Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Teljes káosz lesz az éghajlatkutatásban


A vízháztartást vizsgáló különbözõ globális modellek és a mérési adatok között jelentõsek a különbségek - derül ki egy most megjelent kutatásból. Pedig az aszálykatasztrófák és az özönvízszerû esõk igazolják, hogy mennyire függünk a víz körforgásától. Ezért fontos, hogy a légkör, az óceánok és a szárazföld közötti körforgás részleteit megértsük.

Ahol még az orrszarvúknak is szárnya nõ - Szokatlan kirándulás a Ruhr-vidéken Afrika ismeretlen, rejtett mosolya: Gambia Szamba, esõerdõk és fogselyem bikini - Trópusi koktél Brazíliából Hajnali fények a Catalunya-foknál - Nyaralás az izzás szigetén, Mallorcán
Spórolunk Önnek - szállások féláron! Világjáró kupon – a legjobb ajánlatok csak ITT!
A klímaváltozás és a víz ebbõl eredõ változó elérhetõsége tény, és néhol nagyfokú alkalmazkodást fog követelni - állapította meg Harald Kunstmann és Christof Lorenz, a németországi Karlsruhei Mûszaki Intézet kutatói a Journal of Hydrometeorology címû szaklapban. A globális elemzések teszteléseként a hidrológusok és éghajlatkutatók a legmodernebb kombinált globális légköri és óceánmodellek közül elemeztek ki hármat, és összehasonlították az 1989 és 2006 közötti mérési adatokkal.

A kutatók nagyfokú bizonytalanságot észleltek a globális vízháztartásra vonatkozó becslések között. Egyes régiók átlagos csapadékmennyisége között például napi négy milliméter eltérés is mutatkozott. Összehasonlításképp: Magyarországon átlagosan nem egészen két milliméter csapadék esik naponta. Ezekbõl a modellekbõl tehát nem lehet megbízhatóan levezetni, mikor és hol mennyi csapadék várható.

Még az olyan egyszerû összefüggések sem egységesek a modellekben, mint az óceánok feletti párolgási többlet és a kontinensek feletti csapadék közötti. Bizonytalan tehát, hogy mennyi csapadék várható, és ezzel együtt mennyi folyton megújuló édesvíz áll rendelkezésre a Földön - írja a Der Standard címû osztrák lap internetes kiadása.

A másik, nem kevésbé súlyos probléma, hogy számos régióból nem áll rendelkezésre elegendõ adat - fejtette ki Kunstmann. A helyzet pedig egyre csak rosszabbodik: Dél-Amerikában például több mint 85 százalékkal, 4350-rõl 550-re esett a mérõállomások száma. Európa sincs sokkal jobb helyzetben: 1989 és 2006 között a csapadékmérõ állomások száma tízezerrõl 5800-ra csökkent, és ezek fele Németországban található.

Megbízható adatbázis nélkül pedig a modelleken sem lehet lényegesen javítani. Ez megnehezíti az esõzések és aszályok alakulásának számszerûsítését. A kutatók szerint sürgõsen szükség van tehát a csapadékmérõ állomásokba történõ befektetésekre, és a kiesõ területek meteorológiai szolgálatának megerõsítésére - amennyiben szeretnénk megérteni a hidrológiai változásokat, és idõben felkészülni azokra.
Link

Hozzaszolasok


#1 | Entheo Mitiok - 2012. July 12. 09:03:40
Azért kíváncsi lennék, hogy vajh mi indokolta ezen mérõállomások leszerelését... Merthogy elvileg napelemesek: ki vannak téve, az adatok gyünnek, oszt jó napot. Vagy nem is leszerelték, csak már máshová küldik az adatokat? Csak nem a HAARP-hoz? (Tudom, tudom, hogy a kákán is csomót keresek, de ha nem okádnának állandóan az ember szájába, nem keresnék...)
#2 | Balu - 2012. July 12. 09:32:49
Ha csak amúgy parasztossan elgondolkodom a dolgokon, nem értek egy valamit. Azt én nagyjából ténynek veszem, hogy a mostani idõjárási anomália mesterségesen van gerjesztve. Valahogyan elterelik innen a felhõket, illetve csinálnak helyettük száraz "mûfelhõket" amik felveszik az elpárolgott nedvességet és azokat terelgetik el valahova. Csak azt nem tudom, hogy HOVA A TÚRÓBA TUD TÛNNI ENNYI VÍZ?! Tudtommal az egész világon szárazság van és kánikula. Hol van akkor a víz? Hol csapatják ki?
#3 | Gutai Zub - 2012. July 12. 09:56:42
Balu,

Én is csak úgy hozzá nem értõen:
Mi a fészkes fenével töltödnek meg azok az óríási üregek, ahonnan az elképzelhetetlen mennyiségû olajat és földgázt naponta kiszivattyúzzák?
Persze azt is képzeljük el, ha minden nap egy kinai, csak egy pohár vizzel többet iszik, és közben, minden nap több millónyival többen vannak?
Akkor Indiáról nem is beszéltünk!
#4 | tiszazugi - 2012. July 12. 10:36:07
Már most én is azon fáradozom, hogy kutat fúratok a tiszai zugomba! Talán jövõre....
De minap hallottam, hogy nem úgy, csak furkálunk, lyuggatunk oda ahova teccik!!
Külön meg kell mérnökkel terveztetni, az önkorival engedélyeztetni, satöbbi, stb! Az anyagi oldalát még nem is tudom az engedélyeztetésnek!
Tehát nagy lópimpit a poppolójukba.... jön a maszek, fúr oszt jónapot!
...elég lesz azt is kiköhögni. s_g 
#5 | kincses - 2012. July 12. 11:06:43
Tiszazugi, igyekezz, amíg le nem kapcsolják a kútfúrókat is! és nehogy búvárpompára tétesd! csak kézi vezérlésûre! annak nem baj, ha nincs áram:) 
#6 | tiszazugi - 2012. July 12. 11:33:48
Kincses!
Össze buksiztunk a kollégáimmal akik valamit is konyítanak a wasser terelgetéshez. Tanácsukra egy kis aknában összpontosul minden, (persze rejtve) azaz három az egyben, tehát vezetékes, búváros és puncis! Csapokkal szelektálva, az megy ami éppen teccik! s_6 
#7 | Advaita - 2012. July 12. 11:54:22
Balu!

Az a víz nyilván nem tûnik el, csak nem úgy és ott jelenik meg, ahol eddig megszoktuk. Nemrég volt egy olyan hír, hogy a kínaiak örömködtek azon, hogy idõjárásváltoztatással tudtak felhõk kicsapatásával termésátlagokat növelni egy területen. Az pl. egy olyan terület, ahol eltûnik az a víz, ami itt vagy máshol amúgy otthon lenne, de most hiányzik. Ki tudja, hány helyen csinálják még ezt amúgy vízhiányos területeken, és nem csak õk?

Amikor özönvízszerûen jön az égi áldás, a mennyiség akkor is megjön, csak az eloszlás idõben nem egyenletes, és ami nem tud beszívódni a talajba, az nem hasznosul, és megy azonnal megint a levegõbe.

Gutai Zub!

Orosz kutatások szerint a kimerült üregek újra olajjal töltõdnek meg, pesze nem két év alatt. Alulról, mert az olaj állítólag a földmagma "terméke", nem pedig növénymaradvány.
#8 | postaimre - 2012. July 12. 12:34:59
Akkor tessék csak rágódni! Még kiderül, hogy Piri Reis-olta (rajzolta) a legjobb térképet annó?

Újabb tudományos feltételezés dõlt meg

Az õsi Antarktika jóval melegebb és csapadékosabb volt, mint azt korábban feltételezték a tudósok - derült ki az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA szakembereinek részvételével végzett egyetemi kutatásból, amely szerint a hajdani éghajlati viszonyok kedvezõek voltak a jeges kontinens peremén megjelenõ gazdag növényzet fennmaradásához.
Címlapon
Ahol még az orrszarvúknak is szárnya nõ - Szokatlan kirándulás a Ruhr-vidéken Afrika ismeretlen, rejtett mosolya: Gambia Szamba, esõerdõk és fogselyem bikini - Trópusi koktél Brazíliából Hajnali fények a Catalunya-foknál - Nyaralás az izzás szigetén, Mallorcán
Spórolunk Önnek - szállások féláron! Világjáró kupon – a legjobb ajánlatok csak ITT!
A Nature Geoscience címû folyóirat internetes kiadásában közölt tanulmány szerzõi a déli-sarkvidéki Ross-selfjég alatti területrõl gyûjtött üledékmagmintákban talált növényiviasz-maradványok elemzésével állapították meg, hogy 15-20 millió évvel ezelõtt az Antarktisz part menti területeinek nyári átlagos hõmérséklete 11 Celsius-fokkal volt melegebb, mint manapság, vagyis nagyjából 7 Celsius-fok körül mozgott. A csapadékszint is jóval magasabb volt a mai értékeknél. (Az Antarktisz magában foglalja a szûkebb értelemben vett földrészt, Antarktikát és számos szigetet.)

"A tanulmány alapvetõ célja annak feltérképezése volt, hogy mire számíthatunk a jövõben a globális felmelegedés miatt. A mostani eredményekbõl kiderül, hogy a klímaváltozás nyomán milyen szintû felmelegedésre és esõzésekre számíthatunk az antarktiszi jégtakaró területén" - közölte a kutatást vezetõ Sarah J. Feakins, a Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársa.

A tanulmányban részt vevõ Louisiana Állami Egyetemen dolgozó Sophie Warny nagy mennyiségû pollent és moszatot talált az Antarktika területérõl gyûjtött üledékmagmintákban, a kutatók felfedezésének nyomán kezdték gyanítani, hogy a sarki övezet éghajlata a korábban véltnél melegebb volt a miocén kor közepén - olvasható a PhysOrg (http://phys.org) tudományos hírportálon, amely ismertette a tanulmány fõbb megállapításait.
http://www.vjm.hu/tudor/ujabb-tudoman...-meg/2415/
#9 | kincses - 2012. July 12. 12:37:05
Hmhm, kíváncsi lennék, Kutatóink mit szólnak? fõvünk vagy fagyunk a levünkben, elõreláthatólag?s_2 
#10 | Vandor - 2012. July 12. 12:59:34
Hogy is van ez a Warni nagy menyiségü pollent és mosadot talált az üledékben, ez már jól hangzik

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték