Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Mire jó a klaszteranalízis?


A klaszteranalízis kiindulópontja az elemek közötti hasonlóság vagy távolság. Ezzel kapcsolatban általában rendelkezünk elõzetes információkkal, amelyek alapján kiszámítjuk ezeket a hasonlóságokat vagy távolságokat. Más esetekben csak a hasonlóságok vagy távolságok mértékérõl rendelkezünk információkkal.

Az elõbbi esetben a klaszteranalízis (cluster = fürt (angol)) segítségével vizsgált probléma a következõ: egy n elemû adatbázisban minden egyes elemhez p darab változó értékei kapcsolódnak; alakítsunk az elemekbõl csoportokat úgy, hogy a „hasonlóak” egy csoportba kerüljenek. Minden klaszter elemei viszonylag hasonlók egymáshoz, de különböznek más klaszterek elemeitõl. Az eljárásnak teljes mértékben számszerûnek kell lennie, a csoportok száma pedig elõzetesen nem ismert. Így nehezebb problémával állunk szemben, mint a diszkriminancia-analízis esetében, hiszen ez utóbbi esetben a csoporttagságok ismertek. A klaszteranalízis és a diszkriminancia-analízis is csoportosítással foglalkozik. A diszkriminancia-analízis megköveteli a klaszterekbe tartozás elõzetes ismeretét, s ez alapján kialakít egy csoportosító szabályt. Ezzel szemben a klaszteranalízisnél nem rendelkezünk elõzetes ismerettel, a csoportok az adatok alapján alakulnak ki.

A klaszteranalízis több szempontból is igen hasznos eljárás. Elõször is, gyakran szükség van arra, hogy a „valódi” csoportokat határozzuk meg. Például, többféle módon csoportosíthatjuk a vásárlói magatartásformákat - különbözõ elméleteknek megfelelõen -, a klaszteranalízis egy objektív módszert kínál a csoportok kialakításához. Másodszor, a klaszteranalízist adatredukció céljából is használhatjuk. Az adatredukcióról a fõkomponens-analízis kapcsán már részletesebben volt szó. Harmadrészt a klaszteranalízis segítségével kapott esetleg meglepõ klaszter-csoportosulások új fényt vethetnek az eddig vizsgált kapcsolatok rendszerére.
Link

Hozzaszolasok


#1 | Balu - 2014. March 11. 20:43:17
Hmmm, Imi bátya, érdekes kis poszt, biztos volt okod rá, hogy betedd...

A cluster-analízis is egyike azon töméntelen statisztikai próbálkozásoknak, amelyek a való (nem feltétlenül csak a látható) világ hihetetlen formagazdagságának (az események és egyéb szubtilis "létformák" pl. érzelmek "formagazdagsága";) próbálják elkapni az üstökét. Elég nyügvenyelõs, de a maga kvantiotatívan divatos nem-gój rendszerével nem egy rossz módszer. Mint mindennek, ami kvantitatív, megvan az a hátránya, hogy a dolgok kvalitatív lényege elillan, mivel a folyamatosságot (ami ugye nem idõ-függõ, vagyis azon kívül, hogy maga a folyamatosság, a múlt, a jövõ és a "fagyasztott jelen" is egyben) nem tudja elkapni, csak diszkrét állapotok egymásutániságát - ami ugye minõségileg k.rvára nem ugyanaz, mint a folytonosság. És ezen diszkrét pillantfelvételekbe lát bele logikát. De mondom: a maga módján egész jó eljárás, csak ennek se kell mindent elhinni.

Mellesleg (tekintve, hogy be vagyok csiccsentve, kibököm) van egy régi kérdésem, amire egyelõre érdemben még vagy nem akartak, vagy nem tudtak válaszolni a zembörök - vagy azt hitték, hogy hülye vagyok, ami a legrosszabb reakció, mert nem vagyok hülye.

A kérdés tehát (megtisztelésnek venném, ha SZM kollega is idevetne pár keresetlen szót):

- tudott dolog, hogy a Természet nem ismétli a formákat: sosem találtak még két egyforma levelet, tökéletesen azonos kristályt, sõt ujjlenyomatot vagy retina-izét sem.
- az oskolás materializmusnak, amennyire most így több évtizedes természettudmányos mentális onánia után látom, a kulcsszava a "legkisebb közös nevezõ", gyakorlatilag olyan rendszerben nyomul, hogy ha már az "elektron/proton/neutron szentháromság" nem müxik, akkor virtuálisan "szétdarabolják" bozonokra, kvarkokra, ami jön
- ennek a darabolásnak a valódi határa az, hogy milyenek az észlelési lehetõségek, mert mihalyst kellõen pontos mérõ kütyüt csinálnak (megrendelésre persze, tehát némileg itt is csorbul az objektivitás) rendre zavarba hozza a tudósokat.
- ami zavaró az egészben, az az, hogy már az elektront se látja az ember, de hajlandó elhinni, mert a proton/elektron páros tkp. tényleg egy páros és ha megtudja, hogy a neutron meg egy proton és egy elektron "nászából" keletkezik, akkor el tudja helyezni a metafizikai palettán. Az is világos, hogy a központ áll, a héj pedig körbetáncolja - errõl szól minden néptánc, nincs is ezzel semmi baj ... eddig.
- a tragikus az, hogy ma már (könnyen megeshet, hogy "ideológiai alapon";) az oskolában nem ilyen ósdi bohr-i szemléletben nézik a dolgokat, hanem egybõl mennek le kvark szintre - na az meg a tökéletese fikció maga.
- na de hogy visszatérjek az eredeti rizsálnivalómra... Ugye MINDENKI elõtt ismert természeti törvény, hogy Természet Anyácskánk örömét leli az új formákban, nincs két egyforma gyerkõce. Két egyforma levé, tojás sincs... na és most jön az eretnekség csimborasszója: MIÉRT KÉNE ELHINNEM, HOGY VAN KÉT TÖKEGYFORMA ELEKTRON?

... namost ez ugye azért kicsit gáz, mert ha nem egyformák, akkor nem is lehet tõlük egyforma viselkedést elvárni, akkor meg megb.szta a moha az összes egyenletet. Ezt mellesleg Természet Anyuci bõséggel tényszerûen is alátámasztja. Valamint minden csak statisztika, annak csöndes beismerése mellett, hogy tkp. nem értem.

Oké Testvéreim, ha ezt valaki elolvasta, gratulálok és köszönöm és ha olvasta ha nem, búcsúzom.
#2 | keepfargo - 2014. March 12. 00:12:19
A kedvencem a nem-egyformaság tekintetében a hópehely: azok között sincs két teljesen azonos, pedig elég sokan vannak, ha egyszer havazni kezd...

Nem is ihlette meg a statisztikusokat eddig, sem a materializmus többi elkötelezettjét. A legjobb, aki foglalkozott velük, az a japán kutató/fotós, aki bebizonyította, hogy a kimondott szavak (szeretettel, vagy rosszindulattal ejtve) hatnak a hókristályokra....

Masaru Emoto könyvet jelentetett meg arról hogy az emberi tudat befolyásolhatja a víz állapotát. (ld. Wikipedia) Ennek egyik formája a hókristályokhoz intézett beszéd. (Szeretetrezgök elönyben !)
#3 | postaimre - 2014. March 12. 06:27:11
Balu, többször is lehetnél illuminált!

Míg SZM szöszmötöl és hozza a logikai hibákat, addig had kérdem: Valaki megnézte az összes falevelet, vagy hópihét? Lehet, hogy a 6X10 a 23-on után már akad hasonló univerzum is, mely azonos, de elismerem, ez egy rohadt kicsi valószínûség.

Ha lehet gyûlölni, akkor a "statisztikával" ilyen iszonyban volta, és nem csak én. Történetesen ezt az összefoglalót az akkori egyik tanár jegyzi és bukott a fél osztály, pedig másoddiplomások voltunk.

De tényleg nem véletlen hoztam. A következõ a "halmazelmélet" lesz, amely passzol ide.

Sokan panaszkodnak, hogy nem értik mi zajlik köröttük, de nem is akarják rendszerezni semmilyen "elvek" szerint. A "klasztereke" szerinti osztályozás nálam ilyesmit akart most jelezni. Hogy mi hasonló és milyen szempont szerint azt mindenki maga döntheti el. Bizonyos értelemben az itt ragadtak egy személyiség-variáns-klaszter, csak lássuk, és ne csak azt, amit láttatni akarnak, hanem azt, amit elrejtenek, de felismerhetõ az eseményhorizont azonos jelenségvilágában. Ilyen kapcsolat pl a "lesz -e VH" kérdés, mikor a 2014-et a 1014-el hozzuk összefüggésbe, vagy az illuminátust, jezsuitákat, esetleg a kommunizmust, judaizmust, cionizmus, fasizmust... tesszük egy bugyorba, mert oda valók. Csak ennyit akartam jelezni.

Balu a kérdésedre a "választ" nem tudom, de úgy vélem az "életforma" sokkal kiterjedtebb, mert valójában az élettelen is él és itt az "élet" egy variáns", vagyis lehetõség, amely bizonyos szabályok szerint és látszólag random módon valósul meg. Az élet = lehetõség és nem bizonyosság, amit valószínûségnek is nevezhetünk. Ettõl ilyen mocskosul "érdekes". Semmi sem lehet biztos és semmiben nem lehetsz biztos, mert csak a változás ökör. Ebben benne van a lét minden szintje, mint halmaz és keresztmetszet, hatás-ellenhatás.
#4 | anzsi a macska hala - 2014. March 12. 07:42:41
Az univerzum legkisebb egysége - az atomosz - nem más mint a fénymag, ami egyben élõ, és intelligens.
(by Kisfaludy, de nem szó szerint)
#5 | postaimre - 2014. March 12. 07:48:15
Panda rejszol, vagyis régiesen "pantha rei"- minden mozog, minden "él".
#6 | SZM - 2014. March 12. 09:04:57
He-he-he!
s_*_kukk
Az érdemi hozzászólást, lelkiismereti okokra hivatkozva megtagadom!

Különben is, mi az hogy: "Míg SZM szöszmötöl"

Nem érek rá szöszmötölni, de még arra sem, hogy kifejtsem a véleményem.

De ha már hasonlóságról meg halmazelméletrõl van szó, akkor ajánlanám Szûcs Ervin - A modellezés elmélete és gyakorlata címû írását.

Különösen az alábbi részt belõle:
http://web.axelero.hu/eszucs7/modell/...hgondolkod

Itt az egész írás:
http://web.axelero.hu/eszucs7/modell/...Modell.htm

De ha már ezt ajánlottam, akkor muszáj leszek ezt is ajánlani:
Dialógusok a mûszaki tudományokról
http://web.axelero.hu/eszucs7/DIALOGU...rtalom.htm

Amikor elsõ tudományos munkámat írtam, amely a számítógépes operációs rendszerek ütemezésének modellezésérõl, illetve ennek oktatásáról szólt, még akkor olvastam ezeket, és véleményem szerint elég jó írások.

Ha a matematikai része is érdekelne valakit, akkor még az alábbit is érdemes átböngészni:
http://web.axelero.hu/eszucs7/MODELL_...rtalom.htm

Egyébként meg nem értem, hogy miért lettem megszólítva.
s_*_kukk
#7 | postaimre - 2014. March 12. 09:53:27
SZM, mert kinek a "jelmondata" volt, "Ad astra per aspera!" s_*_kukk
#8 | SZM - 2014. March 12. 10:23:56
A "göröngyös úton a csillagokig", csak azt jelenti, hogy minden emelkedés küzdelemmel jár.

Bár tudom hogy:
"A tét emelkedett. Aki járja a hágcsót a huzatos létben, nyeresége lesz, ha jobbjával kapaszkodva baljában másokat emelni marad erõ, lába pedig senkit nem taszít lejjebb."

De egy kicsit elfáradtam.
s_*_kv
#9 | postaimre - 2014. March 12. 10:53:55
SZM, tom mit igéztél..., egyébként "tüskés" út az, amely szúr, bököd, hasogat és megtép. Tán nem véletlen legendáriumban a tüsök-korona.

Én nem kicsit fáradtam már ebbe az egész csipkerózsikás csókoljuk meg a bealudt orsós-bökte királylányt törénetbe. Lehet, hogy egy gyufa kellett volna csak, had égjen az õsborókás princesszástól, mindenestõl, oszt vizelni rá egyet az utolsó parázsra?
#10 | magyarnabob - 2014. March 12. 12:04:19
Egy végtelenül leromlott világban élünk, elbutultan, beszûkült tudattal és leromlott képességekkel.
Egy zuhanó spirál közepén, ahol minden tettünk, minden jó szándékú igyekezetünk visszájára fordul és ront a helyzeten.
A közöny, apátia és félelem tudatossági szintjén, ahol már az is kiemelkedõ teljesítmény, ha valaki felemelve a fejét és kiegyenesítve a gerincét szembe száll mindezen helyzet vélt okaival ( a helyzetbõl magából következik, hogy a vélelem már messze a meghamisított valóság, ezért nem is alkalmas a lehúzó spirál megtörésére).
A legtudományosabb tudományaink, így a matematika és logika is azt a célt hordozza, hogy lenyomja az embert.
Mert az ember teremtmény, okozat, amíg esszenciájának, szellemének isteni lényege, hogy OKOZÓ.
Az okozatiság lényege a szabályok követése, pontosabban az azoknak való alávetettség.
A matematika és a logika is szabályok tudománya, vagyis az okozatiság tudománya.
A legegyszerûbb matematika formula az egyenlõség, a nem numerikus tartományokban az azonosság, az azonosítás.
Ez a legalacsonyabb tudatszint jellemzõje ( apátia, közömbösség), minden mindennel azonos, minden anyag, minden energia, minden veszélyes, mindentõl félni kell, minden ellenünk van.
Egy kicsit magasabb tudatszint jellemzõje a hasonlóság, a hasonlítóság. Felismerni a hasonlókat, összefüggéseket, szabályszerûségeket keresni elemek között, csoportokat képezni ( pl az említett klaszteranalízissel), ez a ma tudományának a csúcsa.
Pedig az OKOZÓ az OKOZÓ, és csakis attól OKOZÓ ( így nagybetûvel, vagyis az abszolútig víve), hogy nem függnek tettei semmiféle körülménytõl, csakis ÖNÖN magától.
Az OK-nak, a TEREMTÕ-nek, az ISTEN-nek nincs semmiféle matematikája, semmiféle logikája, Õ/AZ a végtelen szabadság, az abszolút szabálytalanság, az abszolút önkény.
Lebutított értelemben így az OK nem is intelligens ( az IQ tesztek lényege a szabályszerûségek felismerése képességének a mérése), de hát elég sokáig tart a pszcihomókusok útja, amíg fel nem ismerik, hogy az intelligencia megjelenési formája a világunkban sokkal inkább a cél kijelölés képessége ( amit a korábban kijelölt célok korlátoznak legfeljebB) , mint a szabályok felismeréséé).
Még az ezoterikus tudományok is bõdületes hibákra képesek, pl. „mint lenn úgy fenn” alapelv az úgy rossz, ahogy kimondták, pontosabban nyilvánvalóan a hasonlító szellemi szint következménye, ami a nyilvánvalóan hibás antropomorf istenek elképzeléséhez vezetett.
A legmagasabb szellemi szinteket tehát a megkülönböztetõ képesség fokozott megléte jelenti, minél diferenciáltabb valakinek a világképe, az annál jobb helyzetben élheti életét a meglévõ szabályok ellenére.
Magasabb szellemi szinten minden bizonnyal élvezhetnénk például a hópelyhek formai gazdagságát és különbségeit, azonban a földi ember nyomorúságos szellemi helyzetében csak a hótömeget látja, amit el kell lapátolni, amit le kell az utakról tolni, ami olvadás után bel-és árvizeket okoz.

Magas szellemi szinten meg tudnánk különböztetni minden egyes elektront a másiktól. Beszûkült állapotunkban azonban csak az a fontos, hogy mikor merre terelhetõ az elektron-nyáj a vezetékekben, hogy legyen világításunk és internetünk, hiszen nemhogy két elektron között nem tudunk különbséget tenni, hanem jóformán két ember között sem.

A ma tudománya és technikája éppen ezek miatt megerõsíti a szellemileg lehúzó spirált.
Van persze kiút, elméletileg. Jézus legyetek tökéletesek parancsának ez a lényege, ne a gépeidet és az eszközeidet fejleszd, hanem ÖNMAGADAT.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték