Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Ez történne, ha az ön házára esne egy atombomba


A hidegháború lezárása óta mintha megfeledkeztünk volna a nukleáris fenyegetettségrõl, pedig az atomfegyverek nagyon is léteznek.

A nukleáris fegyverek azok az eszközök, melyek miatt már lassan hetven éve vagyunk kénytelenek abban a tudatban élni, hogy az emberiség gond nélkül, gyakorlatilag bármikor képes lenne megsemmisíteni önmagát, és jó eséllyel az egész Földet is. Jórészt a nukleáris fegyvereknek köszönhetõ ugyanakkor, hogy a második világháború óta nem zajlott le globális fegyveres konfliktus. Mégis, szinte felfoghatatlan, képesek vagyunk legyártani õket, különösen, ha megvizsgáljuk, hogy pontosan mire is képesek.

Tudta például, hogy a valaha épített legnagyobb atombomba az 50 megatonnás (50 millió tonna TNT robbanóerejének megfelelõ), szovjet gyártmányú Cár bomba, önmagában képes lett volna letarolni a fél Dunántúlt? Pedig csak feleakkorára sikerült, mint eredetileg tervezték.

Az elsõ, kísérleti atombombát hatvankilenc éve robbantották fel Új-Mexikóban. Két bõ héttel késõbb, 1945 augusztusában, a történelemben elõször és utoljára be is vetették a legszörnyûbb ember által gyártott fegyvert két japán város Nagasaki és Hirosima ellen. Négy évvel késõbb 1949-ben már kész volt az elsõ szovjet bomba. Az ötvenes évek kétpólusúvá vált világában mindenki okkal készült a harmadik világháborúra. Ilyen, ma már komikusnak tûnõ oktatófilmekkel nevelték például arra az amerikai ifjúságot arra, hogy mit tegyenek, ha meghallják a szirénákat, és meglátják a villanást.

A nukleáris világégéshez talán 1962 õszén állt az emberiség. A kubai rakétaválság bizonyította be véglegesen, hogy mennyire valóságos veszély az atomháború, ami egészen biztosan az ismert civilizáció végét jelentette volna. Ez után kezdõdtek el az elsõ egyeztetések a nukleáris fegyverek korlátozásáról. A fegyverkezési verseny mindennek ellenére még évtizedekig zajlott. Az elsõ teszt, a Trinity és a mindennemû kísérleti robbantást tiltó, 1996-os teljes körû atomcsend-egyezmény, CTBT között eltelt fél évszázad alatt 2048 nukleáris robbantást hajtottak végre a világon az atomhatalmak, vagyis az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Franciaország, Nagy Britannia, és Kína. Azóta csak néhányat, India, Pakisztán, és Észak Korea.

Bár a hidegháborúval együtt a közvetlen nukleáris fenyegetettség korszaka is lezárult, rengeteg interkontinentális, és a középhatótávolságú, ballisztikus rakéta, pihen itt-ott a föld gyomrában, a nukleáris robbanófejeikkel együtt. Mi lenne, ha elõkerülnének? Ha egy katasztrófafilm forgatókönyvének megfelelõen egy õrült, gonosz diktátor nukleáris arzenálhoz jutna? Mi lenne, ha az ön otthonára támadnának atomfegyverrel? A rövid-, és hosszútávú hatásokat a Nuke Map (IDE kattintva éri el) segítségével ellenõrizheti.

A Nuke Map alkalmazást a Google térképét és adatait alapként használva Alex Wellerstein, nukleáris biztonsággal foglalkozó tudománytörténész készítette. Az amerikai kutató oldalán a világ bármelyik pontjára ledobhatunk egy tetszõleges nagyságú atombombát. Választhatunk elõre meghatározott robbanóerejû szerkezetet a hirosimai „Little Boy”-tól, a valóságos apokalipszist elõidézõ szovjet Cárig, de magunk is beállíthatunk bármekkora töltetet. Megadhatjuk még, hogy a bomba a levegõben robbanjon-e, vagy a föld felszínén, beállíthatjuk a szél sebességét, és irányát. Aztán ha a „Detonate” – „Robbanás” gombra kattintunk a program kirajzolja, és leírja a támadás feltételezett hatásit. Áldozatokat kalkulál, kiszámítja a lökéshullám, a hõsugárzás, és a radioaktív sugárzás határát. Így nézne ki például, ha a Hír24 szerkesztõségére hullana egy olyan, 20 kilotonnás bomba, mint amilyet Nagasakira dobtak le az amerikaiak 1945 augusztusában. Hátborzongatóan rémisztõ grafika.

Link

Hozzaszolasok


#1 | mormota1968 - 2014. August 28. 04:00:50
Nem kell ide atombomba, itt van Pakson. És a barmok még bõvíteni is akarják. Elég ha hagyományos bombákkal vagy rakétával telibe kapják és nekünk annyi így hegyekkel körülvéve, mint Hirosima. Vagy a HAARP-al kicsit megremegtetik a földet körülötte, épp csak annyira, hogy jócskán túllépje azt a határt, amíg még földrengésbiztos. Mert egy olyan 6 egész valamennyit még kibírna, ha jól emlékszem rá, mert egyszer mondták a tévében, mekkora rengést viselne még el. Aztán itt van a dugi izraeli atombombák esete, Gyarmatországon belül. No meg a világ legrasszistább, legfanatikusabb bandájának az izraelieknek is több száz robbanófej van a birtokukban, még hidrogénbomba is. Annyi idõnk se volna, hogy megnézzük utoljára a villanást. Nem baj, pár százezer év múlva majd újra élhetõ lesz a Föld és jöhetnek az újabb barmok, akik majd újra feltalálják ezt a nagyszerû elrettentõ csodafegyvert. s_*_francba
#2 | BOTOND - 2014. August 28. 07:31:59
akkor kivel van a baj,
tudott a földön az elet többször kihalt es
ujra eledett,
a földönkivüliek vegignezik mit müvel
es mire kepes a földi allat kert vagy park,
erröl a vallasok nagy mufti-ii meg hallani sem
akarnak,
ebböl indult a hiba a gyilkolasok,
de nem erdekel ez senkit
addig mig a fajtajabol ki nem nyirnak valakit
iz-rä-hellre vonatkozo sankciokrol meg
hallani sem akarnak,
de masokat korlatoznak,
valasz kellene arra mikor
a dom feletti ufokat harom videoval
is ismertetve tettek a youtubra,
mit kerestek a dom felett jerruzselemben,
ket japan atombomba is zsiddaszinpadon
a függöny felhuzasat jelentette,
a vilag meg a sok bal****aval ra is
bolintott,
de az erömüveket is bombava tettek,
japanban ismet,
igy van mint felette, irott,
egykis rakettya es mar üzemel is a bomba
hosszabb ideig,
az emberi nem törödömseg a masik ember
fajok irant,
mindenki huzza a belet oda hol meg
egy kicsit elhet,
s_*_oh1
#3 | BOTOND - 2014. August 28. 07:48:19
https://www.youtube.com/results?searc...+the+stone
de van ott több is a regebbi civilizaciokra vonatkozolag,
a kalapacs az nem valo a templomba
ott az aladst pazzooljak ketkezzel dolgozni nem
akarnak ott a szakik,
s_*_:el
a kalapacs gyartas ugy hogy ott van
elen nehez lenne most utanna gyartani,
https://www.youtube.com/watch?v=RkLDG...kLDGKUg_Yw
https://www.youtube.com/watch?v=6gB9Q...gB9QVmR0s8
#4 | Detonator - 2014. August 28. 08:39:15
Csak, hogy még fessem a képet, Magyarországon hat évvel ezelõtt találkoztam olyan emberrel, ( tulajdon képpen jól ismerem?! ) aki azt találta mondani, hogy helyes volt ledobni Japánra az atombobát, mert másképp sokáig tartott volna még a II. világháború. Az illetõ egyetemi oktató !!
#5 | GERRY - 2014. August 28. 11:55:08
Detonator - nem biztos, hogy a tömeggyilkosságra értette...
(Nem védem, csak gondolkodást próbálok fakasztani a kösziklábasból...)
#6 | BOTOND - 2014. August 28. 15:35:37
detonator
az egy hülye lehetett
ilyen hülyek kellenek egyetemi tanarnak
vagy meg hülyebbek
csicskak,
ökrök,
mar vege volt akkor ket hettel a haborunak,
ezt irtak masok
a tanar meg mr faccfej lehetetts_*_ezt
#7 | Fidel - 2014. August 28. 16:01:31
Udv Detonator!
Ha egyetemi oktato akkor mar ertem!
Oda se engednek atlag hulyeket!s_*_yuppy
#8 | Perje - 2014. August 28. 18:10:55
Nagy marha volt, aki a ledobást helyeselte, mert akkor már nem lendített sokat az a világháború kimenetelén. Anélkül is hamar vége lett volna már. Polgári lakosságon megtorolni bármit is, a legnagyobb aljasság.
#9 | vian - 2014. August 28. 20:14:36
BOTOND , az általad felvetett kérdéskörben szerintem nincs semmi titokzatos, különleges.

1. Az alkotók, mikor pár milliárd évvel ezelõtt létrehozták ezt a bolygót, több darabból rakták össze. Mára már valóban nehéz szétválogatni, hogy mi honnan származhat.

2. Az alkotók már legalább hatszor indították újra az életet (emberi faj) a Földön, ezen a kísérleti telepen. Így aztán lehet százmillió éves kalapács, golyó a mamutkoponyában, dino és emberi lábnyom egymás mellett ..stb.... stb
s_*_hi
#10 | nyilas - 2014. August 28. 20:53:14
Szása ül a Volga partján, és töpreng.
- Ha ledobnak egy atombombát, eltûnnék én is és a vodka is. Ha neutronbombát dobnak le, csak én tûnnék el, s a vodka megmaradna. De ez milyen szörnyû bomba lehetett, hogy csak a vodka tûnt el?s_*_kac

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték