Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Meglepõ visszaesés az amerikai olajkészletekben


A várt stagnálással helyett jelentõs mértékben csökkent az amerikai olajtartalék a múlt hét folyamán. Az amerikai kormányzat energiaügyi tájékoztató hivatalának (EIA) szerdai jelentése szerint az olajkészletek 5,4 millió hordóval 360,7 millió hordóra csökkent, a megelõzõ héten mutatott 3,7 millió hordós csökkenés után, ami 2,6 százalékkal haladta meg az elõzõ év azonos idõszakában mutatott értéket. Az elemzõk 100 ezer hordós növekedést vártak.

Az amerikai kõolajfinomítók átlagos napi termelése 15,4 millió hordó volt a múlt hét folyamán. A finomítói kapacitás 91,2 százalék volt.



A benzin készletek 1 millió hordóval, 0,5 százalékkal 202,7 millió hordóra csökkentek a múlt héten, a finomított kõolajszármazékok 1 millió hordóval, 0,8 százalékkal 125,2 millió hordóra emelkedtek. A múlt héten az összes kereskedelmi célú kõolajszármazék készletek 3millió hordóval csökkentek.



Az elmúlt négy hét során a benzin igények 9 millió hordó volt naponta, mely 1,7 százalékos csökkenés az egy évvel ezelõttihez képest. A finomított termékek iránti igények az elmúlt négy hétben naponta 3,7 millió hordó volt, mely 4,4 százalékkal kevesebb, mint egy éve.

Link
-> postaimre - 2012. August 22. 15:01 · 6 hozzaszolas · 1152 megnyitas ·Nyomtatas

Hozzaszolasok


#1 | Entheo Mitiok - 2012. August 23. 09:26:48
Khm.. Most akkor mi van? Játszanak az árakkal, ahogyan én fogok a levágott ujjaikkal...

[url]http://belfercenter.ksg.harvard.edu/publication/22147/global_oil_production_is_surging.html
[/url]
Kapcsolódó cikkeket is!

Magyarul itt egy összefoglaló:

Jó hír ez számunkra, vagy sem? Ezt kérdezem, amióta csak elolvastam a Harvard Egyetem professzorának bejelentését (idézem szó szerint):

„Ellentétben a feltételezésekkel, a világ olajkészletei olyan példátlan tempóban bõvülnek, hogy be kell látnunk, az olajtartalékok gyorsabban nõnek, mint az olaj iránti kereslet.”

Mit jelent ez pontosan? Mégiscsak van olajunk bõven? Hiszen nem azt halljuk évek
óta, hogy a mai kor barbár fogyasztásmániája pár évtized alatt kizsigereli, kizsigerelte a Föld évmilliók alatt felhalmozott természeti kincseit? Az utókor iránti felelõsség, a következõ generációk fenntartható élete, a globális felmelegedés, az alternatív energiaforrások, és még hosszasan lehetne sorolni azokat a kifejezéseket, melyeket nap mint nap a fülünkbe duruzsol a média.

Most mégis azt állítja a világ egyik legjelentõsebb energiakutató intézetének, a Belfer Centernek a vezetõje, Leonardo Maugeri, hogy az utóbbi évek felfedezései és extra mélységû horizontális olajfúrási technikái pár év alatt szinte kiapadhatatlan olajkészletekhez juttatták az emberiséget.

Az állítását ráadásul senki sem vitatja. A harvardi Maugeri professzor szerint új olajbonanza elõtt állunk, 2020-ra ugyanis napi 110 millió hordóra növekedhet a Föld olajbányászata, körülbelül egynegyedével lesz magasabb a mostaninál. Feje tetejére áll majd a világ, mert miközben a hagyományos, fõleg arab olajtermelõ országok tényleg kiapadó készletekkel tûnnek el a süllyesztõben, addig az Egyesült Államok, Kanada, Brazília és (egyetlen arab országként, amelyért ezek szerint mégis- csak megérte háborúzni) Irak tör az élre új technikák, új készletek és eddig kiaknázatlan tartalékok birtokosaként.

Amerika majdnem önellátó lesz olajból, ami lényeges változást eredményezhet a külpolitikájában. A közel-keleti térképek valószínûleg a fiókokban landolnak.
Olajpala, olajos szurokföld vagy éppen „pre-salt” olaj, olyan kifejezések ezek, melyekkel az elkövetkezõ években mindannyian megismerkedünk majd. A „pre-salt” olaj például igencsak furcsa képzõdményt jelöl. A Brazília partjainál, az Atlanti-óceán háromezer méteres mélységében, az óceánfenék két kilométer vastag tömör kõzetrétege alatti kétezer méteres, olajtartalmú sóréteget hívják így. Manapság már onnan is fel lehet hozni az olajat, eddig elképzelhetetlennek tûnõ technikákkal persze.

De ha már csak ott van? Ha már csak ott lesz? Hát akkor fel fogja hozni az emberiség, ne legyenek kétségeink. Kerül, amibe kerül, okozzon bármekkora környezetszennyezést. Mert épp ez a lényeg, és én emiatt nem tudom eldönteni, hogy örüljünk-e ennek az információnak. A harvardi professzor mindenesetre jó hírként kürtölte világgá, õ az olaj- és így a benzinárak tartós és lényeges esését jósolja már 2015-tõl. Akár még a benzinár „összeomlását” is elképzelhetõnek tartja, szerinte annyi olaja lesz hirtelen az emberiségnek.

De mi történik utána? Mi lesz a mostanra már épp kialakuló környezettudatos életünk új értékrendjével? A klímaváltozással? A megújuló energiaforrások helyett visszatérünk a kényelmes és olcsóbb olajhoz? Már megint? Elkényelmesedünk, mert tudós mérnökök és olajfúró szakemberek pár generációval késõbbre tolták a problémát? Akkor ez most jó hír, vagy sem?
#2 | postaimre - 2012. August 23. 09:35:26
Akkor ezt figyelni!

Ha Irán robbant, jön az ezer forintos benzin


Az euróválság kiújulásától olcsóbb lett az olaj, de az iráni és szíriai feszültségek miatt tovább drágulhat.
Ha Irán robbant, jön az ezer forintos benzin
Damaszkusz bombázása az olajáron keresztül üthet vissza (AFP PHOTO / HO / SANA)

Ma már „csak” 114 dollárt kértek egy hordó Brent olajért a kereskedõk, azaz egy dollárral kevesebbet a múlt heti rekordáraknál – írja a Reuters. Az ok? A görögök miatt ismét azon aggódnak a kereskedõk, hogy nem lesz annyi olajra szükség, ha belassul a gazdaság.

Júniusban még olyan pesszimisták voltak, hogy rekordolcsón, 88 dollárért adtak-vettek egy hordót, ám azóta tombolt a optimizmus, miután az európai jegybank vezére azt ígérte: mindenáron megmenti az eurót. Most leginkább a bizonytalanság uralkodik. Vajon beavatkoznak? Ha beavatkoznak, és megpróbálják növekedésre bírni a gazdaságot, vajon fog sikerülni?

A nagy bizonytalanban egy dolog biztos: Irán és Szíria nélkül biztosan kevés lenne a világ igényeinek kielégítésére az olaj. Ha az ellátás biztonsága sérül egy kisebb vagy épp nagyobb katonai vagy diplomáciai csata miatt, brutális drágulás jöhet. Márpedig a helyzet egyre feszültebb.

A nemzetközi atomenergia-ügynökség pénteken fogja újra megpróbálni meggyõzni a nukleáris programja felfüggesztésérõl Iránt. Ám a néhány hónapja kudarccal zárult tárgyalások sikeres kimenetelére az eddigi tapasztalatok alapján semmi garancia.

Olajbojkott Irán ellen

Az atomprogram ellen – egyelõre – diplomáciai és gazdasági eszközökkel harcoló Egyesült Államok és az Európai Unió például rábírta Irán legnagyobb vásárlóit, Indiát és Kínát, hogy csökkentsék iráni olajimportjukat, s cserébe felmentést kapnak az Irán elleni pénzügyi szankciók alól. Kína harmadával csökkentette júliusban importját (bár júniusban még rekordmennyiségût rendelt), míg a világ negyedik legnagyobb olajvásárlója, India, 40 százalékkal vett kevesebbet.

A júniusi import egyébként azért is volt mindkét országban viszonylag nagy, mert az Európai Unió július elsejével megtiltotta az uniós biztosítóknak az iráni olajszállítmányok biztosítását.

A szankcióknak mindenesetre van egy nagyon kellemetlen mellékhatása: csökkentik a világgazdaságban elérhetõ olaj mennyiségét. Ez nemcsak hogy emelheti az olaj árát, hanem több országnak ellátási gondokat is okoz. Dél-Korea például bejelentette, hogy jobb ötlet híján kénytelen újraindítani az iráni olaj importját, bár igyekszik azt az amerikai embargónak megfelelõen, kis mennyiségekre korlátozni.

Irán a világ negyedik legnagyobb olajkitermelõje Szaúd-Arábia, Oroszország és Irak után. A hetvenes években még napi 6 millió hordó olajat tudott kitermelni, bár az iráni háború óta nem érte el újra ezt a szintet, s inkább 3 millió hordó környékén termel.

Szíria keze fogja vissza Iránt

Szíria Iránhoz képest elhanyagolható mennyiségben termel ki olajat: napi 400 ezer hordójával csak a 31. legnagyobb kitermelõ a világon. Ám a szíriai helyzet mégis nagy hatással van az olaj árára, furcsa mód Iránon keresztül. Szíria Irán utolsó jelentõs szövetségese, ezért biztonságpolitikai szakértõk attól tartanak, hogy Szíria eleste esetén Irán elszigeteltsége tovább nõhet.

Ebben az esetben pedig nagyobb energiákkal ugranának neki atomprogramjuknak. A CNBC által megkérdezett szakértõk már csak azon vitáznak, hogy vajon már ma is a maximális sebességgel halad-e Irán az atombomba fejlesztésével, vagy még van hova gyorsítani.

Ezer forintos benzin

„Ha pedig Irán – akár kísérleti jelleggel – bevetne bármilyen nukleáris eszközt, az olaj ára azonnal rakétaszerûen emelkedni kezdene” – magyarázza az Again Capital egyik olajkereskedõje. Szerinte a 150-200 dollárt is elérné pillanatokon belül az ár.

Ez itt Magyarországon is azonnal érezhetõvé válna, hiszen – azon túl, hogy az olaj ára az erõmûvek, a gyárak és a mûanyagok árát is meghatározza – begyûrûzne a benzin árába is. A drágább kutakon ma, a 114 dolláros áron 460 forintba kerül litere. Ám ha majdnem kétszer ennyibe kerülne az olaj, hatalmas áremelkedés lenne a kutakon is.

Forrás: Hír24
#3 | icebolt - 2012. August 24. 17:37:39
Az vicces lenne :# 
#4 | icebolt - 2012. August 24. 17:39:21
A benzin készletek 1 millió hordóval, 0,5 százalékkal 202,7 millió hordóra csökkentek a múlt héten...

Az nem jó. Nem elég.
Az lenne a jó, ha 1 millió hordóra csökkennének az olajtartalékok :)
#5 | icebolt - 2012. August 24. 17:50:12
Entheo Mitiok
A professzor már megint össze-vissza hazduozik.
Milyen új értékrend?
A megújuló energiaforrások kb. a 2%-át fedezik az energiafelhasználásnak.
Akkor ez milyen új értékrednrõl beszél?
Már megint hazudoznak össze-vissza.
Milyen környezetvédelem?
#6 | Perje - 2012. August 27. 14:57:52
www.islamtimes.org/images/docs/000106/n00106708-r-b-036.jpg

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.
Még nem értékelték