Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kofferbe rejtett atombombát vizionált egy izraeli miniszter
Izrael aggódik Irán és a nyugat közeledése miatt, az izraeli gazdasági miniszter szerint ha tíz év múlva New Yorkban felrobban egy koffer, amibe atombombát rejtettek, az a most adott engedmények következménye lesz. Az iráni elszigeteltség enyhülését jelzi az is, hogy Nagy-Britannia tegnap kinevezte új teheráni ügyvivõjét.
A nagy áttörés még várat magára, de Jukija Amano, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) igazgatója elégedett lehet. Amano tegnap Teheránban megállapodott az iráni kormány képviselõivel arról, hogy a nemzetközi szervezet munkatársai ezentúl közelebbrõl ellenõrizhetik az iráni atomprogramot.
Az ellenõrök beléphetnek a gachini uránbányába és az araki nehézvizes atomreaktorba, valamint tájékoztatást kapnak a jövõben tervezett atomerõmûvekrõl és urándúsítókról. Az araki nehézvizes reaktort az IAEA ellenõrei legutóbb két éve kereshették fel, azóta csak mûholdon figyelhették a mûködését – emlékeztetett a Reuters. A reaktor azért kelt komoly aggodalmakat, mert itt akár plutóniumot is elõállíthatnak, amelyet aztán atombomba gyártásához használhatnak. Irán tagadja, hogy katonai céllal dúsítana uránt, õk csak az atomenergia békés felhasználására törekednek, állítják, ám a nyugati világ azt gyanítja, hogy 2003 óta a háttérben katonai program is zajlik.
Az ellenõrök továbbra sem mehetnek be azonban a parcsini katonai bázisra, ahol az IAEA szerint évekkel ezelõtt katonai célú atomkísérleteket végeztek. Ali Akbar Szalehi, az iráni fõtárgyaló azonban úgy vélekedett: minden, ami nincs közvetlen kapcsolatban az atomenergiával, késõbbi tárgyalásokon még szóba kerülhet.
HIRDETÉS
A megállapodás tovább növelte a nemzetközi közösség optimizmusát azzal kapcsolatban, hogy az új iráni vezetéssel akár már néhány hónapon belül meg lehet egyezni az évek óta vitatott atomprogramról. Bár a hétvégi genfi hathatalmi tárgyalások nem hoztak áttörést, a következõ fordulót már ki is tûzték november 20-ra. Diplomáciai források szerint nemcsak Iránnal voltak nézeteltérések, hanem a nyugati szövetségesek között is akadt ellentét: Franciaország keményebb álláspontot képviselt az araki nehézvízreaktor ellenõrzése ügyében, mint a többiek. Párizs ezt késõbb cáfolta, mondván, õket nem a csordaszellem vezérli, de nem is kekeckednek feleslegesen, csupán független külpolitikát folytatnak. Amerikai diplomáciai források szerint a megegyezés végül azon bukott el, hogy Teherán azt szerette volna: formálisan ismerjék el a nagyhatalmak, hogy a perzsa államnak joga van az urándúsításhoz.
Aggódik viszont Benjamin Netanjahu izraeli kormányfõ, aki máris elítélte a közeledést. Gazdasági minisztere pedig még ennél is egyértelmûbben fogalmazott: ha tíz év múlva New Yorkban felrobban egy koffer, amibe atombombát rejtettek, az a most adott engedmények következménye lesz – idézte Naftali Bennettet a Spiegel Online. Az amerikai diplomácia igyekezett eloszlatni az izraeli aggodalmakat, mondván, soha nem fogják hagyni, hogy Teherán atomfegyverhez jusson. Ám máris az iráni elszigeteltség enyhülését jelzi, hogy Nagy-Britannia tegnap kinevezte új teheráni ügyvivõjét. A brit nagykövetség 2011 óta zárva tart, miután tüntetõk megrohamozták és feldúlták azt.
Azóta a két ország között hûvös volt a viszony. London egyelõre nem nyitja újra nagykövetségét, de az ügyvivõ rendszeresen Teheránba utazik majd, írta a Reuters. Az iráni külügy pedig bejelentette, hogy õk is viszonozzák a gesztust, és diplomatát küldenek Londonba, ahol – a viszonosság jegyében – 2011 óta szintén zárva tart az iráni diplomáciai képviselet. William Hague brit külügyminiszter kijelentette, ha sikerül az atomprogrammal kapcsolatban megállapodásra jutni, akkor enyhítik az Iránnal szemben fennálló kereskedelmi szankciókat. Ám ha Teherán kihátrál, akkor további szigorításokra számíthat.
Link
A nagy áttörés még várat magára, de Jukija Amano, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) igazgatója elégedett lehet. Amano tegnap Teheránban megállapodott az iráni kormány képviselõivel arról, hogy a nemzetközi szervezet munkatársai ezentúl közelebbrõl ellenõrizhetik az iráni atomprogramot.
Az ellenõrök beléphetnek a gachini uránbányába és az araki nehézvizes atomreaktorba, valamint tájékoztatást kapnak a jövõben tervezett atomerõmûvekrõl és urándúsítókról. Az araki nehézvizes reaktort az IAEA ellenõrei legutóbb két éve kereshették fel, azóta csak mûholdon figyelhették a mûködését – emlékeztetett a Reuters. A reaktor azért kelt komoly aggodalmakat, mert itt akár plutóniumot is elõállíthatnak, amelyet aztán atombomba gyártásához használhatnak. Irán tagadja, hogy katonai céllal dúsítana uránt, õk csak az atomenergia békés felhasználására törekednek, állítják, ám a nyugati világ azt gyanítja, hogy 2003 óta a háttérben katonai program is zajlik.
Az ellenõrök továbbra sem mehetnek be azonban a parcsini katonai bázisra, ahol az IAEA szerint évekkel ezelõtt katonai célú atomkísérleteket végeztek. Ali Akbar Szalehi, az iráni fõtárgyaló azonban úgy vélekedett: minden, ami nincs közvetlen kapcsolatban az atomenergiával, késõbbi tárgyalásokon még szóba kerülhet.
HIRDETÉS
A megállapodás tovább növelte a nemzetközi közösség optimizmusát azzal kapcsolatban, hogy az új iráni vezetéssel akár már néhány hónapon belül meg lehet egyezni az évek óta vitatott atomprogramról. Bár a hétvégi genfi hathatalmi tárgyalások nem hoztak áttörést, a következõ fordulót már ki is tûzték november 20-ra. Diplomáciai források szerint nemcsak Iránnal voltak nézeteltérések, hanem a nyugati szövetségesek között is akadt ellentét: Franciaország keményebb álláspontot képviselt az araki nehézvízreaktor ellenõrzése ügyében, mint a többiek. Párizs ezt késõbb cáfolta, mondván, õket nem a csordaszellem vezérli, de nem is kekeckednek feleslegesen, csupán független külpolitikát folytatnak. Amerikai diplomáciai források szerint a megegyezés végül azon bukott el, hogy Teherán azt szerette volna: formálisan ismerjék el a nagyhatalmak, hogy a perzsa államnak joga van az urándúsításhoz.
Aggódik viszont Benjamin Netanjahu izraeli kormányfõ, aki máris elítélte a közeledést. Gazdasági minisztere pedig még ennél is egyértelmûbben fogalmazott: ha tíz év múlva New Yorkban felrobban egy koffer, amibe atombombát rejtettek, az a most adott engedmények következménye lesz – idézte Naftali Bennettet a Spiegel Online. Az amerikai diplomácia igyekezett eloszlatni az izraeli aggodalmakat, mondván, soha nem fogják hagyni, hogy Teherán atomfegyverhez jusson. Ám máris az iráni elszigeteltség enyhülését jelzi, hogy Nagy-Britannia tegnap kinevezte új teheráni ügyvivõjét. A brit nagykövetség 2011 óta zárva tart, miután tüntetõk megrohamozták és feldúlták azt.
Azóta a két ország között hûvös volt a viszony. London egyelõre nem nyitja újra nagykövetségét, de az ügyvivõ rendszeresen Teheránba utazik majd, írta a Reuters. Az iráni külügy pedig bejelentette, hogy õk is viszonozzák a gesztust, és diplomatát küldenek Londonba, ahol – a viszonosság jegyében – 2011 óta szintén zárva tart az iráni diplomáciai képviselet. William Hague brit külügyminiszter kijelentette, ha sikerül az atomprogrammal kapcsolatban megállapodásra jutni, akkor enyhítik az Iránnal szemben fennálló kereskedelmi szankciókat. Ám ha Teherán kihátrál, akkor további szigorításokra számíthat.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
anzsi a macska hala
- 2013. November 13. 10:51:43
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.