Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A nagy földrengések száma megkétszerezõdött 2014-ben
Aki azt gondolja, hogy a szokásosnál több komoly földrengés volt idén, az helyesen gondolja. Egy új kutatás azt találta, hogy 2014 elsõ negyedévében kétszer annyi nagy földrengés volt, mint 1979 óta az évnek erre a szakaszára mért átlag.
Egy olyan idõszakon vagyunk túl, amely során soha nem látott mértékû földmozgást észleltünk, mondja a kutatást vezetõ tudós Tom Parsons, az Amerikai Földtani Szolgálat (USGS) geofizikusa.
Bár a földrengések száma globálisan is emelkedik, ez továbbra is a véletlennek tudható be, mondja Parsons és kutatótársa, Eric Geist, aki szintén az USGS szakembere, a Geofizikai Kutatólevelek nevû tudományos lap június 21-i számában közzétett tanulmányban.
Látva a földrengések kiemelkedõen nagy számát 2014 elején, Parsons azt remélte, hogy ennek éppen az ellenkezõjét fogja találni, tehát, hogy egy nagy rengés más nagy rengéseket indÃt el. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy egy rengés által elindÃtott szeizmikus hullámok képesek az egész bolygón átutazni és kisebb rengéseket okozni teljesen máshol.
Mivel csapatunkat érdekelte, hogy vajon egy földrengés hatással lehet-e más rengésekre globális szinten, szerettük volna megtudni, hogy ezt tapasztaljuk-e jelenleg. Azt vártam, hogy olyan bizonyÃtékokat találunk, amelyeket nem lehet a véletlen számlájára Ãrni, nyilatkozta Parsons a Live Science-nek egy email interjúban.
Az új tanulmány nem az elsõ alkalom, hogy a kutatók nem tudtak idõ vagy térbeli kapcsolatot találni a rengések között. Arra több esetben is fény derült, hogy egy komoly, 8-as, 9-es erõsségû rengés több kisebb földmozgást váltott ki, de még soha senki nem tudta bebizonyÃtani, hogy egy nagy földrengés egy másik nagy rengés kiváltója lett volna.
A nagy földrengések közötti statisztikai összefüggések felfedezése mutatna ebbe az irányba, azonban az elmúlt idõszak földrengésvihara ellenére a világban tapasztalt nagy rengések elõfordulása továbbra is a véletlennek tudható be az új tanulmány szerint.
A nagynak számÃtó, 7-es erõsséget meghaladó földrengések gyakorisága 1979 óta átlag 10 rengés volt évente. 1992-ben ez 12,5-re, majd 2010-ben 16,7-re emelkedett, ami 65 százalékos növekedés 1979-hez képest. Ez a növekedés gyorsult fel 2014 elsõ negyedében.
Parsons szerint a földrengések számának növekedése egy érme feldobásához hasonlÃtható statisztikailag. Idõnként többször egymás után fej vagy Ãrás jön ki, de a folyamat akkor is véletlenszerû.
A lényeg, hogy nem tudjuk bizonyÃtani, hogy amit 2014 elején vagy 2010 óta látunk az nem csupán hat után, mondta.
A statisztikai adatok ettõl függetlenül nem zárják ki annak lehetõségét, hogy a nagy rengések kiválthatnak egy másik komoly rengést egy egészen távoli helyszÃnen is. Elképzelhetõ, hogy a kutatók egyszerûen csak nem rendelkeznek elég adattal ahhoz, hogy megértsék az ilyenfajta globális, kommunikációt, mondta Parsons.
Ettõl függetlenül a kutatók azt találták, hogy az 5,6-os földrengések többnyire csoportokban érkeznek globális szinten, ami arra enged következtetni, hogy az ilyen erõsségû rengésekre nagyobb hatással van a többi földmozgás, amit korábbi kutatások is megerõsÃtenek.
Például a pusztÃtó erejû japán és szumátrai 9-es rengések után az 5-ös erõsségû földrengések száma távoli területeken, akár 1000 kilométer távolságban is megugrott.
Forrás:
http://idokjelei....-2014-ben/
Egy olyan idõszakon vagyunk túl, amely során soha nem látott mértékû földmozgást észleltünk, mondja a kutatást vezetõ tudós Tom Parsons, az Amerikai Földtani Szolgálat (USGS) geofizikusa.
Bár a földrengések száma globálisan is emelkedik, ez továbbra is a véletlennek tudható be, mondja Parsons és kutatótársa, Eric Geist, aki szintén az USGS szakembere, a Geofizikai Kutatólevelek nevû tudományos lap június 21-i számában közzétett tanulmányban.
Látva a földrengések kiemelkedõen nagy számát 2014 elején, Parsons azt remélte, hogy ennek éppen az ellenkezõjét fogja találni, tehát, hogy egy nagy rengés más nagy rengéseket indÃt el. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy egy rengés által elindÃtott szeizmikus hullámok képesek az egész bolygón átutazni és kisebb rengéseket okozni teljesen máshol.
Mivel csapatunkat érdekelte, hogy vajon egy földrengés hatással lehet-e más rengésekre globális szinten, szerettük volna megtudni, hogy ezt tapasztaljuk-e jelenleg. Azt vártam, hogy olyan bizonyÃtékokat találunk, amelyeket nem lehet a véletlen számlájára Ãrni, nyilatkozta Parsons a Live Science-nek egy email interjúban.
Az új tanulmány nem az elsõ alkalom, hogy a kutatók nem tudtak idõ vagy térbeli kapcsolatot találni a rengések között. Arra több esetben is fény derült, hogy egy komoly, 8-as, 9-es erõsségû rengés több kisebb földmozgást váltott ki, de még soha senki nem tudta bebizonyÃtani, hogy egy nagy földrengés egy másik nagy rengés kiváltója lett volna.
A nagy földrengések közötti statisztikai összefüggések felfedezése mutatna ebbe az irányba, azonban az elmúlt idõszak földrengésvihara ellenére a világban tapasztalt nagy rengések elõfordulása továbbra is a véletlennek tudható be az új tanulmány szerint.
A nagynak számÃtó, 7-es erõsséget meghaladó földrengések gyakorisága 1979 óta átlag 10 rengés volt évente. 1992-ben ez 12,5-re, majd 2010-ben 16,7-re emelkedett, ami 65 százalékos növekedés 1979-hez képest. Ez a növekedés gyorsult fel 2014 elsõ negyedében.
Parsons szerint a földrengések számának növekedése egy érme feldobásához hasonlÃtható statisztikailag. Idõnként többször egymás után fej vagy Ãrás jön ki, de a folyamat akkor is véletlenszerû.
A lényeg, hogy nem tudjuk bizonyÃtani, hogy amit 2014 elején vagy 2010 óta látunk az nem csupán hat után, mondta.
A statisztikai adatok ettõl függetlenül nem zárják ki annak lehetõségét, hogy a nagy rengések kiválthatnak egy másik komoly rengést egy egészen távoli helyszÃnen is. Elképzelhetõ, hogy a kutatók egyszerûen csak nem rendelkeznek elég adattal ahhoz, hogy megértsék az ilyenfajta globális, kommunikációt, mondta Parsons.
Ettõl függetlenül a kutatók azt találták, hogy az 5,6-os földrengések többnyire csoportokban érkeznek globális szinten, ami arra enged következtetni, hogy az ilyen erõsségû rengésekre nagyobb hatással van a többi földmozgás, amit korábbi kutatások is megerõsÃtenek.
Például a pusztÃtó erejû japán és szumátrai 9-es rengések után az 5-ös erõsségû földrengések száma távoli területeken, akár 1000 kilométer távolságban is megugrott.
Forrás:
http://idokjelei....-2014-ben/
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
kakas
- 2014. July 06. 14:53:27
#12 |
Perje
- 2014. July 06. 21:12:47
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték