Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A magyarországi antiszemitizmus erõsödésérõl Ãr az NZZ
Gyilkos cikk Orbánról: „Kokettál a szélsõjobbal" - az embere is
A vezetõ svájci konzervatÃv napilap egész oldalas budapesti riportban számol be a legutóbbi zsidóellenes megnyilvánulásokról.
A Neue Zürcher Zeitung „Kelet- és Közép-Európa legnagyobb zsidó közösségéhez", a budapestihez látogatott el. A szerzõ, Charles E. Ritterband 80-100 ezresre becsüli a fõvárosi zsidóság számát, de hozzáteszi, hogy a 2001-es népszámláláson csak 13 ezren vallották magukat zsidó vallásúnak. Szerinte ez nem csak „a megszakadt hagyományokkal", de „a félelmekkel" is összefügg. Megjegyzi azonban, hogy - fõleg az Erzsébetvárosban - kezd újraéledni a zsidó kultúra, sõt az ortodox közösség, „mint a zsidó kisebbségen belüli kisebbség" is már megjelent Pest utcáin.
A szerzõ szerint ma a zsidóságot két dolog jellemzi: a politikai helyzet miatt „rossz érzés" és a „megosztottság". Megjegyzi, hogy a félelem „megakadályozza a nyÃlt párbeszédet" a zsidókkal, akik inkább nem foglalnak állást az ország mai állapotáról. Egyre többen akarják azonban elhagyni az országot: az NZZ úgy tudja, hogy a bécsi hitközségnél már többen is érdeklõdtek az átjelentkezésrõl.
Feldmájer Péter június 21-én az Európai Bizottság elõtt számolt be a magyarországi antiszemitizmus helyzetérõl: a zürichi lap szerint Feldmájer „visszafogott, diplomatikus" volt, de azért éreztette, hogy „az Orbán-kormány túl keveset tesz az erõsödõ antiszemitizmus elleni harcban". Ennek egyik példájaként emlÃtette, hogy az iskolai törvénykönyvek megpróbálják Magyarország szerepét a holokausztban elrelativizálni. Feldmájer szerint nem csak a Jobbiknál, de „a konzervatÃvoknál" is megfigyelhetõek antiszemita tendenciák. Az NZZ szerint Feldmájer egyértelmûen a Fidesz holdudvarát értette ezalatt.
A lap beszámol arról a felmérésrõl, miszerint a harmincévesnél fiatalabb magyarok négy százaléka tudja csak, mit jelent a holokauszt szó; és arról, hogy Magyarországon még mindig a németek kizárólagos felelõsségének tartják a zsidók deportálását.
A zürichi konzervatÃv napilap megemlÃti, hogy Orbán védelmébe vette „az antiszemita Horthy Miklóst", holott az õ ideje alatt fogadták el Európa elsõ zsidóellenes törvényeit. Orbán az NZZ szerint „kokettál a szélsõjobbal", és ezért nem határolódik el élesen Horthytól. Külön kiemeli a lap Kövér László szerepét, aki szerintük „kevéssé védett" az antiszemitizmustól. Az õ kezdeményezésére akarták NyÃrõ Józsefet, „aki nyÃlt rasszista és antiszemita volt", Romániában újratemetni.
Orbán kérését, miszerint az USA lépjen fel a magyarországi antiszemitizmus ellen (vélhetõen a kuruc.info szerverének leállÃtásáról van szó), az NZZ „groteszknek" Ãtéli.
Link
A vezetõ svájci konzervatÃv napilap egész oldalas budapesti riportban számol be a legutóbbi zsidóellenes megnyilvánulásokról.
A Neue Zürcher Zeitung „Kelet- és Közép-Európa legnagyobb zsidó közösségéhez", a budapestihez látogatott el. A szerzõ, Charles E. Ritterband 80-100 ezresre becsüli a fõvárosi zsidóság számát, de hozzáteszi, hogy a 2001-es népszámláláson csak 13 ezren vallották magukat zsidó vallásúnak. Szerinte ez nem csak „a megszakadt hagyományokkal", de „a félelmekkel" is összefügg. Megjegyzi azonban, hogy - fõleg az Erzsébetvárosban - kezd újraéledni a zsidó kultúra, sõt az ortodox közösség, „mint a zsidó kisebbségen belüli kisebbség" is már megjelent Pest utcáin.
A szerzõ szerint ma a zsidóságot két dolog jellemzi: a politikai helyzet miatt „rossz érzés" és a „megosztottság". Megjegyzi, hogy a félelem „megakadályozza a nyÃlt párbeszédet" a zsidókkal, akik inkább nem foglalnak állást az ország mai állapotáról. Egyre többen akarják azonban elhagyni az országot: az NZZ úgy tudja, hogy a bécsi hitközségnél már többen is érdeklõdtek az átjelentkezésrõl.
Feldmájer Péter június 21-én az Európai Bizottság elõtt számolt be a magyarországi antiszemitizmus helyzetérõl: a zürichi lap szerint Feldmájer „visszafogott, diplomatikus" volt, de azért éreztette, hogy „az Orbán-kormány túl keveset tesz az erõsödõ antiszemitizmus elleni harcban". Ennek egyik példájaként emlÃtette, hogy az iskolai törvénykönyvek megpróbálják Magyarország szerepét a holokausztban elrelativizálni. Feldmájer szerint nem csak a Jobbiknál, de „a konzervatÃvoknál" is megfigyelhetõek antiszemita tendenciák. Az NZZ szerint Feldmájer egyértelmûen a Fidesz holdudvarát értette ezalatt.
A lap beszámol arról a felmérésrõl, miszerint a harmincévesnél fiatalabb magyarok négy százaléka tudja csak, mit jelent a holokauszt szó; és arról, hogy Magyarországon még mindig a németek kizárólagos felelõsségének tartják a zsidók deportálását.
A zürichi konzervatÃv napilap megemlÃti, hogy Orbán védelmébe vette „az antiszemita Horthy Miklóst", holott az õ ideje alatt fogadták el Európa elsõ zsidóellenes törvényeit. Orbán az NZZ szerint „kokettál a szélsõjobbal", és ezért nem határolódik el élesen Horthytól. Külön kiemeli a lap Kövér László szerepét, aki szerintük „kevéssé védett" az antiszemitizmustól. Az õ kezdeményezésére akarták NyÃrõ Józsefet, „aki nyÃlt rasszista és antiszemita volt", Romániában újratemetni.
Orbán kérését, miszerint az USA lépjen fel a magyarországi antiszemitizmus ellen (vélhetõen a kuruc.info szerverének leállÃtásáról van szó), az NZZ „groteszknek" Ãtéli.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
vesterhagen
- 2012. August 14. 17:14:36
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték