Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Ölni vagy halni


Helló Imre! Ölni vagy halni? Ez egy olyan kérdés, amin már nagyon sokat gondolkoztam. Egy háború esetén, ami most már bármikor kitörhet és mi benne leszünk a sûrûjében, mint mindig, (ki se maradhatnánk belõle) kétféle lehetõsége van az embernek. Vagy vadász lesz, (illetve ragadozó) vagy áldozat. Jelenleg még legtöbbünk potenciális áldozat. Ölni nem is olyan könnyû.

Na nem azért, mintha nehéz volna olyan sérülést okozni egy amúgy is sérülékeny testen, mint az emberé, amibe aztán bele is pusztul, hanem lelki, neveltetési tényezõk miatt. Aki olvasta a könyvet vagy látta a könyvbõl készült filmet, "Nyugaton a helyzet változatlan" az tudhatja mirõl beszélek. Mikor a regényben vagy a filmben a tanár buzdítja a fiatalságot, hogy menj és véd meg a hazát, mert az olyan dicsõséges dolog, ölni, mert a sors úgy is ráfog kényszeríteni. Aztán egy alkalommal a fõszereplõ német fiatalember beugorva egy bombatölcsérbe szembe találja magát egy fiatal francia katonával. Egy pillanatig talán habozik, de aztán végez a fiúval. Aztán átkutatja a zsebeit és talál egy fényképet, talán egy levelet is, már nem emlékszem rá, rég láttam a filmet, bár a könyv most is itt van a polcomon. A lényeg, hogy elkezd sírni, mert gyilkos lett belõle. Megölt egy ugyan olyan fiatalt, mint õ maga, mert azt mondták neki, hogy a német mostantól az ellenséged.
Ezen minden frontra küldött katona átesik, valakit nagyon megvisel, valaki meg fel se veszi, embere válogatja. Hallottam olyan történeteket, hogy a háború ideje alatt sokkal több ember halt meg felrobbanó lövedékek vagy azok repeszei miatt, mint ahányat golyó ölt meg, szemtõl szembe harcban, mert sokan inkább mellé lõttek, hogy ne keljen ölniük. A kivégzõosztagoknál is egy embernek vaktöltényeket adnak, hogy ne legyen lelkiismeret furdalásuk késõbb. Így egyikük se tudja kinek a golyója végzet a halálraítélttel. Ölni nem könnyû. Sok ember már a neveltetésébõl, vallásosságából kifolyólag se tudja átlépni azt a bizonyos határt. A Biblia is mindent megtesz annak érdekében, hogy olyan falat, gátat építsen fel a hívõk köré, amit még akkor sem mer ledönteni maga körül, ha az élete már közvetlen veszélynek van kitéve. Az ilyen emberek törvényszerûleg mind áldozatokká válnak. De aki nem vallásos, csak úgy nevelték, az se képes hirtelen dönteni egy olyan helyzetben, amin az élete múlhat. Mindig a természet törvényeit szoktam példaként felhozni, mert egy állatnak például nincsenek ilyen lelkiismereti problémái, ha arról van szó, hogy ölnie kell. Mert éhes, mert az utódait félti vagy mert egyszerûen csak sarokba szorítják, mint most az egész magyarságot, Gyarmatországban. Én is lelkesen buzdítók másokat, hogy ne hagyják magukat, öljenek, ha nincs más mód, csakhogy mindenkinek van veszteni valója. Én is fogva vagyok. Nekem is vannak szüleim, testvérem és a testvéremnek van családja is, szóval bármennyire is szeretnék magam igazságot tenni sokszor, nem tehetem, mert nem csak rajtam állnának bosszút. Nem véletlenül van az Ukrajnában harcoló orosz szakadárok arcán is sokszor maszk. Sajnos, ha úgy döntenék, hogy ezek ellenére is felveszem a harcot az országot terrorizáló cigányok ellen, aztán egyszer csak elkapnának, biztos, hogy kiderülne, hogy ki vagyok és akkor az õ életük is veszélybe kerülne. Az ellenségeink ezt nagyon is jól tudják. Ezért nem mer lépni senki se, még az sem, aki már ölné, pusztítaná az ellenséget, mert amíg nem tudja biztonságban szeretteit, nem lehet nyugalma. Ezer felõl fogva vagyunk és legtöbbünk még az ölésre is képtelen volna. Belénk nevelték, hogy ne ölj! Mert ölni bûn! Vajon elõdeink erõsen vallásos neveltetésük ellenére hogyan tehették túl magukat ezeken a lelki tényezõkön? Mert õk öltek, nem is keveset és nem volt miatta álmatlan éjszakájuk. Jó, az olyan kor volt, hogy muszáj volt ölni! És most nem volna muszáj, már réges-rég? De igen!
Ölni vagy meghalni. Mi az ami segíti eldönteni a kérdést? Ha látjuk szeretteinket szenvedni, meghalni? Az talán elég hozzá, hogy ledõljön a körénk épített fal, átszakadjon a körénk épített gát? Senki sem szeretne áldozattá válni, de legtöbbünk ölni sem szeretne, márpedig csak e két dolog között választhatunk egy háború esetén. A háború pedig már folyik egy ideje ellenünk.
És ha ölnünk kell, mert már nem lesz más választásunk, oké! Egy cigányt vagy egy zsidót legtöbbünk szívesen leölne, mint egy disznót, de mi van ha a saját fajtánkat kell megölni? Mert sokan védik a zsidókat (cigányokat már kevésbé) már most is, sokan inkább az õ oldalukon harcolnának a saját fajtájuk ellen, érdekbõl vagy ostobaságból, tudatlanságból. Az õ megölésük még nehezebben menne, fõleg ha egy közeli ismerõsrõl van szó.
Most még mondogatjuk, hogy õket is kíméletlenül, de utána hogy néznénk szembe a hozzátartozóikkal? Ölni nem is olyan könnyû! Van aki meg fogja érteni a dilemmámat, van aki nem. Jugoszláviában is egymást gyilkolták le az egykori szomszédok és nem csak ott. Nincs ennél kegyetlenebb rémálom. Egy életen át elkísér és sokan sohasem tudják túltenni magukat rajta. Mint például az atombombák ledobói közül is volt aki megõrült késõbb, volt aki öngyilkos lett, mikor felfogták, hogy mit is tettek. Irigylem azokat, akiknek nincsenek lelkiismereti problémái, ölnek ha muszáj és soha nem bánják meg. Mennyivel egyszerûbb egy állat élete, nekik nincsen lelkiismereti gondjaik, ha ölniük kell, nekik ez természetes, hisz a természet törvényei szerint élnek és cselekszenek. Nálunk miért nem mûködhetnek ilyen egyszerûen a dolgok? Hazudnák, ha azt mondanám nem félek a közeljövõtõl, attól, hogy egyszer majd nekem is döntenem kell, ragadozó legyek vagy áldozat. Ölni vagy meghalni? Szeretném hallani errõl a klubtagok véleményét is.

Üdv:Mormota1968.

Hozzaszolasok


#31 | Detonator - 2014. June 19. 18:24:30
Gabi !

Te lehet, hogy lefordulsz a székrõl, ha elnyomok egy vérrel teli szúnyogot, de mindenkit nem kéne magadhoz hasonlítani ! Szeretném látni a fejedet, ha a vasárnapi csirke felkapná a bárdot, és a nyakadhoz tartaná ! Akkor talán lennél képes elgondolkodni dolgokon, ez itt nem ötórai tea, jópofa megjegyzésekkel, az egy másik honlap !
#32 | gabi - 2014. June 19. 18:51:54
Detonátor! Nem jópofaságnak szántam. Úgy gondoltam, akinek nem inge, nem veszi magára. Az meg pláne nem fordult meg a csirke fejemben, hogy éppen Te fogsz reagálni, és éppen azt teszed, ami ellen nem rég felháborodva válaszoltál: hogy milyen alapon írod ezt és ezt! Emlékszel? A hozzászólásoddal egyet értettem és nagyjából ugyanazt fogalmaztam meg, csak másként. Még sosem ájultam el, pláne nem egy vérvételtõl, de ismerek néhány férfit, akivel ez már megtörtént.
A cikk, amit betettem, talán azt is jópofiból tettem, igaz? Akkor is azt hittem, hogy ötórai teán ücsörgök. Ha pedig nem érted, hogy a kérdésemmel mire utaltam, akkor kérdezz privátban! Köztünk marad.
#33 | tillati - 2014. June 19. 20:25:13
Akinek a haza és a család érdekében ez kérdés máris lehúzhatja magát ,mert abban úgy sincs Magyar gén .
#34 | monguzking - 2014. June 19. 20:38:54
ne legyen illuziotok-iszonyatos vérontás lesz amelyben ember szörnyeteggé válik---kapcsold ki hamis elmét s egyszerüen enged át magadat az univerzális tudatnak s légy isten ostora.....igy megörizheted lelki békédet borzalom közepette is....
#35 | szarmata - 2014. June 19. 20:46:25
Ha õseink így nyöszörögtek volna egy hadjárat,vagy honvédõ háború idején, a magyarság már rég kipusztult volna! Aki igaz magyar az nem keres gyáván kibúvókat,hanem az adott pillanatban megteszi ,amit meg kell tennie! Azért tartunk itt,mert az emberek azt gondolják, hogy nekik sok a vesztenivalójuk,ezért valaki más vigye a vásárra a bõrét! Sajnos a bátrak mindig kevesen vannak!
#36 | mormota1968 - 2014. June 19. 21:23:25
Szerintem itt közülünk Jano-n kívül még senki sem ölt embert, vagy embernek látszott. Más messzirõl ölni és megint más szemtõl szembe, mikor látod is az ellenség arcát és belenézhetsz a szemébe, miközben kinyírod. Nem hiszem, hogy azok, akik repülõvel lebombáznak egy várost, vagy akármit, belegondolnának abba, hogy milyen lenne most oda lent lenni, ahol épp most szakadnak darabokra emberek, égnek el élve, vagy dõl rájuk a házuk. Láttam már sok háborús filmet, olvastam már sok mindent és tudom, hogy még egy kiképzett katonának sem könnyû ölnie. Nem véletlenül használtak drogokat vagy itták le magukat a katonák csata elõtt. Mert három lehetõség vár rájuk. Vagy ölnek, vagy megsebesülnek, vagy meghalnak. Mondjuk az utóbbi kettõ a legrosszabb lehetõség, különösen súlyos sérülés estén. A gyomorlövés azt mondják elég szar halál, fél órányi kegyetlen szenvedés. Csak egy példa a sok lehetõség közül. Igen! Ha látja maga körül a pusztulást az ember, nem is kell hogy rokont veszítsen el, engem már számomra idegen gyerekek halála is arra ösztönözne, hogy öljek. Sokszor elképzeltem már, milyen ölni, gondolatban egy szadista állat vagyok, de más az elmélet és más a gyakorlat. Tényleg olyasminek kellene történnie, hogy elszakadjon az a bizonyos cérna. Azt mondják, csak elkezdeni nehéz, aki egyszer ölt, az utána már újra megfogja tenni, ha az élet úgy hozza. Öltem én már nyulat, halat, sok mindent, de apám nem tudnám túlszárnyalni kegyetlenségben. Mert neki nincsenek ilyen lelkiismereti problémái, bármilyen állatról is legyen szó. De egy ember megölése még az õ gyomrát is megfeküdné. Aki ismer, az tudja, hogyha eldurran az agyam, márpedig elég könnyen eldurran, csúnya dolgokra vagyok képes. Nem egyszer kapott már el a gyilkos düh, mikor szó szerint ölni is képes lettem volna. De más hideg fejjel és megint más bekattanva ölni. Az elsõ nehéz lesz, de ha belejön az ember már nem fog szerintem különösebb lelki problémákat okozni nálam se. Azt hiszi az ember magáról, hogy önmagamat én ismerem a legjobban, aztán bele kerül egy olyan szituációba, mikor olyat tesz, amirõl nem gondolta volna, hogy valaha is képes lesz rá. Az emberölés is ilyen. Az biztos, hogy a cigánynak és zsidónak a magyar nem jelent semmit, egyikük se érez együtt egyetlen magyarral sem, a legnagyobb lelki nyugalommal végeznek bármelyikünkkel, nõvel, gyerekkel, idõssel, tehát nekünk is hasonlóan kell viszonyulnunk az õ fajtájukhoz. Az biztos, hogy mindent befognak vetni ellenünk, ahogy eddig is tették. Itt már nincsenek lovagias csaták, mikor felsorakoztak egymással szemben a két hadsereg és gyõzõn a jobbik. Itt már kíméletlen pusztításról van szó. Nem lesz Genfi egyezmény, meg más kutya füle, amit már akkor se tartottak be, itt mindent befognak vetni az emberek ellen, vegyi és biológiai fegyvereket, kazettás bombákat, napalmot, gyengített uránium lövedéket és végsõ esetben akár atom és hidrogén bombákat is. Ukrajnában se sokat gondolkoztak azon, hogy meg e szórják az orosz lakosságot fehér foszforral, vagy ne, hogy lebombázzák e õket, vagy ne, hogy lemérgezzék e õket vegyi és biológiai fegyverekkel, vagy sem. Ez is be volt tervezve, de lelõtték az azt szállító repülõgépet. Újra megfogják próbálni, ez sem kétséges. Terroristát csinálnak az emberekbõl. Itt keresztényekrõl van szó, de ez esetben ugyan olyan fanatikusan bosszút akarnak állni, akár csak valamelyik iszlám országban és teljesen egyet értek velük. Nézem az embereket idehaza nálunk, a szomszédokat, tökéletesen nyugodtak, fel se tudják fogni ésszel, mennyire közel vagyunk egy olyan háborúhoz, ami most Ukrajnában folyik. Nem is érdeklik õket az ukrajnai események, abban a hitben élnek, hogy ez nálunk nem történhet meg. Rengeteg halott lesz nálunk is hamarosan és akkor talán azok az önzõ emberek is, akik ma azt mondják még, "élj a mának és ne foglalkozz másokkal" (nem egy ilyen embert ismerek) talán képes lesz felfogni, mekkora marha volt. Én nem sajnálom õket! Azon már túl vagyok. Ébreszteni se akarok már senkit se, ha magától nem jutott el ideig valaki, vessen magára. Próbálok felkészülni amennyire csak lehet arra ami még elõttünk áll és próbálok belenyugodni, hogy másokért már nem tehetek semmit. Akit ennyire nem érdekel az élete, az nem is érdemli meg, hogy bármelyikünk is foglalkozzon vele. Nézzék a zsidó médiát, majd ott megmondják nekik a tutit, hogy mit gondoljanak, mit tegyenek, ki mellé álljanak, ha az oroszok beindulnak végre. Itt egymást is fogjuk ölni, a zsidók már elõre dörzsölgethetik a tenyerüket, de hát a szelektálás elkerülhetetlen. Azok, akik annak idején hatalmas komcsik voltak és még ma is visszasírják a Kádárt, ma azért izgulnak, nehogy visszajöjjön az orosz az országunkba. A legnagyobb cionista barátok lettek, úgy hogy nem is tudnak róla kiknek a szekerét is tolják, kiket is támogatnak. Igazi köpönyegforgatók. Az ilyeneket a Bal-Rad-osok is szívfájdalom nélkül fogják kinyírni. Hogy képes leszek e ölni, ha kell? A muszáj nagy úr és ha muszáj, mert vagy én, vagy õk, akkor megteszem. Valahogy csak sikerül túllépnem azt a határt, (talán én leszek meglepve a legjobban mennyire egyszerûen fog menni) amit már rég túl kellett volna lépnem nekem is. Van aki visszatart most még, de ez gyorsan megváltozhat. Nem tudom milyen lesz, egyikünk se tudja, de egy biztos, hamarosan megfogjuk tudni! :@
#37 | jano - 2014. June 20. 03:57:42
Elkepesztõek vagytok komolyan mondom.
Milesz ekkor milesz akkor mar meg is haltál. Csak csináld.
Itt nem okosnak kell lenni meg mõvelt nagy magyarnak rafkos kis sunyi ****nek. Kondicionáld magad az adrenalintol ugyse látsz hallasz elészér semmit csak kesõbb jutnak eszedbe a dolgok. Nincs ott isten csak te meg a halál. Sok buzi nagy magyar szarban vagytok he he he.
#38 | postaimre - 2014. June 20. 06:06:27
Janó, te régi "játékos" vagy. Túlélõ. Köszöntsd szépen a "halálba indulókat". Régi dilemmám, ki "jár" jobban. A túlélõ, vagy a nem? Lehet, rossz a kérdés.

A háború és a naivitás nem passzolnak össze. A halál se válogat, ahogy a repesz sem, bár vannak "csodák". Elkezdeni nem lesz könnyû, bár jobban járnánk, ha mi kezdenénk, de ez láthatóan akadályokba ütközik.

Nem kell gatyázni, ha már ott van valaki, akkor nincs választása. Az eddig volt.

Ja és ha már szar, akkor mindenki nyakig benne és összecsap az orrunk felett.
#39 | enid - 2014. June 20. 06:36:06
Hat, ha igaz, hogy a gondolatnak akar teremto ereje is lehet... nem gatyaztok az biztos.
#40 | Detonator - 2014. June 20. 08:08:46
Jano !

Ahogy mondod, csak kicsit másképp mint én. Nincsen ha, meg gondolkodunk, meg moralizálunk, semmi nincs, ott és akkor a gondolat sebességének tört része alatt kell tegyél, vagy kész. Természetesen nem vágyik épeszû ember arra, hogy öljön, de vagy képes rá a saját érdekében, hogy védekezzen, vagy már most húzza fel magát, hogy másoknak ne legyen láb alatt, amikor tenni kell. Ahogy Jano írja, az adrenalin vagy zsenivé tesz egy század másodpercre, vagy halottá, de örökre.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték