Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Mi legyen a fütyivel?
Momentán megvan a lehetõsége, hogy a mûvelt Európa betiltja a muszlim és a zsidó vallást.
… A szekularizmus nem semlegesség, hanem egy világkép a többi között. A szekularizált gondolkodás nem magasabb rendû a vallásosnál, nem uralhatja a társadalmat. (Jürgen Habermas, 2004)
Fotó: AP
Nagy felháborodás övezi Németországban azt a bÃrói döntést, amely – egy komplikációkkal járó beavatkozás ürügyén – jogellenesnek minõsÃtette a gyermekek vallási indÃttatású körülmetélését. A bÃróság indoklása szerint ez a szokás sérti az egyén (a gyermek) önrendelkezési jogát, amely elõbbre való a vallásszabadságnál. A felmérések szerint a német lakosság több mint fele egyetért a bÃrói döntéssel, vagyis jogtalan rituális csonkÃtásnak tartja a körülmetélést.
Az érintett vallások hÃvei – a muszlimok és a zsidók – felháborodásába jó adag félelem is vegyül, nem alaptalanul. Mivel Németország az EU vezetõ hatalma, és a vallások megÃtélése Európa-szerte romlik, okkal tartanak attól, hogy az állam a hitük feladására akarja kényszerÃteni õket. Ugyanis a körülmetélés betiltása egyenértékû e vallások beszántási kÃsérletével, ami körülbelül 25 millió embert érintene. Momentán megvan az elvi lehetõsége, hogy a mûvelt Európa egyszerûen betiltja a muszlim és a zsidó vallást, ami történelmi jelentõségû, de igen kétes értékû lépés volna.
Ha valaki azt képzeli, hogy a muszlim és zsidó vallásokból egyszerûen ki lehet venni a körülmetélést, vagyis azt lehet mondani, hogy oké, gyerekek, szabad a vallásgyakorlás, csak hagyjátok békén a fitymát, nagyot téved. Körülmetélés nélkül ezek a vallások összeroskadnak. A Tóra Ãgy rendelkezik: Nyolcnapos korában körülmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentõl, aki nem a te magodból való. Körülmetéltetvén körülmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségül lesz az én szövetségem a ti testeteken. A körülmetéletlen férfi pedig, aki körül nem metélteti az õ férfitestének bõrét, az ilyen lélek kivágattatik az õ népe közül, mert felbontotta az én szövetségemet. (1 Mózes 17.)
A mai zsidó gyakorlatban a nyolcadik napon való bֹ’rit mila-val, a körülmetéléssel kezdõdik a zsidóvá válás, aminek folyamata a bar micva-ig, a felnõtté avatásig tart. A körülmetéléskor „száll belé a zsidó lélek”, ekkor kapja meg a gyermek a héber nevét. A férfiak körülmetélése (khitan) az iszlámban is kötelezõ, ennek elmulasztása törvényszegés, ami a hÃvõk közösségébõl való kizárással jár. Mind a két esetben a vallás központi elemét, a hÃvõ identitásélményt alapozza meg a rÃtus, éppen úgy, mint a keresztényeknél a keresztelés vagy a bemerÃtkezés.
A bökkenõ persze az, hogy – a kereszteléssel ellentétben – itt sebészi beavatkozásról van szó, amelynek – mint minden ilyesminek – van kockázata is. Ráadásul a dolog nem csinálható vissza, vagyis késõbb egy körülmetélt már hiába szeretne fitymát. Erre mondják, hogy, nehogy már ártatlan gyerekeket csonkÃtgassanak – fõleg ha az veszélyes – valami kitalált isten nevében, a XXI. században.
Most akkor elmondom, hogy miért baromság a körülmetélés elleni tiltakozás.
Egyrészt azért, mert a körülmetélkedés valódi kockázata oly minimális, hogy százalékosan ki sem mutatható – még a védõoltásoké is jóval nagyobb. Másrészt, mert az a feltételezés is teljesen elméleti, hogy bárki megbánná felnõttként a fitymátlanságát. Ilyen egész egyszerûen nincsen. Sõt, minden adat azt támasztja alá, hogy egy rakás betegség kialakulásának esélyét csökkenti a körülmetélés.
A fityma eltávolÃtása nem csonkÃtás, ugyanis a fityma nem jó semmire, csak baj van vele. A szûkülete jóval több kisfiúnak okoz szenvedést, mint az eltávolÃtása. Mindenestre preventÃv célzattal, mindenfajta vallási zönge nélkül is levágják sok helyütt, pl. az amerikai férfiak nyolcvan százaléka körülmetélt.
De attól tartok, valójában nem is a körülmetélkedéssel van bajuk az ellene tiltakozóknak: annyira talán nem lehetnek hülyék. Magával a vallással van bajuk. Ez az újsütetû fitymaféltés igen szépen illik az elmúlt tÃz év egyre erõsödõ szélsõséges szekularizmusába. Értsük jól, nem a szekularizmust kritizálom úgy általában, vagyis nem azt a gondolatot, hogy a vallás és az államigazgatás lehetõség szerint különüljön el. Gyakorló hÃvõként sem szeretnék vallásos államot. De olyat sem, amely tiltja és megszüntetni kÃvánja a vallási szokásokat és kultúrát, vagyis levéteti a burkát a muszlim kislányokról, levéteti a keresztet a spanyol iskolák falairól, elbocsátja az angol ápolónõt, mert imádkozik a betegéért, átkereszteli az oxfordi karácsonyt Téli Fény Ãœnnepének, valamint be akarja tiltani a körülmetélkedést.
Szerintem a fütyivel az legyen, amit a szülõk akarnak. A gyerek egy csomó egyéb dologban sem tud önrendelkezni, hiszen gyerek, vagyis a szülei döntenek helyette. Amúgy pedig nem biztos, hogy jó ötlet halálosan felidegesÃteni több tÃzmillió muzulmánt.
Link
… A szekularizmus nem semlegesség, hanem egy világkép a többi között. A szekularizált gondolkodás nem magasabb rendû a vallásosnál, nem uralhatja a társadalmat. (Jürgen Habermas, 2004)
Fotó: AP
Nagy felháborodás övezi Németországban azt a bÃrói döntést, amely – egy komplikációkkal járó beavatkozás ürügyén – jogellenesnek minõsÃtette a gyermekek vallási indÃttatású körülmetélését. A bÃróság indoklása szerint ez a szokás sérti az egyén (a gyermek) önrendelkezési jogát, amely elõbbre való a vallásszabadságnál. A felmérések szerint a német lakosság több mint fele egyetért a bÃrói döntéssel, vagyis jogtalan rituális csonkÃtásnak tartja a körülmetélést.
Az érintett vallások hÃvei – a muszlimok és a zsidók – felháborodásába jó adag félelem is vegyül, nem alaptalanul. Mivel Németország az EU vezetõ hatalma, és a vallások megÃtélése Európa-szerte romlik, okkal tartanak attól, hogy az állam a hitük feladására akarja kényszerÃteni õket. Ugyanis a körülmetélés betiltása egyenértékû e vallások beszántási kÃsérletével, ami körülbelül 25 millió embert érintene. Momentán megvan az elvi lehetõsége, hogy a mûvelt Európa egyszerûen betiltja a muszlim és a zsidó vallást, ami történelmi jelentõségû, de igen kétes értékû lépés volna.
Ha valaki azt képzeli, hogy a muszlim és zsidó vallásokból egyszerûen ki lehet venni a körülmetélést, vagyis azt lehet mondani, hogy oké, gyerekek, szabad a vallásgyakorlás, csak hagyjátok békén a fitymát, nagyot téved. Körülmetélés nélkül ezek a vallások összeroskadnak. A Tóra Ãgy rendelkezik: Nyolcnapos korában körülmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentõl, aki nem a te magodból való. Körülmetéltetvén körülmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségül lesz az én szövetségem a ti testeteken. A körülmetéletlen férfi pedig, aki körül nem metélteti az õ férfitestének bõrét, az ilyen lélek kivágattatik az õ népe közül, mert felbontotta az én szövetségemet. (1 Mózes 17.)
A mai zsidó gyakorlatban a nyolcadik napon való bֹ’rit mila-val, a körülmetéléssel kezdõdik a zsidóvá válás, aminek folyamata a bar micva-ig, a felnõtté avatásig tart. A körülmetéléskor „száll belé a zsidó lélek”, ekkor kapja meg a gyermek a héber nevét. A férfiak körülmetélése (khitan) az iszlámban is kötelezõ, ennek elmulasztása törvényszegés, ami a hÃvõk közösségébõl való kizárással jár. Mind a két esetben a vallás központi elemét, a hÃvõ identitásélményt alapozza meg a rÃtus, éppen úgy, mint a keresztényeknél a keresztelés vagy a bemerÃtkezés.
A bökkenõ persze az, hogy – a kereszteléssel ellentétben – itt sebészi beavatkozásról van szó, amelynek – mint minden ilyesminek – van kockázata is. Ráadásul a dolog nem csinálható vissza, vagyis késõbb egy körülmetélt már hiába szeretne fitymát. Erre mondják, hogy, nehogy már ártatlan gyerekeket csonkÃtgassanak – fõleg ha az veszélyes – valami kitalált isten nevében, a XXI. században.
Most akkor elmondom, hogy miért baromság a körülmetélés elleni tiltakozás.
Egyrészt azért, mert a körülmetélkedés valódi kockázata oly minimális, hogy százalékosan ki sem mutatható – még a védõoltásoké is jóval nagyobb. Másrészt, mert az a feltételezés is teljesen elméleti, hogy bárki megbánná felnõttként a fitymátlanságát. Ilyen egész egyszerûen nincsen. Sõt, minden adat azt támasztja alá, hogy egy rakás betegség kialakulásának esélyét csökkenti a körülmetélés.
A fityma eltávolÃtása nem csonkÃtás, ugyanis a fityma nem jó semmire, csak baj van vele. A szûkülete jóval több kisfiúnak okoz szenvedést, mint az eltávolÃtása. Mindenestre preventÃv célzattal, mindenfajta vallási zönge nélkül is levágják sok helyütt, pl. az amerikai férfiak nyolcvan százaléka körülmetélt.
De attól tartok, valójában nem is a körülmetélkedéssel van bajuk az ellene tiltakozóknak: annyira talán nem lehetnek hülyék. Magával a vallással van bajuk. Ez az újsütetû fitymaféltés igen szépen illik az elmúlt tÃz év egyre erõsödõ szélsõséges szekularizmusába. Értsük jól, nem a szekularizmust kritizálom úgy általában, vagyis nem azt a gondolatot, hogy a vallás és az államigazgatás lehetõség szerint különüljön el. Gyakorló hÃvõként sem szeretnék vallásos államot. De olyat sem, amely tiltja és megszüntetni kÃvánja a vallási szokásokat és kultúrát, vagyis levéteti a burkát a muszlim kislányokról, levéteti a keresztet a spanyol iskolák falairól, elbocsátja az angol ápolónõt, mert imádkozik a betegéért, átkereszteli az oxfordi karácsonyt Téli Fény Ãœnnepének, valamint be akarja tiltani a körülmetélkedést.
Szerintem a fütyivel az legyen, amit a szülõk akarnak. A gyerek egy csomó egyéb dologban sem tud önrendelkezni, hiszen gyerek, vagyis a szülei döntenek helyette. Amúgy pedig nem biztos, hogy jó ötlet halálosan felidegesÃteni több tÃzmillió muzulmánt.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
nyilas
- 2012. July 23. 21:42:27
#12 |
Bendeguz
- 2012. July 24. 05:14:11
#13 |
tiszazugi
- 2012. July 24. 07:05:08
#14 |
Zea
- 2012. July 24. 08:20:57
#15 |
kukackac
- 2012. July 24. 17:07:03
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték