Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Óriási baj fenyeget a szomszédban
Még szerencse! Nem is lehet ez másképpen.
Egyre nagyobb gondba kerül a korábban példátlan gazdasági sikerei és kiszámíthatósága miatt csodált Szlovénia. Az is elképzelhetõ, hogy délnyugati szomszédunknak is a nemzetközi pénzügyi intézményekhez kell fordulnia, amely bizonyára nem segítené az öt pártból álló jobbközép kormány helyzetét.
Az Európai Bizottság nem kapott és nem is vár megkeresést Szlovénia részérõl egy esetleges pénzügyi támogatás érdekében – közölte még július 16-án Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivõje. Simon O'Connor az erre vonatkozó híreket találgatásnak tartja, és nem kíván további kommentárt fûzni hozzájuk. Szlovénia kapcsán a nemzetközi sajtóban arról jelentek meg információk, hogy hatodik euróövezeti országként (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország és Ciprus) után pénzügyi támogatásért fordulhat nemzetközi partnereihez.
A problémák hátterében többek között az állt, hogy az országnak konszolidálnia kell a bankszektorát, amelyhez egyre több forrásra lenne szüksége, miközben a gazdaság recesszióban van. A nagy kérdés, hogyan jutott el az egykori sikerország ilyen kedvezõtlen helyzetbe. Mint ismert, délkeleti szomszédunk 2007-ben elsõként vezette be az eurót a 2004-ben fölvett új tagállamok közül, ennek ellenére a kétmilliós ország nem volt képes stabilizálni a gazdaságát.
Recesszió
2008-ban a világgazdasági válság kezdetén balközép orientációjú kormány vette át Szlovénia irányítását, azonban a koalíció 2011-re szétesett és elõre hozott választást kellett tartani. Hosszas kormányalakítási tárgyalásokat követõen jobbközép kormány alakult, amelynek egyik legfõbb célkitûzése a költségvetési hiány, valamint az eladósodás megfékezése volt. A költségvetési megszorítások élénk elutasítást váltottak ki, de a kabinet sikeres egyeztetéseket folytatott az érdekeltekkel, így egy nagyobb sztrájkot leszámítva jelentõs tiltakozás nem történt.
A szlovén gazdaság lendülete, amely 2010 egészében 1,4 százalékos GDP-növekedést eredményezett, nem tartott soká. Az exportpiacok 2011 közepétõl újra hanyatlani kezdtek (bár a nettó exportnak a GDP-növekedéshez való hozzájárulása még mindig jelentõs), a belsõ fogyasztás pedig alaposan visszaesett: a beruházások 5,6 százalékkal (ezen belül a bruttó állótõke‐felhalmozás több mint 10 százalékkal), az építõipari tevékenység 25 százalékkal, a végsõ fogyasztás pedig 0,4 százalékkal csökkent. A 2011‐es statisztikák összességében a GDP 0,2 százalékos zsugorodását mutatják, és az elemzõk 2012‐re a recesszió további mélyülését várják.
Növekvõ államadósság
2011 szeptembere óta – az átmeneti politikai instabilitás, a lassuló gazdasági növekedés és az átfogó reformok hiánya miatt – minden nagy hitelminõsítõ intézet rontott Szlovénia besorolásán. Hasonló sorsra jutottak a többnyire hazai tulajdonban lévõ, a helyi építõipar és ingatlanpiac súlyosan eladósodott vállalatainak erõsen kitett szlovén bankok is, amelyek eurózónában mûködõ társaikhoz képest viszonylag alacsony tõkemegfelelési mutatóval, a nemteljesítõ (90 napnál hosszabb késedelemmel rendelkezõ) hitelek stabilan növekvõ (2011 októberében már 10 százalékos arányt elérõ) állományával és csökkenõ hitelállománnyal rendelkeznek.
Mindezen tényezõk miatt került roppant nehéz helyzetbe délkeleti szomszédunk, ahol a mostani kormánynak további kemény intézkedéseket kell hoznia, hogy elkerülje a külföldi segítséget. Fontos arra is rámutatni, hogy a gazdasági visszaeséssel párhuzamosan a szlovén államadósság a 2011 eleji 38,8 százalékról az idei év végére akár 55 százalékra is felfuthat. Nincs kizárva, hogy a helyzet további súlyosbodása miatt az ötpárti koalícióból valamelyik fél kiugrik, és ezzel elszáll a biztos többség, ami az újabb elõre hozott választást jelentheti. Ez a forgatókönyv nagyon kellemetlen az egykori „mintatanulónak”.
Link
Egyre nagyobb gondba kerül a korábban példátlan gazdasági sikerei és kiszámíthatósága miatt csodált Szlovénia. Az is elképzelhetõ, hogy délnyugati szomszédunknak is a nemzetközi pénzügyi intézményekhez kell fordulnia, amely bizonyára nem segítené az öt pártból álló jobbközép kormány helyzetét.
Az Európai Bizottság nem kapott és nem is vár megkeresést Szlovénia részérõl egy esetleges pénzügyi támogatás érdekében – közölte még július 16-án Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivõje. Simon O'Connor az erre vonatkozó híreket találgatásnak tartja, és nem kíván további kommentárt fûzni hozzájuk. Szlovénia kapcsán a nemzetközi sajtóban arról jelentek meg információk, hogy hatodik euróövezeti országként (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország és Ciprus) után pénzügyi támogatásért fordulhat nemzetközi partnereihez.
A problémák hátterében többek között az állt, hogy az országnak konszolidálnia kell a bankszektorát, amelyhez egyre több forrásra lenne szüksége, miközben a gazdaság recesszióban van. A nagy kérdés, hogyan jutott el az egykori sikerország ilyen kedvezõtlen helyzetbe. Mint ismert, délkeleti szomszédunk 2007-ben elsõként vezette be az eurót a 2004-ben fölvett új tagállamok közül, ennek ellenére a kétmilliós ország nem volt képes stabilizálni a gazdaságát.
Recesszió
2008-ban a világgazdasági válság kezdetén balközép orientációjú kormány vette át Szlovénia irányítását, azonban a koalíció 2011-re szétesett és elõre hozott választást kellett tartani. Hosszas kormányalakítási tárgyalásokat követõen jobbközép kormány alakult, amelynek egyik legfõbb célkitûzése a költségvetési hiány, valamint az eladósodás megfékezése volt. A költségvetési megszorítások élénk elutasítást váltottak ki, de a kabinet sikeres egyeztetéseket folytatott az érdekeltekkel, így egy nagyobb sztrájkot leszámítva jelentõs tiltakozás nem történt.
A szlovén gazdaság lendülete, amely 2010 egészében 1,4 százalékos GDP-növekedést eredményezett, nem tartott soká. Az exportpiacok 2011 közepétõl újra hanyatlani kezdtek (bár a nettó exportnak a GDP-növekedéshez való hozzájárulása még mindig jelentõs), a belsõ fogyasztás pedig alaposan visszaesett: a beruházások 5,6 százalékkal (ezen belül a bruttó állótõke‐felhalmozás több mint 10 százalékkal), az építõipari tevékenység 25 százalékkal, a végsõ fogyasztás pedig 0,4 százalékkal csökkent. A 2011‐es statisztikák összességében a GDP 0,2 százalékos zsugorodását mutatják, és az elemzõk 2012‐re a recesszió további mélyülését várják.
Növekvõ államadósság
2011 szeptembere óta – az átmeneti politikai instabilitás, a lassuló gazdasági növekedés és az átfogó reformok hiánya miatt – minden nagy hitelminõsítõ intézet rontott Szlovénia besorolásán. Hasonló sorsra jutottak a többnyire hazai tulajdonban lévõ, a helyi építõipar és ingatlanpiac súlyosan eladósodott vállalatainak erõsen kitett szlovén bankok is, amelyek eurózónában mûködõ társaikhoz képest viszonylag alacsony tõkemegfelelési mutatóval, a nemteljesítõ (90 napnál hosszabb késedelemmel rendelkezõ) hitelek stabilan növekvõ (2011 októberében már 10 százalékos arányt elérõ) állományával és csökkenõ hitelállománnyal rendelkeznek.
Mindezen tényezõk miatt került roppant nehéz helyzetbe délkeleti szomszédunk, ahol a mostani kormánynak további kemény intézkedéseket kell hoznia, hogy elkerülje a külföldi segítséget. Fontos arra is rámutatni, hogy a gazdasági visszaeséssel párhuzamosan a szlovén államadósság a 2011 eleji 38,8 százalékról az idei év végére akár 55 százalékra is felfuthat. Nincs kizárva, hogy a helyzet további súlyosbodása miatt az ötpárti koalícióból valamelyik fél kiugrik, és ezzel elszáll a biztos többség, ami az újabb elõre hozott választást jelentheti. Ez a forgatókönyv nagyon kellemetlen az egykori „mintatanulónak”.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. August 05. 15:44:28
#2 |
kukackac
- 2012. August 05. 16:00:50
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.