Az agrĂĄrpiacokon igen komoly feszĂźltsĂŠgek alakulhatnak ki a kĂśvetkezĂľ 30-40 ĂŠvben. A mezĂľgazdasĂĄgi termelĂŠkenysĂŠg ugyanis egyre kevĂŠsbĂŠ tudja tartani a lĂŠpĂŠst a vilĂĄg nĂśvekvĂľ nĂŠpessĂŠge ĂŠs az egyre jelentĂľsebb hĂşsfogyasztĂĄs okozta keresletbĂľvĂźlĂŠssel, mikĂśzben a termelĂŠsi kilĂĄtĂĄsokat mind jobban veszĂŠlyeztetik a klĂ­mavĂĄltozĂĄs okozta szĂŠlsĂľsĂŠges idĂľjĂĄrĂĄsi viszonyok. Az elmĂşlt ĂŠvszĂĄzadokban reĂĄlĂŠrtĂŠkben folyamatosan olcsĂłbbĂĄ vĂĄlĂł agrĂĄrtermĂŠkek az elmĂşlt ĂŠvtizedben Ăşj korszakba lĂŠptek, ez a korszak pedig mĂĄr egyre inkĂĄbb a kĂ­nĂĄlati szĂťkĂśssĂŠgrĂľl ĂŠs az ĂĄrak emelkedĂŠsĂŠrĂľl szĂłlhat - vĂŠli a GMO vezetĂľ befektetĂŠsi stratĂŠgĂĄja, Jeremy Grantham.

Az elmĂşlt ĂŠvtizedben Ăşj korszakba lĂŠptek az agrĂĄrpiacok. Az elmĂşlt szĂĄz ĂŠv - inflĂĄciĂłval korrigĂĄlt ĂĄrvĂĄltozĂĄsĂĄt tekintve - hanyatlĂł idĂľszaka utĂĄn ugyanis jelentĂľs emelkedĂŠs volt jellemzĂľ az utĂłbbi ĂŠvtizedben, az emelkedĂľ trend pedig minden bizonnyal tovĂĄbb folytatĂłdik. A mezĂľgazdasĂĄgi termĂŠkek ĂĄrainak emelkedĂŠse azonban sĂşlyos tĂĄrsadalmi feszĂźltsĂŠgeket ĂŠs ĂŠlelmiszer vĂĄlsĂĄgokat okozhat egyes elmaradottabb orszĂĄgokban, ĂŠs eddig nem tapasztalt migrĂĄciĂłs hullĂĄmot indĂ­that el. MĂ­g ugyanis a fejlett orszĂĄgokban az ĂŠlelmiszer alig 10-12 szĂĄzalĂŠkĂĄt adja a fogyasztĂĄsnak, szĂĄmos szegĂŠnyebb orszĂĄgban, mint pĂŠldĂĄul Egyiptomban akĂĄr a hĂĄztartĂĄsok kiadĂĄsainak 40 szĂĄzalĂŠkĂĄt is ĂŠlelmiszervĂĄsĂĄrlĂĄsra fordĂ­tjĂĄk. Emiatt a fejlett orszĂĄgok az ĂĄremelkedĂŠsre sokkal kevĂŠsbĂŠ ĂŠrzĂŠkenyek.

Az ĂŠlelmiszerek ĂĄra az elmĂşlt ĂŠvtizedben tĂśbb mint kĂŠtszeresĂŠre emelkedett - a FAO ĂŠlelmiszer ĂĄrindexe szerint, amennyiben pedig ismĂŠt megduplĂĄzĂłdna a kĂśvetkezĂľ 20 ĂŠvben, az mĂĄr ĂŠrzĂŠkenyen ĂŠrintenĂŠ a fejlett orszĂĄgokat is, a szegĂŠnyebb orszĂĄgokrĂłl nem is beszĂŠlve. Az ĂŠlelmiszerĂĄrak politikai hatĂĄsait tekintve elĂŠg az Arab tavaszra gondolnunk, ahol a lĂĄzadĂĄsok kitĂśrĂŠsĂŠben fontos szerepet tĂśltĂśtt be a gabona ĂĄrak megugrĂĄsa. A helyzet kĂźlĂśnĂśsen aggasztĂł lehet a kĂ­nai vezetĂŠs szĂĄmĂĄra, ahol az amĂşgy is ĂŠles tĂĄrsadalmi feszĂźltsĂŠgek egy ĂŠlelmiszer hiĂĄny esetĂŠn komolyan eszkalĂĄlĂłdhatnak.

Élelmiszerválság felé haladunk?

BĂĄr kĂźlĂśnbĂśzĂľ becslĂŠsek lĂŠteznek, a leggyakoribbak (pĂŠldĂĄul az ENSZ legĂşjabb becslĂŠse) szerint 2050-re nagyjĂĄbĂłl 60-70 szĂĄzalĂŠkkal kellene nĂśvelni az ĂŠlelmiszer termelĂŠst a kereslet kielĂŠgĂ­tĂŠsĂŠhez (nagyjĂĄbĂłl 30 szĂĄzalĂŠkkal nĂľhet a vilĂĄg nĂŠpessĂŠge, a tĂśbbit a hĂşsfogyasztĂĄs emelkedĂŠse magyarĂĄz), mĂĄs becslĂŠsek pedig akĂĄr ĂŠlelmiszer termelĂŠs duplĂĄzĂĄsĂĄt is szĂźksĂŠgesnek tartjĂĄk a kĂśvetkezĂľ 40 ĂŠvben. A legmĂŠrsĂŠkeltebb 60 szĂĄzalĂŠkos termelĂŠsnĂśvekedĂŠs is ĂŠvi 1,24 szĂĄzalĂŠkos bĂľvĂźlĂŠst jelentene a kĂśvetkezĂľ 38 ĂŠvben, ami igen komoly kihĂ­vĂĄst jelent. Az egyensĂşlyt pedig leginkĂĄbb az ĂĄrak emelkedĂŠse ĂĄllĂ­thatja be.

Mik hĂĄtrĂĄltatjĂĄk a mezĂľgazdasĂĄgi termelĂŠs fejlĂľdĂŠsĂŠt?

VĂ­zhiĂĄny
A folyĂłkĂŠrt igen komoly vitĂĄk, sĂľt harcok dĂşlnak AfrikĂĄban pĂŠldĂĄul a NĂ­lusĂŠrt, a tĂĄvol-keleti orszĂĄgokban pedig a HimalĂĄja folyĂłiĂŠrt. A vĂ­zhiĂĄnyra ugyan mennyisĂŠgi megoldĂĄst jelenthet a sĂłtalanĂ­tĂĄs, ez azonban igen drĂĄga, amit mutat SzingapĂşr pĂŠldĂĄja is, ahol a vĂ­z ĂĄra a vilĂĄgĂĄtlag tĂśbbszĂśrĂśsĂŠt ĂŠri el.

TalajerĂłziĂł
Évente 1 százalékkal csökken a használható földterületek nagysága, ami ha ilyen ütemben fogy tovább, 100 év múlva szinte teljesen elfogyhat. A talajerózió megállítására megoldást jelenthet a szántás nélküli földmûvelés, kérdés azonban, hogy képesek-e kellõ gyorsasággal (mondjuk a következõ 40 évben) átállni erre a módszerre. Jelenleg a földek 10 százalékát mûvelik szántás nélküli technikával világszerte.

LassulĂł termelĂŠkenysĂŠg nĂśvekedĂŠs
MĂ­g az 1970-es ĂŠvekben mĂŠg 3,5 szĂĄzalĂŠkkal nĂľtt a gabona termelĂŠkenysĂŠge, 2010-ben mĂĄr csak 1,5 szĂĄzalĂŠkkal, a vilĂĄg nĂŠpessĂŠgĂŠnek szaporodĂĄsi ĂźtemĂŠhez hasonlĂłan. Csakhogy mikĂśzben a vilĂĄg nĂŠpessĂŠge ĂŠs a nĂśvekvĂľ kĂśzĂŠposztĂĄly hĂşsfogyasztĂĄsa miatt az egy fĂľre jutĂł gabona igĂŠny tovĂĄbbra is gyors Ăźtemben nĂľ, a termelĂŠkenysĂŠg nĂśvekedĂŠse egyre kevĂŠsbĂŠ tudja tartani a lĂŠpĂŠst. Ezzel a potenciĂĄlis termelĂŠs, ĂŠs a jĂśvĂľbeli kereslet kĂśzti puffer nagyjĂĄbĂłl el is tĂťnik. A gabona termelĂŠkenysĂŠge rĂĄadĂĄsul nem tud a vĂŠgtelensĂŠgig nĂľni, lĂŠtezik egy "ĂźvegtetĂľ" (amelyet nem lehet elĂľre lĂĄtni, csak beleĂźtkĂśzve tapasztalni). Ezt a "tetĂľt" a fejlett orszĂĄgok mĂĄr talĂĄn el is ĂŠrtĂŠk, a brit, a francia ĂŠs a nĂŠmet bĂşza, illetve a japĂĄn rizs termelĂŠkenysĂŠge az elmĂşlt 10-15 ĂŠvben mĂĄr nem tudott javulni, a mĂťtrĂĄgyĂĄk ugyanis egy szint utĂĄn nem tudjĂĄk tovĂĄbb fokozni a termelĂŠkenysĂŠget.

KlĂ­mavĂĄltozĂĄs
A korĂĄbbi nyersanyagĂĄr modellek (a nyersanyagĂĄrak reĂĄlĂŠrtĂŠkĂŠnek csĂśkkenĂŠsĂŠrĂľl) ĂŠs idĂľjĂĄrĂĄs modellek mĂĄr nem mĂťkĂśdnek, amit mi sem mutat jobban, mint az elmĂşlt ĂŠvekben Ăşjra ĂŠs Ăşjra pusztĂ­tĂł szĂĄrazsĂĄgok, ĂĄrvizek, ĂŠs sorra megdĂľlĂľ meleg rekordok. A klĂ­ma vĂĄltozĂĄsĂĄt mĂĄr tĂśbb iparĂĄgban is behatĂłbban kezdtĂŠk vizsgĂĄlni, Ă­gy pĂŠldĂĄul a biztosĂ­tĂłk is. BĂĄr a fĂśldmĂťvesek kifejleszthetnek ellenĂĄllĂłbb nĂśvĂŠnyeket, az IPCC szerint az ĂĄltalĂĄnos hĂľmĂŠrsĂŠklet emelkedĂŠs az ĂŠvszĂĄzad vĂŠgĂŠre 20-40 szĂĄzalĂŠkos termĂŠscsĂśkkenĂŠst okozhat a hagyomĂĄnyos gabonatermelĂľ terĂźleteken (amit nem kompenzĂĄlnak a megmĂťvelhetĂľvĂŠ vĂĄlĂł ĂŠszaki terĂźletek sem). A klĂ­mavĂĄltozĂĄs rĂĄadĂĄsul szakĂŠrtĂľk szerint is meglepĂľen felgyorsult, az ĂŠszaki-sarki jĂŠgtĂĄbla pĂŠldĂĄul mĂĄr mostanra akkorĂĄra csĂśkkent, mint amekkorĂĄt 15 ĂŠvvel ezelĂľtt 2050-re prognosztizĂĄltak.

KĂźlĂśnleges helyzetben Amerika

Az USA-ban ötször akkora a felszíni vízkészlet és hétszer akkora a termõterületek egy fõre jutó nagysága mint Kínában, Kanadában pedig még az USA-nál is nagyobb. Kanada ráadásul hatalmas kálisó, Amerika pedig foszfát készletekkel rendelkezik (amelyek a legfontosabb mûtrágya alapanyagok), így a körülmények továbbra is adottak, hogy Észak-Amerika az egyik legnagyobb exportõre legyen a mezõgazdasági terményeknek. Csakhogy mivel nincs gabona hiány, így a fejlett országokban nem is törõdnek annyit a szegényebb országokat sújtó élelmiszerhiánnyal, morálisan megkérdõjelezhetõ módon. Ennek jól látható megnyilvánulása például a kukorica alapú etanol állami támogatása (a kukoricatermelés 40 százaléka etanol gyártásra megy el, noha a kukorica nem igazán hatékony alapanyag). A kukorica gyenge hatékonyságát mutatja (például a cukornáddal szemben), hogy egy sportkocsi tankjának etanollal való feltöltéséhez felhasznált kukorica egy amerikai városi lakó számára több mint egy évre elegendõ kalóriát tartalmaz.

A zĂśld energiĂĄkĂŠ a jĂśvĂľ

Az energiĂĄt tekintve Jeremy Grantham Ăşgy vĂŠli, hosszĂş tĂĄvon az elektromos ĂĄramtermelĂŠst a megĂşjulĂł technolĂłgiĂĄkra kell ĂŠpĂ­teni, a szĂŠnhidrogĂŠnek ugyanis kifogyĂłban vannak, azok ĂĄra folyamatosan emelkedik, mĂ­g a megĂşjulĂłkĂŠ folyamatosan csĂśkken. Azon orszĂĄgok, amelyek nem tudjĂĄk ĂĄramtermelĂŠsĂźket a kĂśvetkezĂľ ĂŠvtizedekben ĂĄtĂĄllĂ­tani megĂşjulĂł forrĂĄsokra, komoly nehĂŠzsĂŠgekkel nĂŠzhetnek majd szembe. Az USA-ban a kitermelhetĂľvĂŠ vĂĄlt palagĂĄz kĂŠszletek viszont relatĂ­ve olcsĂł energiaforrĂĄst nyĂşjthatnak a kĂśvetkezĂľ ĂŠvtizedekre. A hatalmas palagĂĄz kĂŠszletek feltĂĄrĂĄsa Grantham szerint nem csak azĂŠrt hĂĄtrĂĄnyos, mert hĂĄtrĂĄltatja a megĂşjulĂł energiaforrĂĄsok fejlesztĂŠsĂŠt, hanem azĂŠrt is, mert a fĂśldgĂĄz a szĂŠndioxidnĂĄl 20-100-szor erĂľsebb ĂźveghĂĄzhatĂĄst okoz.

Amerika ezzel a szĂŠnhidrogĂŠn forrĂĄsoknĂĄl ragadhat, mikĂśzben mĂĄs orszĂĄgok a megĂşjulĂł energiatermelĂŠst erĂľltethetik, mint NĂŠmetorszĂĄg, vagy KĂ­na. A kĂ­naiak pĂŠldĂĄul lassan a szĂŠl- ĂŠs napenergia beruhĂĄzĂĄsok ĂŠs kutatĂĄsok terĂźletĂŠn az ĂŠlre kerĂźlnek, a tĂşlzott ingatlanpiaci beruhĂĄzĂĄsok utĂĄn az ĂĄllami pĂŠnzek inkĂĄbb a jobban megtĂŠrĂźlĂľ, ĂŠs az energia fĂźggĂľsĂŠget is csĂśkkentĂľ zĂśld energia beruhĂĄzĂĄsok felĂŠ ĂĄramolhatnak. A zĂśld energia beruhĂĄzĂĄsok rĂĄadĂĄsul viszonylag munkaigĂŠnyesek, Ă­gy a munkapiaci feszĂźltsĂŠgek enyhĂźlĂŠsĂŠt is segĂ­tik.
Link