Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Meddig bírjuk a sarcot? Újabb százmilliárdos terhekre edzhetünk
Egyre inkább úgy tûnik, baj van a 2013-as költségvetéssel is. Nehéz elhinni, hogy a kormány tudná tartani a jövõre tervezett hiánycélt. Mindez pedig azt is jelentheti, hogy újabb terheket helyeznek az állampolgárok "vállára". A kérdés már csak az, meddig bírjuk teljesíteni a sarcokat. Bevételi oldalon csak adóemelés jöhet szóba: átmenetileg az egykulcsos adórendszer valamilyen szolidaritás típusú adóelemmel való kiegészítése is elõkerülhet.
Egyes információk szerint a kormány elkezdett dolgozni a jövõ évi költségvetés átalakításán annak érdekében, hogy õsszel az EU/IMF-hiteltárgyalások érdemben folytatódhassanak. A Policy Agenda heti elemzésében azt vizsgálta meg, hogy mekkora átalakításra van szükség a 2013-as költségvetés tervezetében, és hol van mozgástér.
A költségvetési tervezetre és a konvergencia programra alapozva júniusban az Európai Unió mentesítette Magyarországot a kohéziós források zárolásától. Ugyanakkor, bár a túlzott deficit eljárást még nem szûnt meg - erre a szabályozás szerint januártól kerülhet sor -, most újra több ponton is megkérdõjelezhetõ a jövõ évi hiánycél tarthatósága, és ennek érdekében tett kormányzati lépések elegendõsége.
A bevételi számokon növeltek, de nem tudni, mi alapján
Az országgyûlési szakaszban több ponton módosítottak a képviselõk a büdzsé fõ számain is, amelynek köszönhetõen érezhetõen csökkent annak esélye, hogy jelen formájában ez a költségvetés valóban a kormány által vállalt hiánycélt képes lenne teljesíteni - hívja fel a figyelmet a Policy Agenda.
A módosítások egyik csoportjában a képviselõk 14 alkalommal is megemelték a várható áfa-bevételeket anélkül, hogy ezt bármivel is megalapozták volna. Sõt ennek terhére még 15 milliárd forint körüli összegben vállaltak további kiadási terheket. Ez a hiánycél szempontjából nem kezelhetetlen probléma, ugyanakkor a költségvetés tervezésének hitelességét tönkreteszi. Az elemzés arra is emlékeztet, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által megtervezett állami bevételi tervet akkor lehetne korrekt és hiteles módon felülbírálnia a képviselõknek, ha egyben intézkedésekkel is alátámasztanák azt, vagyis kiderülne, hogy miért várnak ekkora növekedést.
A nagyobb változtatást a munkahelyvédelmi akcióprogram fedezetének megteremtése jelentette. A járulék-kedvezményre, és bizonyos vállalkozási méretek esetén kedvezõbb adózási szabályokra épülõ intézkedések fedezetét a kabinet szerint 300 milliárd forintnyi bevétel növekedés és kiadáscsökkenés jelenti. Ebbõl a legnagyobb tétel - 162,6 milliárd forint - a gazdaság fehéredésébõl származhatna, azaz a tervek szerint az eddigi adózatlan jövedelmek bekerülnének a legális gazdaságba.
Minél késõbb állapodunk meg, annál több lesz a kár
A Policy elemzése rávilágít arra, hogy sem a fentebb említett, sem a kormány szerint a bérek növekedésébõl és a foglalkoztatás javulásából származó 40 milliárd forintos többletbevétel sincs megalapozva intézkedésekkel. "Azt sem tartjuk reálisnak, hogy a kabinet által remélt õszi IMF-megállapodás hatására 100 milliárd forinttal csökkennének jövõre a kamatterhek, ehhez nélkülözhetetlen a piaci bizalom visszaszerzése egy nemzetközi védõháló segítségével. Minél késõbb születik meg a megállapodás, annál több lejáró állami kölcsönt kell nagyobb kamattal megújítania az államnak. A szakértõk szerint mintegy 300 milliárd forintot is elérhetne a többlet-kamatteher, márpedig a kamatterheket ekkora mértékben véleményünk szerint nem lehetséges csökkenteni a jövõ év során" - hangsúlyozzák a szakértõk.
400-450 milliárdot kellene elõteremteni?
A legnagyobb vihart a pénzügyi tranzakciós illetéknek a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó kiterjesztése váltotta ki. Láthatólag a kormány hajlandó változtatni ezen a szándékán, ugyanakkor 100 milliárd forintot ezzel elveszít a költségvetés bevételi oldalán. Ezzel együtt pedig - a Policy Agenda álláspontja szerint - minimálisan 400-450 milliárd forint körüli az a probléma, amit kezelnie kell a törvényhozásnak a büdzsé vitájának hátralévõ szakaszában.
A szakértõk úgy vélik: jelenleg a kormány inkább abban érdekelt, hogy sikeresen lezárja a hiteltárgyalásokat, semmint kockáztassa azt, hogy a piaci források elapadása esetén pillanatok alatt megroppanjon a magyar gazdasági rendszer. Ezért is kerülhetett most sürgõsen "terítékre", hogy a kabinet korrigált költségvetési javaslatot rakhasson a tárgyalópartnerek elé.
A kormánynak tehát a már említett 400-450 milliárd forint körüli újabb költségvetési "lyuk" nagyságában kellene vagy a kiadásokat csökkentenie vagy intézkedésekkel hiteles módon alátámasztott bevételeket növelnie. A költségvetés kiadási oldalát végignézve a kormány 600 milliárd forinttal kíván többet elkölteni a költségvetési szervek mûködtetésére, mint az a 2012-es tervben volt. Ennek egy része a járási rendszer létrehozása és az oktatási, egészségügyi intézmények egy részének állami tulajdonba kerülése, amelyekre csak részben jelentett fedezetet az önkormányzatoktól elvont forrás. De láthatólag több költségvetési intézmény is sikeresen lobbizott többletforrásokért. Ezen a területen, ha csupán az idei szintet tartaná a kabinet, akkor jelentõs megtakarításokat érhetne el.
Újabb megszorítások várhatók?
Bevételi oldalon csak adóemelés jöhet szóba, amely, ha a vállalkozói réteget érinti, akkor a célzott járulékcsökkentés ellenére is romlani fog a vállalkozások pénzügyi helyzete a jövõ évben. Ez pedig ellentmond a kormány által preferált növekedési tervnek. Így pedig, mint szinte egyedül járható út, csakis a háztartások pénzügyi terheinek növelése kerülhet szóba. Ez pedig átmenetileg az egykulcsos adórendszer valamilyen szolidaritás típusú adóelemmel való kiegészítését jelentheti - világít rá a Policy Agenda.
Természetesen dönthet úgy a kormány, hogy az úgynevezett apró engedmények elvét választva, most kizárólag az MNB-t érintõ tranzakciós illetéket váltja ki más bevételi forrásokkal, és próbálja meggyõzni az EU/IMF-küldöttséget, hogy a többi költségvetési szám megalapozott. A Policy szerint ez a taktika egyedül idõhúzásra való, mivel jövõ év elején hamar világossá válik, hogy a 2013-as költségvetés a vállalt hiánycél érdekében további intézkedéseket igényel.
Link
Egyes információk szerint a kormány elkezdett dolgozni a jövõ évi költségvetés átalakításán annak érdekében, hogy õsszel az EU/IMF-hiteltárgyalások érdemben folytatódhassanak. A Policy Agenda heti elemzésében azt vizsgálta meg, hogy mekkora átalakításra van szükség a 2013-as költségvetés tervezetében, és hol van mozgástér.
A költségvetési tervezetre és a konvergencia programra alapozva júniusban az Európai Unió mentesítette Magyarországot a kohéziós források zárolásától. Ugyanakkor, bár a túlzott deficit eljárást még nem szûnt meg - erre a szabályozás szerint januártól kerülhet sor -, most újra több ponton is megkérdõjelezhetõ a jövõ évi hiánycél tarthatósága, és ennek érdekében tett kormányzati lépések elegendõsége.
A bevételi számokon növeltek, de nem tudni, mi alapján
Az országgyûlési szakaszban több ponton módosítottak a képviselõk a büdzsé fõ számain is, amelynek köszönhetõen érezhetõen csökkent annak esélye, hogy jelen formájában ez a költségvetés valóban a kormány által vállalt hiánycélt képes lenne teljesíteni - hívja fel a figyelmet a Policy Agenda.
A módosítások egyik csoportjában a képviselõk 14 alkalommal is megemelték a várható áfa-bevételeket anélkül, hogy ezt bármivel is megalapozták volna. Sõt ennek terhére még 15 milliárd forint körüli összegben vállaltak további kiadási terheket. Ez a hiánycél szempontjából nem kezelhetetlen probléma, ugyanakkor a költségvetés tervezésének hitelességét tönkreteszi. Az elemzés arra is emlékeztet, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által megtervezett állami bevételi tervet akkor lehetne korrekt és hiteles módon felülbírálnia a képviselõknek, ha egyben intézkedésekkel is alátámasztanák azt, vagyis kiderülne, hogy miért várnak ekkora növekedést.
A nagyobb változtatást a munkahelyvédelmi akcióprogram fedezetének megteremtése jelentette. A járulék-kedvezményre, és bizonyos vállalkozási méretek esetén kedvezõbb adózási szabályokra épülõ intézkedések fedezetét a kabinet szerint 300 milliárd forintnyi bevétel növekedés és kiadáscsökkenés jelenti. Ebbõl a legnagyobb tétel - 162,6 milliárd forint - a gazdaság fehéredésébõl származhatna, azaz a tervek szerint az eddigi adózatlan jövedelmek bekerülnének a legális gazdaságba.
Minél késõbb állapodunk meg, annál több lesz a kár
A Policy elemzése rávilágít arra, hogy sem a fentebb említett, sem a kormány szerint a bérek növekedésébõl és a foglalkoztatás javulásából származó 40 milliárd forintos többletbevétel sincs megalapozva intézkedésekkel. "Azt sem tartjuk reálisnak, hogy a kabinet által remélt õszi IMF-megállapodás hatására 100 milliárd forinttal csökkennének jövõre a kamatterhek, ehhez nélkülözhetetlen a piaci bizalom visszaszerzése egy nemzetközi védõháló segítségével. Minél késõbb születik meg a megállapodás, annál több lejáró állami kölcsönt kell nagyobb kamattal megújítania az államnak. A szakértõk szerint mintegy 300 milliárd forintot is elérhetne a többlet-kamatteher, márpedig a kamatterheket ekkora mértékben véleményünk szerint nem lehetséges csökkenteni a jövõ év során" - hangsúlyozzák a szakértõk.
400-450 milliárdot kellene elõteremteni?
A legnagyobb vihart a pénzügyi tranzakciós illetéknek a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó kiterjesztése váltotta ki. Láthatólag a kormány hajlandó változtatni ezen a szándékán, ugyanakkor 100 milliárd forintot ezzel elveszít a költségvetés bevételi oldalán. Ezzel együtt pedig - a Policy Agenda álláspontja szerint - minimálisan 400-450 milliárd forint körüli az a probléma, amit kezelnie kell a törvényhozásnak a büdzsé vitájának hátralévõ szakaszában.
A szakértõk úgy vélik: jelenleg a kormány inkább abban érdekelt, hogy sikeresen lezárja a hiteltárgyalásokat, semmint kockáztassa azt, hogy a piaci források elapadása esetén pillanatok alatt megroppanjon a magyar gazdasági rendszer. Ezért is kerülhetett most sürgõsen "terítékre", hogy a kabinet korrigált költségvetési javaslatot rakhasson a tárgyalópartnerek elé.
A kormánynak tehát a már említett 400-450 milliárd forint körüli újabb költségvetési "lyuk" nagyságában kellene vagy a kiadásokat csökkentenie vagy intézkedésekkel hiteles módon alátámasztott bevételeket növelnie. A költségvetés kiadási oldalát végignézve a kormány 600 milliárd forinttal kíván többet elkölteni a költségvetési szervek mûködtetésére, mint az a 2012-es tervben volt. Ennek egy része a járási rendszer létrehozása és az oktatási, egészségügyi intézmények egy részének állami tulajdonba kerülése, amelyekre csak részben jelentett fedezetet az önkormányzatoktól elvont forrás. De láthatólag több költségvetési intézmény is sikeresen lobbizott többletforrásokért. Ezen a területen, ha csupán az idei szintet tartaná a kabinet, akkor jelentõs megtakarításokat érhetne el.
Újabb megszorítások várhatók?
Bevételi oldalon csak adóemelés jöhet szóba, amely, ha a vállalkozói réteget érinti, akkor a célzott járulékcsökkentés ellenére is romlani fog a vállalkozások pénzügyi helyzete a jövõ évben. Ez pedig ellentmond a kormány által preferált növekedési tervnek. Így pedig, mint szinte egyedül járható út, csakis a háztartások pénzügyi terheinek növelése kerülhet szóba. Ez pedig átmenetileg az egykulcsos adórendszer valamilyen szolidaritás típusú adóelemmel való kiegészítését jelentheti - világít rá a Policy Agenda.
Természetesen dönthet úgy a kormány, hogy az úgynevezett apró engedmények elvét választva, most kizárólag az MNB-t érintõ tranzakciós illetéket váltja ki más bevételi forrásokkal, és próbálja meggyõzni az EU/IMF-küldöttséget, hogy a többi költségvetési szám megalapozott. A Policy szerint ez a taktika egyedül idõhúzásra való, mivel jövõ év elején hamar világossá válik, hogy a 2013-as költségvetés a vállalt hiánycél érdekében további intézkedéseket igényel.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 5 / 5: 12345
#41 |
keepfargo
- 2013. January 21. 03:39:38
Oldal: 5 / 5: 12345
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.