Sokadjára, emlékeztetõnek!
Nem tudom, ki mint van vele, de a tavasz be fog köszönteni! Van egy ilyen elõítéletem, de nyugodtan cáfoljon meg, aki tud jobbat. Éjjel olvasgattunk a párommal és folyamatosan zörögve estek le a tantuszok. Semmit nem tudunk a történelmünkrõl. Átvertek, átvernek permanensen.

Ami nagyon megnyerõ és megható is volt, ez egy apró zönge, még villanyoltás elõtt. Verám azt mondja nekem, a szemembe nézve, hogy igazából az a megdöbbentõ, hogy már jó ideje én is azt mondom, amit most olvasgatunk csak. Ne kérdezzétek honnan tudom, hogy mi az Igazság rólunk, magyarokról, s honnan veszem a bátorságot ahhoz, hogy ezt szinte semmi háttértudással, de ki merem mondani! Érzem a zsigereimben és kész. Minden, amit most tanulok és tapasztalok, az csak megerõsíti bennem azt, amit már mélyen, belül régtõl fogva érzek. Ennyi a titka, íme a nyitja.

Elhatároztam, hogy beszélek a fiam történelmet tanító nénijével arról, hogy ha lehet, okítsa már a gyerekeket az igazából is megtörtént eseményekre, ne arra a maszlagra, amit most oktatnia kell. Tudom, hogy ez rebellió, de ha kell, akkor a dirihez is bemegyek ebben az ügyben, sõt, feljelentem az oktatási tárcát a históriánk rosszhiszemû torzításért, s vele együtt a MTA-t! A pereknek úgy sincs jelentõsége már. Elmossa õket majd a háború!

Na nem azért mondom ezt, mert borúsan látom a jövõnket, hanem az optimizmusom miatt. Minél elõbb jön az a vérzivatar, annál hamarabb leszünk képesek újra belekezdeni. Már aki túléli. (Bocsánat, itt kicsit megszakadt most a telegráf szalag, mert volt egy terápiás ülésem, de újra itt vagyok.) Igen, egyre többen látják azt, hogy a helyzetbõl a történelmi tapasztalatok és az ember ostobaságát is egybe vegyítve csak fegyveres harcok árán lehet valamilyen eséllyel kikeveredni. Ezek nem egyszerû, hanem tényszerû gondolatok, melyeknek azért is nagy a súlyuk, mert magam is tudom, hogy nem jó a Sátánt a tûzfalra vetíteni, mert megjelenik Izrael látképe.

Nincs mitõl félni emberek! Ha jön az a háború (k), akkor nem azért lesz itt, mert én azt állítom, hanem azért mert a Sátán népe a vérünkre és az otthonainkra, de mindenek elõtt a földünkre áhítozik. És nem „megjelennek”, hanem már itt vannak. Miközben báránybõreik alól már kilóg a patájuk, a helyzet is egyre ziláltabbá válik.

Magyarország gazdaságilag összeomlott, ám a látszat még tartja magát. Még mindig mûködik a hipnózis. A transzban lévõ emberekre jellemzõ, hogy a szuggesztió hatására olyasmit érzékeljenek ami nincs ott, és olyasmirõl ne vegyenek tudomást ami ott van. Ez még poszthipnotikus állapotban is mûködik. Tehát, ha felébresztettek „álmodból”, még nem vagy teljesen birtokában teljes, józan ítélõképességednek, és hajlamos vagy irracionális cselekedetekre, fõleg ha erre utasítást is kaptál!

Miért is írok most errõl a témáról? Ma reggel eszembe jutott, hogy itt van ez az antiszemitizmus dajkamese, ami halálos fegyverként is elsülhet, és erre sajnos van már precedens. De akkor mit is jelent a szemitizmus, mint fogalom? Zsidó-barátságot, ajnározást, szeretetet, istenítést? Miért nem beszélünk antikrisztianizmusról, antimohamedianizmusról, de közelítsük meg másképpen is a kérdést.

Az arabok is szemita törzsek, de ha nem kedveli õket valaki, nem mondhatja magát antiszemitának. Tényleg, van arra szó, ha valamely más népcsoporttal szemben fejezi ki az ember a nemtetszését? A magyarban én nem ismerek ilyen kifejezést, de ez azért lehet, mert tudatlan vagyok, vagy pedig a magyar nyelv nem befogadó a gyûlölet ilyen szintû megjelenítésére.

Miért van az, hogy csak ez a nép vívta ki az egész világban ezt a jeles státuszt, hogy magukra tekintve elítélõ kifejezést használó személyeket antiszemitának titulálhat? Magyarországon dívik a magyargyûlölet. Cigányok részérõl, zsidók szájából egyaránt jelentõs szómennyiség és tett irányul ebbe az irányba. Ezek tények. Ha Magyarországon antiszemitának lenni bûn, viszont szemitának lenni erény, az az én olvasatomban a következõket jelenti. Tudjuk, hogy a zsidók gyarmatosítanak bennünket és elég nyílt genocidumot hajtanak végre a nemzetünkön. Háborús terület vagyunk. Ha nyílt konfliktus törne ki, akkor egyértelmûvé válna az, mit még sokan nem akarnak megérteni. Hadi állapotban azok, akik az ellenséget segítik szóban, tettben és gondolatban, hazaárulóknak minõsülnek! A mai teória holnapi kényszerû ténnyé változna.

Gyurcsány és csapata háborús bûnsegédlettel, hazaárulással történõ vádolhatósága megkerülhetetlen kérdés lenne. Aki ma szemita, az már most felkészülhet a hazaárulás vádjával való szembenézésre. A zsidó nem baráti nép, hanem erõszakos behatoló, agresszor, aki az õsi magyar föld létét, nemzetünket, hazánkat veszélyezteti. Azok a zsidók, akikkel eddig együtt békében és humánus viszonyban éltünk Magyarországon, ne kövessék el azt a hibát, hogy segítik az ellenséget!

Már mondtam máskor is, de most újra megerõsítem: antiszemitának lenni nem lehetõsége, hanem kötelessége a magyarnak, ha hazafinak tartja magát, ha nem. A szemitizmus pedig ebben a hadiállapotban az ellenség támogatását jelenti! Félreértés ne történjen, itt nem arról van szó, hogy a zsidó jó ember-e, vagy nem, hanem egy erõszakos területszerzõ agresszióhoz való kényszerû hadászati hozzáállást értek ezalatt. Aki az ellenséggel barátkozik, az áruló és haditörvényszék elõtt kell felelnie tetteiért!
(postaimre.com)
2009-01-31