Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Az alvilágról vallott az egykori gengszter
Noka-noka! A könyveim mikor jönnek elõ? Keményen benne volt az éjszakában a '90-es évek végéig, de aztán úgy döntött, hogy kiszáll. Ma már férj, családapa, és egy kecskeméti pubot vezet Jurányi Zsolt, aki szerint napjainkban már teljesen mások az alvilág módszerei, mint anno.
A ’80-as évek alvilágában élt, otthonosan mozgott a budapesti éjszakájában, és jól ismerte annak a valós arcát. 1998-ban elfogták, és 6 évet ült börtönben, a vád: emberrablás, zsarolás és kábítószerterjesztés volt. Ma már férj, családapa, és egy kecskeméti pub tulajdonosa. De mégis mi vitte rá Jurányi Zsoltot, hogy elénk tárja a korántsem lányregénybe illõ, durva sztorikat? „A ’80-as, ’90-es éveket elég keményen megéltem, és amikor olvastam egy-egy cikket, történetet, amely az alvilággal kapcsolatban íródott, mindig egyfajta hiányérzet alakult ki bennem. Akármit olvastam, amit errõl a világról írtak, egyáltalán nem találtam hitelesnek, hiányzott belõlük a valóság” – vallotta be Jurányi Zsolt, az Alvilág zsoldjában címû könyv szerzõje.
"Nem szép az a világ, sõt nagyon csúnya" - állítja Jurányi Zsolt
Hitelességre vágyott
Állítja, ha egy gengszter leül egy riporterrel, vagy akár egy íróval, sosem fogja elmondani a teljes igazságot errõl a világról. „Egy olyan ember, mint én, aki ebben a világban élt, sosem fog úgy beszélni velük, mint egy hasonszõrûvel. Sosem fogja elmondani a frankót, csak egy részét a frankónak, mert akkor visszájára sülhet el, s késõbb még problémája adódhat ebbõl. A riporter, az író pedig érzi, hogy valami hiányzik, s ezt a hiányt próbálja pótolni. Itt jön a képbe a fikció, ám ettõl hiteltelenné válik a történet” – magyarázza a Boszniát zsoldosként megjárt exgengszter.
Mint mondja, akárkitõl olvasott, mindig hiányérzete maradt, hiszen objektív bepillantást nem lehet kapni egy olyan embertõl, aki nem ebben élt. „Arra gondoltam, megpróbálom leírni, milyen is volt az a világ. Amikor ugyanis baráti körben leültünk, sokszor kértek, meséljek a régi idõkrõl. Nekem igaziból nem tûntek ezek a sztorik annyira érdekesnek, mint másoknak, ám a barátaim azt tanácsolták, hogy írjam meg” – árulta el Jurányi, aki nem is gondolta, hogy valaki nyomtatásra érdemesnek találja majd a könyvét.
Magáról mintázta a fõhõst
Hangsúlyozza, a könyve nem életrajzi könyv, még ha sok is a hasonlóság közte és a fõhõs, Kántor Alex között. „Úgy született meg Kántor Alex figurája, hogy sok minden a fejemben volt, és kikívánkozott belõlem” – hangsúlyozta. Mivel Jurányi benne élt ebben a világban, sõt egyik emblematikus figurája volt, elég sok mindent látott, hallott, és átélt. A könyvben leírt esetek mintegy 80 százaléka valakivel megtörtént, akár vele, akár a barátaival, akár a kollégáival.
„Gondolkoztam, hogy lehetne úgy megírni, hogy ne legyen ebbõl senkinek sem problémája, hiszen olyan dolgok vannak benne, amelyért könnyen rászállhat az emberre a rendõrség. Persze a többség – ahogy én is – már megkapta a magáét a rendõrségtõl, ám vannak olyanok, akik még nem. Úgy gondoltam, hogy kitalálok egy olyan karaktert, aki nagyon hasonlít rám, testileg és mentalitásilag egyaránt, akire a karakteremet és a sztorijaimat könnyen rá tudom akasztani. A neveket, helyszíneket, idõpontokat pedig megfelelõen megváltoztattam, csupán a rendõrök és az érintettek tudják, kirõl, mirõl van szó” – magyarázza a szerzõ, akit a könyvírás során Havas Henrik is sok tanáccsal ellátott. Jurányi számára csupán az volt a lényeg, hogy akik olvassák, azok objektív rálátással legyenek erre a világra, tudják, mi a valóság.
Kiszabadul a fõhõs – jön a 2. kötet!
Jurányi ígéri, lesz folytatása, de az már az ezredfordulón, 2004. körül fog játszódni. „Kántor Alex nem hal meg, túléli az elsõ kötet végén „bekapott ólomdarazsakat”, leüli a büntetését és beszabadul egy olyan világba, ahol már nincsen csibészbecsület, ahol már nincsen tisztesség, ahol csak az tud majd igazán talpon maradni, akinek jobb rendõri ismeretségi köre van” – árulta el az író. Mint mondja, a második kötet fõleg arról fog szólni, hogy mi maradt az alvilágból a 2000-es években. „Az a világ már egy másik világ; más, mint, ami a 90-es éveket jellemezte. Az eszközök kifinomultabbak, mégis durvábbak lettek. Mára már kihalt a csibészbecsület. Régen még voltak olyan emberek, akik a tettükkel még tudtak tekintélyt kivívni, ma már - tisztelet a kivételnek – az éjszaka legtöbb fõszereplõje, a régi vágású gengszterek visszavonultak. Új fõszereplõk vették át az alvilágot, s azok együttmûködnek a rendõrséggel. Ma már ugyanis csak az tud büntetlenül bûnözni, aki a rendõrökkel együtt dolgozik” – ecseteli a jelenlegi helyzetet.
Kérdésemre, miszerint mégis milyen módszereket használ ma az alvilág, felsorol párat. Ugyan még ma is elõfordul, hogy valakit elrabolnak, megvernek, megzsarolnak, de már jóval ritkábban. Ma már olyan szinten kifinomultabbak az eszközök, hogy a rendõrök is elfogadják azokat valamilyen szinten. Most már nem verik meg a konkurenciát, hanem egyszerûen, hivatalos eszközökkel razziáznak. Például bezáratják az illetõt, ha tartozik valakinek. Ma már nem mennek oda kezét, lábát eltörni, hanem lefoglalják mindenét, letartóztatják, vagy éppen ellehetetlenítik az életét, zaklatják õt vagy akár a családját, vagy adott esetben földönfutóvá teszik – sorolja az exgengszter.
Már nem aktív
„Nem szép az a világ, sõt nagyon csúnya” – vallja Jurányi. Elmondása szerint nem büszke arra, hogy ebben a világban élt, de ez is hozzátartozik a múltjához. „Elfogadom és vállalom. Ha azt mondom: szégyellem, az hazugság lenne. Inkább úgy mondanám, hogy megbántam, de ennek ellenére felvállalom a múltamat. Aki elfogad ilyennek, az elfogad, aki nem, az elmegy mellettem. Ha viszont amúgy is benne voltam ebben a világban, úgy döntöttem, hogy megmutatom az embereknek, hova ne vágyakozzanak”
Mint mondja, hazugság lenne azt mondani, hogy mára már minden régi szálat megszakított. „Megmaradtak emberek, kapcsolatok. Maradjuk annyiban, hogy nyugdíjba vonultam. Ugyan még eljutnak hozzám a hírek, még megkeresnek, de már nem foglalkozom ilyen dolgokkal, mivel azok a módszerek, amelyek most dívnak, már nem az én világom. Nem is biztos, hogy tudnék benne élni. nem is biztos, hogy akarnék benne élni” – vallja a kecskeméti Gerendás Pub vezetõje.
Link
A ’80-as évek alvilágában élt, otthonosan mozgott a budapesti éjszakájában, és jól ismerte annak a valós arcát. 1998-ban elfogták, és 6 évet ült börtönben, a vád: emberrablás, zsarolás és kábítószerterjesztés volt. Ma már férj, családapa, és egy kecskeméti pub tulajdonosa. De mégis mi vitte rá Jurányi Zsoltot, hogy elénk tárja a korántsem lányregénybe illõ, durva sztorikat? „A ’80-as, ’90-es éveket elég keményen megéltem, és amikor olvastam egy-egy cikket, történetet, amely az alvilággal kapcsolatban íródott, mindig egyfajta hiányérzet alakult ki bennem. Akármit olvastam, amit errõl a világról írtak, egyáltalán nem találtam hitelesnek, hiányzott belõlük a valóság” – vallotta be Jurányi Zsolt, az Alvilág zsoldjában címû könyv szerzõje.
"Nem szép az a világ, sõt nagyon csúnya" - állítja Jurányi Zsolt
Hitelességre vágyott
Állítja, ha egy gengszter leül egy riporterrel, vagy akár egy íróval, sosem fogja elmondani a teljes igazságot errõl a világról. „Egy olyan ember, mint én, aki ebben a világban élt, sosem fog úgy beszélni velük, mint egy hasonszõrûvel. Sosem fogja elmondani a frankót, csak egy részét a frankónak, mert akkor visszájára sülhet el, s késõbb még problémája adódhat ebbõl. A riporter, az író pedig érzi, hogy valami hiányzik, s ezt a hiányt próbálja pótolni. Itt jön a képbe a fikció, ám ettõl hiteltelenné válik a történet” – magyarázza a Boszniát zsoldosként megjárt exgengszter.
Mint mondja, akárkitõl olvasott, mindig hiányérzete maradt, hiszen objektív bepillantást nem lehet kapni egy olyan embertõl, aki nem ebben élt. „Arra gondoltam, megpróbálom leírni, milyen is volt az a világ. Amikor ugyanis baráti körben leültünk, sokszor kértek, meséljek a régi idõkrõl. Nekem igaziból nem tûntek ezek a sztorik annyira érdekesnek, mint másoknak, ám a barátaim azt tanácsolták, hogy írjam meg” – árulta el Jurányi, aki nem is gondolta, hogy valaki nyomtatásra érdemesnek találja majd a könyvét.
Magáról mintázta a fõhõst
Hangsúlyozza, a könyve nem életrajzi könyv, még ha sok is a hasonlóság közte és a fõhõs, Kántor Alex között. „Úgy született meg Kántor Alex figurája, hogy sok minden a fejemben volt, és kikívánkozott belõlem” – hangsúlyozta. Mivel Jurányi benne élt ebben a világban, sõt egyik emblematikus figurája volt, elég sok mindent látott, hallott, és átélt. A könyvben leírt esetek mintegy 80 százaléka valakivel megtörtént, akár vele, akár a barátaival, akár a kollégáival.
„Gondolkoztam, hogy lehetne úgy megírni, hogy ne legyen ebbõl senkinek sem problémája, hiszen olyan dolgok vannak benne, amelyért könnyen rászállhat az emberre a rendõrség. Persze a többség – ahogy én is – már megkapta a magáét a rendõrségtõl, ám vannak olyanok, akik még nem. Úgy gondoltam, hogy kitalálok egy olyan karaktert, aki nagyon hasonlít rám, testileg és mentalitásilag egyaránt, akire a karakteremet és a sztorijaimat könnyen rá tudom akasztani. A neveket, helyszíneket, idõpontokat pedig megfelelõen megváltoztattam, csupán a rendõrök és az érintettek tudják, kirõl, mirõl van szó” – magyarázza a szerzõ, akit a könyvírás során Havas Henrik is sok tanáccsal ellátott. Jurányi számára csupán az volt a lényeg, hogy akik olvassák, azok objektív rálátással legyenek erre a világra, tudják, mi a valóság.
Kiszabadul a fõhõs – jön a 2. kötet!
Jurányi ígéri, lesz folytatása, de az már az ezredfordulón, 2004. körül fog játszódni. „Kántor Alex nem hal meg, túléli az elsõ kötet végén „bekapott ólomdarazsakat”, leüli a büntetését és beszabadul egy olyan világba, ahol már nincsen csibészbecsület, ahol már nincsen tisztesség, ahol csak az tud majd igazán talpon maradni, akinek jobb rendõri ismeretségi köre van” – árulta el az író. Mint mondja, a második kötet fõleg arról fog szólni, hogy mi maradt az alvilágból a 2000-es években. „Az a világ már egy másik világ; más, mint, ami a 90-es éveket jellemezte. Az eszközök kifinomultabbak, mégis durvábbak lettek. Mára már kihalt a csibészbecsület. Régen még voltak olyan emberek, akik a tettükkel még tudtak tekintélyt kivívni, ma már - tisztelet a kivételnek – az éjszaka legtöbb fõszereplõje, a régi vágású gengszterek visszavonultak. Új fõszereplõk vették át az alvilágot, s azok együttmûködnek a rendõrséggel. Ma már ugyanis csak az tud büntetlenül bûnözni, aki a rendõrökkel együtt dolgozik” – ecseteli a jelenlegi helyzetet.
Kérdésemre, miszerint mégis milyen módszereket használ ma az alvilág, felsorol párat. Ugyan még ma is elõfordul, hogy valakit elrabolnak, megvernek, megzsarolnak, de már jóval ritkábban. Ma már olyan szinten kifinomultabbak az eszközök, hogy a rendõrök is elfogadják azokat valamilyen szinten. Most már nem verik meg a konkurenciát, hanem egyszerûen, hivatalos eszközökkel razziáznak. Például bezáratják az illetõt, ha tartozik valakinek. Ma már nem mennek oda kezét, lábát eltörni, hanem lefoglalják mindenét, letartóztatják, vagy éppen ellehetetlenítik az életét, zaklatják õt vagy akár a családját, vagy adott esetben földönfutóvá teszik – sorolja az exgengszter.
Már nem aktív
„Nem szép az a világ, sõt nagyon csúnya” – vallja Jurányi. Elmondása szerint nem büszke arra, hogy ebben a világban élt, de ez is hozzátartozik a múltjához. „Elfogadom és vállalom. Ha azt mondom: szégyellem, az hazugság lenne. Inkább úgy mondanám, hogy megbántam, de ennek ellenére felvállalom a múltamat. Aki elfogad ilyennek, az elfogad, aki nem, az elmegy mellettem. Ha viszont amúgy is benne voltam ebben a világban, úgy döntöttem, hogy megmutatom az embereknek, hova ne vágyakozzanak”
Mint mondja, hazugság lenne azt mondani, hogy mára már minden régi szálat megszakított. „Megmaradtak emberek, kapcsolatok. Maradjuk annyiban, hogy nyugdíjba vonultam. Ugyan még eljutnak hozzám a hírek, még megkeresnek, de már nem foglalkozom ilyen dolgokkal, mivel azok a módszerek, amelyek most dívnak, már nem az én világom. Nem is biztos, hogy tudnék benne élni. nem is biztos, hogy akarnék benne élni” – vallja a kecskeméti Gerendás Pub vezetõje.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Trix
- 2012. August 11. 19:00:07
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.