MomentĂĄn megvan a lehetĂľsĂŠge, hogy a mĂťvelt EurĂłpa betiltja a muszlim ĂŠs a zsidĂł vallĂĄst.

… A szekularizmus nem semlegessĂŠg, hanem egy vilĂĄgkĂŠp a tĂśbbi kĂśzĂśtt. A szekularizĂĄlt gondolkodĂĄs nem magasabb rendĂť a vallĂĄsosnĂĄl, nem uralhatja a tĂĄrsadalmat. (JĂźrgen Habermas, 2004)
FotĂł: AP

Nagy felhĂĄborodĂĄs Ăśvezi NĂŠmetorszĂĄgban azt a bĂ­rĂłi dĂśntĂŠst, amely – egy komplikĂĄciĂłkkal jĂĄrĂł beavatkozĂĄs ĂźrĂźgyĂŠn – jogellenesnek minĂľsĂ­tette a gyermekek vallĂĄsi indĂ­ttatĂĄsĂş kĂśrĂźlmetĂŠlĂŠsĂŠt. A bĂ­rĂłsĂĄg indoklĂĄsa szerint ez a szokĂĄs sĂŠrti az egyĂŠn (a gyermek) ĂśnrendelkezĂŠsi jogĂĄt, amely elĂľbbre valĂł a vallĂĄsszabadsĂĄgnĂĄl. A felmĂŠrĂŠsek szerint a nĂŠmet lakossĂĄg tĂśbb mint fele egyetĂŠrt a bĂ­rĂłi dĂśntĂŠssel, vagyis jogtalan rituĂĄlis csonkĂ­tĂĄsnak tartja a kĂśrĂźlmetĂŠlĂŠst.

Az ĂŠrintett vallĂĄsok hĂ­vei – a muszlimok ĂŠs a zsidĂłk – felhĂĄborodĂĄsĂĄba jĂł adag fĂŠlelem is vegyĂźl, nem alaptalanul. Mivel NĂŠmetorszĂĄg az EU vezetĂľ hatalma, ĂŠs a vallĂĄsok megĂ­tĂŠlĂŠse EurĂłpa-szerte romlik, okkal tartanak attĂłl, hogy az ĂĄllam a hitĂźk feladĂĄsĂĄra akarja kĂŠnyszerĂ­teni Ăľket. Ugyanis a kĂśrĂźlmetĂŠlĂŠs betiltĂĄsa egyenĂŠrtĂŠkĂť e vallĂĄsok beszĂĄntĂĄsi kĂ­sĂŠrletĂŠvel, ami kĂśrĂźlbelĂźl 25 milliĂł embert ĂŠrintene. MomentĂĄn megvan az elvi lehetĂľsĂŠge, hogy a mĂťvelt EurĂłpa egyszerĂťen betiltja a muszlim ĂŠs a zsidĂł vallĂĄst, ami tĂśrtĂŠnelmi jelentĂľsĂŠgĂť, de igen kĂŠtes ĂŠrtĂŠkĂť lĂŠpĂŠs volna.

Ha valaki azt kĂŠpzeli, hogy a muszlim ĂŠs zsidĂł vallĂĄsokbĂłl egyszerĂťen ki lehet venni a kĂśrĂźlmetĂŠlĂŠst, vagyis azt lehet mondani, hogy okĂŠ, gyerekek, szabad a vallĂĄsgyakorlĂĄs, csak hagyjĂĄtok bĂŠkĂŠn a fitymĂĄt, nagyot tĂŠved. KĂśrĂźlmetĂŠlĂŠs nĂŠlkĂźl ezek a vallĂĄsok Ăśsszeroskadnak. A TĂłra Ă­gy rendelkezik: Nyolcnapos korĂĄban kĂśrĂźlmetĂŠltessĂŠk nĂĄlatok minden fĂŠrfigyermek nemzedĂŠkeiteknĂŠl; akĂĄr hĂĄznĂĄl szĂźletett, akĂĄr pĂŠnzen vĂĄsĂĄroltatott valamely idegentĂľl, aki nem a te magodbĂłl valĂł. KĂśrĂźlmetĂŠltetvĂŠn kĂśrĂźlmetĂŠltessĂŠk a hĂĄzadban szĂźletett ĂŠs a pĂŠnzeden vett; ĂŠs ĂśrĂśkkĂŠvalĂł szĂśvetsĂŠgĂźl lesz az ĂŠn szĂśvetsĂŠgem a ti testeteken. A kĂśrĂźlmetĂŠletlen fĂŠrfi pedig, aki kĂśrĂźl nem metĂŠlteti az Ăľ fĂŠrfitestĂŠnek bĂľrĂŠt, az ilyen lĂŠlek kivĂĄgattatik az Ăľ nĂŠpe kĂśzĂźl, mert felbontotta az ĂŠn szĂśvetsĂŠgemet. (1 MĂłzes 17.)

A mai zsidĂł gyakorlatban a nyolcadik napon valĂł bֹ’rit mila-val, a kĂśrĂźlmetĂŠlĂŠssel kezdĂľdik a zsidĂłvĂĄ vĂĄlĂĄs, aminek folyamata a bar micva-ig, a felnĂľttĂŠ avatĂĄsig tart. A kĂśrĂźlmetĂŠlĂŠskor „szĂĄll belĂŠ a zsidĂł lĂŠlek”, ekkor kapja meg a gyermek a hĂŠber nevĂŠt. A fĂŠrfiak kĂśrĂźlmetĂŠlĂŠse (khitan) az iszlĂĄmban is kĂśtelezĂľ, ennek elmulasztĂĄsa tĂśrvĂŠnyszegĂŠs, ami a hĂ­vĂľk kĂśzĂśssĂŠgĂŠbĂľl valĂł kizĂĄrĂĄssal jĂĄr. Mind a kĂŠt esetben a vallĂĄs kĂśzponti elemĂŠt, a hĂ­vĂľ identitĂĄsĂŠlmĂŠnyt alapozza meg a rĂ­tus, ĂŠppen Ăşgy, mint a keresztĂŠnyeknĂŠl a keresztelĂŠs vagy a bemerĂ­tkezĂŠs.

A bĂśkkenĂľ persze az, hogy – a keresztelĂŠssel ellentĂŠtben – itt sebĂŠszi beavatkozĂĄsrĂłl van szĂł, amelynek – mint minden ilyesminek – van kockĂĄzata is. RĂĄadĂĄsul a dolog nem csinĂĄlhatĂł vissza, vagyis kĂŠsĂľbb egy kĂśrĂźlmetĂŠlt mĂĄr hiĂĄba szeretne fitymĂĄt. Erre mondjĂĄk, hogy, nehogy mĂĄr ĂĄrtatlan gyerekeket csonkĂ­tgassanak – fĂľleg ha az veszĂŠlyes – valami kitalĂĄlt isten nevĂŠben, a XXI. szĂĄzadban.

Most akkor elmondom, hogy miĂŠrt baromsĂĄg a kĂśrĂźlmetĂŠlĂŠs elleni tiltakozĂĄs.

EgyrĂŠszt azĂŠrt, mert a kĂśrĂźlmetĂŠlkedĂŠs valĂłdi kockĂĄzata oly minimĂĄlis, hogy szĂĄzalĂŠkosan ki sem mutathatĂł – mĂŠg a vĂŠdĂľoltĂĄsokĂŠ is jĂłval nagyobb. MĂĄsrĂŠszt, mert az a feltĂŠtelezĂŠs is teljesen elmĂŠleti, hogy bĂĄrki megbĂĄnnĂĄ felnĂľttkĂŠnt a fitymĂĄtlansĂĄgĂĄt. Ilyen egĂŠsz egyszerĂťen nincsen. SĂľt, minden adat azt tĂĄmasztja alĂĄ, hogy egy rakĂĄs betegsĂŠg kialakulĂĄsĂĄnak esĂŠlyĂŠt csĂśkkenti a kĂśrĂźlmetĂŠlĂŠs.

A fityma eltĂĄvolĂ­tĂĄsa nem csonkĂ­tĂĄs, ugyanis a fityma nem jĂł semmire, csak baj van vele. A szĂťkĂźlete jĂłval tĂśbb kisfiĂşnak okoz szenvedĂŠst, mint az eltĂĄvolĂ­tĂĄsa. Mindenestre preventĂ­v cĂŠlzattal, mindenfajta vallĂĄsi zĂśnge nĂŠlkĂźl is levĂĄgjĂĄk sok helyĂźtt, pl. az amerikai fĂŠrfiak nyolcvan szĂĄzalĂŠka kĂśrĂźlmetĂŠlt.

De attól tartok, valójában nem is a körülmetélkedéssel van bajuk az ellene tiltakozóknak: annyira talán nem lehetnek hülyék. Magával a vallással van bajuk. Ez az újsütetû fitymaféltés igen szépen illik az elmúlt tíz év egyre erõsödõ szélsõséges szekularizmusába. Értsük jól, nem a szekularizmust kritizálom úgy általában, vagyis nem azt a gondolatot, hogy a vallás és az államigazgatás lehetõség szerint különüljön el. Gyakorló hívõként sem szeretnék vallásos államot. De olyat sem, amely tiltja és megszüntetni kívánja a vallási szokásokat és kultúrát, vagyis levéteti a burkát a muszlim kislányokról, levéteti a keresztet a spanyol iskolák falairól, elbocsátja az angol ápolónõt, mert imádkozik a betegéért, átkereszteli az oxfordi karácsonyt Téli Fény Ünnepének, valamint be akarja tiltani a körülmetélkedést.

Szerintem a fĂźtyivel az legyen, amit a szĂźlĂľk akarnak. A gyerek egy csomĂł egyĂŠb dologban sem tud Ăśnrendelkezni, hiszen gyerek, vagyis a szĂźlei dĂśntenek helyette. AmĂşgy pedig nem biztos, hogy jĂł Ăśtlet halĂĄlosan felidegesĂ­teni tĂśbb tĂ­zmilliĂł muzulmĂĄnt.
Link