Épp most ötlött eszembe, hogy az "angol" nyelvnek nevezett valamiben a harc szava a "fájt", de ez jelen idõben, míg a múltideje a "fút"....! Na gyerekek, igan fejni fog és fosson, ki melre át!

A nemzeti gĂĄrdĂĄt is bevetettĂŠk:
http://www.usatoday.com/media/cinemat...ot-stores/

Én jobban értem magyarul ezeket a híreket:

https://balrad.wordpress.com/2015/04/...a-szemete/

Imre, a "fĂĄjt" mĂşltideje nem a "fĂşt", hanem a "fĂłt"

De nem a magyar "fĂĄjt" szĂł az eredete, akĂĄrhogy is Ăşgy tĂźnne.

Az angolnak nevezett "valami" lĂŠnyegĂŠben "angolszĂĄsz", azaz szĂĄsz, ami ĂśsszevegyĂźlt franciĂĄval, egyebek kĂśzt ( az orszĂĄgfoglalĂł normannok bĂĄr skandinĂĄviai Ă´sĂśkre tekinthettek vissza ĂŠs bizonyĂĄra nagyjĂĄbĂłl Ăşgy is nĂŠzhettek ki, mint a vikingek, de rĂśvid, Britannia meghĂłdĂ­tĂĄsa elĂ´tt alig 2-3 nemzedĂŠkes franciaorszĂĄgi ĂŠletĂźk sorĂĄn teljesen beleolvadtak a francia kĂśrnyezetbe, nyelvbe, kultĂşrĂĄba).

Úgy hogy ma is legjobban a német felôl lehet megérteni sok angol kifejezést. Jellegzetes módon a megmaradt rendhagyó ragozású angol szavak a németben is rendhagyóak. Legalábbis eddig, mert mindkét nyelvben egyre inkább kihalnak a rendhagyó ragozások. A németben, egyéb okok mellett minthogy sok betelepült migráns helytelenül használja ezeket (mármint hogy tévesen sok rendhagyóan ragozandó igébôl "normális" igét csinálnak, és ez a tv-ben, rádióban és sajtóban is egyre gyakrabban hallható, olvasható).

Vannak igĂŠk, melyeknek a Duden szerint hivatalosan is hasznĂĄlhatĂł egy rendhagyĂł ĂŠs egy nem-rendhagyĂł formĂĄja, ĂŠs ezeknĂŠl mĂĄr gyakran inkĂĄbb a nem-rendhagyĂł formĂĄt hasznĂĄlja a fiatalabb generĂĄciĂł.

SzĂłval, hogy visszakerĂźljek a "fĂĄjt" szĂłra: Van a nĂŠmetben a "fechten / focht / gefochten" rendhagyĂł ragozĂĄsĂş ige, aminek jelentĂŠse "harcolni, vĂ­vni". Az ilyen "ch" mint hang manapsĂĄg az angolban nem lĂŠtezik ĂŠs ĂĄltalĂĄban "gh"-val van helyettesĂ­tve, aminek viszont mĂĄr semmilyen "h"-hangzĂĄsa nincs, hanem hangtalan semmi - tehĂĄt csak az Ă­rĂĄsban tĂźnik fel, de kĂźlĂśnben nĂŠma.

NĂŠhĂĄny ilyen nĂŠmet-angol pĂĄrosĂ­tĂĄs: Licht (fĂŠny) = light "lĂĄjt", vagy Nacht (ĂŠj) = night "nĂĄjt", vagy Recht (jog) = right "rĂĄjt" stb.

A nĂŠmet igĂŠk ĂĄltalĂĄban rĂśvidĂ­tett formĂĄban ĂŠlnek tovĂĄbb az angolban, elĂśl ĂŠs hĂĄtĂşl megcsonkĂ­tva gyakorta. A nĂŠmet "infinitivusz"-ra jellemzĂ´ "-en" vĂŠgzĂ´dĂŠs (pl. sitzen=Ăźlni, fallen=esni, sehen=lĂĄtni) kipottyant az angolban, megmaradt a "sit", "fall" ĂŠs "see".

A "fechten" (harcolni, vívni) tehát a "(to) fight", egyesszám harmadik személyben ez németben "er/sie ficht" a jelen idôben, és "er/sie focht" a múlt idôben. Ha a német "ch"-t az angolos "néma gh"-val helyettesitjük, már szinte helyben is lennénk: ficht => fight, vagy focht => fo(u)ght. Ehhez még egy késôbbi hangváltoztatás is jött, ami során az "i" hang "áj"-ra változott, ami egyébként a német nyelvterület nagy részén analóg formában szintén megtörtént, csakhogy a németben a megváltozott kiejtést egy megváltozott helyesírás követte, míg az angolban javából maradt az írásmód, de változott a kiejtés. Úgy hogy akusztikailag sok kifejezés az angolban és németben sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt az írásmódbeli különbségek sejtetnék.

Lapaj, nem tudom, te mit csinĂĄltl az elmĂşlt ĂŠvekben, de biztosan egĂŠszen mĂĄst, mint ĂŠn. Ennek megfelelĂľen Ăşgy lĂĄtom sikerĂźlt ĂŠrtelmed ĂŠrintetlenĂźl hagyni (karcmentesen) "nyeti kĂŠrdĂŠsekben" legalĂĄbbis. S mivel ez bizonyos ĂŠrtelemben az alap, Ă­gy nem tĂŠtelezem fel alaptalanul, hogy a tĂśbbi terĂźleten is szĂťz maradtĂĄl. Nincs angol nyel, se germĂĄn, se angolszĂĄsz, se mi a hĂśkĂśm. Ami van, az egy vicc, amit nyelvnek neveznek. EttĂľl mĂŠg persze lehet beszĂŠlni rajta ĂŠs nem is tehetnek rĂłla. Azon "nevetĂźnk", hogy pl. a "norvĂŠg" (svĂŠd, dĂĄn) olyan, mintha az "angol" idejĂśtt volna ĂŠs teljesen rĂŠszegen elkezd "nĂŠmetĂźl" beszĂŠlni, vagy a nĂŠmet ugynilyen ĂĄllapotban angolul. Itt pĂŠldĂĄul a "szemlĂŠlĂľ" jelentĂŠse vakta (tudom, hogy az "andol vacsing szĂłval pĂĄrosĂ­tanĂĄd), de ettĂľl mĂŠg pont vak az illetĂľ. A beszĂśk pl. a lĂĄtogatĂł, ami ugye a Besuch "nĂŠmet" eredetre utal, de ettĂľl mĂŠg pont "illegĂĄlis"...ĂŠs az angol "fĂĄjt" mĂťltidejĂť Ă­rĂĄskĂŠpe fought. TĂŠnyleg nem vagy kĂŠpes befogadni, hogy "volt eccer" egy Ăľsnyelv? Kb. olyan fogalmakkal operĂĄlsz nyelvtanilag, mint a "politikus", mikor demokrĂĄciĂĄt emleget. Valami nagy baj van a fejetekben ĂŠs ezen ĂŠn mĂĄr inkĂĄbb nem is csodaĂĄlkozom, de sokkal inkĂĄbb azon, hogy mikĂŠppen tudtunk idĂĄig "fejlĂľdni", hogy kĂśzben megmaradt a vĂĄltoztathatatlan hĂźlyesĂŠg.

Imre: az Ăľsnyelv ugye nem az eszperantĂł?

HĂĄt, az Ăľsnyelv ZĂĄmenhof elvtĂĄrsnĂĄl kicsit Ăľsibb, sĂľt az Ăľ fajtĂĄjĂĄnĂĄl / nĂŠpĂŠnĂŠl is sokkal Ăľsibb.

[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=R55rSQPTrZA[/youtube] Ma". Holnap meg szĂ­nes polgĂĄrhĂĄborĂş! Maguknak fĂľztĂŠk, de a hĂĄttĂŠr hatalmat nem ĂŠrinti, bĂĄrmikĂŠnt is alakul holnap.

Érdekes, hogy sok butamagyar tényként állítja, hogy azt azért el kell ismerni, hogy a zámenhof-félék mind tehetséges, okos emberek.

Annyira okosak ezek a "zemberek", hogy gyakorlatilag egy makogĂĄst kellett kifejleszteni rĂŠszĂźkre.

Az Ăľsnyelv tĂşlzottan Ăśsszetett az Ăľ lelketlen vilĂĄguknak.

http://www.atv.hu/kulfold/20150429-bu...szovivorol