Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Már a készülõ háború áldozatait számolják Izraelben
De már mióta! Tegnap olvastam, hogy 60 mélygarázst is átminõsítettek telavivban menedékhelynek. Ugyan judapest hogy áll a kérdéshez? Már nem hónapokról, hanem hetekrõl beszélnek az esetleges Irán elleni támadásról Izraelben, ahol az emberek sorban állnak a gázmaszkokért és az óvóhelyek biztonságosságát tesztelik. A novemberi amerikai elnökválasztás kritikus lehet a támadás idõzítése szempontjából, de az izraeli miniszterelnök valódi szándékai egyelõre homályosak. Az viszont már most biztos, hogy a védelmi miniszter ötszáz izraeli halálos áldozattal számol egy esetleges válaszcsapás esetén.
Izraelben a napokban tesztelték az egész országra kiterjedõ sms-riasztási rendszert. A héber, arab, angol és orosz nyelven kiküldött üzeneteket mind a három legnagyobb szolgáltató ügyfelei megkapják. A kormány tervei szerint az emberek így értesülnek majd arról, hogy készülniük kell-e rakétatámadásra Irán felõl.
Ha hinni lehet a harcos üzemmódba kapcsoló izraeli médiának, a riasztási rendszert hamarosan élesben is bevethetik. Az elmúlt napokban már-már összehangoltnak tûnõ címlapokkal jelentek meg az izraeli lapok, amelyekbõl az derült ki, hogy a következõ tizenkét hétben lényegében bármikor megkezdõdhet az Irán elleni háború. Az izraeli televízió pedig azt állította, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter döntése Irán bombázásáról lényegében végleges.
"Korábban hónapokról beszéltek, most hetekrõl van szó" - mondta az Irán elleni támadás lehetséges idõpontjáról Yoel Guzansky, a tel-avivi nemzetbiztonsági tanulmányok intézetének kutatója, az izraeli nemzetbiztonsági tanács korábbi Irán-szakértõje a Financial Timesnak.
Forrás: AFP/Mark Wilson
Ehud Barak és Leon Panetta új légvédelmi rakétarendszert avat fel Askelonban
Az izraeli sajtó már több hónappal ezelõtt elkezdte mérlegelni, hogy mely városoknak vannak megfelelõen biztonságos óvóhelyei és jól mûködõ szirénái. A feszültség azonban most már az izraeli utcákon is érezhetõ, a boltok elõtt sorban állnak az emberek, hogy polgári védelmi elõkészületek részeként beszerezzék az új gázmaszkokat.
Ehud Barak védelmi miniszter becslései szerint várhatóan ötszáz izraeli fog meghalni abban az esetben, ha az Irán elleni támadásból komolyabb harc lenne. A Reuters gyorsszámítása szerint bár ennyi áldozat is fájdalmasan érintheti a 7,8 milliós országot, de nagyságrendileg lényegesen kevesebb lenne, mint ahány embert például az 1948-as függetlenségi háborúban (mintegy 6400), vagy az 1967-es hatnapos háborúban (csaknem ezer) vagy az 1973-as jóm kippúri háborúban (mintegy 2500) elvesztettek. Egy esetleges Irán elleni támadás szinte biztosan maga után vonná az izraeli városok elleni teheráni válaszcsapást. Ráadásul Danni Jatom, a Moszad volt igazgatója szerint számítani lehet arra is, hogy Libanonból a Hezbollah radikális szervezet, Gázából pedig a Hamász lõné rakétákkal Izraelt, vagyis Izrael többfrontos harcra készülõdhet.
A Bloombergnek nyilatkozó volt izraeli katonai parancsnok, Shlomo Brom szerint elég nyilvánvaló, hogy Netanjahu és Barak is próbálja felkészíteni az izraeli közvéleményt az Irán elleni támadásra. A katonai szakember is úgy véli, ez bármikor megtörténhet a következõ hat hónapban. Izraeli tisztségviselõk szerint Izrael legjelentõsebb üzleti központja és második legnagyobb városa, Tel Aviv és környéke lenne Teherán legfontosabb célpontja. A város köré éppen ezért hamarosan egy mobil rakétavédelmi rendszert fognak kiépíteni.
Forrás: AFP/Orel Cohen
A háborús készülõdés egyik jeleként lehet értelmezni azt is, hogy az izraeli miniszterelnök a napokban új embert nevezett ki a polgári védelemért felelõs miniszteri posztra. Avi Dichter tíz évvel ezelõtt a belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét élén állt. A leköszönõ miniszter mindeközben a Maariv címû lapnak adott interjúban arról beszélt: "Nincs ok hisztériára. A polgári védelem még soha nem volt olyan jól felkészült, mint most". Megerõsítette azt is, hogy jelenleg az izraeli lakosság több mint a felének elegendõ vegyvédelmi felszerelés áll rendelkezésre, és a polgári védelemmel foglalkozó különféle hatóságok már pontosan felosztották egymás között a lakosság védelméhez szükséges feladatokat.
Idõzítés kérdése
Az izraeli sajtóban megjelent találgatások szerint az esetleges Irán elleni támadásra leginkább az amerikai elnökválasztás miatt elõálló bizonytalanság teremthet lehetõséget, ebben a köztes idõszakban ugyanis az izraeli vezetésnek könnyebb lehet kész helyzet elé állítani Washington. Az Egyesült Államok mindeddig azt az álláspontot képviselte, hogy katonai akcióra csak végsõ esetben kerülhet sor. Leon Panetta amerikai védelmi miniszter az izraeli harci kedvet látva ezért is hangsúlyozta, hogy még van idõ kivárni, lesz-e eredménye az Irán ellen hozott nemzetközi szankcióknak és a diplomáciai nyomásnak. Danny Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettes viszont a múlt héten pont arra szólította fel a Nyugatot: ismerje el, hogy a diplomáciai nyomás nem hozott eredményt.
Forrás: AFP
Iráni diákok az iszfaháni urándúsítónál. Ragaszkodnak az atomhoz
Izrael amerikai nagykövete, Michael Oren elismerte: "Izrael órája gyorsabban ketyeg, mint Washingtoné". A mostani sietséget a Háarec címû izraeli lap szerint az indokolhatja, hogy az Egyesült Államokhoz befutott legújabb hírszerzési információk szerint Irán egyre gyorsabban halad afelé, hogy nukleáris fegyvert legyen képes összerakni. Ez az információt azonban amerikai részrõl egyelõre nem erõsítették meg.
"A leghülyébb ötlet"
Netanjahu és Barak támadókedvét nem mindenki osztja Izraelben. Az izraeli titikosszolgálat, a Moszad volt vezetõje, Meir Dagan például nevetségesnek, stratégiailag ostobaságnak nevezte az Irán elleni izraeli támadás ötletét. "Ez a leghülyébb ötlet, amit valaha hallottam" - jelentette ki kertelés nélkül Dagan, aki arra is figyelmeztetett, hogy ha Izrael belemegy az Irán elleni támadásba, a régióban egészen lehetetlen kihívással fogja szembe találni magát. A volt Moszad-vezér azzal indokolta a nyilvános kirohanását, hogy - mint mondta - "senki sincs, aki megállítaná Bibit (Netanjahut) és Barakot" egy ilyen "veszélyes kaland elõtt".
Dagan ezért kapott hideget, meleget is. A szemére vetettek, hogy lerántotta a leplet az izraeli tervekrõl, miközben a katonai támadás lebegtetése kulcsfontosságú lenne Irán megfélemlítése szempontjából. Ahogy a Bloomberg fogalmazott az elemzésében: ahhoz, hogy Izraelnek ne kelljen Iránt bombáznia, fenn kell tartania a látszatát annak, hogy bármelyik pillanatban megindíthatja a támadást.
Forrás: AFP
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt eddig még nem törték meg a szankciók
A politikusok háborús retorikája a közvélemény-kutatások szerint kezdi meggyõzni az izraelieket. Egy augusztusi felmérés szerint egyre fogynak a támadás ellenzõi: míg márciusban a megkérdezettek 58 százaléka ellenezte, hogy amerikai támogatás nélkül támadja meg Iránt Izrael, addig mostanra 46 százalékra olvadt ez az arány.
Mire megy Izrael az Egyesült Államok nélkül?
Az iráni-izraeli konfliktus az amerikai-izraeli kapcsolatokat is megterheli. Az izraeli vezetõk egyrészt nem bíznak abban, hogy az amerikaiak valóban készek katonai akciót indítani, ha Irán az atombomba építésének küszöbén állna. Másrészt viszont az Egyesült Államok szerint egy esetleges Izrael által indított támadásért nagyon nagy árat kellene fizetni, miközben elenyészõ eredménye lenne, és legfeljebb egy-két évvel tudná eltolni az iráni atomfegyver megépítését. Ráadásul Izrael az Egyesült Államok nélkül aligha érhet el bármi érdemlegeset. Politikai elemzõk szerint ugyanakkor, ha a következõ fél évben Izrael nem indítja meg a támadást, akkor elveszíti a hitelességét.
Ehud Barak már februárban arról beszélt, Izraelnek hónapokon belül meg kell kezdenie a katonai akciót, a fenyegetéseken kívül azonban érdemi lépések nem történtek.
Minderrõl az irániaknak is megvan a maguk értelmezése. Az iráni külügyminisztérium szóvivõje kijelentette: nem valószínû, hogy egy olyan "illegitim rezsimnek" a tisztségviselõi, mint az izraeli, egy ilyen logikátlan lépésre szánnák rá magukat, mint Irán bombázása.
Az iráni gazdaságot nem hagyták érintetlenül az amerikai és európai szankciók. A Bloomberg adatai szerint az iráni olajtermelés idén húsz százalékkal esett vissza, az infláció felpörgött, és emelkedett a hús, a kenyér és a rizs ára is.
Iránt többször is szankciók sorával sújtotta az ENSZ, az Európai Unió és az Egyesült Államok pedig még szigorúbb korlátozásokat vezetett be ellene 2006 óta, mert nem hajlandó leállítani az urándúsítást. Izrael és a nyugati hatalmak attól tartanak, hogy az urándúsítással Irán képes lesz atomfegyvert is elõállítani. Teherán viszont azt állítja, hogy nem akar atombombát, de az atomerõmûvekre szüksége van az energiaszükségletének a fedezéséhez. Az izraeli vezetõk évtizedek óta lobbiznak a szövetségeseiknél, hogy akadályozzák meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson.
Link
Izraelben a napokban tesztelték az egész országra kiterjedõ sms-riasztási rendszert. A héber, arab, angol és orosz nyelven kiküldött üzeneteket mind a három legnagyobb szolgáltató ügyfelei megkapják. A kormány tervei szerint az emberek így értesülnek majd arról, hogy készülniük kell-e rakétatámadásra Irán felõl.
Ha hinni lehet a harcos üzemmódba kapcsoló izraeli médiának, a riasztási rendszert hamarosan élesben is bevethetik. Az elmúlt napokban már-már összehangoltnak tûnõ címlapokkal jelentek meg az izraeli lapok, amelyekbõl az derült ki, hogy a következõ tizenkét hétben lényegében bármikor megkezdõdhet az Irán elleni háború. Az izraeli televízió pedig azt állította, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter döntése Irán bombázásáról lényegében végleges.
"Korábban hónapokról beszéltek, most hetekrõl van szó" - mondta az Irán elleni támadás lehetséges idõpontjáról Yoel Guzansky, a tel-avivi nemzetbiztonsági tanulmányok intézetének kutatója, az izraeli nemzetbiztonsági tanács korábbi Irán-szakértõje a Financial Timesnak.
Forrás: AFP/Mark Wilson
Ehud Barak és Leon Panetta új légvédelmi rakétarendszert avat fel Askelonban
Az izraeli sajtó már több hónappal ezelõtt elkezdte mérlegelni, hogy mely városoknak vannak megfelelõen biztonságos óvóhelyei és jól mûködõ szirénái. A feszültség azonban most már az izraeli utcákon is érezhetõ, a boltok elõtt sorban állnak az emberek, hogy polgári védelmi elõkészületek részeként beszerezzék az új gázmaszkokat.
Ehud Barak védelmi miniszter becslései szerint várhatóan ötszáz izraeli fog meghalni abban az esetben, ha az Irán elleni támadásból komolyabb harc lenne. A Reuters gyorsszámítása szerint bár ennyi áldozat is fájdalmasan érintheti a 7,8 milliós országot, de nagyságrendileg lényegesen kevesebb lenne, mint ahány embert például az 1948-as függetlenségi háborúban (mintegy 6400), vagy az 1967-es hatnapos háborúban (csaknem ezer) vagy az 1973-as jóm kippúri háborúban (mintegy 2500) elvesztettek. Egy esetleges Irán elleni támadás szinte biztosan maga után vonná az izraeli városok elleni teheráni válaszcsapást. Ráadásul Danni Jatom, a Moszad volt igazgatója szerint számítani lehet arra is, hogy Libanonból a Hezbollah radikális szervezet, Gázából pedig a Hamász lõné rakétákkal Izraelt, vagyis Izrael többfrontos harcra készülõdhet.
A Bloombergnek nyilatkozó volt izraeli katonai parancsnok, Shlomo Brom szerint elég nyilvánvaló, hogy Netanjahu és Barak is próbálja felkészíteni az izraeli közvéleményt az Irán elleni támadásra. A katonai szakember is úgy véli, ez bármikor megtörténhet a következõ hat hónapban. Izraeli tisztségviselõk szerint Izrael legjelentõsebb üzleti központja és második legnagyobb városa, Tel Aviv és környéke lenne Teherán legfontosabb célpontja. A város köré éppen ezért hamarosan egy mobil rakétavédelmi rendszert fognak kiépíteni.
Forrás: AFP/Orel Cohen
A háborús készülõdés egyik jeleként lehet értelmezni azt is, hogy az izraeli miniszterelnök a napokban új embert nevezett ki a polgári védelemért felelõs miniszteri posztra. Avi Dichter tíz évvel ezelõtt a belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét élén állt. A leköszönõ miniszter mindeközben a Maariv címû lapnak adott interjúban arról beszélt: "Nincs ok hisztériára. A polgári védelem még soha nem volt olyan jól felkészült, mint most". Megerõsítette azt is, hogy jelenleg az izraeli lakosság több mint a felének elegendõ vegyvédelmi felszerelés áll rendelkezésre, és a polgári védelemmel foglalkozó különféle hatóságok már pontosan felosztották egymás között a lakosság védelméhez szükséges feladatokat.
Idõzítés kérdése
Az izraeli sajtóban megjelent találgatások szerint az esetleges Irán elleni támadásra leginkább az amerikai elnökválasztás miatt elõálló bizonytalanság teremthet lehetõséget, ebben a köztes idõszakban ugyanis az izraeli vezetésnek könnyebb lehet kész helyzet elé állítani Washington. Az Egyesült Államok mindeddig azt az álláspontot képviselte, hogy katonai akcióra csak végsõ esetben kerülhet sor. Leon Panetta amerikai védelmi miniszter az izraeli harci kedvet látva ezért is hangsúlyozta, hogy még van idõ kivárni, lesz-e eredménye az Irán ellen hozott nemzetközi szankcióknak és a diplomáciai nyomásnak. Danny Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettes viszont a múlt héten pont arra szólította fel a Nyugatot: ismerje el, hogy a diplomáciai nyomás nem hozott eredményt.
Forrás: AFP
Iráni diákok az iszfaháni urándúsítónál. Ragaszkodnak az atomhoz
Izrael amerikai nagykövete, Michael Oren elismerte: "Izrael órája gyorsabban ketyeg, mint Washingtoné". A mostani sietséget a Háarec címû izraeli lap szerint az indokolhatja, hogy az Egyesült Államokhoz befutott legújabb hírszerzési információk szerint Irán egyre gyorsabban halad afelé, hogy nukleáris fegyvert legyen képes összerakni. Ez az információt azonban amerikai részrõl egyelõre nem erõsítették meg.
"A leghülyébb ötlet"
Netanjahu és Barak támadókedvét nem mindenki osztja Izraelben. Az izraeli titikosszolgálat, a Moszad volt vezetõje, Meir Dagan például nevetségesnek, stratégiailag ostobaságnak nevezte az Irán elleni izraeli támadás ötletét. "Ez a leghülyébb ötlet, amit valaha hallottam" - jelentette ki kertelés nélkül Dagan, aki arra is figyelmeztetett, hogy ha Izrael belemegy az Irán elleni támadásba, a régióban egészen lehetetlen kihívással fogja szembe találni magát. A volt Moszad-vezér azzal indokolta a nyilvános kirohanását, hogy - mint mondta - "senki sincs, aki megállítaná Bibit (Netanjahut) és Barakot" egy ilyen "veszélyes kaland elõtt".
Dagan ezért kapott hideget, meleget is. A szemére vetettek, hogy lerántotta a leplet az izraeli tervekrõl, miközben a katonai támadás lebegtetése kulcsfontosságú lenne Irán megfélemlítése szempontjából. Ahogy a Bloomberg fogalmazott az elemzésében: ahhoz, hogy Izraelnek ne kelljen Iránt bombáznia, fenn kell tartania a látszatát annak, hogy bármelyik pillanatban megindíthatja a támadást.
Forrás: AFP
Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt eddig még nem törték meg a szankciók
A politikusok háborús retorikája a közvélemény-kutatások szerint kezdi meggyõzni az izraelieket. Egy augusztusi felmérés szerint egyre fogynak a támadás ellenzõi: míg márciusban a megkérdezettek 58 százaléka ellenezte, hogy amerikai támogatás nélkül támadja meg Iránt Izrael, addig mostanra 46 százalékra olvadt ez az arány.
Mire megy Izrael az Egyesült Államok nélkül?
Az iráni-izraeli konfliktus az amerikai-izraeli kapcsolatokat is megterheli. Az izraeli vezetõk egyrészt nem bíznak abban, hogy az amerikaiak valóban készek katonai akciót indítani, ha Irán az atombomba építésének küszöbén állna. Másrészt viszont az Egyesült Államok szerint egy esetleges Izrael által indított támadásért nagyon nagy árat kellene fizetni, miközben elenyészõ eredménye lenne, és legfeljebb egy-két évvel tudná eltolni az iráni atomfegyver megépítését. Ráadásul Izrael az Egyesült Államok nélkül aligha érhet el bármi érdemlegeset. Politikai elemzõk szerint ugyanakkor, ha a következõ fél évben Izrael nem indítja meg a támadást, akkor elveszíti a hitelességét.
Ehud Barak már februárban arról beszélt, Izraelnek hónapokon belül meg kell kezdenie a katonai akciót, a fenyegetéseken kívül azonban érdemi lépések nem történtek.
Minderrõl az irániaknak is megvan a maguk értelmezése. Az iráni külügyminisztérium szóvivõje kijelentette: nem valószínû, hogy egy olyan "illegitim rezsimnek" a tisztségviselõi, mint az izraeli, egy ilyen logikátlan lépésre szánnák rá magukat, mint Irán bombázása.
Az iráni gazdaságot nem hagyták érintetlenül az amerikai és európai szankciók. A Bloomberg adatai szerint az iráni olajtermelés idén húsz százalékkal esett vissza, az infláció felpörgött, és emelkedett a hús, a kenyér és a rizs ára is.
Iránt többször is szankciók sorával sújtotta az ENSZ, az Európai Unió és az Egyesült Államok pedig még szigorúbb korlátozásokat vezetett be ellene 2006 óta, mert nem hajlandó leállítani az urándúsítást. Izrael és a nyugati hatalmak attól tartanak, hogy az urándúsítással Irán képes lesz atomfegyvert is elõállítani. Teherán viszont azt állítja, hogy nem akar atombombát, de az atomerõmûvekre szüksége van az energiaszükségletének a fedezéséhez. Az izraeli vezetõk évtizedek óta lobbiznak a szövetségeseiknél, hogy akadályozzák meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 4 / 4: 1234
#31 |
kukackac
- 2012. August 18. 10:15:37
#32 |
Perje
- 2012. August 18. 10:19:06
#33 |
kukackac
- 2012. August 18. 12:44:49
#34 |
vesterhagen
- 2012. August 18. 19:37:12
#35 |
Perje
- 2012. August 19. 09:07:18
#36 |
Perje
- 2012. August 19. 15:18:41
Oldal: 4 / 4: 1234
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.