A hideghĂĄborĂş lezĂĄrĂĄsa Ăłta mintha megfeledkeztĂźnk volna a nukleĂĄris fenyegetettsĂŠgrĂľl, pedig az atomfegyverek nagyon is lĂŠteznek.

A nukleĂĄris fegyverek azok az eszkĂśzĂśk, melyek miatt mĂĄr lassan hetven ĂŠve vagyunk kĂŠnytelenek abban a tudatban ĂŠlni, hogy az emberisĂŠg gond nĂŠlkĂźl, gyakorlatilag bĂĄrmikor kĂŠpes lenne megsemmisĂ­teni ĂśnmagĂĄt, ĂŠs jĂł esĂŠllyel az egĂŠsz FĂśldet is. JĂłrĂŠszt a nukleĂĄris fegyvereknek kĂśszĂśnhetĂľ ugyanakkor, hogy a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş Ăłta nem zajlott le globĂĄlis fegyveres konfliktus. MĂŠgis, szinte felfoghatatlan, kĂŠpesek vagyunk legyĂĄrtani Ăľket, kĂźlĂśnĂśsen, ha megvizsgĂĄljuk, hogy pontosan mire is kĂŠpesek.

Tudta pĂŠldĂĄul, hogy a valaha ĂŠpĂ­tett legnagyobb atombomba az 50 megatonnĂĄs (50 milliĂł tonna TNT robbanĂłerejĂŠnek megfelelĂľ), szovjet gyĂĄrtmĂĄnyĂş CĂĄr bomba, ĂśnmagĂĄban kĂŠpes lett volna letarolni a fĂŠl DunĂĄntĂşlt? Pedig csak feleakkorĂĄra sikerĂźlt, mint eredetileg terveztĂŠk.

Az elsõ, kísérleti atombombát hatvankilenc éve robbantották fel Új-Mexikóban. Két bõ héttel késõbb, 1945 augusztusában, a történelemben elõször és utoljára be is vetették a legszörnyûbb ember által gyártott fegyvert két japán város Nagasaki és Hirosima ellen. Négy évvel késõbb 1949-ben már kész volt az elsõ szovjet bomba. Az ötvenes évek kétpólusúvá vált világában mindenki okkal készült a harmadik világháborúra. Ilyen, ma már komikusnak tûnõ oktatófilmekkel nevelték például arra az amerikai ifjúságot arra, hogy mit tegyenek, ha meghallják a szirénákat, és meglátják a villanást.

A nukleáris világégéshez talán 1962 õszén állt az emberiség. A kubai rakétaválság bizonyította be véglegesen, hogy mennyire valóságos veszély az atomháború, ami egészen biztosan az ismert civilizáció végét jelentette volna. Ez után kezdõdtek el az elsõ egyeztetések a nukleáris fegyverek korlátozásáról. A fegyverkezési verseny mindennek ellenére még évtizedekig zajlott. Az elsõ teszt, a Trinity és a mindennemû kísérleti robbantást tiltó, 1996-os teljes körû atomcsend-egyezmény, CTBT között eltelt fél évszázad alatt 2048 nukleáris robbantást hajtottak végre a világon az atomhatalmak, vagyis az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Franciaország, Nagy Britannia, és Kína. Azóta csak néhányat, India, Pakisztán, és Észak Korea.

BĂĄr a hideghĂĄborĂşval egyĂźtt a kĂśzvetlen nukleĂĄris fenyegetettsĂŠg korszaka is lezĂĄrult, rengeteg interkontinentĂĄlis, ĂŠs a kĂśzĂŠphatĂłtĂĄvolsĂĄgĂş, ballisztikus rakĂŠta, pihen itt-ott a fĂśld gyomrĂĄban, a nukleĂĄris robbanĂłfejeikkel egyĂźtt. Mi lenne, ha elĂľkerĂźlnĂŠnek? Ha egy katasztrĂłfafilm forgatĂłkĂśnyvĂŠnek megfelelĂľen egy ĂľrĂźlt, gonosz diktĂĄtor nukleĂĄris arzenĂĄlhoz jutna? Mi lenne, ha az Ăśn otthonĂĄra tĂĄmadnĂĄnak atomfegyverrel? A rĂśvid-, ĂŠs hosszĂştĂĄvĂş hatĂĄsokat a Nuke Map (IDE kattintva ĂŠri el) segĂ­tsĂŠgĂŠvel ellenĂľrizheti.

A Nuke Map alkalmazĂĄst a Google tĂŠrkĂŠpĂŠt ĂŠs adatait alapkĂŠnt hasznĂĄlva Alex Wellerstein, nukleĂĄris biztonsĂĄggal foglalkozĂł tudomĂĄnytĂśrtĂŠnĂŠsz kĂŠszĂ­tette. Az amerikai kutatĂł oldalĂĄn a vilĂĄg bĂĄrmelyik pontjĂĄra ledobhatunk egy tetszĂľleges nagysĂĄgĂş atombombĂĄt. VĂĄlaszthatunk elĂľre meghatĂĄrozott robbanĂłerejĂť szerkezetet a hirosimai „Little Boy”-tĂłl, a valĂłsĂĄgos apokalipszist elĂľidĂŠzĂľ szovjet CĂĄrig, de magunk is beĂĄllĂ­thatunk bĂĄrmekkora tĂśltetet. Megadhatjuk mĂŠg, hogy a bomba a levegĂľben robbanjon-e, vagy a fĂśld felszĂ­nĂŠn, beĂĄllĂ­thatjuk a szĂŠl sebessĂŠgĂŠt, ĂŠs irĂĄnyĂĄt. AztĂĄn ha a „Detonate” – „RobbanĂĄs” gombra kattintunk a program kirajzolja, ĂŠs leĂ­rja a tĂĄmadĂĄs feltĂŠtelezett hatĂĄsit. Áldozatokat kalkulĂĄl, kiszĂĄmĂ­tja a lĂśkĂŠshullĂĄm, a hĂľsugĂĄrzĂĄs, ĂŠs a radioaktĂ­v sugĂĄrzĂĄs hatĂĄrĂĄt. Így nĂŠzne ki pĂŠldĂĄul, ha a HĂ­r24 szerkesztĂľsĂŠgĂŠre hullana egy olyan, 20 kilotonnĂĄs bomba, mint amilyet Nagasakira dobtak le az amerikaiak 1945 augusztusĂĄban. HĂĄtborzongatĂłan rĂŠmisztĂľ grafika.

Link