Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Vahabizmus?
Az index vallás-filozófia fórumán merült fel egy kérdés az egyik odaíró topictársban. Ed Husain, Az iszlamista c. könyvébõl másolt be néhány mondatot, tõlem kérve véleményt a benne lévõ állításokról. Beillesztem ide is az idézetet, hiszen bizonyára sokan vannak, akik olvasták még a könyvet, és talán õk is szeretnének választ kapni ezekre a felvetésekre.
„Míg a Próféta nyomait próbáltam követni, felfedeztem, hogy igen kevés maradt örökségébõl Szaud-Arábiában. Mekkában a vahabiták a Próféta életének minden történelmi emlékét dinamittal robbantották fel a politeizmustól való félelmükben, s az egyistenhitrõl szóló mantrának megfelelõen. A Próféta mekkai házát felkeresni vagy tisztelettel megállni társainak háza elõtt most sirknek, bálványimádásnak minõsült volna...
A vakbuzgó és durva vahabita vallásrendõrség jelen van a Próféta mecsetjében, és ügyel rá, senki sem imádja õt....
Az iszlám teológia eléggé józan ahhoz, hogy megóvja az iszlámot a Szent Pál típusú krisztológiától. A vahabiták mégis a muszlimok közötti politeizmustól rettegnek. Szétverik a siíta muszlimok csoportjait, akik verset akarnak recitálni a Próféta sírjánál...
A vahabita gondolkodásra nagyon jellemzõ a különbségek tolerálására való képtelenség, és mindazok eltávolításának vágya, akik nem vahabita módon viselkednek. Az al-Kaida csupán a vahabizmus egyik megnyilvánulása...
[Ed Husain: Az iszlamista]”
Különösen az utolsó mondat volt az, ami igazán rosszul esett az idézetben, vagyis, hogy: „Az al-Kaida csupán a vahabizmus egyik megnyilvánulása...” – Szerettem volna neki olyan magyar nyelvû linket ajánlani, ami bemutatja, hogy mik is azok a jelenségek, mozgalmak, és irányzat amit az idézet írás – talán a könyvön belül is – eléggé összemos. Sajnálattal tapasztaltam, hogy bármerre is keresgéltem a magyar nyelvû internet oldalakon, csak mint a terrorizmus, az Al-Kaida megnyilvánulásaira leltem rá, vagy hamarosan ezeknél kötöttem ki. Úgy érzem, hogy az iszlam.com oldal hivatott a leginkább arra, hogy ezeket a félreértéseket, mondvacsinált meghatározásokat helyreigazítsa az olvasókban – ha Isten megsegít minket ebben.
Mohammed ibn Abdul Wahab (Allah legyen könyörületes hozzá) az 1700-as években élõ vallástudós volt. Korának és a késõbbi koroknak is elismert vallási tekintélye, aki életében arra törekedett, hogy reformációt hajtson végre, ami az akkori viszonyok hibáit megszüntetve, visszaállítja a hitet abba a mederbe, ahol az az igaz kalifák idején volt. Sarkalatos pontja a Tauhíd (Egyistenhit) volt, és arra törekedett, hogy mindent eltöröljön, ami az Isten mellé való társítás bûnébe viheti a hívõket. Híres mûve, a Tauhíd könyve. A Szaudi családból volt két tanítványa, akiknek köszönhetõen megkapta a szaudi család támogatását a törekvéseiben.
Ezt az ágazatot ma is legtöbben Szaudiban, az Arab Emirátusokban és Kuwaitban követik. Sajnos – mint az életben számtalan esetben elmondható volt már – a tanítványok túlbuzgóságukban sok esetben túlmentek a mester céljain, és olyan túlzásokba, vallási merevségbe estek, amik – Allah tudja, de talán - több kárral, mint haszonnal járnak. Talán nem vették figyelembe a Próféta (béke legyen vele) tanítását:
„ Tanítsatok, könnyítsetek és ne nehezítsetek! Ha egyikõtök haragszik, akkor maradjon csendben!” (al-Bukhari)
„Sohasem volt olyan, hogyha Allah Küldötte (béke legyen Vele) választhatott két dolog között, hogy ne választotta volna könnyebbet, hacsak nem bûnrõl volt szó. Mert ha bûnrõl volt szó, akkor a legtávolabb volt attól az emberek közül…” (al-Bukhári és Muszlim)
Hiszen az iszlám nem nehezíteni jött, hanem könnyíteni az emberek számára.
Akik talán nem helyesen értelmezik a Koránhoz és a Szunnához való ragaszkodást, az eredeti tanításokhoz való visszatérést, megfigyelhetõ, hogy gyakran elvesznek a részletekben, és sajnos a fontosabb dolgok (mint a testvéri összetartás, megbocsátás, a jó tulajdonságok keresése másokban) háttérbe szorulnak a napi szunna cselekedetek mögött. Azonban M. Abdul Wahab követõi között is vannak olyan testvéreink, akik – insa Allah – helyesen értelmezik vallásunkat, vannak akik pedig talán eltévedtek a szabályok „útvesztõiben”. Azonban a talán túlzott konzervativizmus nem egyenlõ azzal a váddal, amivel sok esetben összemossák azokat a hívõket, akik M. A. Wahab (Allah legyen könyörületes hozzá) tanításait szándékoznak követni. Egy ártatlan ember megölése mindenkor hatalmas bûn az iszlám szerint. Az, aki a terrorizmust összemossa azokkal az emberekkel, akik – bár konzervatívabban gondolkoznak mint õ – de bûntelenek a vádban, bizony megrágalmaz másokat. A rágalmazás pedig hitünk szerint nagyon nagy bûn. Allah bocsánatát még megbánásunk esetén is csak akkor érdemelhetjük ki, ha magunk is bocsánatot kérünk attól, akit megrágalmaztunk. Szomorú tény, hogy e vallástudós neve, akinek az volt a szándéka, hogy a Tauhid fontosságára figyelmeztesse a hívõket, a mai korban összemosódik-összemosódhat korunk egyik legborzalmasabb jelenségével, szervezeteivel. Ez ellen nekünk is – muszlimoknak is – tennünk kell, hiszen minden esetben fel kell lépnünk testvéreink jogos védelmében. Nekem is, és talán sokunknak tanulni kell észrevenni a magunk hibáit, és korrigálni mind a saját mind pedig mások tévedéseit. Ha módunkban áll, tennünk kell azért - vagy tettben, vagy szóban, vagy legalább szívünk szándékában - hogy egy muszlim vallástudós nevét ne szennyezzék be, ne kreáljanak belõle a terror számára mondvacsinált „becenevet”. Tennünk kell ellene, még akkor is, ha esetleg egyes tanítványai, követõi tettei már nem mindenki számára elfogadhatóak.
Ahogy a Szobák c. szúrában olvashatjuk:
„Ti hívõk! Ha egy gonosz ember jön hozzátok valami híreszteléssel, akkor tudjatok különbséget tenni, [ne]hogy tudatlanul sújtsatok le emberekre és megbánjátok azt, amit cselekedtetek!” (49.6)
Azt hiszem minden muszlimban az a szándék él, hogy Allahnak tetszõ életet éljen. Ennek érdekében messze el kell kerüljük az Isten mellé társítás lehetõségét, ragaszkodva a Korán tanításaihoz, a Szunna tükrében. Allah segítsen minket ebben.
Emellett mind a Korán mind a Szunna arra tanítja a hívõket, hogy testvéri közösségben éljünk. Allah a Koránban, Mohammed próféta (béke legyen vele) pedig életének személyes példamutatásával arra tanít minden muszlimot, hogy ne váljon kirekesztõvé, szeresse testvérét, bánjon vele kedvesen és ha tanít, azt a legszebb szavakkal tegye. Ne rágalmazzunk másokat, ne mondjuk sem a háta mögött, sem mások elõtt rosszat róla. Ha így teszünk, akkor a Prófétát (béke legyen Vele) és a vele egy idõben élt hittestvéreit (Allah elégedjen meg Velük) követjük – ha Isten megsegít minket ebben.
„Kapaszkodjon fel hát [az ember] az emelkedõre! Honnan tudhatnád, hogy mi az emelkedõ? [Az emelkedõ] egy szolgasorban lévõt megszabadítani, ínséges napon enni adni egy közeli árvának vagy egy porban heverõ szegénynek, és a hívõkhöz tartozni, azokhoz akik egymás lelkére kötik az állhatatosságot és a könyörületességet” (90:11-17)
iszlam.com
Tovább a teljes cikkre: Link
„Míg a Próféta nyomait próbáltam követni, felfedeztem, hogy igen kevés maradt örökségébõl Szaud-Arábiában. Mekkában a vahabiták a Próféta életének minden történelmi emlékét dinamittal robbantották fel a politeizmustól való félelmükben, s az egyistenhitrõl szóló mantrának megfelelõen. A Próféta mekkai házát felkeresni vagy tisztelettel megállni társainak háza elõtt most sirknek, bálványimádásnak minõsült volna...
A vakbuzgó és durva vahabita vallásrendõrség jelen van a Próféta mecsetjében, és ügyel rá, senki sem imádja õt....
Az iszlám teológia eléggé józan ahhoz, hogy megóvja az iszlámot a Szent Pál típusú krisztológiától. A vahabiták mégis a muszlimok közötti politeizmustól rettegnek. Szétverik a siíta muszlimok csoportjait, akik verset akarnak recitálni a Próféta sírjánál...
A vahabita gondolkodásra nagyon jellemzõ a különbségek tolerálására való képtelenség, és mindazok eltávolításának vágya, akik nem vahabita módon viselkednek. Az al-Kaida csupán a vahabizmus egyik megnyilvánulása...
[Ed Husain: Az iszlamista]”
Különösen az utolsó mondat volt az, ami igazán rosszul esett az idézetben, vagyis, hogy: „Az al-Kaida csupán a vahabizmus egyik megnyilvánulása...” – Szerettem volna neki olyan magyar nyelvû linket ajánlani, ami bemutatja, hogy mik is azok a jelenségek, mozgalmak, és irányzat amit az idézet írás – talán a könyvön belül is – eléggé összemos. Sajnálattal tapasztaltam, hogy bármerre is keresgéltem a magyar nyelvû internet oldalakon, csak mint a terrorizmus, az Al-Kaida megnyilvánulásaira leltem rá, vagy hamarosan ezeknél kötöttem ki. Úgy érzem, hogy az iszlam.com oldal hivatott a leginkább arra, hogy ezeket a félreértéseket, mondvacsinált meghatározásokat helyreigazítsa az olvasókban – ha Isten megsegít minket ebben.
Mohammed ibn Abdul Wahab (Allah legyen könyörületes hozzá) az 1700-as években élõ vallástudós volt. Korának és a késõbbi koroknak is elismert vallási tekintélye, aki életében arra törekedett, hogy reformációt hajtson végre, ami az akkori viszonyok hibáit megszüntetve, visszaállítja a hitet abba a mederbe, ahol az az igaz kalifák idején volt. Sarkalatos pontja a Tauhíd (Egyistenhit) volt, és arra törekedett, hogy mindent eltöröljön, ami az Isten mellé való társítás bûnébe viheti a hívõket. Híres mûve, a Tauhíd könyve. A Szaudi családból volt két tanítványa, akiknek köszönhetõen megkapta a szaudi család támogatását a törekvéseiben.
Ezt az ágazatot ma is legtöbben Szaudiban, az Arab Emirátusokban és Kuwaitban követik. Sajnos – mint az életben számtalan esetben elmondható volt már – a tanítványok túlbuzgóságukban sok esetben túlmentek a mester céljain, és olyan túlzásokba, vallási merevségbe estek, amik – Allah tudja, de talán - több kárral, mint haszonnal járnak. Talán nem vették figyelembe a Próféta (béke legyen vele) tanítását:
„ Tanítsatok, könnyítsetek és ne nehezítsetek! Ha egyikõtök haragszik, akkor maradjon csendben!” (al-Bukhari)
„Sohasem volt olyan, hogyha Allah Küldötte (béke legyen Vele) választhatott két dolog között, hogy ne választotta volna könnyebbet, hacsak nem bûnrõl volt szó. Mert ha bûnrõl volt szó, akkor a legtávolabb volt attól az emberek közül…” (al-Bukhári és Muszlim)
Hiszen az iszlám nem nehezíteni jött, hanem könnyíteni az emberek számára.
Akik talán nem helyesen értelmezik a Koránhoz és a Szunnához való ragaszkodást, az eredeti tanításokhoz való visszatérést, megfigyelhetõ, hogy gyakran elvesznek a részletekben, és sajnos a fontosabb dolgok (mint a testvéri összetartás, megbocsátás, a jó tulajdonságok keresése másokban) háttérbe szorulnak a napi szunna cselekedetek mögött. Azonban M. Abdul Wahab követõi között is vannak olyan testvéreink, akik – insa Allah – helyesen értelmezik vallásunkat, vannak akik pedig talán eltévedtek a szabályok „útvesztõiben”. Azonban a talán túlzott konzervativizmus nem egyenlõ azzal a váddal, amivel sok esetben összemossák azokat a hívõket, akik M. A. Wahab (Allah legyen könyörületes hozzá) tanításait szándékoznak követni. Egy ártatlan ember megölése mindenkor hatalmas bûn az iszlám szerint. Az, aki a terrorizmust összemossa azokkal az emberekkel, akik – bár konzervatívabban gondolkoznak mint õ – de bûntelenek a vádban, bizony megrágalmaz másokat. A rágalmazás pedig hitünk szerint nagyon nagy bûn. Allah bocsánatát még megbánásunk esetén is csak akkor érdemelhetjük ki, ha magunk is bocsánatot kérünk attól, akit megrágalmaztunk. Szomorú tény, hogy e vallástudós neve, akinek az volt a szándéka, hogy a Tauhid fontosságára figyelmeztesse a hívõket, a mai korban összemosódik-összemosódhat korunk egyik legborzalmasabb jelenségével, szervezeteivel. Ez ellen nekünk is – muszlimoknak is – tennünk kell, hiszen minden esetben fel kell lépnünk testvéreink jogos védelmében. Nekem is, és talán sokunknak tanulni kell észrevenni a magunk hibáit, és korrigálni mind a saját mind pedig mások tévedéseit. Ha módunkban áll, tennünk kell azért - vagy tettben, vagy szóban, vagy legalább szívünk szándékában - hogy egy muszlim vallástudós nevét ne szennyezzék be, ne kreáljanak belõle a terror számára mondvacsinált „becenevet”. Tennünk kell ellene, még akkor is, ha esetleg egyes tanítványai, követõi tettei már nem mindenki számára elfogadhatóak.
Ahogy a Szobák c. szúrában olvashatjuk:
„Ti hívõk! Ha egy gonosz ember jön hozzátok valami híreszteléssel, akkor tudjatok különbséget tenni, [ne]hogy tudatlanul sújtsatok le emberekre és megbánjátok azt, amit cselekedtetek!” (49.6)
Azt hiszem minden muszlimban az a szándék él, hogy Allahnak tetszõ életet éljen. Ennek érdekében messze el kell kerüljük az Isten mellé társítás lehetõségét, ragaszkodva a Korán tanításaihoz, a Szunna tükrében. Allah segítsen minket ebben.
Emellett mind a Korán mind a Szunna arra tanítja a hívõket, hogy testvéri közösségben éljünk. Allah a Koránban, Mohammed próféta (béke legyen vele) pedig életének személyes példamutatásával arra tanít minden muszlimot, hogy ne váljon kirekesztõvé, szeresse testvérét, bánjon vele kedvesen és ha tanít, azt a legszebb szavakkal tegye. Ne rágalmazzunk másokat, ne mondjuk sem a háta mögött, sem mások elõtt rosszat róla. Ha így teszünk, akkor a Prófétát (béke legyen Vele) és a vele egy idõben élt hittestvéreit (Allah elégedjen meg Velük) követjük – ha Isten megsegít minket ebben.
„Kapaszkodjon fel hát [az ember] az emelkedõre! Honnan tudhatnád, hogy mi az emelkedõ? [Az emelkedõ] egy szolgasorban lévõt megszabadítani, ínséges napon enni adni egy közeli árvának vagy egy porban heverõ szegénynek, és a hívõkhöz tartozni, azokhoz akik egymás lelkére kötik az állhatatosságot és a könyörületességet” (90:11-17)
iszlam.com
Tovább a teljes cikkre: Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2012. August 26. 10:04:57
#2 |
manga
- 2012. August 26. 10:41:43
#3 |
Advaita
- 2012. August 26. 11:15:24
#4 |
postaimre
- 2012. August 26. 11:54:59
#5 |
Advaita
- 2012. August 27. 10:37:34
#6 |
Geza
- 2012. August 27. 13:19:33
#7 |
Perje
- 2012. August 27. 15:12:14
#8 |
postaimre
- 2012. August 27. 15:18:32
#9 |
postaimre
- 2012. August 28. 09:37:54
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.