Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kicsit kevesebb Magyarországon az antiszemita
Dehogy lett kevesebb, viszont sokkal többen átlátják már az "antiszemita kártya" húzogatós rohadt banda üzelmeit. Harmincas, falusi, felsõ-közép státusú férfi – ez az a csoport, amely az átlagosnál inkább antiszemita. Egyebek közt ez annak a több dimenzióban végzett kérdõíves vizsgálódásnak az eredménye, amelyet a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végzett 2013 novemberében az antiszemita elõítéletek gyakoriságáról, erõsségérõl és a zsidóellenes elõítéleteket tápláló csoportokról a magyar társadalomban.
A Szombat címû lap internetes oldalán ismertetett – több táblázattal is illusztrált – kutatás szerint a magyar felnõtt lakosság mintegy harmada elõítéletes a zsidókkal szemben, és ennek a csoportnak körülbelül a fele – azaz a teljes lakosság 15-20%-a – tekinthetõ szélsõséges antiszemitának. Az összevetés a korábbi vizsgálatokkal azt mutatja, hogy az antiszemita csoport aránya a teljes lakosságon belül 2010-ben volt a legnagyobb, azóta valamelyest csökkent, de nem állt vissza a 2010 elõtt idõszakban mért alacsonyabb szintre.
Az antiszemita csoportban a lakosság átlagánál többen vannak a férfiak, a harmincas generáció tagjai, a falvakban élõk és a felsõ-közép státusúak. Ettõl eltér a vallási alapú antiszemitizmus, az antijudaizmus nézeteit támogatók összetétele: erre a csoportra az alacsony iskolázottság, a falusi lakhely és az idõs életkor jellemzõ.
Mindazonáltal ezek a demográfiai, gazdasági és társadalmi jellemzõk csak kis mértékben választják el az antiszemitákat a nem antiszemitáktól – hangsúlyozzák a felmérés készítõi, akiknek munkáját Kovács András, a téma legismertebb hazai szakértõje koordinálta. A fõ különbség a két csoport között olyan társadalmi attitûdökben van, mint a másság általában vett elutasítása, a nacionalizmus, a konzervatív világszemlélet és az anómia. A vallásosság és a felekezeti különbségek nem befolyásolják az zsidóellenesség intenzitását (a vallási eredetû antijudaizmusra való hajlandóság kivételével).
A politikai tényezõket tekintve, a szélsõséges antiszemiták – önbesorolásuk szerint – sokkal jobboldalibbak és radikálisabbak, mint a többiek, és – ennek megfelelõen – a Jobbik választói között szignifikánsan nagyobb az arányuk, mint a többi párt támogatói között. A két nagy párt – a Fidesz és az MSZP – támogatói között nincsenek nagy különbségek ebben a dimenzióban.
A holokauszttal és a múlt emlékezetével kapcsolatos mérések azt mutatták, hogy a holokauszt-tagadók aránya 2006 óta kb. 6-8%, a holokauszt-relativizálóké viszont 2009 után megnõtt, és ma 19% körül van. Ezeket az álláspontokat az antiszemiták közül természetesen sokkal többen képviselik, mint a nem antiszemita csoportban, de az is figyelemre méltó, hogy az utóbbiban is jelentõs arányban vannak olyanok, akik nem szívesen néznek szembe a zsidóüldözésekért való felelõsség kérdésével. A vizsgálati eredmények azt jelzik, hogy a zsidóellenesség és a múlttal való szembenézés elutasítása nem feltétlenül függ össze.
Az Izraelre vonatkozó vélemények elemzése azt jelzi, hogy Magyarországon is jelen van az „új antiszemitizmusnak” nevezett jelenség: a nem-antiszemiták egyötöde is elfogad egy általában rejtett zsidóellenességet tükrözõ kijelentést. Ennek az adatnak az értékelése azonban némi óvatosságot követel, mert a válaszok – pontosabban a nagyarányú válaszhiány – azt is jelzik, hogy a lakosságon belül igen nagy az Izraellel kapcsolatos témákban a tájékozatlanság.
Ide tartozik:
A kutatás módszertana
A kutatás kérdõíves módszerrel történt, a minta nagysága 1200 fõ volt. A megkérdezettek, akiket az interjúkészítõk személyesen kerestek fel, nem, kor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentálták az ország felnõtt (18 évnél idõsebb) lakosságát. A mérési eljárás a Kovács András által kidolgozott koncepcióra épült. A kutatás során az általa 1995 óta többször alkalmazott kérdõívet használták, ami lehetõvé teszi az adatok idõbeli változásainak bemutatását.
A szélsõséges antiszemiták közé a kutatás azokat sorolta, akik mindkét dimenzióban ebbe a csoportba kerültek, illetve az egyik dimenzióban a szélsõséges, a másikban a mérsékelt antiszemiták közé. Mérsékelt antiszemitának azokat tekintette, akik mindkét dimenzióban a mérsékeltek között jelentek meg, illetve akik az egyik dimenzióban a szélsõséges, a másikban a nem-antiszemita csoportba kerültek.
A felmérés teljes anyaga a Tett és Védelem Alapítvány honlapján lesz elérhetõ a jövõ héten.
Az európai zsidók erõsödõ antiszemitizmust érzékelnek
Az EU Alapjogi Ügynöksége legutóbb tavaly novemberben tett közzé egy felmérést az antiszemitizmusról. Ebben, mint arról korábban már írtunk, az európai zsidóság véleményét kérdezték, és a válaszadók többsége úgy értékelte, hogy Európában erõsödik az antiszemitizmus.
Az antiszemitizmus munkadefiníciója
Az Európai Unió Rasszizmus és Xenofóbiamegfigyelõ Központja néhány jelentõs civil szervezettel 2004-ben megalkotta az antiszemitizmus definícióját, ajánlásképpen a minél egységesebb törvényalkotáshoz és jogalkalmazáshoz. A 26 európai uniós ország, így Magyarország által is elfogadott, konszenzusos szöveget magáévá tette az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége is. Ezt használja az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) és ez alapján készíti az Egyesült Államok külügyminisztériuma évrõl-évre antiszemitizmussal foglalkozó világjelentését.
„Az antiszemitizmus olyan sajátos kép a zsidóságról, amely alkalmas a zsidósággal szembeni gyûlölet kifejezésére. Az antiszemitizmus szóbeli vagy fizikai megnyilvánulási formái irányulhatnak zsidó- vagy nem zsidó emberek ellen, személyes tulajdonuk ellen, valamint a zsidó közösség intézményei és vallási létesítmények ellen.”
Ehhez a szûkszavú meghatározáshoz további támpontok is olvashatók összesen 33 nyelven, így magyarul is a European Forum of Antisemitism nevû szervezet oldalán.
Link
A Szombat címû lap internetes oldalán ismertetett – több táblázattal is illusztrált – kutatás szerint a magyar felnõtt lakosság mintegy harmada elõítéletes a zsidókkal szemben, és ennek a csoportnak körülbelül a fele – azaz a teljes lakosság 15-20%-a – tekinthetõ szélsõséges antiszemitának. Az összevetés a korábbi vizsgálatokkal azt mutatja, hogy az antiszemita csoport aránya a teljes lakosságon belül 2010-ben volt a legnagyobb, azóta valamelyest csökkent, de nem állt vissza a 2010 elõtt idõszakban mért alacsonyabb szintre.
Az antiszemita csoportban a lakosság átlagánál többen vannak a férfiak, a harmincas generáció tagjai, a falvakban élõk és a felsõ-közép státusúak. Ettõl eltér a vallási alapú antiszemitizmus, az antijudaizmus nézeteit támogatók összetétele: erre a csoportra az alacsony iskolázottság, a falusi lakhely és az idõs életkor jellemzõ.
Mindazonáltal ezek a demográfiai, gazdasági és társadalmi jellemzõk csak kis mértékben választják el az antiszemitákat a nem antiszemitáktól – hangsúlyozzák a felmérés készítõi, akiknek munkáját Kovács András, a téma legismertebb hazai szakértõje koordinálta. A fõ különbség a két csoport között olyan társadalmi attitûdökben van, mint a másság általában vett elutasítása, a nacionalizmus, a konzervatív világszemlélet és az anómia. A vallásosság és a felekezeti különbségek nem befolyásolják az zsidóellenesség intenzitását (a vallási eredetû antijudaizmusra való hajlandóság kivételével).
A politikai tényezõket tekintve, a szélsõséges antiszemiták – önbesorolásuk szerint – sokkal jobboldalibbak és radikálisabbak, mint a többiek, és – ennek megfelelõen – a Jobbik választói között szignifikánsan nagyobb az arányuk, mint a többi párt támogatói között. A két nagy párt – a Fidesz és az MSZP – támogatói között nincsenek nagy különbségek ebben a dimenzióban.
A holokauszttal és a múlt emlékezetével kapcsolatos mérések azt mutatták, hogy a holokauszt-tagadók aránya 2006 óta kb. 6-8%, a holokauszt-relativizálóké viszont 2009 után megnõtt, és ma 19% körül van. Ezeket az álláspontokat az antiszemiták közül természetesen sokkal többen képviselik, mint a nem antiszemita csoportban, de az is figyelemre méltó, hogy az utóbbiban is jelentõs arányban vannak olyanok, akik nem szívesen néznek szembe a zsidóüldözésekért való felelõsség kérdésével. A vizsgálati eredmények azt jelzik, hogy a zsidóellenesség és a múlttal való szembenézés elutasítása nem feltétlenül függ össze.
Az Izraelre vonatkozó vélemények elemzése azt jelzi, hogy Magyarországon is jelen van az „új antiszemitizmusnak” nevezett jelenség: a nem-antiszemiták egyötöde is elfogad egy általában rejtett zsidóellenességet tükrözõ kijelentést. Ennek az adatnak az értékelése azonban némi óvatosságot követel, mert a válaszok – pontosabban a nagyarányú válaszhiány – azt is jelzik, hogy a lakosságon belül igen nagy az Izraellel kapcsolatos témákban a tájékozatlanság.
Ide tartozik:
A kutatás módszertana
A kutatás kérdõíves módszerrel történt, a minta nagysága 1200 fõ volt. A megkérdezettek, akiket az interjúkészítõk személyesen kerestek fel, nem, kor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentálták az ország felnõtt (18 évnél idõsebb) lakosságát. A mérési eljárás a Kovács András által kidolgozott koncepcióra épült. A kutatás során az általa 1995 óta többször alkalmazott kérdõívet használták, ami lehetõvé teszi az adatok idõbeli változásainak bemutatását.
A szélsõséges antiszemiták közé a kutatás azokat sorolta, akik mindkét dimenzióban ebbe a csoportba kerültek, illetve az egyik dimenzióban a szélsõséges, a másikban a mérsékelt antiszemiták közé. Mérsékelt antiszemitának azokat tekintette, akik mindkét dimenzióban a mérsékeltek között jelentek meg, illetve akik az egyik dimenzióban a szélsõséges, a másikban a nem-antiszemita csoportba kerültek.
A felmérés teljes anyaga a Tett és Védelem Alapítvány honlapján lesz elérhetõ a jövõ héten.
Az európai zsidók erõsödõ antiszemitizmust érzékelnek
Az EU Alapjogi Ügynöksége legutóbb tavaly novemberben tett közzé egy felmérést az antiszemitizmusról. Ebben, mint arról korábban már írtunk, az európai zsidóság véleményét kérdezték, és a válaszadók többsége úgy értékelte, hogy Európában erõsödik az antiszemitizmus.
Az antiszemitizmus munkadefiníciója
Az Európai Unió Rasszizmus és Xenofóbiamegfigyelõ Központja néhány jelentõs civil szervezettel 2004-ben megalkotta az antiszemitizmus definícióját, ajánlásképpen a minél egységesebb törvényalkotáshoz és jogalkalmazáshoz. A 26 európai uniós ország, így Magyarország által is elfogadott, konszenzusos szöveget magáévá tette az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége is. Ezt használja az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) és ez alapján készíti az Egyesült Államok külügyminisztériuma évrõl-évre antiszemitizmussal foglalkozó világjelentését.
„Az antiszemitizmus olyan sajátos kép a zsidóságról, amely alkalmas a zsidósággal szembeni gyûlölet kifejezésére. Az antiszemitizmus szóbeli vagy fizikai megnyilvánulási formái irányulhatnak zsidó- vagy nem zsidó emberek ellen, személyes tulajdonuk ellen, valamint a zsidó közösség intézményei és vallási létesítmények ellen.”
Ehhez a szûkszavú meghatározáshoz további támpontok is olvashatók összesen 33 nyelven, így magyarul is a European Forum of Antisemitism nevû szervezet oldalán.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 1 / 3: 123
#1 |
kontroll88
- 2014. January 24. 20:01:46
#2 |
mormota1968
- 2014. January 24. 20:46:49
#3 |
Kormos
- 2014. January 24. 20:50:44
#4 |
mormota1968
- 2014. January 24. 20:59:04
#5 |
Kedvesi
- 2014. January 24. 21:26:43
#6 |
Kedvesi
- 2014. January 24. 21:31:18
#7 |
Perje
- 2014. January 24. 21:52:39
#8 |
keepfargo
- 2014. January 25. 00:51:18
#9 |
Kedvesi
- 2014. January 25. 01:01:42
#10 |
keepfargo
- 2014. January 25. 01:11:03
Oldal: 1 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.