Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Bûnbakok a történelemben: a zsidóság és Kun Béla, mint Trianon felelõsei
Bûnbak mi? Szegény illuminátusok, b'nai b'rith, meg a büdös zsidó k...a anyjukat, csak úgy finoman, persze a jezsuitákat sem kihagyva!
A zsidóságnak a magyarság elsõ világháborús szenvedése és veresége miatti bûnbakszerepérõl, illetve Kun Bélának és a tanácsköztársaságnak mint a trianoni béke bûnbakjának valós történelmi hátterével foglalkoztak a Bûnbakok az európai és a magyar történelemben címû konferencia elõadói szombaton Zánkán.
Legjobb sportfogadóink akár 3.410.000 Ft bónuszt is bezsebelhetnek évente!
Paksy Zoltán, a Zala Megyei Levéltár fõlevéltárosa az elsõ világháború végén a bûnbakkeresés jegyében megerõsödõ antiszemitizmusról szóló elõadásában fontos kiindulópontként jelölte meg Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök 1918 májusában, a világháború utolsó szakaszában az Alkotmány címû katolikus konzervatív lapban megjelent írását, amelyben a keresztényszocializmus magyarországi képviselõje arról írt: hiába nyeri meg az ország a háborút (erre 1918 májusában semmi esély nem volt – a szerk.), ha a keresztény fiatalság elvész a fronton, a zsidó fiatalok viszont elárasztják az egyetemeket, elfoglalják a helyeket, kevés a zsidó frontszolgálatos.
A zsidó sajtó nyomban élesen reagált a felvetésre. Az Egyenlõség fõszerkesztõje szerint Prohászka a vérvádat tette magáévá, „máglyát készül rakni”, Vázsonyi Vilmos korabeli vezetõ liberális, polgári demokrata politikus szerint elszabadult a gyûlölködõ antiszemitizmus, a szociáldemokrata Népszava pedig egyenesen úgy fogalmazott: „a mocskos szájú püspök aljas, gyalázatos uszítás zászlaját bontotta ki” – idézte föl a szakember.
Prohászka válaszában úgy vélte: nem antiszemita uszítás, ha szeretné megakadályozni a keresztény társadalom „letörését”, illetve a magyar társadalom „elzsidósodását”.
A szélsõjobboldal nemsokára már úgy interpretálta a helyzetet, hogy a „megalázott, degradált” magyarság a „hódító” zsidósággal szemben „keresztény gettóba” szorult, a zsidóság állam az államban, a magyarság pedig alsóbbrendû nemzetiség lett – fejtette ki Paksy Zoltán.
Szabó Viktor, az egri Eszterházy Károly Fõiskola PhD hallgatója elõadásában a két világháború közti Magyarországon a trianoni béke elsõszámú felelõsévé megtett Kun Béláról szóló elõadásában arról beszélt: az 1919. március 21-tõl 133 napon át fennálló tanácsköztársaság vezetõje, illetve maga a tanácsköztársaság nyilvánvalóan nem tehetõ felelõssé a Magyarország számára tragikus területveszteségeket okozó békéért, hiszen a határok meghúzásával foglalkozó nagyhatalmi szakértõi bizottságok jobbára március 21-e elõtt vagy néhány nappal azután elvégezték munkájukat. Az akkor megállapított határvonalak jobbára stratégiai, közlekedési, földrajzi és elvétve etnikai szempontokon alapultak, és a békeszerzõdés megkötéséig már alig változtak. Ugyanakkor Kun Béla és a tanácsköztársaság közvetve valamennyire mégis felelõssé tehetõ a trianoni békéért, hiszen a magyar delegáció részben a tanácsköztársaság, illetve az azt követõ idõszak kaotikus állapotai miatt kapott a többi országnál késõbb, 1919 végén meghívást a békekonferenciára, ahol így az amúgy sem jó pozíciói tovább romlottak – fûzte hozzá.
A bûnbakképzés mechanizmusát, mozgatórugóit vizsgáló, pénteken Zánkán megkezdõdött ötnapos konferencián elõadást tart többek között Pók Attila, a Magyar Történelmi Társulat fõtitkára, Gyáni Gábor akadémikus, Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának fõigazgatója, egyetemi tanár, Karsai László egyetemi tanár és Hahner Péter egyetemi docens. A Magyar Történelmi Társulat által szervezett szakmai rendezvényt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Link
A zsidóságnak a magyarság elsõ világháborús szenvedése és veresége miatti bûnbakszerepérõl, illetve Kun Bélának és a tanácsköztársaságnak mint a trianoni béke bûnbakjának valós történelmi hátterével foglalkoztak a Bûnbakok az európai és a magyar történelemben címû konferencia elõadói szombaton Zánkán.
Legjobb sportfogadóink akár 3.410.000 Ft bónuszt is bezsebelhetnek évente!
Paksy Zoltán, a Zala Megyei Levéltár fõlevéltárosa az elsõ világháború végén a bûnbakkeresés jegyében megerõsödõ antiszemitizmusról szóló elõadásában fontos kiindulópontként jelölte meg Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök 1918 májusában, a világháború utolsó szakaszában az Alkotmány címû katolikus konzervatív lapban megjelent írását, amelyben a keresztényszocializmus magyarországi képviselõje arról írt: hiába nyeri meg az ország a háborút (erre 1918 májusában semmi esély nem volt – a szerk.), ha a keresztény fiatalság elvész a fronton, a zsidó fiatalok viszont elárasztják az egyetemeket, elfoglalják a helyeket, kevés a zsidó frontszolgálatos.
A zsidó sajtó nyomban élesen reagált a felvetésre. Az Egyenlõség fõszerkesztõje szerint Prohászka a vérvádat tette magáévá, „máglyát készül rakni”, Vázsonyi Vilmos korabeli vezetõ liberális, polgári demokrata politikus szerint elszabadult a gyûlölködõ antiszemitizmus, a szociáldemokrata Népszava pedig egyenesen úgy fogalmazott: „a mocskos szájú püspök aljas, gyalázatos uszítás zászlaját bontotta ki” – idézte föl a szakember.
Prohászka válaszában úgy vélte: nem antiszemita uszítás, ha szeretné megakadályozni a keresztény társadalom „letörését”, illetve a magyar társadalom „elzsidósodását”.
A szélsõjobboldal nemsokára már úgy interpretálta a helyzetet, hogy a „megalázott, degradált” magyarság a „hódító” zsidósággal szemben „keresztény gettóba” szorult, a zsidóság állam az államban, a magyarság pedig alsóbbrendû nemzetiség lett – fejtette ki Paksy Zoltán.
Szabó Viktor, az egri Eszterházy Károly Fõiskola PhD hallgatója elõadásában a két világháború közti Magyarországon a trianoni béke elsõszámú felelõsévé megtett Kun Béláról szóló elõadásában arról beszélt: az 1919. március 21-tõl 133 napon át fennálló tanácsköztársaság vezetõje, illetve maga a tanácsköztársaság nyilvánvalóan nem tehetõ felelõssé a Magyarország számára tragikus területveszteségeket okozó békéért, hiszen a határok meghúzásával foglalkozó nagyhatalmi szakértõi bizottságok jobbára március 21-e elõtt vagy néhány nappal azután elvégezték munkájukat. Az akkor megállapított határvonalak jobbára stratégiai, közlekedési, földrajzi és elvétve etnikai szempontokon alapultak, és a békeszerzõdés megkötéséig már alig változtak. Ugyanakkor Kun Béla és a tanácsköztársaság közvetve valamennyire mégis felelõssé tehetõ a trianoni békéért, hiszen a magyar delegáció részben a tanácsköztársaság, illetve az azt követõ idõszak kaotikus állapotai miatt kapott a többi országnál késõbb, 1919 végén meghívást a békekonferenciára, ahol így az amúgy sem jó pozíciói tovább romlottak – fûzte hozzá.
A bûnbakképzés mechanizmusát, mozgatórugóit vizsgáló, pénteken Zánkán megkezdõdött ötnapos konferencián elõadást tart többek között Pók Attila, a Magyar Történelmi Társulat fõtitkára, Gyáni Gábor akadémikus, Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának fõigazgatója, egyetemi tanár, Karsai László egyetemi tanár és Hahner Péter egyetemi docens. A Magyar Történelmi Társulat által szervezett szakmai rendezvényt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 3 / 3: 123
#21 |
Maguskacska
- 2012. August 21. 05:42:25
#22 |
Maguskacska
- 2012. August 21. 06:35:05
#23 |
Gutai Zub
- 2012. August 21. 07:08:03
Oldal: 3 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.