Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Végre megismerhetjük a Szent Korona eddig ismeretlen útját


Van a cikkben egy videó, azt nézzétek meg. Szóval irány a nemzetegyesítés feleim. Bár a korona történetét a zsidó betessékeléséhez akarják flhasználni, mert 1000 éves államiságot szajkóznak. Nos, ha kérhetem, anyázás nélkül a továbbiakban! Ja, és egyenes a kereszt is. Végre megismerhetjük a Szent Korona eddig ismeretlen útját

Pálffy Géza, az MTA „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetõje legújabb könyvének köszönhetõen tárul elénk legfõbb nemzeti kincsünk számos, eddig ismeretlen epizódja. A Szent Korona Sopronban címû kötet a Magyar Nemzeti Levéltár Gyõr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára és az MTA BTK Történettudományi Intézet közös kiadásában jelent meg.

Mint Pálffy Géza, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója már az elsõ fejezetben kifejti, a Szent Korona kalandos sorsa „jól jelképezi Magyarország és a magyar állam több mint ezeréves viharos históriáját”. Köztudott, hogy elsõ számú nemzeti kincsünk regénybe illõ kalandokat kellett hogy megéljen. 1304-ben megjárta Csehországot, 1440-ben pedig a magyar középkor egyik legsúlyosabb és legkülönlegesebb bûncselekményének került a középpontjába. Nevezetesen ellopták Visegrád várából, a korona bevett õrzési helyérõl. A híres Kottanner Ilona-féle lopásról is olvashatunk az ismeretterjesztõ könyvben, melyben többéves kutatómunka eredményeit teszi közzé a történész.
Kincsek tárháza kerül elõ

A kutatócsoport munkájáról a SZEMbeszédben már többször adtunk hírt. Két évvel ezelõtt Pálffy Gézával és Katona Csabával elutaztunk Fraknó várába is, hogy a kutatás addigi legkülönlegesebb eredményeit bemutathassuk olvasóink számára. A kutatás jelenlegi állásáról idén nyáron kétrészes interjút közöltünk.



Videóriport Fraknó várából:



facebook
twitter
link


A Szent Korona elfeledett epizódjait vetették papírra

Amint az MTA BTK TTI oldalán olvasható, államiságunk és történelmünk legkiemelkedõbb szimbólumának soproni tartózkodásait az elmúlt évszázadokban mind a nagyközönség, mind Sopron polgárai csaknem teljesen elfeledték. Pedig nemzeti ereklyénk történelme során négy alkalommal összesen közel két hónapot töltött Sopronban, ráadásul mindegyik esetben különleges körülmények között és egészen kiemelkedõ szerepkörben. A mintegy 120 színes illusztrációval díszített kötetben a szerzõ olvasmányos stílusban ezeket a kalandos eseményeket mutatja be a 15. századtól a 20. század közepéig. A kismonográfiából kiderül, miként áll kapcsolatban Sopron városa koronánk legkorábbi színes ábrázolásával, s hogyan vált a 17. században – Székesfehérvár és Pozsony után – a nyugat-dunántúli település Magyarország harmadik koronázóvárosává. Részletes képet kaphatnak az olvasók arról is, mely helyszíneken jártak Sopronban a koronázási jelvények, ezen alkalmakkor milyen különleges szertartásokra került sor és kik láthatták egyáltalán nemzeti kincseinket.
Hiánypótló a Szent Korona történetének elfeledett epizódjait feltáró munka
Hiánypótló a Szent Korona történetének elfeledett epizódjait feltáró munka
Fotó: MTA BTK TTI


Ahogy már a cím is sugallja, az igényes kivitelezésû könyv lapjain a méltatlanul elfeledett koronázóváros, Sopron kerül a fókuszba. Így kiderül az is, hogy miként kerülhetett 1622-ben és 1625-ben is a korona egy soproni polgárasszony házába. Olvashatunk a nemzeti ereklyénk rendkívüli közszemléirõl (1622, 1681), és a királykoronázási ceremónia szimbolikus jelentõségû momentumairól, így a koronázódombon végrehajtott „négy kardvágásáról” is. Ellentétben Pozsonnyal és Székesfehérvárral, ahol mesterségesen építették fel a koronázódombot, Sopron városában erre nem volt szükség, mivel a város felett magasodó Bécsi-domb erre kiválóan alkalmas volt. 1625. december 8-án, délben III. Ferdinánd itt vágott a koronázási karddal a négy égtáj felé, amellyel jelezte, az országot mindenáron védelmezni fogja, bárhonnan is érné azt támadás. A sort nem folytatjuk, helyette olvasásra ösztönözzük olvasóinkat. A kötet színes és gazdagon illusztrált, ajánljuk a magyar történelem kedvelõinek, különös tekintettel fiataloknak, egyetemistának, valamint a történelem szakos tanároknak is.
Link

Hozzaszolasok


#61 | deres - 2015. January 06. 16:57:00
Természetesen,bár mikor .
#62 | kontroll88 - 2015. January 06. 17:29:00
Szent István és Szent Korona,
máris felharsan a materialisták kara!

Hisz tudják õk, ki Isten, és mi a lélek,
mi az a szeretet, és mi az, hogy élet.

Okosan érvelnek, hozzák a tényeket,
szerintük a hülye hívõk látnak csak furcsa fényeket.

Tessék materialisták, büntetés-versike :D
#63 | SZM - 2015. January 06. 18:59:05
Maguskacska!
Nem vágtam elsõre a reakciódat, de aztán visszaolvastam, hogy vajon miért is szólítottalak meg.
Nos, úgy tûnik hogy tévedésbõl. Tunderke hozzászólását olvasva, a gyors továbbgörgetésben csak annyi villant be a hozzászólásodból hogy "Szántai mester".
Upsz!
Hát ezt kicsit benéztem, tekintve, hogy még véletlenül sem abban az értelemben említetted meg a nevét, ahogyan azt figyelmetlenségembõl adódóan elõször feltételeztem.
Így utólag is elnézést kérek!

Na de!
Ha már az érzelmekrõl is szót ejtettél, akkor ebben a témában nekem is feltûnt, hogy fel sem merült benned annak lehetõsége, miszerint én esetleg csak tévedésbõl vehettelek egy kalap alá Tunderke-vel! Formailag és tartalmilag is zaklatottnak tûnõ hozzászólásod, arról árulkodik, hogy az érzelmektõl átitatott reakciód hevében, - vagy csak simán alapból is - kötelezõ jellegû szándékosságot feltételeztél a részemrõl.
Mmmmmmmmm.
Azok a fránya elõítéletekbõl, korábbi vélt vagy valós sérelmek melengetésébõl feltörõ érzelmek. Ez is ördögi egy kör. s_*_down

Ami a privát üzeneteim hangnemét illeti, bevallom elõször egyáltalán nem tudtam, hogy mire gondolsz. Kénytelen voltam megnyitni az üzeneteimet, mert emlékeim alapján, szinte kizártnak tartottam, hogy mi valaha is privát üzeneteket váltottunk volna.
Aztán megtaláltam! Basszus! Az már egy évvel ez elõtt volt. Ez most komoly? Azóta bassza az oldaladat egy tüske?
s_*_kukk
Te jó ég! Ez nem egészséges. Javaslom lépj túl hamar a dolgon. Én már arra sem emlékeztem, hogy egyáltalán összeszólalkoztunk.
Mondjuk az én haragom általában addig se tart, amíg a hozzászólást megírom, mert elillan a virtuális sérelmekkel karöltve.
A hangnemem pedig természetesen csak olyan, mint általában. Katasztrófális! s_*_kukk
Hogy ez vajon mennyire mû, és esetleg mennyire valódi?
.........
;)

Nos, ami a két kiemelt kérdésedet illeti, természetesen a királyi többes azon tagokat akarta jelenteni, (a sor végén velem együtt) akik láttak már Szántai elõadásokat, és részben vagy egészben, de nem értenek egyet az elõadó által elmondottakkal. Való igaz ugyan, hogy teljesen indokolatlan a volt többesszám. Hiszen ha egyedül képviselném az egyet nem értés véleményét, akkor is szóvá tenném, másrészt minek is beszéljek mások nevében. Mindenesetre ha kételkedsz abban, hogy vannak még rajtam kívül itt olyanok, akik szintén nem értenek egyet részben vagy egészben Szántival, akkor talán kérdezzünk meg mindenkit ebben a körben. Hátha kiderül, hogy én tévedtem.

Ami a másik kérdésedet illeti, a válasz roppant egyszerû, ám azt kizártnak tartom, hogy ez (vagy bármi más) fényt hozhatna a te életedbe.
s_*_help
Az elhangzottak megértése, és az azokkal való egyet nem értés, egy rendkívül egyszerû dolognak a következménye. Úgy hívák: önálló gondolkodás
Ez természetesen soha nem jelentette és nem is jelenti azt, hogy nem áll fent a tévedés lehetõsége. Már hogyne állna fent, ám ennek lehetõségével maga az egyet nem értõ személy is tisztában van.
Szemben a másik oldallal, akiknél az egyéni önálló tévedés lehetõsége kizárt, tekintve hogy õk a feltétlen vakhit kényelmében, csak abban az esetben tévedhetnek, amennyiben az elõadó személy és a többi bólogató is téved. (A felelõsség is kényelmi alapon kizárva)
Természetesen nem árulok el semmi újat azzal sem, ha azt is megemlítem, hogy ebben az utóbbi állapotban fordul elõ a leggyakrabban az, hogy a magukat tévedhetetlennek gondoló kényelmesek, az egyet nem értõ személyek akadékoskodását illetve ellenvéleményét, azok nem megfelelõ mértékû hozzáértésének, illetve azok nem elégséges szintû értelmi képességének tartják. Szinte mindig így van.
Ez még azonban idõnként persze, fordítva is igaz lehet.
DE!
Az egyet nem értõk, szemben a kényelmesekkel, legalább nem ringatják magukat a tévedhetetlenség hazugságába, és abba a szánalmas illúzióba, hogy erkölcsileg is felette állnak azoknak, akik nem értenek egyet velük.
s_*_francba

Ezek után persze tényleg õszintén azt szeretném, ha semmi sem zavarna téged önmagadban, ám sajnos képtelen vagyok azt garantálni, hogy bennem sem maradnak olyan hibák, amelyek téged ezentúl ne zavarhatnának.
s_*_beee
#64 | SZM - 2015. January 06. 19:06:19
kontroll88!
Köszönjük szépen!
Ámbár valódi materialistát, (mármint akire ténylegesen mondhatnád ezt a szó valódi értelmében) eddig még nem érzékeltem, de azért igyekszünk majd megszolgálni nagylelkû ajándékodat!
s_*_hi
#65 | keepfargo - 2015. January 06. 20:48:35
Korona vagy más "szakrális" tárgy, isteni (vagy annak tartott) értékrend vagy más értékrend, - egy valamit nehéz lesz megkerülni. Nem: legalább két dolgot nehéz lesz. Az egyik az önálló gondolkodás, és a belöle fakadó értékrend, a másik az, hogy a korona, vagy bármi más köré szervezödésben megint nem mi leszünk a legjobbak, önfejü, hajlíthatatlan magyarok, hanem majd a titkosszolgálat által megtámogatott hajlékonyabb típusuak.

Vagy más szavakkal: a szent korona köré ugyanúgy van és lesz lehetöség diktatúrát építeni, ahogy eddig is egyéb ürügyekkel, és ezzel egyidejüleg folytatódik a lelkek/szellemek/földönfutók önállótlanná tétele, lelki/szellemi/földi rabságban tartása.
#66 | SZM - 2015. January 07. 00:12:42
Óóóóóóóóóóóóóó!

De jó hogy jöttél keepfargo, és hogy leírtad azt, hogy "szakrális".
Csak a sors keze lehet a dologban, hiszen már igen régóta tervezem megbeszélni a klubbtagokkal ezt a "szakrális" kifejezést, ráadásul alig pár napja történt, hogy pont veled, bizonyos szavak jelentésével kapcsolatban eszmét cseréltünk.
Tehát: SZAKRÁLIS
Igazán kívácsi vagyok arra, hogy ki mit ért a kifejezés alatt. Egy egész halmaza van már az olyan divatos kifejezéseknek, mint pl. szakrális királyság, szakrális geometria, szakrális tárgy, szakralitás, stb. stb.
Ki mit ért a kifejezés alatt? Kinek mit jelent?
Mi ez egyáltalán? Egy ún. lyukszó, amit mindenki egyénileg tölt fel tartalommal? Egy metafórikus segédfogalom? Egy fantom munkafogalom? Egy csali-fogalom, vagy csak a nyelvi idiotizmus szokásos katyvasza?
Ahány nézõpont létezhet, legalább annyi jelentést feltételezhetek, és mindenkinek önállóan igaza van. (mármint szerintem)
B)

Kíváncsi vagyok.
Kezdem akkor én.
Jövevénynek tartom. Etimológiáját tekintve pedig, nem a latin sacralis-t tekintem elõdjének, ami egyértelmûen a keresztre hajaz, tekintve hogy az egyben keresztcsontot is jelent, de még csak nem is a ragozott sacred a kiindulási pontom, amit a szakrális mellett általában leginkább szentelt-nek szokás fordítani.
Nem.
Önkényes vagyok, meg nem is. Nem látom értelmét annak, hogy még egy hasonló jelentésû szavam legyen, ugyanarra a semmire.
Azok közé tartozom, akik inkább elfogadják, hogy az eredeti sacer vagy saker a mai kifejezés bõlcsõje. Így már nem is olyan jövevevény mint amilyennek elõször gondoltam, illetve egy egész sor kapcsolat alakul a szó illetve kifejezés köré. A sacer-nek állítólag, eredeti alap melléknév jelentése az hogy "elhatárolt". Sac- vagy Sak- szótõvel tökéletesen illeszkedik ahhoz, hogy SZAK-ít, SZAK-ad, stb. ráadásul így nemcsak alakjában, hanem jelentésében is. Innen ered állítólag azon jelentése, hogy a sacer-nek megfeleltetett elhatárolás, konkrétan egy határt is jelöl. Ez a határ azonban idézem: "nem erkölcsi kvalitások között húzódik, nem a jót választja el a rossztól, hanem a rendkívülit a szokásostól."
Így már kellõ távolságba került számomra a szakrális kifejezés attól, amit ma általában a szent kifejezés alatt értenek. Elhatároltam tõle úgy, ahogyan a szakrális kifejezés elhatárolja számomra a hétköznapit a rendkívülitõl.
Ami szakrális, az számomra rendkívülisége miatt elhatárolt. Többek között ezért sem bánom ha a Magyar Koronát a szakrális jelzõvel illetik, hiszen függetlenül a zsidó-keresztény mosléktól amit köré hánytak, vitán felül áll, hogy a történelme, az egyedisége, és a köré sûrüsödõ rejtélyes kultusz miatt, rendkívülivé sikerült minõsülnie. De hogy szent lenne? Mármint keresztényi értelemben szent?
Pffffff. Nekem aztán nem.
Szóval akkor maradok annál, hogy sacer vagy saker, mert számomra fontos a szó eredeti jelentése szerinti elhatárolás minõségi különbsége, az egyéb hasonló fogalmakhoz képest.
A hab a tortán pedig az, hogy a saker-nek van még néhány további jelentése is. Norvég nyelven valami olyan jelentéssel bír, hogy "ügyek" Svéd nyelven a gugli fordító a "végzet" és a "biztos" szavakat dobja.
Ezen kívül pedig?
s_*_yuppy
Hihetetlen de angolul, latinul, és még vagy 50 különbözõ nyelven, a saker simán csak azt jelenti, hogy KERECSENSÓLYOM.
s_*_olle

Na ez voltam én! Tudom én, hogy kicsit sántít a dolog. Röhögni is ér!
Mindenesetre kérem a következõt!
#67 | postaimre - 2015. January 07. 07:47:17
SZM, ezt meg kék posztolni, riposztolni. tegnap unalmamban, - és mert felbosszantott egy elmeroggyant - megfejtettem (asszem legalábbis) a SPIRITUÁLIS jelentését is. Csak úgy!

Tetszik a szösszeneted, mert ugyi a turul túlról száll a madár szakról szákra.
#68 | keepfargo - 2015. January 07. 13:19:23
A googli-val el lehet menni kapálni, fordítani nem. A svéd "saker" szó jelentése: dolgok (dolog=sak, tsz.:saker), a "säker" jelentése: biztos. Na, hát ennyire biztos a googli, mehetünk kooglizni vele, ha kapálni nem is.....mert mit neki egy olyan apróság hogy "umlaut A"; szakrálik bele...hisz az csak egy "legyözött" nép nyelvéböl jön, s nem az új anglosachsian(!) "herrenvolk" idiómája

SZM
Nekem a "hajaz"-t és a "katyvasz"-t magyarázd meg, mert ezekröl (sajnos, v. hál´Istennek, lemaradtam)

Ellenérzesem az van: haj az? kotyvasz-t?
Tudod mit; a "mocsadék"-ot is ideszúrom, azt se nem tetszem érteni; (mocsok-okádék-ból, talán; mit lehet tudni?)

Még idevág: Párizsban voltam egyszer és kérdeztem egy ottélö magyartól a Sacre Coeur templom nevét. Azt mondta; Szent Szív templom. Nem t´om jól tudta-e; ha igen, akkor a franciáknak a "sacre" az szent.

Az angolnak a "sacre-d" valóban csak szentelt, de ha személyt nevez meg akkor pl. Saint Paul (irásban csak St. Paul) lesz Szent Pál-ból...nocsak, nocsak; az angolok, meg a saint-ség (mi a hétsaintség?) - mert ugye valahogy úgy is ejtik mint mi; "szejnt" Ki vett itt át megint vala-mit, kitöl, mikor...??

Ettöl persze nekünk ha nem is minden "saint", legalábbis a sacred nem kell feltétlenül az legyen, (mint ahogy az innen-onnan jött-ment angol nyelvben sem az, láthatólag).

Különben pedig lehet hogy én is közel úgy vagyok vele, mint te, SZM: nekem a korona szakrál is, meg nem is... (de azért nem sza..k rá - nincs miért)
#69 | SZM - 2015. January 07. 18:33:50
keepfargo!
Minden hiába!
Közlöm veled, hogy soha nem fogom pusztán azért megváltoztatni vagy korrigálni a nyelvhasználatomat, csak mert neked nem tetszik. Sõt! Könnyen meglehet, hogy minden ezirányú igyekezeted, amely a piszkálódásodban nyílvánul meg, sokkal inkább ellentétes hatást válthat ki. Minnél jobban próbálkozol, én annál inkább hajlok arra, hogy pusztán azért csempésszek bele a mondataimba furcsa, ritkán használt, illetve többjelentésû szavakat, csak hogy legyen mibe belekötnöd.

Mi a bajod a "hajaz" kifejezéssel? Nem érted? Miért nem érted? Ennek a szónak van legalább négy jelentése. A szövegkörnyezet pedig egyértelmûen segit megérteni, hogy én milyen értelemben használtam.
1. hajaz - ige - Hajat, hajszálat hullat valamibe.
2. hajaz - ige - Tájszólással a héjaz szó változata, tehát hámoz v.mit.
3. hajaz - ige - Népies változata annak hogy nád vagy zsúpfedéllel, héjazattal fed be v.mit
4. hajaz - hajaz valamihez, ami jelentheti azt is hogy ért valamihez illetve azt is hogy hasonlít valamihez.
Természetesen ezen utolsóhoz is oda van írva már az 1972-es értelmezõ szótárban az a rövidítés hogy "nép." ami azt jelenti, hogy országszerte ismert népi, népnyelvi, népies stílusban.
s_*_beee
Segítsek kiválasztani, hogy melyikre gondoltam, vagy fog menni egyedül is. Mégis hogyan lehetséges az, hogy te próbálsz engem megszólni, egy olyan szóhasználat miatt, ami már az én születésem elõtt is benne volt a Magyar Értelmezõ Kéziszótárban??????
Én már úgy születtem, hogy ezt akkor, már réges-régen használták. Küldjek neked egy ilyen szótárat? Vagy mit szeretnél? Mindenki csak azokat a szavakat használhatja, amelyeket te annak idején a családodtól hallottál és megtanultál? Ráadásul csakis szigorúan abban az értelemben ahogyan azt te ismered?
Miféle ellenérzések? Hogyan? Mire fel?
Ráadásul ez még csak az itt használt írott nyelv. Garantálom, hogy azon percen magadhoz nyúlnál, ha az itthoni beszélt nyelvet néhány helyen meghallanád. Elmegyek 300km-re az otthonomtól, mondjuk horgászni egy hétvégére, és olyan csudákat is hallok, hogy néha még vissza is kell kérdezzek.

A másik.
Katyvasz. Nos, valóban nincs ilyen szó, mert ez csak egy szleng, ám az sem véletlen, hogy a hozzászólásomban, kifejezetten a nyelvi idiotizmussal együtt került a terítékre.
Mint szleng, az alábbiakat jelenti:
Katyvasz - (fõnév) Meghatározhatatlan összetételû ételféleség, vagy ételnek látszó tárgy (esetleg egyéb massza-szerû dolog). Katyvasznak számít a csekély beltartalmú, bizonytalan eredetû éttermi vadászleves is (melyben nagyítóval kell vadászni az alkotókat).
Lásd még: gempa.

Hogy mennyire hozható kapcsolatba a kotyvaszt kifejezéssel arról nincs információm.

Mocsadék!
A Magyar grammatika szerint a "-dék" képzõ (illetve "-adék, -edék";) igébõl névszót (fõnevet) képzõ képzõ. Például: "szándék", "fonadék". Olykor gyûjtõ jelentésárnyalata is van: "hulladék, söpredék". Ez a szó viszont nem szóképzéssel keletkezett a Magyar értelmezõ kéziszótár szerint, hanem kontaminációval, azaz szóalakvegyüléssel a "mocsok" és a "rohadék" szavakból.

Na? Tetszed már érteni a beszédemet?
:@
#70 | keepfargo - 2015. January 07. 19:39:30
SZM
A megítéléseddel semmi bajom, de miért kell elítélni (és valódi, vagy látszat-dührohamot kapni? )
Ha piszkálódásnak fogod fel hogy nekem ellenérzésem van pl. a fenti három szónál, akkor itt és most befejeztem, nem akarom az érzékenységedet tesztelni, nincs miért. A nyilt nyelvi különbségeket pedig lehet, hogy én hajtottam túl, így elnézést kérek a többi olvasónktól, ha ez a privát vita kategóriába esett már. Mentségül azt hoznám fel, hogy úgy gondoltam, mindenkit érdekel a nyelv, vagy annak egy idegenben élö magyarnál keletkezett hatásai. Ha nem így volt, akkor eggyel több az ok a befejezésre, itt a P.I. honlapon.
Én jól éreztem itt magam sokáig, és ha nem is volt mindig felhötlen, mint ahogy az ég sem az, söt, idönként vihar is támadhat, csak épül-okosodik itt (is) az emberfia.
Mostanára ez nem egyértelmü ügy, mert például SZM és én - és ez tényleg hadd legyen az utolsó személyes megjegyzés( tölem az lesz) - két különbözö alapállásból indul(t)unk: szerintem te , Szuha-Maka, meg vagy elégedve a nyelv mai állapotával, vagy ha nem, nem aggódsz a nyelv "túléléséért", hiszen mik vagyunk mi a nyelvünkhöz képest, és a történelem a nyelvet igazolja. Én pedig úgy gondolom, hogy igen, igazolta - eddig! - de soha olyan nyomás nem nehezedett sem a népre, sem a nyelvre, mint most. (A törökök nem piszkáltak bele a nyelvbe, mint a zsidrák firkászok..). Most tényleg a megmaradás vagy elsüllyedés a kérdés. Nekem úgy tünik, a nyelv süllyed. Erre SZM kifakadhat: - Keepfargo! A nyelv nagyon jól megvan, köszöni szépen, a te önkéntas akármid nélkül is; bízd a nyelvre, hogy hova fejlödik, próbálj vele lépést tartani, s ne siránkozz, ne akadékoskodj (itt)!



Talán azt nehéz megérteni, hogy a nyelv ilyen tempójú változása (több rétegben) sok nekem, aki 36 éve nem élek otthon, vagy az a baj, hogy néha igenis ráérzek kakukktojásokra, mint a gyülöletbeszéd, vagy ez a mocsadék. A katyvasz valami utórezgés lehet a kotyvaszt-hoz, ezt simán megemésztem. A hajaz, akármennyire is tájszó, vagy bármi más és akármilyen közel áll hozzád, a négy-ötszörös értelmü használatával bizony nem könnyü. (megemészteni; v. tudni, hogy mikor melyik értelmében használták).
Nekem a nyelv egyik erényének számított a "tisztaság", ami alatt azt értettem (nem egyedül), hogy a szavaknak többségükben egy jelentésük van és nem kettö vagy három, söt négy. Ez a nyelv közérthetöségének (egyik) záloga.

(Derék jó SZM, ne hergeld magad miattam; megoldom én a problémát magam is. )

Az "én idömben" szokás, (ma már múló divatnak is mondhatja, aki akarja ) vagy törekvés volt - szerintem hagyományosan, tehát régtöl fogva - hogy az írott beszéd legyen valamivel emelkedettebb, (nem úribb, hanem közérthetöbb, tehát pontosabb - ha ezzel szavak ezreit kellett is figyelmen és használaton kívül hagyni) mint a beszélt nyelv maga, ami közvetlenül az utcáról, vagy a napi használatból jött. Lehet, hogy ez mára eltünt(nek van nyilvánítva), vagy legalábbis már nem járja. Ma lehetséges, söt, "trendi" (népies?) a köznyelv minél teljesebb leképezése, mintegy bizonyítva, hogy mindenki, aki ír, olyan, mint bárki más, aki "csak" beszéli a nyelvet.
Igy kerülhet be az írott nyelvbe akármi, amit valaki valaha beszédben használt; legyen az szleng, bármilyen tájszó, kisebbségi zsargon, teljesen idegen szavak magyar ragokkal, képzökkel, gyerekesítés, söt torzítás is, stb.

Alighanem azt kell megemésztenem, és ez már nem igényli a közremüködésedet, SZM, hogy nem a beszéd nyelvét igyekszünk szebbé tenni, írásban, hanem az írott nyelvet gazdagabbá a hétköznapi nyelv összes buktatóival együtt. (Nekem kicsit úgy tünik, mintha a farok csóválná a kutyát, de a maradék 15 évemet már lehet, így kell leélnem. Nem könnyü elfogadni, hogy egy jó értelemben vett öncenzúra miért ne lehetne felemelö - akárki számára.
Ennek a népiesítésnek én nem sok értelmét látom. Miért? Mert lehet, hogy oda vezet, ahol mindenki a saját szókincsét használja (kizárólagos joggal) és az írott, irodalmi, vagy korrektebb közérthetöbb nyelvet útközben lelöktük, mint felesleges nehezéket. A közérthetöség meg fogja sínyleni. (Na és akkor még nem is említettem, de most már egye fene, mindegy is: a tárgyrag tetszöleges elhagyásából adódo "gyöngyszemeket" - "szeretem az anyám", "áthívtam a szomszédom" stb.)
Na de nem baj, majd ha már nem tudunk egymással szót érteni, jön egy idegen és alapfokú héberrel besegít...vagy inkább angollal, az most a Világnyelv(!)

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték