FĂźvet a birkĂĄnak! SzĂŠna, szalma, kĂśpĂśnyeg...csĂłkold meg a ...! A pszichedelikus szerek lehetsĂŠges gyĂłgyĂĄszati felhasznĂĄlĂĄsĂĄrĂłl szervezett kerekasztal-beszĂŠlgetĂŠst a KĂĄroli GĂĄspĂĄr Egyetem ĂŠs a MultidiszciplinĂĄris TĂĄrsasĂĄg a Pszichedelikumok KutatĂĄsĂĄĂŠrt. A beszĂŠlgetĂŠsen tĂśbbek kĂśzĂśtt elhangzott: e szerek megfelelĂľ hasznĂĄlata rĂŠvĂŠn a beteg rĂĄlĂĄthat arra, hogy van egy igazi rĂŠsze, a szeretet, ami megadja szĂĄmĂĄra a hatalmat, hogy megbirkĂłzzon a fĂĄjdalommal.

A pszichedelikus szerek lehetsĂŠges gyĂłgyĂĄszati felhasznĂĄlĂĄsa a nemzetkĂśzi kutatĂĄsok fĂŠnyĂŠben – Új utak a XXI. szĂĄzad pszichiĂĄtriĂĄjĂĄban ĂŠs addiktolĂłgiĂĄjĂĄban cĂ­mĂť kerekasztal-beszĂŠlgetĂŠsen a rĂŠsztvevĂľk elĂľszĂśr megprĂłbĂĄltĂĄk definiĂĄlni, hogy mik is azok a pszichedelikus szerek.

Frecska Ede, a Debreceni Egyetem pszichiĂĄtriai klinikĂĄjĂĄnak igazgatĂłja bevezetĂŠskĂŠpp leszĂśgezte: ezekrĂľl a szerekrĂľl mindenkinek nagyon hatĂĄrozott vĂŠlemĂŠnye van, tĂśbbnyire teljesen bizonytalan forrĂĄsbĂłl szĂĄrmazĂł informĂĄciĂłk alapjĂĄn.

Azt, hogy mennyire nincs tudĂĄsunk ezekkel a szerekkel kapcsolatban, jĂłl mutatja, hogy rengeteg nĂŠvvel illetjĂźk, Ă­gy pl. hallucinogĂŠnnek is nevezzĂźk Ăľket, holott csak nagyon ritkĂĄn okoznak hallucinĂĄciĂłt, vagy pszichotomimetikumnak, ami a legrosszabb hozzĂĄĂĄllĂĄs, mert a pszichĂłzissal hozza Ăľket ĂśsszefĂźggĂŠsbe – folytatta Frecska Ede, akinek sajĂĄt definĂ­ciĂłja szerint a gyakorlĂł pszichiĂĄter szempontjĂĄbĂłl a pszichedelikumok olyan pszichofarmakonok, amelyek nem elfojtanak pszichĂŠs fakultĂĄsokat, hanem megtĂĄmogatjĂĄk azokat. A pszichiĂĄtriĂĄban jelenleg hasznĂĄlt antipszichotikus szerek javarĂŠszt tompĂ­tĂłk; pĂŠldĂĄnak okĂĄĂŠrt az antidepresszĂĄnsok sem hangulatjavĂ­tĂłk – a depressziĂł egy intenzĂ­v negatĂ­v ĂŠlmĂŠny, amit az antidepresszĂ­vumok elnyomnak, ugyanĂşgy, ahogy elnyomnĂĄk a romantikus szerelem ĂŠrzĂŠsĂŠt is. A pszichedelikumok viszont meg tudnak segĂ­teni pszichĂŠs fakultĂĄsokat, pl. fejlesztik a kreativitĂĄst, a morĂĄlis ĂŠrzĂŠket, fokozzĂĄk az esztĂŠtikai ĂŠlmĂŠnyt, a belĂĄtĂĄst, az ĂśnreflexiĂłt. Ha egy beteg nem alkalmas a pszichoterĂĄpiĂĄra, lehetsĂŠges, hogy pszichedelikumok segĂ­tsĂŠgĂŠvel eljut a belĂĄtĂĄsnak arra a szintjĂŠre, amikor mĂĄr alkalmassĂĄ vĂĄlik rĂĄ. MĂĄrpedig ez utĂłbbi ĂłriĂĄsi eredmĂŠny, mivel, tette hozzĂĄ Frecska Ede, Ăľ, mint zĂśmmel akut osztĂĄlyon dolgozĂł pszichiĂĄter, rendszeresen azzal szembesĂźl, hogy a betegek 90 szĂĄzalĂŠka nem alkalmas pszichoterĂĄpiĂĄra, mivel nem rendelkezik azzal az ĂśnreflexiĂłs kĂŠpessĂŠggel, ami lehetĂľvĂŠ tennĂŠ ezt a fajta munkĂĄt.

Szummer Csaba pszicholĂłgus, a KĂĄroli GĂĄspĂĄr Egyetem docense szerint keveset tudunk a pszichedelikumokrĂłl, azonban nem tudunk sokkal kevesebbet rĂłlunk, mint a tĂśbbi pszichoaktĂ­v szerrĂľl, pl. az antidepresszĂĄnsokrĂłl – annyi mindenesetre bizonyos, hogy a pszichedelikumok sokkal inkĂĄbb a tudatra hatnak. Az, hogy keveset tudunk a pszichedelikumokrĂłl, elsĂľsorban arra vezethetĂľ vissza, hogy az ezekkel kapcsolatos kutatĂĄsokat az elmĂşlt 30 ĂŠvben teljesen szokatlan mĂłdon annyira megnehezĂ­tettĂŠk, hogy azok le is ĂĄlltak. Az ezredfordulĂłn azonban a kutatĂĄsok Ăśrvendetesen felĂŠlĂŠnkĂźltek, ĂŠs szinte mindegyik egy irĂĄnyba mutat: a pszichedelikumok jĂłl hasznĂĄlhatĂłk a terĂĄpiĂĄban, viszonylag kicsi kockĂĄzattal, tette hozzĂĄ Szummer Csaba.

„Mi ezen szerek pozitĂ­v hatĂĄsa?” – tette fel a kĂŠrdĂŠst a kerekasztal-beszĂŠlgetĂŠst vezetĂľ Bokor Petra pszicholĂłgus. MĂĄtĂŠ GĂĄbor, magyar szĂĄrmazĂĄsĂş, KanadĂĄban ĂŠlĂľ orvos sajĂĄt tapasztalatĂĄrĂłl szĂĄmolt be: 5 ĂŠve Vancouverben vett rĂŠszt elĂľszĂśr ayahuasca-ceremĂłniĂĄn, amit egy perui sĂĄmĂĄn vezetett. VĂŠlemĂŠnye szerint kĂŠt fontos dolog tĂśrtĂŠnik a pszichedelikus ĂŠlmĂŠny sorĂĄn: az ember felnĂľtt szemmel rĂĄlĂĄt a fĂĄjdalomra, a gyermekkori ĂŠrzelmi tapasztalatra, traumĂĄra, bĂĄntalmazĂĄsra, amit elszenvedett, ami elĂľl addig egĂŠsz ĂŠletĂŠben menekĂźlt, ĂŠs arra is rĂĄlĂĄt, hogy van egy igazi rĂŠsze az embernek, a szeretet, ami elĂľl nem kell menekĂźlni, ami megadja a hatalmat, hogy megbirkĂłzzon ezzel a fĂĄjdalommal. Az ibogain nevĂť szer pl. egyszeri alkalmazĂĄssal olyan opiĂĄtfĂźggĂľket is elvonĂĄsi tĂźnetek nĂŠlkĂźl lehoz a kĂĄbĂ­tĂłszerrĂľl, akik korĂĄbban naponta szĂşrtĂĄk magukat – nincs egy sem a nyugati orvossĂĄgok kĂśzĂśtt, amelyik ilyen hatĂĄsos lenne, mondta MĂĄtĂŠ GĂĄbor. A pszichedelikus szerek nem jelentenek minden bajra megoldĂĄst, de felelĂľtlensĂŠg nem kutatni, nem hasznĂĄlni Ăľket, tette hozzĂĄ a drogfĂźggĂľk gyĂłgyĂ­tĂĄsĂĄval is foglalkozĂł orvos.

KapĂłcs GĂĄbor neurolĂłgus, a LAM fĂľszerkesztĂľje, a szentgotthĂĄrdi pszichiĂĄtriai intĂŠzet igazgatĂłja, egĂŠszsĂŠgpolitikus, hozzĂĄszĂłlĂĄsĂĄban kifejtette: a pszichedelikumok olyan tudatmĂłdosĂ­tĂł szerek, amelyek az ĂŠbren tĂśltĂśtt idĂľ tĂśbb mint 90%-ĂĄra jellemzĂľ belsĂľ megĂŠlĂŠshez kĂŠpest egĂŠszen mĂĄs ĂŠlmĂŠnyvilĂĄgot adnak. Energetikailag nem nyomjĂĄk le a tudatot, szemben a pszichiĂĄtriĂĄban hasznĂĄlt gyakorlatilag Ăśsszes gyĂłgyszerrel, hanem egĂŠszen mĂĄs minĂľsĂŠget adnak. Ez a mĂĄs minĂľsĂŠg vĂŠlhetĂľleg abbĂłl szĂĄrmazik, hogy azok a szĂťrĂľk, amelyek a kĂśzponti idegrendszer bizonyos magjaihoz, a limbikus kĂŠreg bizonyos elemeihez (pl. amigdala, parietĂĄlis, azaz asszociatĂ­v kĂŠreg) kĂśtĂľdnek, ezt a szĂťrĂľ, gĂĄtlĂł szerepĂźket e szerek hatĂĄsĂĄra kevĂŠsbĂŠ tĂśltik be, ĂŠs Ă­gy olyan agyterĂźletek sokkal intenzĂ­vebb kapcsolatĂĄt teszik lehetĂľvĂŠ, amelyek a normĂĄl tudatĂĄllapotban nem kapcsolĂłdnak ilyen intenzĂ­ven Ăśssze. KapĂłcs GĂĄbor, aki jelenleg az EU legnagyobb krĂłnikus pszichiĂĄtriai intĂŠzmĂŠnyĂŠt vezeti, elmondta: 234 betegĂźk 72%-a krĂłnikus skizofrĂŠn, akiknek legalĂĄbb 60%-a maradvĂĄnytĂźnetekkel rendelkezik. A jelenleg hasznĂĄlatos, immĂĄron harmadik generĂĄciĂłs pszichiĂĄtriai szerek a tĂĄrsadalom szempontjĂĄbĂłl elĂľnyĂśs, az egyĂŠn szĂĄmĂĄra azonban kevĂŠsbĂŠ elĂľnyĂśs hatĂĄssal vannak e betegek tudatĂĄra. ElviselhetĂľvĂŠ teszik, fĂľleg a kĂśrnyezet szĂĄmĂĄra, a lĂŠtĂźket, de ez nem megoldĂĄs. Azok a tĂśrekvĂŠsek jelentik az etikailag valid megkĂśzelĂ­tĂŠst, amelyek arra irĂĄnyulnak, hogy ezen szereknĂŠl hatĂĄsosabb, cĂŠlzottabb, humĂĄnusabb kezelĂŠs valĂłsuljon meg. A pszichedelikumokban rejlĂľ lehetĂľsĂŠg tĂŠnye elĂľbb-utĂłbb ki fogja kĂŠnyszerĂ­teni a tudomĂĄnyos kutatĂĄsokat, mondta az ideggyĂłgyĂĄsz.

Okoznak-e a pszichedelikumok addikciĂłt?

RĂĄcz JĂłzsef, a Magyar AddiktolĂłgiai TĂĄrsasĂĄg lekĂśszĂśnĂľ elnĂśke hozzĂĄszĂłlĂĄsĂĄban azt a tĂŠmĂĄt ĂŠrintette, hogy vajon mennyire tartozik hosszĂĄ a pszichedelikumok hatĂĄsĂĄhoz, hogy rĂŠgĂłta hasznĂĄlt, rituĂĄlis, tradicionĂĄlis szerekrĂľl van szĂł. Elmondta, hogy a szintetikus szerek molekulĂĄris felĂŠpĂ­tĂŠsben azonosak vagy hasonlĂłk ezekhez, mĂ­g SzemelyĂĄcz JĂĄnos pszichiĂĄter-addiktolĂłgus-pszichoterapeuta, a Baranya Megyei Drogambulancia vezetĂľje azt a kĂŠrdĂŠst vetette fel, hogy vajon mennyire kiszĂĄmĂ­thatĂł a pszichedelikumok hatĂĄsa, ĂŠs nem okoznak-e addikciĂłt.

VĂĄlaszĂĄban MĂĄtĂŠ GĂĄbor kifejtette: a pszichedelikumoknak nincs addikciĂłs potenciĂĄljuk, de veszĂŠlye valĂłban van a hasznĂĄlatuknak, mert az arra hajlamosaknĂĄl ki tudnak vĂĄltani pszichotikus epizĂłdot. AdhatĂłak lennĂŠnek azonban skizofrĂŠneknek vagy mĂĄniĂĄsoknak is, ha olyanok lennĂŠnek a kĂśrĂźlmĂŠnyek, hogy hosszabban lehetne kezelni a betegeket, ĂŠs a mellĂŠkhatĂĄsokat ki lehetne vĂŠdeni – jelenleg ez nem Ă­gy van, mert ezek a szerek majdnem mindenĂźtt illegĂĄlisak, Ă­gy azok, akik a leginkĂĄbb rĂĄszorulnĂĄnak, nem tudjĂĄk megkapni ezeket a kezelĂŠseket.

Frecska Ede szerint a pszichedelikumokra nem alkalmazhatĂł a drog definĂ­ciĂłja, mert a drog abban „segĂ­t”, hogy valaki „leforduljon az ĂŠletrĂľl” (downer), ĂŠs ne kelljen tudatĂĄban lennie a problĂŠmĂĄknak. EbbĂľl a cĂŠlbĂłl alkoholizĂĄlnak, illetve ezĂŠrt szednek benzodiazepineket az emberek (MagyarorszĂĄgon nem szenvednek hĂĄromszĂĄzezren pĂĄnikbetegsĂŠgben, aminek kezelĂŠsĂŠre a benzodiazepineket kitalĂĄltĂĄk, mĂŠgis ennyien szednek benzodiazepint, tette hozzĂĄ a pszichiĂĄter). A pszichedelikumokra, Ă­gy az ayahuascĂĄra viszont ez nem ĂĄll, mert amit el akarunk felejteni, az az ayahuasca-ĂŠlmĂŠny kĂśzben elĂľjĂśn. Áll viszont a pszichedelikumokra a terĂĄpia definĂ­ciĂłja: visszasegĂ­tik a pĂĄcienst az ĂŠletbe, mert segĂ­tenek szembenĂŠzni a problĂŠmĂĄkkal, ĂŠs segĂ­tenek abban, hogy a pĂĄciens ĂŠlvezni tudja az ĂŠletet.

Milyen a pszichiĂĄtria helyzete ma MagyarorszĂĄgon?

A pszichiĂĄtriĂĄnak voltak hullĂĄmhegyei, pl. a 20. szĂĄzad elejĂŠn a pszichoanalĂ­zis rĂŠvĂŠn a szĂĄzad egyik legbefolyĂĄsosabb szellemi irĂĄnyzata volt, folytatta Frecska Ede. A biolĂłgiai pszichiĂĄtria trĂłnfosztotta a pszichoanalĂ­zist, de nem segĂ­tette vissza a pszichiĂĄtriĂĄt a befolyĂĄsos pozĂ­ciĂłba, sĂľt, azt sem tudta elĂŠrni, hogy a tĂśbbi medicinĂĄval egyenrangĂş legyen. HiĂĄba volt az agy ĂŠvtizede, az semmit nem hozott a pszichiĂĄtria gyakorlata szĂĄmĂĄra; ma ugyanĂşgy kezeljĂźk a skizofrĂŠneket, depressziĂłsokat, pĂĄnikbetegeket, szorongĂłkat, mint annakelĂľtte – azt is mondhatjuk, hogy nem volt nagy ĂĄttĂśrĂŠs abban, ahogy a mellĂŠkhatĂĄsok egyik csoportjĂĄt lecserĂŠltĂźk mĂĄs mellĂŠkhatĂĄsokra. Az antidepresszĂĄnssal sikeresen kezeltek 60%-a is visszaesik, holott a WHO elĂľrejelzĂŠse szerint a munkakĂŠpessĂŠg csĂśkkenĂŠsĂŠt okozĂł betegsĂŠgek kĂśzĂźl a depressziĂł lesz az elsĂľ 2030-ra. Ennyit tud a farmakoterĂĄpia. A pszichoterĂĄpia leginkĂĄbb csak magĂĄnpraxisban zajlik, a harmadik ĂĄg, a pszichoszociĂĄlis rehabilitĂĄciĂł pedig MagyarorszĂĄgon leginkĂĄbb csak a betegek „tĂĄrolĂĄsĂĄrĂłl” szĂłl. TehĂĄt van problĂŠma, szĂźksĂŠg van valami Ăşjra – „EzĂŠrt tĂĄmogatom, hogy kutassuk a pszichedelikumokat” – indokolta hozzĂĄĂĄllĂĄsĂĄt Frecska Ede. BĂĄr mindegyik pszichiĂĄtriai gondozĂłban szĂźksĂŠg lenne szociĂĄlis munkĂĄsra, egĂŠsz Budapesten csak kĂŠt szociĂĄlis munkĂĄs dolgozik ilyen ĂĄllĂĄsban, tette hozzĂĄ RĂĄcz JĂłzsef, ĂŠs az addiktolĂłgia sajnos a napi politikai csatĂĄrozĂĄsok terepe, amit a tĂťcsereprogram minapi megszĂźntetĂŠse is mutat.

„Hogy mit kutatunk, abba is beleszĂłl a politika ĂŠs az ideolĂłgia. NekĂźnk, a szakmĂĄnak a sarkunkra kell ĂĄllni, hogy ennek vĂŠget vessĂźnk” – foglalta Ăśssze Frecska Ede.

ElmondĂĄsa szerint KapĂłcs GĂĄbor is a pszichiĂĄtriai gyĂłgyszeres kezelĂŠs eredmĂŠnytelensĂŠgĂŠvel szembesĂźl a szentgotthĂĄrdi pszichiĂĄtriai intĂŠzetben, ĂŠs ez az eredmĂŠnytelensĂŠg katasztrĂłfĂĄt jelent: MagyarorszĂĄgon nagyon komoly kĂ­vĂĄnnivalĂłkat hagy maga utĂĄn a pszichiĂĄtriai ellĂĄtĂĄs, ĂŠs nem csak az addiktolĂłgia terĂźlete van igen komolyan elhanyagolva, hanem a gyermekpszichiĂĄtria is, ahol a szakember-ellĂĄtottsĂĄg hiĂĄnyossĂĄgai miatt tĂśbb hĂłnapos a vĂĄrakozĂĄsi idĂľ krĂ­zisek esetĂŠn is. David Healy amerikai pszichofarmakolĂłgus szerint a mentĂĄlis egĂŠszsĂŠgĂźgy terĂźletĂŠn jelenleg a vezetĂľ halĂĄlokot a gyĂłgyszermellĂŠkhatĂĄsok jelentik.

Mennyire tartĂłs a pszichedelikumok rĂŠvĂŠn elĂŠrt hatĂĄs?

ÖnmagĂĄban a belĂĄtĂĄs elĂŠrĂŠse nem elĂŠg, mondta MĂĄtĂŠ GĂĄbor, hosszĂş tĂĄvĂş gyakorlati praxisra is szĂźksĂŠg van, kĂźlĂśnben a belĂĄtĂĄsok csak emlĂŠkek maradnak. A vilĂĄghoz valĂł hozzĂĄĂĄllĂĄsunk szokĂĄsai olyan erĂľsek, hogy megvĂĄltoztatĂĄsukhoz munka kell. De ha az ember nem az ĂŠlmĂŠnyt keresi – ez a kĂźlĂśnbsĂŠg, hiszen a droghasznĂĄlĂł csak az ĂŠlmĂŠnyt keresi –, hanem a tanulĂĄst, az igazsĂĄgot, ha arra kĂ­vĂĄncsi, hogy mit mond neki az ĂŠlmĂŠny a vilĂĄgrĂłl, ĂśnmagĂĄrĂłl, a betegsĂŠgĂŠrĂľl, a viszonyairĂłl, ĂŠs amiket megtanul, belĂĄt az ayahuasca-ceremĂłnia alatt, azokat feldolgozza ĂŠs integrĂĄlja az ĂŠletĂŠbe, akkor az egy idĂľ utĂĄn nagy kĂźlĂśnbsĂŠget fog jelenteni. PusztĂĄn a szĂŠp tapasztalatok miatt nem jĂśn a vĂĄltozĂĄs, de a tapasztalatokat nem fogja elfelejteni az ember. És a tapasztalatok idĂľnkĂŠnt fĂĄjdalmasak vagy fĂŠlelmetesek, ami nem baj, de termĂŠszetesen azokat is fel kell dolgozni, ĂŠrtelmezni kell. Itt jĂśn a terapeuta szerepe, folytatta a kanadai szakember: a szertartĂĄs utĂĄn szĂźksĂŠg van egy hosszabb feldolgozĂł szakaszra.

SzĂźksĂŠges a pszichedelikumokat kutatni ĂŠs alkalmazni, hiszen „nem ismerĂźnk semmit, ami jobb vagy hatĂŠkonyabb lenne a gyĂłgyulĂĄst eredmĂŠnyezĂľ belĂĄtĂĄsok elĂŠrĂŠse ĂŠs integrĂĄlĂĄsa ĂŠrdekĂŠben”, nyomatĂŠkosĂ­totta MĂĄtĂŠ GĂĄbor.

ForrĂĄs: Dr. Kazai Anita, http://www.medicalonline.hu
Link