Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Menyétbõl az angyal


Görényt is írhattam volna, nyestet, nyusztot, pézsmát, rozsomákot, végül is mindegyik h-egyre megy. A közhiedelemmel ellentétben, csakis gomoly „dolgokkal” lehet viccelni, mert a komolytalanok, amúgy is tréfából készülnek. Aki nem érti az a lényegrõl marad le, de ez az a járat, amely szinte csak potyautasokkal indulhat el, megkerülve és kihagyva minden ra-cion-ális megállót. Ha nem pottyant a nyuszi, holnap indulok.

Ma még meggyezés, de tegnap is azzal telt és az egyetlen meggyfán még hegyben áll a megy, pedig vagy 60 kg-tól szabadítottuk. Möggyet könyerrel! Cseresznye is roskad és szinte fekete. Lehet ma még leszedem és hordóba gyömöszlöm, majd csak cefre lesz belõle.

Összepakolászom a málhámat, kanálgépet, konzerveket, fogkefe, beretva, szótár és tán a holnap estét már valamelyik Bécs-melletti hotelban töltöm. Máté beüzemelt egy okostelót, amin, ha nagyon megerõltetem magam, tán netezni is tudok. De vegyétek számításba, hogy nem ez az elsõdleges és másodlagos passiom. Nem tudom mikor kerülök haza, de most ez se fontos.

Ami a PI klub mûködését illeti, minden marad a régiben. Anyázni kéthetente egyszer este tíztõl tizenegyig, hírhozás, megosztás, fecsegés-csacsogás és érdemi munka mindentõl és mindettõl függetlenül is permanens. Már az is hír, ha nincsen hír.

Tudom, hogy tudjátok, rázós idõszak lesz ez a felemelkedéses szeretetrezgõs Magyarország jobban teljesítõs –háború és békés zsidótaknyolós cigánykodós periódus, de nagyban se nem tudok, se nem akarok egyetlen légvárba se beköltözni és a tetõtérbõl lövöldözni a vakokra vaklõszert pazarolni. lassan lemaradnak az árnyékaink, némelyek elõznének is. A fölöst le kell pakolni, nem a mi dolgunk már. Nem az én feladatom. A reggeli mérlegelés eredménye pontosan 72,5 kg. Magamról is letettem a fölösleget. Még egy kilónyival vagyok több, mint 20 évesen. Zsigereimben érzem a változást, úgy bent, mint kint, úgy fent, mint lent és mindez tõlem legalább olyan távol áll, mint amennyire közel és egyszerre. Számít és jelentéstelen, jelentéktelen egyszerre, kétszerre és „senkitöbbet” harmat-szóra!

Meglássátok, jó lesz!

Van néhány barátom. nem sokan, de vannak és olyanok, akiket még „azelõttrõl” ismerek és „azelõttrõl” ismernek és nem azért vagyunk „barátok”, mert itt verem a billentyût és a nyálam a „nemzetért”, hanem, mert ismernek és ismerem õket.

Két napja este hívott egyikük és kérte, hogy találkozzak ismerõseivel, akik Kanadában (mert persze a sors õt is idehaza lenullázva kétlakivá tette) egekig magasztalva tevékenységem, hazajõve egy találkozót kértek és õ megígérte. Nem mondhattam nemet. Meggyfáról lemászva tegnap eltekertem hozzá (Monsantoék melletti úton) és összejött a találkozó. Ajándékot kaptam. Nem bontottam ki a csomagot, csak hazaérve. A találkozó természetesen frenetikus volt. Mindenki tud már mindenrõl mindent, de ezt nem élvezi.

Hazaérve bontom a csomagot és kibantakozék belõle egy fenõkõ, majd látom, hogy gravírozott, majd észlelem, hogy rovással és áttetszõen…, mint egy emlékkõ, zsírkõ, sírkõ…csak dátum nélkül.
Remek ajándék, még Vera is úgy nyilatkozott, pedig nehéz ízlés dolgában a kedvében járni! Ha olvassátok: ez úton és utólag is köszönöm!

Blankát bíztam meg, hogy a fénykövet örökítse meg annak árnyékával és árnikával a háttérben, ha talál a kertben, de keretnek nem talált, így marad a kõ és a fán. Beszédes, akárkinek akármit is mond.
Hazafelé jövet „lõttem” egy csodás tájat. Nagyon szórtak tegnap és június idusához képest hideg van. A meggyfa tetején póló nélkül fáztam a szélben.


El Nino mi? Igen, csak kicsit másképp. A természet nem csöppet dörgöl oda. Da! Rekordok dõlnek.

A globális „kavarásról” most had ne regéljek. Durvul a helyzet és a kilövési engedélyek ki vannak adva, a becserkészés a legtöbb területen megtörtént. Nem maradtok ki belõle, kár ezen rágódni, aggódni. Én sem fogok, nem is tudok. Vera most kap még egy kis oktatást, hogy kell akkut tölteni, mit, hol talál és legyen készen kis csomag, amit, ha menni kell, akkor csak be a gyerekeket a kocsiba és nyomás! Bár erre nem lesz szükség, de bármi elõferdülhet. És ami elõferdülhet, elõ is ferdül.

Ha alapjaiban mindent megértettetek, nem lesz gond, sem a „lap” mûködésével, sem a közösség (olyan, amilyen) érettségi szintjéhez mért fejlõdésével.

Ha már kinn vagyok, akkor a német nyelvben kell kis gyakorlatot szereznem. Igaz, van benn pályázatom tudományos munkatárs feladatkörre is, de azok a „körök”, munkakörök csodaszámba menõ kategóriák jelen pillanatban és nem hiszem, hogy „külsõ” beavatkozás nélkül bármi is mûködhetne azon a szinten. A jelenlegi kétkezi „melódia” ártalmatlan és a káderlapomon késõbb még jól mutathat és engem minden mulattat, ami idõt múlattat.

Na menek kocsit mosni és nem csak a szavakat f.sni!

Mindenki nyugodjék békében és éljen a háború!


Hozzaszolasok


#91 | postaimre - 2014. June 25. 18:03:36
Na vagyok kicsit. Alakulnak a dolgok, látszódnak a konfliktus-határok. Lesz itt is "balhé", ahogy látom és nem a munkával kapcsolatban, az "remek", fárasztó, de tényleg valahogy felüdítõ. Az emberi oldal itt is pe-pités. A "fõnök" már súrolta a határokat, de mivel se nem fõnök, se nem semmi, ezért tovább kell gondolnia a kérdéseket. A csapat egyébként remek. 4-en vagyunk, két asztalossal és teszik is a dolgukat, úgy látom és a német azt is mondja, meg van velünk elégedve. A belsõ helyzet kissé kiélezett és ugye a vezetéshez a kontakt igen fontos, viszont valami oknál fogva épp a kontakt sikerül sikerül sokszor félre.

Ne kapjatok rajtam össze-vissza. Piha! Nem ér annyit az a tény, hogy tények vannak. Nem minden örömteli, de a "munka" maga olyan tény, ami nem kérdés. A család hiányzik, nem szórakozni és nem is kirándulni jöttem. Hogy pontosan miért is, az meg majd kiderül, bár ma is többször borult be.

Ne legyetek kicsinyesek, nagyban lássatok és abban mindez egy pillanat, de minden pillanat ma lehet súlyos teher.

Ami a németet illeti, az agyamban valami váltó kattog. Lementem egyszerûbe és akadozik a nyelvem. Gondolom ez az a fázis, ami majd elmúlik. A testem sajog, de a lépcsõzés és a cipekedés nem lesz mindennapos, most úgy néz ki. Már ha nem fúrnak meg.

Híreket nem olvasok, nincs rá idõm. Ilyenkor evészet, fürdészet, alvászat és 7-kor munkakezdés ca. este 7-ig.

Nem tudom mi lesz holnap, de biztosan lesz nap. Ja most mondja a "kisfõnök" holnap húzzunk bele még jobban, mert a német mondja. Nos, ez van. Holnap belehúúúúzunk még jobban!
#92 | soveg - 2014. June 25. 19:14:33
Kitartás imre bátyám!
#93 | GERRY - 2014. June 25. 19:32:21
Imre - egy hétig tart amire a tested átáll arra amire kényszeríted. Aztán már az köv., hogy "jé, megy ez!"

Nem az erönlét, hanem a szokatlan forma, amit tudomásul kell vetetni a szervezeteddel - most magamból indultam ki, mert nálam így müködött mindig az "új valami" :)
#94 | postaimre - 2014. June 26. 17:46:51
Gerry, hétfõre ígérték a következõ transzportot és jelezték, hogy combosodni fogunk. Ma se álltunk, de nem sikerült befejezni, amit akartunk. Lényegében egyedül-párban dolgozunk. A tervek a papíron nem a valóság, nekünk kell kitalálni, hogy lesz jó és persze milyen csavarra van szükség, ami nem repeszti a fát és kell-e elõfúrni....és a többi...no...

Most éppen mosolyszünet van, de ezt tegnap is jeleztem. A csapat kezd összerázódni, de nem lesz egyszerû móka. Végül is csak próbaidõs vagyok. Bírom a gyûrõdést, ami itt sem munka-eredetû, hanem személyiség-komplikációs izé.
#95 | enid - 2014. June 26. 18:08:07
Imre! En is irigy lennek rad s_*_aha.
Szerintem a ket legnegativabb dominans erzesek kozul ez a "nemzeti" verzio. A zidegenekre inkabb a masik egeszsegtelen reakcion a jellemzo. Mindketto feel;-megoldas.
#96 | mezesmozes - 2014. June 26. 18:34:13
Ha jól csinálod nem fogsz sokáig segédmunkás maradni. Most hogy megtetted az elsõ lépést, jöhet a második: mihamarabb olyan szakterületre térni ahol otthon vagy; onnan pedig harmadik lépés: mihamarabb vezetõ/irányító pozícióba kerülni. Az eszeddel/tudásoddal érvényesülhetsz csak igazán, nem az izmaiddal. Az életed az a hajó, aminek te vagy a kapitánya; ha tudod hová akarsz jutni és látod, milyen úton lehet oda jutni, a többi csak kitartás kérdése.
#97 | kukackac - 2014. June 26. 19:00:42
www.kepfeltoltes.hu/140626/K_p_1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
#98 | postaimre - 2014. June 26. 19:03:31
Mózi és mi az a szakterület? Még most is gondolkodnom kell, mert minden, amit tudtam, csak tudni véltem és minden amit véltem, hogy tudok, kiderült, hogy meg is éltem.s_*_mai
#99 | mezesmozes - 2014. June 26. 19:28:49
Imre, aszerint amit tudok -tudni vélek- rólad, a biztonság a területed, de a kérdésre valóban csak te válaszolhatsz, többek közt arra, hogy miféle "biztonság" azaz miféle malõrök megelõzésében vagy inkább otthon.
#100 | enid - 2014. June 26. 19:35:59
Mozes! Akik meg tudjak fizetni a vedelmuket, azok Nagy reszet fobe kek loni; akik meg igazabol vedelemre szorulnak kisemmizett, egyszeru emberek.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték