂĄrki megszerezheti azokat.

&#8222;Azt mondom, tĂśbb mint 100 fegyver, a feltĂŠtelezett 250-bĂľl, nem ĂĄll az orosz fegyveres erĂľk ellenĂľrzĂŠse alatt. Nem tudom, hol lehetnek. Azt sem tudom, vajon megsemmisĂ­tettĂŠk-e azokat, vagy valahol rejtegetik, avagy eladtĂĄk, esetleg elloptĂĄk, nem tudom.&#8221; &#8211; nyilatkozta a volt tĂĄbornok, mondanom sem kell OroszorszĂĄg mindent tagadott.

TovĂĄbbi adatok kerĂźltek napvilĂĄgra 1998 nyarĂĄn, amikor is Stanislav Lunev &#8211; katonai hĂ­rszerzĂľ ĂźgynĂśk &#8211; kĂśnyvĂŠben arrĂłl Ă­r, hogy volt szovjet hĂ­rszerzĂľ ĂźgynĂśkĂśk bĂľrĂśndatombombĂĄkat (konkrĂŠt ĂŠrtelemben) rejtegetnek az USA terĂźletĂŠn, s egy esetleges jĂśvĂľbeli konfliktus esetĂŠn felhasznĂĄljĂĄk azokat.

&#8220;VilĂĄgos utasĂ­tĂĄsokat kaptam: MeghatĂĄrozott helyeken kellett volna bevetni a fegyvereinket, tĂśbbek kĂśzt a nukleĂĄrisakat is,&#8221; nyilatkozta Lunev californiai kongresszusi meghallgatĂĄsĂĄn.

A jelenlĂŠvĂľk feljegyeztĂŠk, hogy Lunev sosem tudott meghatĂĄrozni egyetlen emlĂ­tett helyet sem.

Lunev ĂĄllĂ­tĂĄsa szerint e bombĂĄk ĂŠvekig mĂťkĂśdĂľkĂŠpesek maradhatnak, ha megfelelĂľ elektromos forrĂĄsra kapcsoljĂĄk azokat.
&#8220;Abban az esetben, ha ĂĄramkimaradĂĄs lĂŠpne fel mĂťkĂśdĂŠsbe lĂŠpnek a tartalĂŠk elemek. Amennyiben az elemek kezdenek lemerĂźlni, a bomba egy kĂłdolt Ăźzenetet kĂźld az orosz nagykĂśvetsĂŠgen, konzulĂĄtuson talĂĄlhatĂł GRU ĂĄllomĂĄsra.&#8221;
Lunev is megerĂľsĂ­tett Lebed hiĂĄnyzĂł bĂľrĂśndatombombĂĄkrĂłl tett nyilatkozatĂĄt
&#8220;a hiĂĄnyzĂł bombĂĄk szĂĄma majdnem megegyezik azon amerikai stratĂŠgiai cĂŠlpontok szĂĄmĂĄval, amelyek ellen be kellett volna vetni e fegyvereket&#8221;.

2001-ben Barbara Walters interjĂşt kĂŠszĂ­tett Vladimir Putyin-val, melyben az orosz elnĂśk a kĂśvetkezĂľkĂŠppen nyilatkozott a bĂľrĂśndatombombĂĄrĂłl:

&#8220;Nem hiszem, hogy ezek lĂŠtezĂŠsĂŠben. Ezek csak legendĂĄk. Egyesek nyilvĂĄn azt feltĂŠtelezik, hogy valaki megprĂłbĂĄlt nukleĂĄris titkokat eladni. De nincs dokumentĂĄlva, hogy valaha is vĂŠgeztek-e volna ilyen kutatĂĄsokat.&#8221;

2004-ben a Kreml SzĂśvetsĂŠgi HĂ­rszolgĂĄlata, interjĂşt kĂŠszĂ­tett Viktor Yesin vezĂŠrezredessel, (orosz stratĂŠgiai rakĂŠta egysĂŠgek vezetĂľje), melyben Ăşgy vĂŠlte Lebed-t a gyakorlatozĂĄsok sorĂĄn hasznĂĄlt kĂźlĂśnleges aknĂĄk tĂŠveszthettĂŠk meg, s ezeket gondolta bĂľrĂśndatombombĂĄknak.
Yesin Ăşgy vĂŠlte egy igazi bĂľrĂśndatombomba elkĂŠszĂ­tĂŠse tĂşl kĂśltsĂŠges ĂŠs nehĂŠzkes lenne, ahhoz, hogy bĂĄrmely ĂĄllam idĂľt fecsĂŠreljen arra, rĂĄadĂĄsul nem lenne mĂťkĂśdĂľkĂŠpes tovĂĄbb pĂĄr hĂłnapnĂĄl, mivel a hasadĂłanyag elbomlana.
&#8220;Senki sem akar jelenleg kifejleszteni ilyen eszkĂśzĂśket,&#8221; &#8211; hangsĂşlyozta.
3) BĂľrĂśndatombomba ĂŠpĂ­tĂŠse

A hideghåború alatt mindkÊt nagyhatalom rendelkezett mini nukleåris fegyverek lÊtrehozåsåhoz szßksÊges &#8211; megfelelþ &#8211; tudåssal, de egyik sem tudott &#8211; hivatalos informåciók alapjån &#8211; olyan bombåt alkotni, mely belefÊrt volna egy bþrÜndbe, vagy aktatåskåba. Igaz a fenti ållítåst megcåfolni låtszik, hogy a Washington kÜzpontú Center For Defense Information (CDI) jelentÊse alapjån az amerikaiak a 70-es Êvek vÊgÊn kÊpesek voltak akkora szerkezetet elþållítani, mely belefÊrhet egy bþrÜndbe.

Suitcasenuke6
3.1) ElmĂŠletben

A legkisebb ilyen szerkezet egy darab &#8211; normĂĄl kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt, maximĂĄlis sĂťrĂťsĂŠgĂť &#8211; plutĂłnium (vagy U-233).

A Pu-239 sĂşlya 10.5 kg ĂŠs 10.1 cm ĂĄtmĂŠrĂľjĂť. Egy darab kritikus anyag segĂ­tsĂŠgĂŠvel 10-20 tonna robbanĂłerejĂť detonĂĄciĂł idĂŠzhetĂľ elĂľ.
A 1.2 kritikus tĂśmeg akĂĄr 100 tonnĂĄs, egy 1.35 kritikus tĂśmeg 250 tonnĂĄs robbanĂĄst is elĂľidĂŠzhet. MegfelelĂľ technolĂłgiĂĄval rendelkezĂľ ĂĄllamok, a fĂşziĂł megfelelĂľ gyorsĂ­tĂĄsĂĄval &#8211; elmĂŠletileg &#8211; 1 kilĂłtonnĂĄs bombĂĄt is kĂŠszĂ­thetnek ugyanennyi anyagbĂłl.

Az a mennyisÊgÝ anyag, melyben beindul a låncreakció, a kritikus tÜmeg. A kritikus tÜmeghez szßksÊges hasadóanyag mennyisÊge fßgg a felhasznålt anyag sÝrÝsÊgÊtþl, formåjåtól Ês dúsítottsågåtól. A nagy erejÝ robbanås Üsszenyomja az anyagot, s nÜveli annak sÝrÝsÊgÊt, igaz így csÜkkenti a kritikus tÜmeget. Általånossågban elmondhatjuk, hogy ha robbanóanyagot adunk a meglÊvþ maghoz, az ÊrtelemszerÝen tovåbbnÜveli a tÜmeget.

A rendszer sĂşlya tovĂĄbb csĂśkkenthetĂľ vĂŠkony berillium visszaverĂľ rĂŠteg alkalmazĂĄsĂĄval, igaz e megoldĂĄs nĂśveli a keresztmetszetet. MiutĂĄn a berillium nĂŠhĂĄny centimĂŠter vastag, a plutĂłnium mag sugara a berillium rĂŠteg vastagsĂĄgĂĄnak 40-60%-val csĂśkkenthetĂľ. Mivel eltĂŠrĂľ sĂťrĂťsĂŠgĂť a kĂŠt anyag (10:1) nĂŠhĂĄny kilĂłgrammot nyerhetnek hasznĂĄlatĂĄval.

Egy bĂľrĂśndatombomba elkĂŠszĂ­tĂŠse sorĂĄn hatĂŠkony hasadĂłanyagot (plutĂłnium vagy U-233) kell hasznĂĄlni ĂŠs pontosan annyi nagy erejĂť robbanĂłanyagot, ami elĂŠgsĂŠges a mag normĂĄl sĂťrĂťsĂŠgnĂŠl nem nagyobb mĂŠrtĂŠkĂť ĂśsszeprĂŠselĂŠsĂŠhez, valamint vĂŠkony berillium visszaverĂľ rĂŠteg.

A bĂľrĂśndatombomba kĂŠt csĂśvet tartalmaz, melyek 1-1 darab urĂĄniumot tartalmaznak, s mikor ezek ĂśsszeĂźtkĂśznek, bekĂśvetkezik a robbanĂĄs.

MegbecsĂźlhetĂľ az elĂŠrhetĂľ legalacsonyabb tĂśmeg, mĂŠg megfelelĂľ mĂŠrtĂŠkĂť robbanĂłerĂľ mellett. Mivel alapĂĄllapotĂş plutĂłnium sĂşlya: 10,5 kg ĂŠs e sĂşly 20-30%-nak megfelelĂľ mennyisĂŠgĂť robbanĂłanyag kell, tehĂĄt eddig 13 kg-nĂĄl jĂĄrunk. A vĂŠkony berillium rĂŠteg nĂŠhĂĄny kilĂłval csĂśkkenti e sĂşlyt, de a szĂźksĂŠges nagy erejĂť robbanĂłanyag, idĂľzĂ­tĂľ rendszer stb. nĂśveli a sĂşlyt. AbszolĂşt elmĂŠleti minimum sĂşly: 11-15 kg, s inkĂĄbb a 15 kg-hoz kĂśzelebb.

A fenti szĂĄmĂ­tĂĄsokra jĂł pĂŠlda a W-54 Davy Crockett. MindenidĂľk egyik legkĂśnnyebb amerikai robbanĂłfeje volt, 23 kg-t nyomott ĂŠs a robbanĂłereje &#8211; kĂźlĂśnfĂŠle verziĂłk tekintetĂŠben &#8211; 10 tonnĂĄtĂłl 1 KilĂłtonnĂĄig terjedt. A robbanĂłfej tojĂĄs formĂĄjĂş volt, a legvĂŠkonyabb pontjĂĄn 27.3 cm, mĂ­g legvastagabban 40 cm ĂĄtmĂŠrĂľjĂť volt.
A teszt szerkezet, melyet 1958. oktĂłber 15.-n ĂŠs 29.-n robbantottak fĂśl, csupĂĄn 16 kg-t nyomott.

Vahid Majidi (korĂĄbban a Los Alamos National Laboratory&#8217;s kĂŠmiai rĂŠszlegĂŠnek vezetĂľje). Jelenleg az FBI-nak dolgozik, tudomĂĄnyosan kĂ­vĂĄnta bebizonyĂ­tani, hogy a bĂľrĂśndatombombĂĄk nem jelentenek akkora veszĂŠlyt, mint egyesek ĂĄllĂ­tjĂĄk.

Curt Weldon egy elkĂŠpzelt bĂľrĂśndatombomba makettjĂŠt tartja a kezĂŠbenKezdĂŠskĂŠnt meghatĂĄrozta egy a Hollywood-i filmekben lĂĄthatĂł tĂĄska mĂŠreteit 61 x 25,4 x 30,5 cm, sĂşlya: kevesebb 22.7 kg, tehĂĄt egy ember is kĂŠpes cipelni.
A nukleĂĄris szerkezet vagy plutĂłniumot, vagy urĂĄniumot hasznĂĄl. 9,96 kg plutĂłnium vagy 58,89 kg urĂĄnium szĂźksĂŠges egy nukleĂĄris robbanĂĄs elĂľidĂŠzĂŠsĂŠhez. MindkĂŠt anyag esetĂŠben szĂźksĂŠg van nagy erejĂť robbanĂłanyagra is, urĂĄnium esetĂŠn egyĂŠrtelmĂťen tĂśbbre.
JĂł lehet az urĂĄnium kĂśnnyebben beszerezhetĂľ, de nehezebb is &#8211; tĂşl nehĂŠz ahhoz, hogy valaki egy bĂľrĂśndben cipelje.

TovĂĄbbĂĄ lĂŠnyeges kĂŠrdĂŠs a karbantartĂĄs. Minden nukleĂĄris fegyvert karban kell tartani, kĂźlĂśnben kĂśnnyen elveszĂ­theti hatĂŠkonysĂĄgĂĄt, e tĂŠtel a kis nukleĂĄris fegyverekre fokozottan ĂŠrvĂŠnyes. A raktĂĄron ĂľrzĂśtt fegyverek 1-2 ĂŠv alatt elveszĂ­thetik hatĂŠkonysĂĄgukat, s hiĂĄba tĂśri fel valaki a vezĂŠrlĂľ rendszerĂźket, semmit sem ĂŠr mĂĄr a fegyverrel.

Amennyiben lĂŠteznek bĂľrĂśndbe rejtett atombombĂĄk, azok pĂĄr hĂłnap &#8211; vagy mĂŠg rĂśvidebb idĂľ &#8211; alatt hasznĂĄlhatatlanokkĂĄ vĂĄlnak, mivel egyrĂŠszt elbomlik a hasadĂłanyag, mĂĄsrĂŠszt az elektronikĂĄt nem lehet kellĂľen megvĂŠdeni, s tĂśnkreteszi a sugĂĄrzĂĄs!
Ebben az esetben is szĂĄmolni kell egy tovĂĄbbi veszĂŠllyel: a hatĂĄstalannĂĄ vĂĄlt bomba egyes alkatrĂŠszeit felhasznĂĄlhatjĂĄk egy Ăşj fegyver kĂŠszĂ­tĂŠsekor.
Itt kerĂźl kĂŠpbe a terrorizmus!
4) KĂŠszĂ­thetnek a terroristĂĄk bĂľrĂśndatombombĂĄt?

Mind az amerikaiak, mind a szovjetek ĂĄltal kĂŠszĂ­tett bĂľrĂśndatombombĂĄk komoly mĂŠrnĂśki ĂŠs gyĂĄrtĂĄsi kapacitĂĄst igĂŠnyeltek. Egyetlen terrorista szervezet, s jĂł nĂŠhĂĄny orszĂĄg, sem tudnĂĄ megĂŠpĂ­teni nĂŠhĂĄny skicc alapjĂĄn. Mindannyian tudjuk, hogy, ami egyszerĂťnek tĂťnik a tervek alapjĂĄn gyakran kivitelezhetetlen a gyakorlatban!
A legnagyobb Ă­gy nem is az ĂŠpĂ­tĂŠs, hanem a vĂĄsĂĄrlĂĄs jelenti. A terrorista szervezetek ĂśsszegyĂťjthetnek elĂŠg tĂľkĂŠt, s vĂĄsĂĄrolhatnak egyet, avagy esetleg ellophatnak egyet, avagy szerezhetnek hasadĂłanyagot ĂŠs segĂ­tsĂŠgĂŠvel ĂŠpĂ­thetnek egy bombĂĄt. ValĂłban valĂłs veszĂŠlyt jelent e lehetĂľsĂŠg?

Sajnos a vålasz igen. Amíg erþsen megkÊrdþjelezhetþ, hogy a feketepiacon sÊrtetlen atomfegyvert lehet venni, annak nincs akadålya, hogy alkatrÊszeket Ês hasadóanyagot (kÊrdÊs: elegendþ mennyisÊget?) våsåroljanak a terroriståk, s ezekbþl elþållítsanak egy atombombåt. KÊtsÊgtelen ennek kicsi a valószínÝsÊge, de mÊg egy gyenge atombomba is jelentþs veszÊlyt jelent magåban.
Mivel ha tĂśbb kis erejĂť bĂľrĂśndatombombĂĄt egyszerre robbantanak jelentĂľs kĂĄrokat okozhatnak az adott nemzet gazdasĂĄgĂĄban, infrastruktĂşrĂĄjĂĄban, nem is beszĂŠlve a hosszĂş tĂĄvĂş hatĂĄsokrĂłl.

Sokan kĂŠtsĂŠgbe vonjĂĄk a bĂľrĂśndatombombĂĄk (konkrĂŠt ĂŠrtelemben) lĂŠtezĂŠsĂŠt, de abban mindenki egyetĂŠrt, hogy kĂŠszĂ­thetĂľ ĂŠs kĂŠszĂ­tettek is olyan nukleĂĄris fegyvereket, melyek elĂŠg kicsit ahhoz, hogy ellopjĂĄk azokat. A nemzetbiztonsĂĄgi szolgĂĄlatok minden orszĂĄgban szĂĄmolnak e veszĂŠllyel.

Paul L. Williams kĂśnyvĂŠben (Osama&#8217;s Revenge &#8211; the Next 9/11 &#8211; Osama bosszĂşja, a kĂśvetkezĂľ 9/11) a kĂśvetkezĂľket ĂĄllĂ­tja:
&#8220;David Z. 1996-ben ĂĄllĂ­tĂłlag &#8211; csecsenfĂśldi Maffia kapcsolatai segĂ­tsĂŠgĂŠvel &#8211; hivatĂĄsos KGB ĂźgynĂśkĂśktĂľl vĂĄsĂĄrolt egy szĂĄllĂ­tmĂĄny SADM-t, avagy &#8220;nukleĂĄris bĂľrĂśndĂśt&#8221;&#8230;A fegyverekĂŠrt, bin Laden 30 milliĂł dollĂĄrt fizetett kĂŠszpĂŠnzben ĂŠs 2 tonna heroint &#8211; melyet afganisztĂĄni laborjaiban kĂŠszĂ­ttetett &#8211; adott mellĂŠ, melynek piaci ĂŠrtĂŠke 700 milliĂł dollĂĄr.&#8221;

Fizikailag lehetsĂŠges akkora nukleĂĄris fegyvert kĂŠszĂ­teni, mely elfĂŠr egy bĂľrĂśndben, s elmĂŠletileg ĂĄzsiai fekete piacokon is lehet szerezni ilyen fegyvereket.

ValĂłszĂ­nĂťleg a legmeggyĂľzĂľbb bizonyĂ­tĂŠka annak, hogy egy terrorista szervezet sem rendelkezik ilyen fegyverekkel, hogy sosem fenyegetĂľztek, ĂŠs sosem vetettĂŠk be azokat. Sokan hittĂŠk, hogy a csecsenek rendelkeznek nĂŠhĂĄnnyal, de ha lett volna nekik bevetettĂŠk volna az orosz erĂľkkel szemben a csecsen hĂĄborĂş sorĂĄn

Fizikailag lehetsĂŠges akkora nukleĂĄris fegyvert kĂŠszĂ­teni, mely elfĂŠr egy bĂľrĂśndben, s elmĂŠletileg ĂĄzsiai fekete piacokon is lehet szerezni ilyen fegyvereket.

ValĂłszĂ­nĂťleg a legmeggyĂľzĂľbb bizonyĂ­tĂŠka annak, hogy egy terrorista szervezet sem rendelkezik ilyen fegyverekkel, hogy sosem fenyegetĂľztek, ĂŠs sosem vetettĂŠk be azokat. Sokan hittĂŠk, hogy a csecsenek rendelkeznek nĂŠhĂĄnnyal, de ha lett volna nekik bevetettĂŠk volna az orosz erĂľkkel szemben a csecsen hĂĄborĂş sorĂĄn

Suitcasenuke8FelmerĂźlhet a kĂŠrdĂŠs vajon a terroristĂĄk hozzĂĄjuthatnak-e ilyen fegyverekhez (ha egyĂĄltalĂĄn lĂŠteznek), hiszen Lebed elmondĂĄsa szerint majd 100 orosz bĂľrĂśndatombomba hiĂĄnyzik!
A hiĂĄny mĂŠrtĂŠkĂŠnek megĂĄllapĂ­tĂĄsĂĄt nehezĂ­ti, hogy nem lehet igazĂĄn tudni pontosan hĂĄny ilyen fegyvert kĂŠszĂ­tett az orosz. A szĂĄmadatokra vonatkozĂł forrĂĄsok vagy nagyon szĂťkszavĂşak, vagy nem tĂşl megbĂ­zhatĂłak.

Mint említettem a hivatalos és nem hivatalos források egyértelmûen tagadták Lebed állításait. Ám az általuk felhozott ellenbizonyítékok és érvek további kérdéseket vetettek föl, illetve ellenmondásosak voltak, s gyanússá tették a forrásokat. Így mégis jogosnak tûnik a felvetés, hogy készítettek mini atombombákat.

A hordozhatĂł orosz nukleĂĄris fegyverek tekintetĂŠben 3 ok kĂśvetkeztĂŠben ĂĄllhatott elĂľ Lebed ĂĄltal emlĂ­tett hiĂĄny:
a) rĂŠgi tagorszĂĄgok terĂźletĂŠn maradtak;
OroszorszĂĄg terĂźletĂŠn kĂ­vĂźl maradt bombĂĄkat ĂşjjĂĄĂŠpĂ­tettek az ellopott alapanyagokbĂłl
c) valamennyi OroszorszĂĄg terĂźletĂŠn tĂťnt el a 90-es ĂŠvek sorĂĄn.

Ad a) Lebed elmondĂĄsa szerint a balti orszĂĄgokban, KaukĂĄzus vidĂŠkĂŠn, UkrajnĂĄban tĂĄroltak ilyen fegyvereket.

KĂŠt tĂŠnyezĂľt figyelembe kell venni:
&#8594; A SzovjetuniĂł megbĂ­zhatĂłan kezelte a nukleĂĄris arzenĂĄljĂĄt, manapsĂĄg mĂĄr nem feltĂŠtlen mondhatĂł el ez. A 12.-k GUMO alakulat Ăľrizte valamennyi nukleĂĄris fegyvert, melynek tagjait igen szigorĂş eljĂĄrĂĄs sorĂĄn vĂĄlogattĂĄk Ăśssze. MegbĂ­zhatĂłak, lojĂĄlisak voltak a rendszerhez, szlĂĄv, kaukĂĄzusi vidĂŠki ĂŠs kĂśzĂŠp-ĂĄzsiai embereket soha sem vĂĄlasztottak az alakulatba.
&#8594; Belerusszai, KazasztĂĄn, Ukrajna kivĂŠtelĂŠvel minden tagĂĄllambĂłl kivontĂĄk a nukleĂĄris fegyvereket az 1990-es ĂŠvek elejĂŠn. A kivonĂĄs sok esetben a legnagyobb titokban zajlott, s jĂł nĂŠhĂĄny esetben elkerĂźlte a CIA figyelmĂŠt is. (kĂŠsĂľbbiekben a kivĂŠtel orszĂĄgokbĂłl is kivontĂĄk, mĂŠg ha nem is ment mindenhol zĂśkkenĂľmentesen)

A fenti informĂĄciĂłk alapjĂĄn is valĂłszĂ­nĂťtlen, hogy OroszorszĂĄg terĂźletĂŠn kĂ­vĂźl tĂťntek volna el, avagy loptĂĄk volna el a hordozhatĂł nukleĂĄris fegyvereket.

Ad Szovjetunión kívßl nem gyårtottak nukleåris szerkezeteket, így nem volt megfelelþ szakÊrtelem, gyårtåsi kapacitås, elÊg valószínÝtlen, hogy Oroszorszågon kívßl nukleåris fegyver elþållítåsåhoz szßksÊges alapanyagok lennÊnek. MåsrÊszt kevÊs ember tudta hol talålhatóak a hordozható nukleåris fegyverek, így nehezen kÊpzelhetþ el, hogy csak úgy ellopdoståk azokat.

Ad c) A fenti verziĂłk kizĂĄrĂĄsa utĂĄn kĂŠzenfekvĂľ e vĂĄlasz. HiĂĄba bĂ­ztĂĄk megbĂ­zhatĂł emberekre e fegyverek vĂŠdelmĂŠt, felmerĂźl a belsĂľ ember kĂŠrdĂŠse, amennyiben egyĂĄltalĂĄn megbĂ­zhatĂłak Lebed adatai, s tĂŠnyleg annyi tĂťnt el, amennyit Ăľ ĂĄllĂ­t.

MĂŠg ha feltĂŠtelezzĂźk is, hogy eltĂťnt nĂŠhĂĄny, igen nehĂŠz lenne hasznĂĄlni azokat, s nem tudnĂĄk kihasznĂĄlni a hordozhatĂł bombĂĄk elĂľnyeit. Mivel a gyakori karbantartĂĄsi munkĂĄkrĂłl szĂłlĂł nyilatkozatok valĂłszĂ­nĂťleg igazak.
A legveszĂŠlyesebb idĂľszak a 90-es ĂŠvek eleje volt, az azĂłta eltelt idĂľszak alatt az esetlegesen eltĂťnt fegyverek mĂĄr hasznĂĄlhatatlanokkĂĄ vĂĄltak.
5) BĂľrĂśndatombombĂĄk elĂľnyei

JĂł lehet a W54-es robbanĂłereje csupĂĄn 1 kilĂłtonna volt, ami messze elmarad a hagyomĂĄnyos nukleĂĄris fegyverek erejĂŠtĂľl, legnagyobb elĂľnyĂźk pont a mĂŠretĂźk ĂŠs hordozhatĂłsĂĄguk. KĂśnnyen elrejthetĂľek, ĂŠs ĂĄtcsempĂŠszhetĂľek hatĂĄrokon, elhelyezhetĂľek cĂŠlpontoknĂĄl. MĂŠg egy 1 kilĂłtonnĂĄs bombĂĄnak is nagyobb robbanĂłereje van, mint egy nagy kamionnyi robbanĂłanyagnak.
6) KonklĂşziĂłk

Az eddig elmondottakat Ăśsszegezve, megĂĄllapĂ­thatjuk, hogy ĂĄtvitt ĂŠrtelemben beszĂŠlve a tĂŠmĂĄrĂłl: lĂŠteznek kis mĂŠretĂť, viszonylag kĂśnnyen mozgathatĂł nukleĂĄris szerkezetek, ezen ĂĄllĂ­tĂĄst tĂĄmasztja alĂĄ a tĂśrtĂŠneti rĂŠszben bemutatott szerkezetek!

KonkrÊt Êrtelemben beszÊlve mår nehezebb kÊrdÊs. Sokan biztosra veszik, hogy a Szovjetunió kÊszített bþrÜndbe rejtett atombombåkat, s azokat akår az Egyesßlt Államok terßletÊre is sikerßlt becsempÊsznißk, így azok napjainkban is jelentþs veszÊlyt hordoznak magukban.

MĂĄsok sokkal szkeptikusabbak, s elvetik a bĂľrĂśndbe rejtett nukleĂĄris szerkezetek lĂŠtezĂŠsĂŠnek lehetĂľsĂŠgĂŠt is. Megint mĂĄsok, pedig elfogadjĂĄk, hogy lĂŠtez(het)nek ilyen eszkĂśzĂśk, de hangsĂşlyozzĂĄk, hogy azok mĂĄr rĂŠg elvesztettĂŠk hatĂŠkonysĂĄgukat, Ă­gy nem tĂśbbek, ĂĄrtalmatlan dobozoknĂĄl!

Amennyiben tĂŠnyleg lĂŠteztek &#8211; konkrĂŠt ĂŠrtelemben &#8211; bĂľrĂśndatombombĂĄk, azok a kĂśvetkezĂľ kritĂŠriumokkal rendelkezhettek:
&#8226; Kis mĂŠret (60x40x20 cm) relatĂ­v kis sĂşly (30 kg),
&#8226; Alacsony robbanĂłerĂľ (0.1 &#8211; 1 kilĂłtonna).
&#8226; RĂśvid ĂŠlettartam, ezĂŠrt rendszeres karbantartĂĄst igĂŠnyelt, melyek sorĂĄn egyes alkatrĂŠszeket cserĂŠlni kellett.

Abban az esetben, ha mĂŠgis lĂŠteznek bĂľrĂśnd bombĂĄk, kĂŠrdĂŠses, hogy hol tĂĄroljĂĄk azokat, s vajon tĂŠnyleg nyoma veszett-e nĂŠhĂĄny darabnak. JĂł lehet kellĂľ karbantartĂĄs nĂŠlkĂźl e fegyverek gyorsan hasznĂĄlhatatlanokkĂĄ vĂĄlnak, de attĂłl mĂŠg veszĂŠlyt jelentenek.

VĂŠgĂźl ne feledjĂźk, mikor ĂŠpĂ­tettĂŠk a bĂľrĂśndatombombĂĄkat: jobbĂĄra az 50-es, 60-as ĂŠvek! A taktikai nukleĂĄris fegyverek megjelenĂŠse, illetve az irĂĄnyĂ­tĂĄsi technolĂłgia gyors fejlĂľdĂŠse folytĂĄn a hordozhatĂł atombombĂĄk elveszĂ­tettĂŠk jelentĂľsĂŠgĂźket.
Úgy vélem mára a bõröndatombomba kérdése nem több, mint puszta ijesztgetés, egyesek jól formált érdekei mentén&#8230;
FelhasznĂĄlt irodalom

- http://www.nationalterroralert.com/suitcasenuke
- http://www.olive-drab.com/od_nuclear_suitcase.php
- http://en.wikipedia.org/wiki/Suitcase_bomb
- Sublette, Carey: Are Suitcase Bombs Possible? http://nuclearweaponarchive.org/News/DoSuitcaseNukesExist.html
- http://cns.miis.edu/pubs/week/020923.htm
- http://www.rotten.com/library/crime/terrorism/terror-tactics/suitcase-nukes
- http://www.unitedstatesaction.com/suitcase-nuclear.htm
- http://www.msnbc.msn.com/id/21723693
- http://hu.wikipedia.org/wiki/NukleĂĄris_lĂĄncreakciĂł
http://htka.hu/2007/12/26/borondatomb...tombombak/

[bcolor=#990000]Azért megjegyzem, hogy a RED 2 története pont egy ilyen BÕRÖND ATOMBOMBÁRÓL SZÓL és ez ugye 2013-as film. Vörös higany?[/bcolor]