Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kínos ügy: családfakutatás a Mazsihisznál
És ez nem vicc, de hamarosan borul a mazsihisz is, és jöhet köves slomó meg a purgaTórium! Egy rabbi és társai fél évig kutattak a szövetség jogi képviselõjének származása után Hosszú hallgatás után megszólalt Egri Oszkár, a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) jogi képviselõje, az a hitközségi elöljáró, akinek azért kellett megválnia posztjától, mert a rabbik szerint nem számít zsidónak. Lapunknak nyilatkozva úgy vélte, hogy személyi konfliktusok állnak az ellene indított támadás hátterében.
sorozatosan és hosszú ideje feltûnõ "visszásságok" (pedofília, gyermekverés)kapcsán tájainkon miért nem indulhatott átfogó vizsgálat az ilyen ügyek kiderítésére. Vallási autonómia címén mindent el lehet tussolni, el lehet hallgatni?
A botrányt kirobbantó Radnóti Zoltán, a XI. kerületi, lágymányosi körzet rabbija nem vitatja, hogy komoly ellentéteik voltak, de ezeknek – bizonygatja – semmi közük a kérdéses ügyhöz.
Meddig terjed a szabadság?
A fölöttébb kínos és alighanem sokak jó ízlését sértõ eset elsõ hullámai tavaly decemberben, a BZSH (Budapesti Zsidó Hitközség) közgyûlésén érték el a nyilvánosságot. A sajtó ekkor értesülhetett arról, hogy Egri Oszkár elõzõleg leköszönt a XIII. kerületben, a Hegedûs Gyula utcai körzetben viselt hitközségi elnöki tisztségérõl. Méghozzá azért, mert az a vád érte, hogy becsapta az általa képviselt közösséget: csak apai ágon zsidó.
Az évezredes vallási törvények alapján Egri Oszkár nem felel meg a zsidóság kritériumainak – jelentette be kissé feszengve a decemberi közgyûlésen Löwy Tamás, a Hegedûs Gyula utcai körzet rabbija. Egri Oszkár visszautasította az állítást. Kitért arra, hogy amikor ügyvédként eljárt a Magyar Gárda elleni perben, és több száz bakancsos fenyegetõ jelenlétében kellett elhagynia a bíróságot, akkor senkinek nem jutott eszébe firtatni, tényleg zsidó-e. „Senkinek nincs joga megkérdõjelezni a zsidóságomat” – mondta, és jelezte, hogy feljelentést fog tenni.
Radnóti Zoltán nem rettent vissza. „Kizárólag legálisan hozzáférhetõ adatokkal dolgoztunk. Fél éven át nyomoztunk, biztosra akartunk menni” – idézi fel az elõzményeket a rabbi. A levéltári kutatásokba idõnként többen is beszálltak, de az aprómunka nagy részét egyik barátja, a lágymányosi körzet hitközségi vezetõségi tagja végezte.
És hogy egyáltalán miért vágtak bele? Radnóti közlése szerint eleve gyanús volt, hogy Egri Oszkár milyen sok helyen hivatkozik a zsidóságára: „mintha kompenzálni próbálna valamit”. A rabbiképzõ honlapjára feltett szakmai önéletrajzában például a héber nevét is feltüntette. Mindez azonban kevés lett volna az idõ- és pénzigényes, generációkra visszatekintõ családfakutatás megkezdéséhez. „Kaptunk egy fülest” – ismeri el.
Az õsi törvények és a hitközségek alapszabályai teljesen egyértelmûen fogalmaznak. Vallási értelemben az a zsidó, akinek az anyja zsidó – hangsúlyozza Radnóti. Lehetõség van betérésre is, de – teszi hozzá – Egri Oszkár nem kívánt élni a felajánlott rabbinikus segítséggel.
Elméletileg az egyszerû hitközségi tagsághoz is be kell mutatni a szükséges papírokat, a gyakorlatban viszont csak akkor veszik szigorúbban az elõírásokat, ha az illetõ valamilyen tisztségre pályázik. A Hegedûs Gyula utcai körzetben – mondja Radnóti Zoltán –feltehetõen föl sem merült, hogy Egri Oszkárral problémák lehetnek. Hisz a zsidó közélet befolyásos szereplõjérõl van szó: mindenki tudta róla, hogy a Mazsihisz jogi képviselõje. Pedig ez nem felekezeti pozíció, a betöltéséhez elvileg sem vallási, sem származási kritériumnak nem kell megfelelni –hívja fel a figyelmet a rabbi.
Idõközben Egri Oszkár tartotta a szavát, és valóban feljelentést tett személyes adattal való visszaélés miatt.
Nehezen tudnánk hasonló esetet említeni a magyarországi demokrácia történetébõl. Radnóti Zoltánt rabbi létére beidézték a rendõrségre, és rabosították: bûnügyi fotókat készítettek róla, ujjlenyomatokat vettek tõle. A Mazsihisz rabbitestületének képviseletében Deutsch Róbert fõrabbi kiállt Radnóti mellett, Radnóti pedig az eljárás és a gyanúsítás ellen panaszt emelt az ügyészségen.
„A bûncselekménnyel való gyanúsítás súlyosan sérti a hatályos Alaptörvényben foglalt állam és egyház szétválasztásának elvét. Én, mint rabbi, az egyházi törvényeknek megfelelõen jártam el, amikor rabbi kollégámnak jeleztem, hogy valaki a vallási törvények megsértésével vesz részt zsidó liturgikus eseményeken. Ebben az ügyben az államnak nincs joghatósága, mert nem kényszeríthet engem, hogy a vallási törvényt megszegjem, mert ez Alaptörvénybe ütközne” – írta Radnóti. (Társa és barátja gyanúsítottként szintén idézést kapott a rendõrségre. Õ más indoklással tett panaszt, amit az ügyészség elutasított. Radnóti beadványát még nem bírálták el.)
Egri Oszkár már csak papíron a Mazsihisz jogi képviselõje. „Decemberig szerzõdésem van, kapom az ügyvédi díjat, de kollégámmal együtt nem kell bemennem. Inkább fizetnek, csak ne lássanak…” – konstatálja. Radnóti Zoltán közlésével szemben Egri Oszkár azt állítja, hogy semmiféle „rabbinikus segítséget” nem ajánlottak fel számára. Ellenkezõleg, a rabbik mindent elkövettek, hogy ellehetetlenítsék: „a világiak védtek, a rabbik támadtak”.
Változatlanul méltatlannak és igaztalannak tartja a vele szemben felhozott vádakat, de kegyeleti okokból, édesanyja emlékének adózva nem szeretne részletekbe bocsátkozni. „Furcsa, hogy több mint tizenkét évig, amíg a Mazsihisz képviselõjeként a közösségért dolgoztam, senkinek nem volt baja a származásommal” – jegyzi meg. Számos olyan esetrõl tud, amikor nem zsidók szándékosan adták ki zsidóknak magukat. „Annak idején, amikor mindenki menekülni próbált Romániából vagy a Szovjetunióból, egy karton Marlboróért lehetett olyan származási igazolásokat venni, amelyek elengedhetetlenek az izraeli letelepedéshez. Nálunk, Magyarországon egy-kétezer dollár volt a tarifa. Senkit nem hurcoltak meg” – meséli Egri Oszkár. Neki sem okozna gondot beszerezni a papírokat, de „tõlem távol áll, hogy ilyen alantas eszközökhöz nyúljak. Mert, ugye, elég akár egy elkallódott üknagymama is. Szóval tragikomikus ez az egész 2012-ben.”
Az ügyvéd személyes konfliktusokkal magyarázza, hogy „hadjárat” indult ellene. Egyetlen példa: pár hónappal a 2010-es önkormányzati választások elõtt Molnár Gyula szocialista polgármester 15 millió forintos támogatást ígért annak a lágymányosi zsinagógának a bõvítéséhez, ahol Radnóti Zoltán a rabbi. Egri Oszkár több szempontból is kifogásolhatónak találta az ajánlatot, ezért a Mazsihisz részérõl nem volt hajlandó ellenjegyezni a szerzõdést.
A kétségkívül meglévõ ellentéteket – amelyek egyebek mellett a Kozma utcai zsidó temetõben feltárt korrupciós ügyek kapcsán is elõjöttek – Radnóti Zoltán szerint kár belekeverni a mostani vitába. Egyébként is, a Molnár Gyulát váltó új polgármester, a fideszes Hoffmann Tamás gondoskodott róla, hogy a lágymányosi hitközség megkapja azt a bizonyos 15 milliót. A kibõvített zsinagógát idén tavasszal avatták.
„Egri Oszkárral szemben nincs bennem se harag, se bosszúvágy. Rabbiként az alapszabályban rögzített munkaköri kötelességem, hogy fellépjek a visszaélések ellen” – mondja Radnóti, aki a végére hagyja a legfontosabb körülményt. A Mazsihisz berkeiben az a hír járta, hogy Zoltai Gusztáv, a nyolcvan felé közelítõ ügyvezetõ igazgató Egri Oszkárt szemelte ki utódjának. „Nem engedhettük meg, hogy olyan ember legyen a Mazsihisz ügyvezetõ igazgatója, aki félrevezette a zsidó közösséget. Idõben lépnünk kellett.”
Másfelõl Radnóti Zoltánról nem lehet azt állítani, hogy minden idegszálával a feszültségek enyhítésére koncentrálna. A blogján keresetlen szavakkal minõsíti Egri Oszkárt, és nem elégszik meg azzal, hogy az ügyvéd a Hegedûs Gyula utcai hitközség elnöki tisztsége után a Mazsihisz jogi képviselõi posztjától is kénytelen megválni. A rabbi levelet írt a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének, amit akkor fog postázni, ha az ügyészség számára kedvezõ döntést hoz, helyt ad a panaszának. Szerinte Egri Oszkár a rendõrségi feljelentésében „hamis tényeket” közölt, ezért Radnóti Zoltán az elküldésre váró levélben határozottan kéri, hogy az ügyvédet zárják ki a kamarából.
Link
sorozatosan és hosszú ideje feltûnõ "visszásságok" (pedofília, gyermekverés)kapcsán tájainkon miért nem indulhatott átfogó vizsgálat az ilyen ügyek kiderítésére. Vallási autonómia címén mindent el lehet tussolni, el lehet hallgatni?
A botrányt kirobbantó Radnóti Zoltán, a XI. kerületi, lágymányosi körzet rabbija nem vitatja, hogy komoly ellentéteik voltak, de ezeknek – bizonygatja – semmi közük a kérdéses ügyhöz.
Meddig terjed a szabadság?
A fölöttébb kínos és alighanem sokak jó ízlését sértõ eset elsõ hullámai tavaly decemberben, a BZSH (Budapesti Zsidó Hitközség) közgyûlésén érték el a nyilvánosságot. A sajtó ekkor értesülhetett arról, hogy Egri Oszkár elõzõleg leköszönt a XIII. kerületben, a Hegedûs Gyula utcai körzetben viselt hitközségi elnöki tisztségérõl. Méghozzá azért, mert az a vád érte, hogy becsapta az általa képviselt közösséget: csak apai ágon zsidó.
Az évezredes vallási törvények alapján Egri Oszkár nem felel meg a zsidóság kritériumainak – jelentette be kissé feszengve a decemberi közgyûlésen Löwy Tamás, a Hegedûs Gyula utcai körzet rabbija. Egri Oszkár visszautasította az állítást. Kitért arra, hogy amikor ügyvédként eljárt a Magyar Gárda elleni perben, és több száz bakancsos fenyegetõ jelenlétében kellett elhagynia a bíróságot, akkor senkinek nem jutott eszébe firtatni, tényleg zsidó-e. „Senkinek nincs joga megkérdõjelezni a zsidóságomat” – mondta, és jelezte, hogy feljelentést fog tenni.
Radnóti Zoltán nem rettent vissza. „Kizárólag legálisan hozzáférhetõ adatokkal dolgoztunk. Fél éven át nyomoztunk, biztosra akartunk menni” – idézi fel az elõzményeket a rabbi. A levéltári kutatásokba idõnként többen is beszálltak, de az aprómunka nagy részét egyik barátja, a lágymányosi körzet hitközségi vezetõségi tagja végezte.
És hogy egyáltalán miért vágtak bele? Radnóti közlése szerint eleve gyanús volt, hogy Egri Oszkár milyen sok helyen hivatkozik a zsidóságára: „mintha kompenzálni próbálna valamit”. A rabbiképzõ honlapjára feltett szakmai önéletrajzában például a héber nevét is feltüntette. Mindez azonban kevés lett volna az idõ- és pénzigényes, generációkra visszatekintõ családfakutatás megkezdéséhez. „Kaptunk egy fülest” – ismeri el.
Az õsi törvények és a hitközségek alapszabályai teljesen egyértelmûen fogalmaznak. Vallási értelemben az a zsidó, akinek az anyja zsidó – hangsúlyozza Radnóti. Lehetõség van betérésre is, de – teszi hozzá – Egri Oszkár nem kívánt élni a felajánlott rabbinikus segítséggel.
Elméletileg az egyszerû hitközségi tagsághoz is be kell mutatni a szükséges papírokat, a gyakorlatban viszont csak akkor veszik szigorúbban az elõírásokat, ha az illetõ valamilyen tisztségre pályázik. A Hegedûs Gyula utcai körzetben – mondja Radnóti Zoltán –feltehetõen föl sem merült, hogy Egri Oszkárral problémák lehetnek. Hisz a zsidó közélet befolyásos szereplõjérõl van szó: mindenki tudta róla, hogy a Mazsihisz jogi képviselõje. Pedig ez nem felekezeti pozíció, a betöltéséhez elvileg sem vallási, sem származási kritériumnak nem kell megfelelni –hívja fel a figyelmet a rabbi.
Idõközben Egri Oszkár tartotta a szavát, és valóban feljelentést tett személyes adattal való visszaélés miatt.
Nehezen tudnánk hasonló esetet említeni a magyarországi demokrácia történetébõl. Radnóti Zoltánt rabbi létére beidézték a rendõrségre, és rabosították: bûnügyi fotókat készítettek róla, ujjlenyomatokat vettek tõle. A Mazsihisz rabbitestületének képviseletében Deutsch Róbert fõrabbi kiállt Radnóti mellett, Radnóti pedig az eljárás és a gyanúsítás ellen panaszt emelt az ügyészségen.
„A bûncselekménnyel való gyanúsítás súlyosan sérti a hatályos Alaptörvényben foglalt állam és egyház szétválasztásának elvét. Én, mint rabbi, az egyházi törvényeknek megfelelõen jártam el, amikor rabbi kollégámnak jeleztem, hogy valaki a vallási törvények megsértésével vesz részt zsidó liturgikus eseményeken. Ebben az ügyben az államnak nincs joghatósága, mert nem kényszeríthet engem, hogy a vallási törvényt megszegjem, mert ez Alaptörvénybe ütközne” – írta Radnóti. (Társa és barátja gyanúsítottként szintén idézést kapott a rendõrségre. Õ más indoklással tett panaszt, amit az ügyészség elutasított. Radnóti beadványát még nem bírálták el.)
Egri Oszkár már csak papíron a Mazsihisz jogi képviselõje. „Decemberig szerzõdésem van, kapom az ügyvédi díjat, de kollégámmal együtt nem kell bemennem. Inkább fizetnek, csak ne lássanak…” – konstatálja. Radnóti Zoltán közlésével szemben Egri Oszkár azt állítja, hogy semmiféle „rabbinikus segítséget” nem ajánlottak fel számára. Ellenkezõleg, a rabbik mindent elkövettek, hogy ellehetetlenítsék: „a világiak védtek, a rabbik támadtak”.
Változatlanul méltatlannak és igaztalannak tartja a vele szemben felhozott vádakat, de kegyeleti okokból, édesanyja emlékének adózva nem szeretne részletekbe bocsátkozni. „Furcsa, hogy több mint tizenkét évig, amíg a Mazsihisz képviselõjeként a közösségért dolgoztam, senkinek nem volt baja a származásommal” – jegyzi meg. Számos olyan esetrõl tud, amikor nem zsidók szándékosan adták ki zsidóknak magukat. „Annak idején, amikor mindenki menekülni próbált Romániából vagy a Szovjetunióból, egy karton Marlboróért lehetett olyan származási igazolásokat venni, amelyek elengedhetetlenek az izraeli letelepedéshez. Nálunk, Magyarországon egy-kétezer dollár volt a tarifa. Senkit nem hurcoltak meg” – meséli Egri Oszkár. Neki sem okozna gondot beszerezni a papírokat, de „tõlem távol áll, hogy ilyen alantas eszközökhöz nyúljak. Mert, ugye, elég akár egy elkallódott üknagymama is. Szóval tragikomikus ez az egész 2012-ben.”
Az ügyvéd személyes konfliktusokkal magyarázza, hogy „hadjárat” indult ellene. Egyetlen példa: pár hónappal a 2010-es önkormányzati választások elõtt Molnár Gyula szocialista polgármester 15 millió forintos támogatást ígért annak a lágymányosi zsinagógának a bõvítéséhez, ahol Radnóti Zoltán a rabbi. Egri Oszkár több szempontból is kifogásolhatónak találta az ajánlatot, ezért a Mazsihisz részérõl nem volt hajlandó ellenjegyezni a szerzõdést.
A kétségkívül meglévõ ellentéteket – amelyek egyebek mellett a Kozma utcai zsidó temetõben feltárt korrupciós ügyek kapcsán is elõjöttek – Radnóti Zoltán szerint kár belekeverni a mostani vitába. Egyébként is, a Molnár Gyulát váltó új polgármester, a fideszes Hoffmann Tamás gondoskodott róla, hogy a lágymányosi hitközség megkapja azt a bizonyos 15 milliót. A kibõvített zsinagógát idén tavasszal avatták.
„Egri Oszkárral szemben nincs bennem se harag, se bosszúvágy. Rabbiként az alapszabályban rögzített munkaköri kötelességem, hogy fellépjek a visszaélések ellen” – mondja Radnóti, aki a végére hagyja a legfontosabb körülményt. A Mazsihisz berkeiben az a hír járta, hogy Zoltai Gusztáv, a nyolcvan felé közelítõ ügyvezetõ igazgató Egri Oszkárt szemelte ki utódjának. „Nem engedhettük meg, hogy olyan ember legyen a Mazsihisz ügyvezetõ igazgatója, aki félrevezette a zsidó közösséget. Idõben lépnünk kellett.”
Másfelõl Radnóti Zoltánról nem lehet azt állítani, hogy minden idegszálával a feszültségek enyhítésére koncentrálna. A blogján keresetlen szavakkal minõsíti Egri Oszkárt, és nem elégszik meg azzal, hogy az ügyvéd a Hegedûs Gyula utcai hitközség elnöki tisztsége után a Mazsihisz jogi képviselõi posztjától is kénytelen megválni. A rabbi levelet írt a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének, amit akkor fog postázni, ha az ügyészség számára kedvezõ döntést hoz, helyt ad a panaszának. Szerinte Egri Oszkár a rendõrségi feljelentésében „hamis tényeket” közölt, ezért Radnóti Zoltán az elküldésre váró levélben határozottan kéri, hogy az ügyvédet zárják ki a kamarából.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 4: 1234
#11 |
Zea
- 2012. July 17. 14:33:25
#12 |
Kore
- 2012. July 17. 17:14:03
#13 |
Geza
- 2012. July 17. 20:26:31
#14 |
GERRY
- 2012. July 25. 20:03:25
#15 |
kincses
- 2012. July 25. 20:21:21
#16 |
kincses
- 2012. July 26. 05:59:25
#17 |
postaimre
- 2012. July 26. 06:45:33
#18 |
kincses
- 2012. July 26. 06:51:08
#19 |
valahun
- 2012. July 26. 07:32:42
#20 |
postaimre
- 2012. July 26. 07:34:58
Oldal: 2 / 4: 1234
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.