Aki azt gondolja, hogy a szokĂĄsosnĂĄl tĂśbb komoly fĂśldrengĂŠs volt idĂŠn, az helyesen gondolja. Egy Ăşj kutatĂĄs azt talĂĄlta, hogy 2014 elsĂľ negyedĂŠvĂŠben kĂŠtszer annyi nagy fĂśldrengĂŠs volt, mint 1979 Ăłta az ĂŠvnek erre a szakaszĂĄra mĂŠrt ĂĄtlag.

Egy olyan idĂľszakon vagyunk tĂşl, amely sorĂĄn soha nem lĂĄtott mĂŠrtĂŠkĂť fĂśldmozgĂĄst ĂŠszleltĂźnk, mondja a kutatĂĄst vezetĂľ tudĂłs Tom Parsons, az Amerikai FĂśldtani SzolgĂĄlat (USGS) geofizikusa.

BĂĄr a fĂśldrengĂŠsek szĂĄma globĂĄlisan is emelkedik, ez tovĂĄbbra is a vĂŠletlennek tudhatĂł be, mondja Parsons ĂŠs kutatĂłtĂĄrsa, Eric Geist, aki szintĂŠn az USGS szakembere, a Geofizikai KutatĂłlevelek nevĂť tudomĂĄnyos lap jĂşnius 21-i szĂĄmĂĄban kĂśzzĂŠtett tanulmĂĄnyban.

LĂĄtva a fĂśldrengĂŠsek kiemelkedĂľen nagy szĂĄmĂĄt 2014 elejĂŠn, Parsons azt remĂŠlte, hogy ennek ĂŠppen az ellenkezĂľjĂŠt fogja talĂĄlni, tehĂĄt, hogy egy nagy rengĂŠs mĂĄs nagy rengĂŠseket indĂ­t el. KorĂĄbbi kutatĂĄsok azt mutattĂĄk, hogy egy rengĂŠs ĂĄltal elindĂ­tott szeizmikus hullĂĄmok kĂŠpesek az egĂŠsz bolygĂłn ĂĄtutazni ĂŠs kisebb rengĂŠseket okozni teljesen mĂĄshol.

Mivel csapatunkat ĂŠrdekelte, hogy vajon egy fĂśldrengĂŠs hatĂĄssal lehet-e mĂĄs rengĂŠsekre globĂĄlis szinten, szerettĂźk volna megtudni, hogy ezt tapasztaljuk-e jelenleg. Azt vĂĄrtam, hogy olyan bizonyĂ­tĂŠkokat talĂĄlunk, amelyeket nem lehet a vĂŠletlen szĂĄmlĂĄjĂĄra Ă­rni, nyilatkozta Parsons a Live Science-nek egy email interjĂşban.

Az Ăşj tanulmĂĄny nem az elsĂľ alkalom, hogy a kutatĂłk nem tudtak idĂľ vagy tĂŠrbeli kapcsolatot talĂĄlni a rengĂŠsek kĂśzĂśtt. Arra tĂśbb esetben is fĂŠny derĂźlt, hogy egy komoly, 8-as, 9-es erĂľssĂŠgĂť rengĂŠs tĂśbb kisebb fĂśldmozgĂĄst vĂĄltott ki, de mĂŠg soha senki nem tudta bebizonyĂ­tani, hogy egy nagy fĂśldrengĂŠs egy mĂĄsik nagy rengĂŠs kivĂĄltĂłja lett volna.

A nagy fĂśldrengĂŠsek kĂśzĂśtti statisztikai ĂśsszefĂźggĂŠsek felfedezĂŠse mutatna ebbe az irĂĄnyba, azonban az elmĂşlt idĂľszak fĂśldrengĂŠsvihara ellenĂŠre a vilĂĄgban tapasztalt nagy rengĂŠsek elĂľfordulĂĄsa tovĂĄbbra is a vĂŠletlennek tudhatĂł be az Ăşj tanulmĂĄny szerint.

A nagynak szĂĄmĂ­tĂł, 7-es erĂľssĂŠget meghaladĂł fĂśldrengĂŠsek gyakorisĂĄga 1979 Ăłta ĂĄtlag 10 rengĂŠs volt ĂŠvente. 1992-ben ez 12,5-re, majd 2010-ben 16,7-re emelkedett, ami 65 szĂĄzalĂŠkos nĂśvekedĂŠs 1979-hez kĂŠpest. Ez a nĂśvekedĂŠs gyorsult fel 2014 elsĂľ negyedĂŠben.

Parsons szerint a fĂśldrengĂŠsek szĂĄmĂĄnak nĂśvekedĂŠse egy ĂŠrme feldobĂĄsĂĄhoz hasonlĂ­thatĂł statisztikailag. IdĂľnkĂŠnt tĂśbbszĂśr egymĂĄs utĂĄn fej vagy Ă­rĂĄs jĂśn ki, de a folyamat akkor is vĂŠletlenszerĂť.

A lĂŠnyeg, hogy nem tudjuk bizonyĂ­tani, hogy amit 2014 elejĂŠn vagy 2010 Ăłta lĂĄtunk az nem csupĂĄn hat utĂĄn, mondta.

A statisztikai adatok ettĂľl fĂźggetlenĂźl nem zĂĄrjĂĄk ki annak lehetĂľsĂŠgĂŠt, hogy a nagy rengĂŠsek kivĂĄlthatnak egy mĂĄsik komoly rengĂŠst egy egĂŠszen tĂĄvoli helyszĂ­nen is. ElkĂŠpzelhetĂľ, hogy a kutatĂłk egyszerĂťen csak nem rendelkeznek elĂŠg adattal ahhoz, hogy megĂŠrtsĂŠk az ilyenfajta globĂĄlis, kommunikĂĄciĂłt, mondta Parsons.

EttĂľl fĂźggetlenĂźl a kutatĂłk azt talĂĄltĂĄk, hogy az 5,6-os fĂśldrengĂŠsek tĂśbbnyire csoportokban ĂŠrkeznek globĂĄlis szinten, ami arra enged kĂśvetkeztetni, hogy az ilyen erĂľssĂŠgĂť rengĂŠsekre nagyobb hatĂĄssal van a tĂśbbi fĂśldmozgĂĄs, amit korĂĄbbi kutatĂĄsok is megerĂľsĂ­tenek.

PĂŠldĂĄul a pusztĂ­tĂł erejĂť japĂĄn ĂŠs szumĂĄtrai 9-es rengĂŠsek utĂĄn az 5-Ăśs erĂľssĂŠgĂť fĂśldrengĂŠsek szĂĄma tĂĄvoli terĂźleteken, akĂĄr 1000 kilomĂŠter tĂĄvolsĂĄgban is megugrott.

ForrĂĄs:
http://idokjelei....-2014-ben/