Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Csak nehogy neked legyen jó.... deviza hitel.
Tisztelt Devizaadósok!
Továbbítom dr Pesta János ügyvéd által ma felfedezett új törvényt, 9 nap múlva életbe lép 2015. évi LII. tv. amely szerint ha a banknak nincs meg az elszámoláshoz szükséges bizonylata az adós kölcsönének tisztességtelen kamatemelésérõl és árfolyamrés visszatérítésérõl, akkor felbecsléssel állapítja meg hogy szerinte mennyi volt a tisztességtelen haszon.
Ehhez hozzátenném saját véleményemet:
Törvényt visszamenõleges hatállyal egy szerzõdéses viszonyba egy alkalommal és kivételesen akkor lehet hozni, ha azt a nemzetgazdasági ok indokolja. Ez lett volna az adósok megsegítése, mert 700 000 család tönkretétele nemzetgazdaságilag is kárt okoz.
Elszámolási tv-t amivel beavatkoznak csak egyszer és kivételes esetben lehetett volna és kellett volna úgy kiadni, hogy az valóban az adósok megsegítését és ne a tisztességtelenül eljáró és üzletelõ , a bizonylati rend és fegyelem ellen vétõ bankok (számviteli tv. ezen megsértése bûncselekmény!) folyamatos kimentését jelentené a szerzõdéskötéskor hatályos rájuk háruló felelõsség alól. Mindig olyan újabb kivételt hozni és korrigálni a bankok javára, amiben az adósoknak igazuk van a rendes jogi szabályozás, a korábbi Ptk. , Hpt., számviteli törvény és más törvények alapján.
Azon alaptétel mindenki elõtt ismert, hogy a bizonyíték hiánya annak a terhére esik, aki a bizonyítékot nem tudja szolgáltatni. Nem így a devizahitelesek esetében. Ha a banknak nincs meg a bizonylata, amivel alá tudja támasztani elszámolását, akkor nem esik a terhére ez a körülmény, vagyis nem az áll be jogkövetkezményként, hogy a követelését le kell írnia, hanem "becsléssel" egy számot a bizonylat helyett az elszámolásban szerepeltethet.
A törvény szerint a bank által hasból bemondott számot a volt OTPs tisztségviselõktõl hemzsegõ pénzügyi felügyelet hagyja jóvá, amelyik még mindig nem érvénytelenítette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kikötéseket közérdekû keresetben, pedig akkor az adósoknak nem kellene egyenként perelniük. Katona Tamás - nem a történész, a statisztikus - Gyurcsány Kormány államtitkára által tagként irányított Monetáris Tanács nem vétózta meg ezt a törvényt, pedig más esetben ezt nem engedi, mert a könyvelés ilyen meghamisítása országkockázati tényezõ, azt pedig kamatemeléssel jár.
Az elszámolási tv ezzel olyan mélységekbe süllyedt, hogy ez már törvénynek nem nevezhetõ és az ellen legyenek szívesek akár levélben, e-mailben tiltakozni. Aki ilyen törvényt elõterjesztett az közremûködött a bankok feljogosításában bûncselekmény jogkövetkezményeinek elkerülésére.
A törvény semmibe veszi az adósok által már kiperelt levonásokat, a kezelési költség visszatérítést és a bianco felhatalmazások megsemmisítését, a Fõvárosi Ítélõtábla határozatát:
"Az ítélõtábla e vonatkozásban elõször is arra mutat rá, hogy a kölcsönszerzõdés az adós közjegyzõi okiratba foglalt tartozáselismerõ nyilatkozatának benyújtását a kölcsön folyósításának elõfeltételeként írta elõ, a kölcsön tényleges folyósításából következõen pedig e szerzõdési kikötés a felperes II. rendû alperes által 2007. július 23-án közjegyzõi okiratba foglalt nyilatkozatának tartalmára utal. Azáltal, hogy a felperes teljesítette a kölcsönszerzõdésben foglalt feltételt, a közjegyzõi okirat 6. pontja a kölcsönszerzõdés részévé vált, és az I. rendû alperes jogelõdje e szerint vált jogosult a felperessel szemben követelést támasztani. A kölcsönszerzõdés folyósítási feltételét és a közjegyzõi okirat tartalmát tehát összefüggõ szerzõdési feltételként kell értékelni. Az ítélõtábla e feltétel kapcsán azt állapította meg, hogy a közjegyzõi okiratban tett nyilatkozat nem minõsül a Ptk. 242. § (1) bekezdése értelmében vett tartozáselismerésnek, hiszen megtételekor a nyilatkozó felperesnek nem volt még tartozása, mert a kölcsön folyósítása sem történt még meg. A felperes kölcsönszerzõdéshez kapcsolódó, a közjegyzõi okirat 6. pontjába foglalt nyilatkozata egy, a Ptk.-ban nem nevesített, atipikus egyoldalú kötelezettségvállalás, melynek tisztességtelensége a kölcsönszerzõdéssel való összefüggése folytán vizsgálandó a Ptk. 209. § (1) bekezdése, valamint az uniós jog - értve ez alatt a Bíróság határozatait is - alapján. A "Tartozáselismerõ nyilatkozat" 6. pontjában a felperes annak elfogadására kötelezte magát, hogy a tartozásának mindenkori összege a bank egyoldalú nyilatkozata alapján kerül megállapításra és az annak alapján kiállított közjegyzõi okirat a tartozás behajtására irányuló közvetlen végrehajtás alapjául szolgál. Az ítélõtábla álláspontja szerint ez a szerzõdés részévé vált egyoldalú kötelezettségvállalás a következõk szerint a Korm. rendeletben nevesített tisztességtelen szerzõdési feltétel. A Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének a), b), j) pontja értelmében a fogyasztói szerzõdésben tisztességtelennek minõsül: az a szerzõdési feltétel, amely a szerzõdés bármely feltételének értelmezésére a fogyasztóval szerzõdõ felet egyoldalúan jogosítja; kizárólagosan a fogyasztóval szerzõdõ felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerzõdésszerû-e; a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg. Megállapítható, hogy a perrel érintett kikötés, mintegy "biankó tartozáselismerés" egyoldalúan a bankot jogosítja fel arra, hogy a szerzõdésben foglaltakat értelmezve kinyilatkoztassa mennyi az adós aktuális tartozása, szerzõdésszerû-e a teljesítése. Az utóbbit arra tekintettel lehet kimondani, hogy leggyakrabban a szerzõdés felmondása kapcsán kerül sor közjegyzõi tanúsítvány kiállítására és a közjegyzõi okirat végrehajtási záradékkal történõ ellátására, melyre az ad lehetõséget, hogy az adós elõre elismeri a tartozásból következõ szerzõdésszegést, melyre a hitelezõ jogszerû felmondást alapíthat. A kérdéses kikötésre tekintettel a bank már úgy is követelést érvényesíthet, ha követelést állít, függetlenül attól, hogy az jogszerûen megilleti-e."
dr Tóth Emese
bankszakjogász
nemzetközi pénzügyi tanácsadó
Hozzaszolasok
Oldal: 1 / 2: 12
#1 |
gabi
- 2015. May 15. 20:31:15
#2 |
kontroll88
- 2015. May 16. 02:40:22
#3 |
GERRY
- 2015. May 16. 07:42:12
#4 |
repuloszonyeg
- 2015. May 16. 10:20:52
#5 |
jozsef toth
- 2015. May 16. 12:01:55
#6 |
jozsef toth
- 2015. May 16. 12:09:00
#7 |
spartakusz
- 2015. May 16. 16:18:08
#8 |
Vandor
- 2015. May 16. 19:43:47
#9 |
GERRY
- 2015. May 17. 00:37:53
#10 |
spartakusz
- 2015. May 17. 05:18:48
Oldal: 1 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.