Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Teljes káosz lesz az éghajlatkutatásban
A vízháztartást vizsgáló különbözõ globális modellek és a mérési adatok között jelentõsek a különbségek - derül ki egy most megjelent kutatásból. Pedig az aszálykatasztrófák és az özönvízszerû esõk igazolják, hogy mennyire függünk a víz körforgásától. Ezért fontos, hogy a légkör, az óceánok és a szárazföld közötti körforgás részleteit megértsük.
Ahol még az orrszarvúknak is szárnya nõ - Szokatlan kirándulás a Ruhr-vidéken Afrika ismeretlen, rejtett mosolya: Gambia Szamba, esõerdõk és fogselyem bikini - Trópusi koktél Brazíliából Hajnali fények a Catalunya-foknál - Nyaralás az izzás szigetén, Mallorcán
Spórolunk Önnek - szállások féláron! Világjáró kupon – a legjobb ajánlatok csak ITT!
A klímaváltozás és a víz ebbõl eredõ változó elérhetõsége tény, és néhol nagyfokú alkalmazkodást fog követelni - állapította meg Harald Kunstmann és Christof Lorenz, a németországi Karlsruhei Mûszaki Intézet kutatói a Journal of Hydrometeorology címû szaklapban. A globális elemzések teszteléseként a hidrológusok és éghajlatkutatók a legmodernebb kombinált globális légköri és óceánmodellek közül elemeztek ki hármat, és összehasonlították az 1989 és 2006 közötti mérési adatokkal.
A kutatók nagyfokú bizonytalanságot észleltek a globális vízháztartásra vonatkozó becslések között. Egyes régiók átlagos csapadékmennyisége között például napi négy milliméter eltérés is mutatkozott. Összehasonlításképp: Magyarországon átlagosan nem egészen két milliméter csapadék esik naponta. Ezekbõl a modellekbõl tehát nem lehet megbízhatóan levezetni, mikor és hol mennyi csapadék várható.
Még az olyan egyszerû összefüggések sem egységesek a modellekben, mint az óceánok feletti párolgási többlet és a kontinensek feletti csapadék közötti. Bizonytalan tehát, hogy mennyi csapadék várható, és ezzel együtt mennyi folyton megújuló édesvíz áll rendelkezésre a Földön - írja a Der Standard címû osztrák lap internetes kiadása.
A másik, nem kevésbé súlyos probléma, hogy számos régióból nem áll rendelkezésre elegendõ adat - fejtette ki Kunstmann. A helyzet pedig egyre csak rosszabbodik: Dél-Amerikában például több mint 85 százalékkal, 4350-rõl 550-re esett a mérõállomások száma. Európa sincs sokkal jobb helyzetben: 1989 és 2006 között a csapadékmérõ állomások száma tízezerrõl 5800-ra csökkent, és ezek fele Németországban található.
Megbízható adatbázis nélkül pedig a modelleken sem lehet lényegesen javítani. Ez megnehezíti az esõzések és aszályok alakulásának számszerûsítését. A kutatók szerint sürgõsen szükség van tehát a csapadékmérõ állomásokba történõ befektetésekre, és a kiesõ területek meteorológiai szolgálatának megerõsítésére - amennyiben szeretnénk megérteni a hidrológiai változásokat, és idõben felkészülni azokra.
Link
Ahol még az orrszarvúknak is szárnya nõ - Szokatlan kirándulás a Ruhr-vidéken Afrika ismeretlen, rejtett mosolya: Gambia Szamba, esõerdõk és fogselyem bikini - Trópusi koktél Brazíliából Hajnali fények a Catalunya-foknál - Nyaralás az izzás szigetén, Mallorcán
Spórolunk Önnek - szállások féláron! Világjáró kupon – a legjobb ajánlatok csak ITT!
A klímaváltozás és a víz ebbõl eredõ változó elérhetõsége tény, és néhol nagyfokú alkalmazkodást fog követelni - állapította meg Harald Kunstmann és Christof Lorenz, a németországi Karlsruhei Mûszaki Intézet kutatói a Journal of Hydrometeorology címû szaklapban. A globális elemzések teszteléseként a hidrológusok és éghajlatkutatók a legmodernebb kombinált globális légköri és óceánmodellek közül elemeztek ki hármat, és összehasonlították az 1989 és 2006 közötti mérési adatokkal.
A kutatók nagyfokú bizonytalanságot észleltek a globális vízháztartásra vonatkozó becslések között. Egyes régiók átlagos csapadékmennyisége között például napi négy milliméter eltérés is mutatkozott. Összehasonlításképp: Magyarországon átlagosan nem egészen két milliméter csapadék esik naponta. Ezekbõl a modellekbõl tehát nem lehet megbízhatóan levezetni, mikor és hol mennyi csapadék várható.
Még az olyan egyszerû összefüggések sem egységesek a modellekben, mint az óceánok feletti párolgási többlet és a kontinensek feletti csapadék közötti. Bizonytalan tehát, hogy mennyi csapadék várható, és ezzel együtt mennyi folyton megújuló édesvíz áll rendelkezésre a Földön - írja a Der Standard címû osztrák lap internetes kiadása.
A másik, nem kevésbé súlyos probléma, hogy számos régióból nem áll rendelkezésre elegendõ adat - fejtette ki Kunstmann. A helyzet pedig egyre csak rosszabbodik: Dél-Amerikában például több mint 85 százalékkal, 4350-rõl 550-re esett a mérõállomások száma. Európa sincs sokkal jobb helyzetben: 1989 és 2006 között a csapadékmérõ állomások száma tízezerrõl 5800-ra csökkent, és ezek fele Németországban található.
Megbízható adatbázis nélkül pedig a modelleken sem lehet lényegesen javítani. Ez megnehezíti az esõzések és aszályok alakulásának számszerûsítését. A kutatók szerint sürgõsen szükség van tehát a csapadékmérõ állomásokba történõ befektetésekre, és a kiesõ területek meteorológiai szolgálatának megerõsítésére - amennyiben szeretnénk megérteni a hidrológiai változásokat, és idõben felkészülni azokra.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
naiv
- 2012. July 12. 23:26:01
#12 |
naiv
- 2012. July 13. 00:19:28
#13 |
Kore
- 2012. July 13. 05:39:06
#14 |
naiv
- 2012. July 13. 14:09:41
#15 |
guzsaly
- 2012. July 13. 19:14:10
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.