Lehet egy, vagy tĂśbb, vagy rengeteg rohadt zsidĂłval tĂśbb? KĂśzĂśssĂŠgi emlĂŠkezĂŠs
A kormånyzati holokauszt-emlÊkÊv botrånyai a civil tårsadalmat is mozgósítottåk, amely szåmåra a vilåghåló jelenti az elsþ szåmú nyilvånossågot. Sokan Facebook-oldalakon mondjåk el szßleik, nagyszßleik måsodik vilåghåborús tÜrtÊneteit. A Holokauszt Ês a csalådom nevÝ nyilvånos csoportnak pedig mår majdnem håromezer tagja van. Vannak, akik úgy vÊlik: a Facebook magyarorszågi tÜrtÊnetÊben e csoport elindítåsa volt a legjobb Ütlet. A generåciók emlÊkeit ÜsszegyÝjtþ oldalt az egykori SZDSZ-es orszåggyÝlÊsi kÊpviselþ, EÜrsi Måtyås hozta lÊtre. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.
- A holokausztrĂłl mĂĄr sok visszaemlĂŠkezĂŠs jelent meg. MiĂŠrt hozta lĂŠtre a hĂĄborĂşs emlĂŠkek Facebook-csoportjĂĄt?

– Lehet, hogy rĂŠgi tĂŠma ez a kĂśzbeszĂŠdben, arrĂłl azonban kevesen mernek nyĂ­ltan beszĂŠlni, mit jelentett a holokauszt a csalĂĄdok, a generĂĄciĂłk sorsĂĄban. A Facebook-kĂśzĂśssĂŠg terve akkor vetĂľdĂśtt fĂśl bennem, amikor megkĂŠrdĂľjelezĂľdĂśtt a korabeli magyar hatĂłsĂĄgok szerepe. A SzabadsĂĄg tĂŠrre tervezett emlĂŠkmĂť is tĂśrtĂŠnelemhamisĂ­tĂĄst fejez ki: az akkori magyar ĂĄllam ĂĄrtatlan volt, a bĂťnĂśkĂŠrt csak a nĂŠmetek felelĂľsek. A zsidĂł nemzedĂŠkek emlĂŠkezete cĂĄfolja a politikai hazugsĂĄgokat. A Facebook-csoportnak terĂĄpiĂĄs cĂŠlja is van. Valamilyen okbĂłl az ĂĄldozatok utĂłdai hallgatnak, mintha nekik lenne bĂťntudatuk, mikĂśzben a bĂťnĂśsĂśk mai kĂśvetĂľi hangoskodnak. Fel kell hagyni a hallgatĂĄssal.

– Mintha egy gĂĄt szakadt volna ĂĄt: a kĂśzĂśssĂŠgi oldalra ĂĄradnak az Ă­rĂĄsok.

– Majdnem 2900 tagunk van mĂĄr, ami elkĂŠpesztĂľ. Amikor megnyitottam az oldalt, azt Ă­rtam: tudom, a csalĂĄdi traumĂĄkrĂłl nehĂŠz beszĂŠlni, jobb hĂĄt, ha elkezdem a sort, elsĂľkĂŠnt ĂŠn mesĂŠlek a felmenĂľimrĂľl. Mert a mĂşlt nĂĄlunk is – mint a legtĂśbb zsidĂł csalĂĄdban – tabu volt. A mi generĂĄciĂłnkban sokan gyerekkorukban nem is tudtĂĄk, hogy zsidĂłk. Egyszer az iskolĂĄbĂłl hazaĂŠrve szavalni kezdtem azt a versikĂŠt, amit az osztĂĄlytĂĄrsaimtĂłl hallottam: „DĂł-rĂŠ-mi-fĂĄ-szĂł-lĂĄ-ti-dĂł, szalonnĂĄt eszik a zsidĂł.” ÉdesapĂĄm higgadt ember volt, de akkor magĂĄbĂłl kikelve ordĂ­tott, hogy ilyet soha tĂśbbĂŠ. Azt nem ĂĄrulta el, miĂŠrt. Lassan ĂĄllt Ăśssze bennem a kĂŠp arrĂłl: ki vagyok ĂŠn, mi a szĂĄrmazĂĄsom.

– A csalĂĄdi titokra kĂŠsĂľbb fĂŠny derĂźlt?

– Csak jĂłval kĂŠsĂľbb jĂśttek elĂľ a tĂśrtĂŠnetek. FelmenĂľim magyarnak ĂŠreztĂŠk magukat. Szombathelyi rokonaim magyar dzsentrikĂŠnt ĂŠltek, a tiszti kaszinĂłban vertĂŠk a blattot. Amikor bevezettĂŠk a zsidĂłtĂśrvĂŠnyeket, nem is ĂŠrtettĂŠk, mi tĂśrtĂŠnik velĂźk. Berta nĂŠni kĂŠptelen volt felfogni, miĂŠrt kell sĂĄrga csillagot kitĂťznie. AztĂĄn gettĂłba hurcoltĂĄk, bevagonĂ­roztĂĄk, ĂŠs szĂł szerint megĂľrĂźlt a vonaton. Az Ăľ hĂşga a marhavagonban szĂźlte meg a gyerekĂŠt. A csalĂĄd azon ĂĄgĂĄbĂłl mindenkit elĂŠgettek Auschwitzban.

– A szĂźlei hogyan menekĂźltek meg?

– ÉdesanyĂĄm hamis papĂ­rokkal bujdosott mint erdĂŠlyi menekĂźlt, vidĂŠki csalĂĄdhoz kerĂźlt. Egy falubeli fiĂş megkĂŠrdezte tĂľle: „Hogy hĂ­vnak tĂŠged, te gyĂśnyĂśrĂť szĂľke lĂĄny?” AnyĂĄm elbĂťvĂślve elĂĄrulta a valĂłdi nevĂŠt. Azonnal elzavartĂĄk a csalĂĄdtĂłl. KĂŠsĂľbb eljutott Sztehlo GĂĄborhoz, a gyermekmentĂľ evangĂŠlikus lelkĂŠszhez. Õ mentette meg. ApĂĄm ĂşjlipĂłtvĂĄrosi csillagos hĂĄzakban bujkĂĄlt. Sosem beszĂŠlt nekĂźnk arrĂłl, hogy az ostrom alatt naplĂłt vezetett. IdĂľsen halt meg, majd amikor elvesztettĂźk ĂŠdesanyĂĄnkat is, az Ăľ hagyatĂŠkĂĄbĂłl elĂľkerĂźlt apĂĄm korabeli naplĂłja. MegrendĂ­tĂľ olvasmĂĄny. Egyszer a csillagos hĂĄzbĂłl munkĂĄra toboroztak fiĂşkat. A legjobb barĂĄtja is jelentkezett. MĂĄsnap az Egyetem tĂŠren egy kirakatban felakasztva talĂĄlt rĂĄ. ApĂĄm a gĂĄzkamrĂĄkra is utalt a feljegyzĂŠseiben. MĂĄrpedig ha Ăľ fiatalemberkĂŠnt Ă­rt rĂłluk, elkĂŠpzelhetĂľ-e, hogy a hatĂłsĂĄgok ne tudtĂĄk volna, mi vĂĄr a zsidĂłkra?

– Nem tart attĂłl, hogy ezek a szĂśrnyĂť tĂśrtĂŠnetek csak felszakĂ­tjĂĄk a rĂŠgi sebeket? A mĂşlt mĂĄr nem orvosolhatĂł.

– Ahogy szĂźleim generĂĄciĂłjĂĄt elnĂŠzem, az elhallgatĂĄs nemigen segĂ­tett. Mi megprĂłbĂĄlunk vĂĄltoztatni, ĂŠs elmesĂŠljĂźk az Ăľ tĂśrtĂŠneteiket. A Facebook-oldalunkra feltett szĂśvegek alĂĄtĂĄmasztjĂĄk: a horthysta hatĂłsĂĄgok aktĂ­v ĂŠs kegyetlen vĂŠgrehajtĂłi voltak a deportĂĄlĂĄsoknak. Van, aki arrĂłl Ă­rt: ĂŠdesanyja svĂĄjci menlevelĂŠt a nyilasok ĂśsszetĂŠptĂŠk, ĂŠs vittĂŠk Ăľt a tĂśbbiekkel, a Duna-partra. De egy Wehrmacht-tiszt letĂŠpte rĂłla a sĂĄrga csillagot, kirĂĄntotta a sorbĂłl. Õ egy nĂŠmetnek kĂśszĂśnhette az ĂŠletĂŠt.

(A teljes interjút elolvashatja a 168 Óra legfrissebb számában.)
Link