Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Pert vesztettek az OTP ellen a magyar holokauszt-túlélõk
„Hatásköri kifogások” miatt megszûnik az OTP és az MKB elleni chicagói per, amit Amerikában és Izraelben élõ magyar származású holokauszt-túlélõk és leszármazottaik indítottak a két bank ellen. A cégek vezetõ ügyvédje szerint a perekkel csak a chicagói ügyvédek akarnak meggazdagodni.
Pert vesztettek magyar holokausztáldozatok szerdán az Egyesült Államokban azzal kapcsolatban, hogy perelhetik-e valamely amerikai bíróságon az OTP és az MKB bankot – jelentette a Bloomberg hírügynökség. A MÁV és a Nemzeti Bank ellen pedig „pergátló kifogások” merülhetnek fel – tudtuk meg Nagy Pétertõl, a magyar bankokat képviselõ ügyvédcsapat vezetõjétõl. A két magánbankkal szemben, a chicagói törvényszék határozata alapján az amerikai bíróságoknak nincs hatásköre, a MÁV- és az MNB-ügyben pedig csak abban az esetben intézkedhet külföldi bíróság, ha bebizonyosodott, hogy a felperesek Magyarországon nem kapnak jogsegélyt.
A felperesek nem tudtak róla
Az amerikai bíróságon 2010-ben perelte be a Magyar Államvasutakat úgynevezett „class action” eljárással 95, az Egyesült Államokban, Izraelben, Nagy-Britanniában, Brazíliában és Magyarországon élõ túlélõ, vagy az áldozatok leszármazottai. A felperesek 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik. Elõbbi a holokauszt áldozataitól eltulajdonított vagyon mai áron számolt értéke, utóbbi pedig büntetõ jellegû jóvátétel, amiért a MÁV "gyalázatos és buzgó módon részt vett a népirtásban". Nem sokkal késõbb – ugyanennek az ügyvédi irodának a segítségével – pert jelentettek be magyar bankok, a Nemzeti Bank, az OTP, az Erste Bank és az MKB ellen, melyektõl 1944-ben elrabolt zsidó vagyonokat, bankbetéteket követeltek vissza.
Ahogy arról a hvg.hu korábban már írt, a kereset hagy némi kívánnivalót maga után. Egyes felperesként feltüntetett személyek például nem is tudtak róla, hogy õk bárkit is perelnének, mások azt mondták, „mindent az ügyvédek intéznek”. A MÁV elleni 16 oldalas beadványt történészek „megalapozatlannak, felületesnek” nevezték, amely „hemzseg a történelmi tévedésektõl”. Egy megnyert per esetén az ügy igazi gyõztesei az ügyvédek lennének: a megállapodás szerint az ügyvédek a visszaperelt összeg 20-30 százaléká tennék zsebre „eredménydíj” formájában, míg a maradék pénzen a 95 túlélõ osztozna.
"Az államot terheli a felelõsség"
„Egy jogászi fércmunka a MÁV és a bankok ellen benyújtott kereset” – fogalmazott a magyar vállalatokat védõ ügyvédi csapat vezetõje. „Eleve rossz alperest akarnak perelni, ugyanis mindkét cég egy mûködõ államban tevékenykedett (bár az nem volt jogállam), nem önállóan cselekedtek, hanem egy jogszabályt hajtottak végre. A felelõsség így a magyar államot terheli, amelyet Magyarország a párizsi békeszerzõdés aláírásával el is ismert.” A békeszerzõdésben szerepel, hogy a zsidók kártalanítását az államnak kell magára vállalnia, szerzõdés aláírójaként Magyarország ígéretet tesz az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatására. Abból a pénzbõl, amit már nem volt kinek visszafizetni, mivel a tulajdonos nem élte túl az üldöztetést, a békeszerzõdés értelmében az állam egy, a megmaradt zsidóság javát szolgáló alapot kellett, hogy felállítson. Ez lett volna a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK), amely bár 1945 után hivatalosan megalakult, valójában 90-es évekig nem végzett érdemi munkát és egyéni kárpótlásokra is csak a rendszerváltás után került sor. A chicagói per kezdeményezõi ezzel szemben nemcsak az egyéni kárpótlásokra tartanak igényt, hanem a már elhunyt áldozatok vagyonára is, amely a békeszerzõdés értelmében a MAZSÖK-nek járna.
A párizsi békének is ellentmond a bankok elleni kereset
Nagy Péter szerint a kereset így a párizsi békének is ellentmond, mivel az az államot jelöli meg, mint felelõsségre vonható, kártérítésre kötelezhetõ entitást. Nagy szerint emellett a MÁV ugyan felelõsségre vonható a dolgozók fosztogatása miatt, azok legfeljebb lopást követtek el, amely nagyjából 1960 táján elévült. Az 1944-ben eltulajdonított zsidó vagyon nagy része a háború végéig kikerült a magyar állam kezébõl: a lefoglalt vagyontárgyak jelentõs részét a háború alatt, fõként Budapest ostromakor ellopták, más értékeket pedig az úgynevezett aranyvonattal nyugatra menekítettek. Itt a vonatot amerikai katonák fosztogatták, amelyek miatt az USA késõbb kárpótolta az áldozatokat. A szovjet megszállás idején az orosz katonáknak parancsba adták, hogy törjék fel egyes bankok trezorjait és az ott talált értékeket szállítsák a Szovjetunióba, így sok, korábban zsidók tulajdonában álló értéket is elraboltak.
Az ügyvédek járnak jól
„A perek egyetlen célja, hogy minél többet kelljen a védelemre költeniük az alpereseknek, hogy egy kedvezõ peren kívüli megegyezést lehessen tõlük kicsikarni.” – mondta Nagy. „A hasonló perekre mára egész iparág épült az Egyesült Államokban, az alperesek szinte mindig nagyvállalatok, mint például a 2000-es évek elején beperelt dohánygyárak. Ilyenkor az ügyvédek kihasználják, hogy Amerikában nem a vesztes félnek kell állnia a perköltségeket, és hogy a cégeknek jobban megéri, ha minél gyorsabban megegyeznek a felperessel, és a kért összeg töredékét fizetik ki, mint ha évekig fizetnék a védelem költségeit.”
Az ügyvéd szerint ha a fennmaradó két pert lefolytatná az amerikai vagy a magyar bíróság, biztos, hogy a felperesek vereségével zárulna, mégis valószínûbb, hogy egy peren kívüli megegyezés történik majd. „Az ügyvédi órabérek Amerikában igen magasak, ezzel szemben a felpereseket képviselõ és mozgató ügyvédek 'ingyen' dolgoznak a peren kívüli megegyezés és a jövõbeni eredménydíj reményében.”
Link
Pert vesztettek magyar holokausztáldozatok szerdán az Egyesült Államokban azzal kapcsolatban, hogy perelhetik-e valamely amerikai bíróságon az OTP és az MKB bankot – jelentette a Bloomberg hírügynökség. A MÁV és a Nemzeti Bank ellen pedig „pergátló kifogások” merülhetnek fel – tudtuk meg Nagy Pétertõl, a magyar bankokat képviselõ ügyvédcsapat vezetõjétõl. A két magánbankkal szemben, a chicagói törvényszék határozata alapján az amerikai bíróságoknak nincs hatásköre, a MÁV- és az MNB-ügyben pedig csak abban az esetben intézkedhet külföldi bíróság, ha bebizonyosodott, hogy a felperesek Magyarországon nem kapnak jogsegélyt.
A felperesek nem tudtak róla
Az amerikai bíróságon 2010-ben perelte be a Magyar Államvasutakat úgynevezett „class action” eljárással 95, az Egyesült Államokban, Izraelben, Nagy-Britanniában, Brazíliában és Magyarországon élõ túlélõ, vagy az áldozatok leszármazottai. A felperesek 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik. Elõbbi a holokauszt áldozataitól eltulajdonított vagyon mai áron számolt értéke, utóbbi pedig büntetõ jellegû jóvátétel, amiért a MÁV "gyalázatos és buzgó módon részt vett a népirtásban". Nem sokkal késõbb – ugyanennek az ügyvédi irodának a segítségével – pert jelentettek be magyar bankok, a Nemzeti Bank, az OTP, az Erste Bank és az MKB ellen, melyektõl 1944-ben elrabolt zsidó vagyonokat, bankbetéteket követeltek vissza.
Ahogy arról a hvg.hu korábban már írt, a kereset hagy némi kívánnivalót maga után. Egyes felperesként feltüntetett személyek például nem is tudtak róla, hogy õk bárkit is perelnének, mások azt mondták, „mindent az ügyvédek intéznek”. A MÁV elleni 16 oldalas beadványt történészek „megalapozatlannak, felületesnek” nevezték, amely „hemzseg a történelmi tévedésektõl”. Egy megnyert per esetén az ügy igazi gyõztesei az ügyvédek lennének: a megállapodás szerint az ügyvédek a visszaperelt összeg 20-30 százaléká tennék zsebre „eredménydíj” formájában, míg a maradék pénzen a 95 túlélõ osztozna.
"Az államot terheli a felelõsség"
„Egy jogászi fércmunka a MÁV és a bankok ellen benyújtott kereset” – fogalmazott a magyar vállalatokat védõ ügyvédi csapat vezetõje. „Eleve rossz alperest akarnak perelni, ugyanis mindkét cég egy mûködõ államban tevékenykedett (bár az nem volt jogállam), nem önállóan cselekedtek, hanem egy jogszabályt hajtottak végre. A felelõsség így a magyar államot terheli, amelyet Magyarország a párizsi békeszerzõdés aláírásával el is ismert.” A békeszerzõdésben szerepel, hogy a zsidók kártalanítását az államnak kell magára vállalnia, szerzõdés aláírójaként Magyarország ígéretet tesz az elkobzott vagyonok visszaszolgáltatására. Abból a pénzbõl, amit már nem volt kinek visszafizetni, mivel a tulajdonos nem élte túl az üldöztetést, a békeszerzõdés értelmében az állam egy, a megmaradt zsidóság javát szolgáló alapot kellett, hogy felállítson. Ez lett volna a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK), amely bár 1945 után hivatalosan megalakult, valójában 90-es évekig nem végzett érdemi munkát és egyéni kárpótlásokra is csak a rendszerváltás után került sor. A chicagói per kezdeményezõi ezzel szemben nemcsak az egyéni kárpótlásokra tartanak igényt, hanem a már elhunyt áldozatok vagyonára is, amely a békeszerzõdés értelmében a MAZSÖK-nek járna.
A párizsi békének is ellentmond a bankok elleni kereset
Nagy Péter szerint a kereset így a párizsi békének is ellentmond, mivel az az államot jelöli meg, mint felelõsségre vonható, kártérítésre kötelezhetõ entitást. Nagy szerint emellett a MÁV ugyan felelõsségre vonható a dolgozók fosztogatása miatt, azok legfeljebb lopást követtek el, amely nagyjából 1960 táján elévült. Az 1944-ben eltulajdonított zsidó vagyon nagy része a háború végéig kikerült a magyar állam kezébõl: a lefoglalt vagyontárgyak jelentõs részét a háború alatt, fõként Budapest ostromakor ellopták, más értékeket pedig az úgynevezett aranyvonattal nyugatra menekítettek. Itt a vonatot amerikai katonák fosztogatták, amelyek miatt az USA késõbb kárpótolta az áldozatokat. A szovjet megszállás idején az orosz katonáknak parancsba adták, hogy törjék fel egyes bankok trezorjait és az ott talált értékeket szállítsák a Szovjetunióba, így sok, korábban zsidók tulajdonában álló értéket is elraboltak.
Az ügyvédek járnak jól
„A perek egyetlen célja, hogy minél többet kelljen a védelemre költeniük az alpereseknek, hogy egy kedvezõ peren kívüli megegyezést lehessen tõlük kicsikarni.” – mondta Nagy. „A hasonló perekre mára egész iparág épült az Egyesült Államokban, az alperesek szinte mindig nagyvállalatok, mint például a 2000-es évek elején beperelt dohánygyárak. Ilyenkor az ügyvédek kihasználják, hogy Amerikában nem a vesztes félnek kell állnia a perköltségeket, és hogy a cégeknek jobban megéri, ha minél gyorsabban megegyeznek a felperessel, és a kért összeg töredékét fizetik ki, mint ha évekig fizetnék a védelem költségeit.”
Az ügyvéd szerint ha a fennmaradó két pert lefolytatná az amerikai vagy a magyar bíróság, biztos, hogy a felperesek vereségével zárulna, mégis valószínûbb, hogy egy peren kívüli megegyezés történik majd. „Az ügyvédi órabérek Amerikában igen magasak, ezzel szemben a felpereseket képviselõ és mozgató ügyvédek 'ingyen' dolgoznak a peren kívüli megegyezés és a jövõbeni eredménydíj reményében.”
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. August 24. 17:28:06
#2 |
Kedvesi
- 2012. August 24. 18:43:43
#3 |
kolpeny
- 2012. August 25. 06:11:27
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.