Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Így józanodott ki a kormány
Egy évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kormány felébredjen a növekedési álomvilágból és a realitásokhoz közelebb álló makrogazdasági pályában kezdjen gondolkozni. Az átírt gazdasági jövõkép egyúttal arra is kényszerítette a kormányzatot, hogy újragondolja a költségvetés szerkezetét, legalábbis ez derül ki a idei és a jövõ évi költségvetéshez csatolt közép távú kitekintõ számokból. Az õszi parlamenti szezon kezdetével hamarosan újraindul a jövõ évi büdzsé vitája.
Újragondolt növekedés
Alig egy év leforgása alatt alaposan megváltozott a kormány jövõképe, miután az európai adósságválság hatásait nem lehetett megállítani a határnál. A 2011 õszén megtervezett 2012-es költségvetés, valamint az idén nyáron megalkotott 2013-as büdzsé hosszabb távra kitekintõ fejezeteibõl világosan kirajzolódik, hogy a kormány maga is sokkal pesszimistábban ítéli meg a magyar gazdaság kilátásait. Igaz ugyanakkor az is, hogy a kincstári optimizmus ettõl a kormánytól sem áll távol (mivel más elõrejelzésekkel összevetve még mindig optimista a magyar kormány).
A kijózanodás már a várható GDP-növekedési számokban is tükrözõdik, miután a kormány a mostani tervezés során lemondott 2015-ig a 3%-os gazdasági növekedésrõl, pedig tavaly õsszel látta még ezeket a számokat (sõt, 5%-os növekedést is emlegetett).
A növekedési prognózisok visszavágása arra vezethetõ vissza, hogy a kormány a fõbb makrogazdasági mutatók várható alakulását is kedvezõtlenebbül ítéli meg az adósságválság súlyosbodása miatt. A háztartások fogyasztása lassabban indul be, a beruházások növekedése kisebb lehet és az export bõvülése sem lesz annyira lendületes, mint arra a kormány korábban számított.
Felülírt adótervek
Nemcsak a közép távú növekedési terveit gondolta újra a kormány, hanem újraigazította a költségvetés várható szerkezetét is. Minden fõbb adótípusban a korábbiaknál magasabb bevételeket vár a kormány. A gazdálkodó szervezetek befizetései ugyan csökkennek jövõre (a bankadó lefelezése, a különadók kivezetése és az eva-bevételek visszaesése miatt), ám ezt követõen magasabb bevételeket vár el a kormány a szektortól, mint korábban. Itt fontos azonban megjegyezni, hogy a 2013-as költségvetéshez tartozó kitekintõ fejezet után terjesztette be a kormány a munkahelyvédelmi akciótervet, melynek keretében két új kisvállalkozói adó kerül bevezetésre, és ezek alapvetõen átírják a számokat.
Az új közép távú költségvetési mérlegbõl világosan kirajzolódik a kabinet adópolitikai elképzelése, miszerint a fogyasztási típusú adóbevételeknek a jövõben jóval nagyobb szerepük lesz. A friss tervek szerint a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételek 3 év leforgása alatt közel 1000 milliárd forinttal növekednének, miközben tavaly õsszel ennél lényegesen szerényebb növekedéssel számolt a költségvetés. A magasabb bevételi számok mögött elsõsorban az új adók, a pénzügyi tranzakciós illeték, valamint távközlési adó bevezetése áll. A közeljövõben azonban még ezek az összegek is átírásra kerülhetnek, ha a kormány enged a nemzetközi szervezetek elvárásainak és nem sújtja tranzakciós illetékkel a Magyar Nemzeti Bankot. Ebben az esetben mintegy 110 milliárd forint esik ki a bevételi oldalon, amelyet pótolni kell.
A kormány a lakosság nagyobb tehervállalására is épít a jövõben, miután a lakosság befizetései a korábbi tervekhez képest erõteljesebben fognak növekedni. Ez részben a gyorsabban növekvõ személyi jövedelemadó bevételekkel magyarázható, másrészt pedig azzal, hogy 2013-tól az eddig önkormányzatokat megilletõ gépjármûadó 60%-a a központi költségvetés bevételeit hizlalja.
Érdekességek a kiadási oldalon is
A költségvetés kiadási oldalán is találkozhatunk jelentõsebb változásokkal. Ilyen például, hogy az egyedi és normatív támogatások nagyobb növekedésével számol a kormány, a lakásépítési támogatások az otthonteremtési program (új lakásépítési támogatás és az otthonteremtési kamattámogatás) miatt 50 milliárd forinttal magasabbak lehetnek, mint a korábbi prognózis szerint. A fogyasztói árkiegészítést viszont befagyasztja a kormány, ami összefügg azzal, hogy a fejlesztési tárca - a Széll Kálmán Tervben szereplõ elképzeléseknek megfelelõen - dolgozik a kedvezményrendszer átalakításán. Hasonlóképp nem számol kiadásnövekedéssel 2015-ig a családtámogatások, a korhatár alatti ellátások és szociális támogatások esetében.
Lényegesen nagyobb kiadással számol viszont a költségvetési szervek és fejezeti kezelésû elõirányzatok esetében a kormány a következõ évekre. Ez egyszerre fakad abból, hogy a költségvetési szervek kiadásai látványosan emelkednek (a közigazgatás átalakítása következtében), valamint növekednek az uniós programokból támogatott kiadások. Ezzel párhuzamosan az önkormányzati rendszer átalakítása miatt a helyi önkormányzatok támogatása csökken, amivel tavaly õsszel még egyáltalán nem számolt a költségvetés kitekintõ fejezete.
A 2013-as költségvetés kitekintõje a kamatkiadások tekintetében is lényegesen eltér a 2012-es büdzsé kitekintõjétõl, a kormány ugyanis 150-200 milliárd forinttal magasabb kamatteherrel kalkulál a következõ évekre. Igaz a közép távú kitekintõben még nem szerepel a kormány azon várakozása, hogy az EU/IMF-megállapodás 110 milliárd forinttal csökkenti már jövõre a kamatkiadásokat. A megállapodás megkötése tehát alapjaiban írná át a kamatkiadások sorát, ami azt jelenti, hogy e nélkül szinte biztosan nem teljesülne a kormány egyik legfontosabb korábbi célja, a kamatterhek csökkentése.
A 2013-as költségvetés kitekintõ fejezetének másik érdekessége, hogy az Országvédelmi Alap a jövõ évi 100 milliárd forintos elõirányzat után folyamatosan növekszik, 2015-ben 491 milliárd forintra, 2016-ban pedig már 907 milliárd forintra rúghat. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatban érdeklõdésünkre kifejtette, hogy az Országvédelmi Alap növelésére azért volt szükség, mert az elõre rögzített mértékû hiány és a feltételek változatlanságát feltételezve kedvezõbb egyenleg keletkezne. "A 2014-2016-os idõszakban a kitekintés elve az volt, hogy a hiány mértéke az elõre rögzített mértékû legyen, ugyanakkor minden feltétel változatlansága (ún. "no policy change" szcenárió) és a makropályára vonatkozó prognózis mellett ezekben az években ennél lényegesen kedvezõbb egyenleg keletkezne. A rögzített hiánymérték és e kedvezõbb egyenleg közötti különbözet szerepel az Országvédelmi Alap soron" - magyarázta a tárca, amely azt is megjegyezte, hogy a 2014-2016. évi számítások a 2013-as költségvetés tájékoztató mellékletét képezték és nem tartalmazzák a módosító javaslatok (pl. munkahelyvédelmi akcióterv) hatásait.
Link
Újragondolt növekedés
Alig egy év leforgása alatt alaposan megváltozott a kormány jövõképe, miután az európai adósságválság hatásait nem lehetett megállítani a határnál. A 2011 õszén megtervezett 2012-es költségvetés, valamint az idén nyáron megalkotott 2013-as büdzsé hosszabb távra kitekintõ fejezeteibõl világosan kirajzolódik, hogy a kormány maga is sokkal pesszimistábban ítéli meg a magyar gazdaság kilátásait. Igaz ugyanakkor az is, hogy a kincstári optimizmus ettõl a kormánytól sem áll távol (mivel más elõrejelzésekkel összevetve még mindig optimista a magyar kormány).
A kijózanodás már a várható GDP-növekedési számokban is tükrözõdik, miután a kormány a mostani tervezés során lemondott 2015-ig a 3%-os gazdasági növekedésrõl, pedig tavaly õsszel látta még ezeket a számokat (sõt, 5%-os növekedést is emlegetett).
A növekedési prognózisok visszavágása arra vezethetõ vissza, hogy a kormány a fõbb makrogazdasági mutatók várható alakulását is kedvezõtlenebbül ítéli meg az adósságválság súlyosbodása miatt. A háztartások fogyasztása lassabban indul be, a beruházások növekedése kisebb lehet és az export bõvülése sem lesz annyira lendületes, mint arra a kormány korábban számított.
Felülírt adótervek
Nemcsak a közép távú növekedési terveit gondolta újra a kormány, hanem újraigazította a költségvetés várható szerkezetét is. Minden fõbb adótípusban a korábbiaknál magasabb bevételeket vár a kormány. A gazdálkodó szervezetek befizetései ugyan csökkennek jövõre (a bankadó lefelezése, a különadók kivezetése és az eva-bevételek visszaesése miatt), ám ezt követõen magasabb bevételeket vár el a kormány a szektortól, mint korábban. Itt fontos azonban megjegyezni, hogy a 2013-as költségvetéshez tartozó kitekintõ fejezet után terjesztette be a kormány a munkahelyvédelmi akciótervet, melynek keretében két új kisvállalkozói adó kerül bevezetésre, és ezek alapvetõen átírják a számokat.
Az új közép távú költségvetési mérlegbõl világosan kirajzolódik a kabinet adópolitikai elképzelése, miszerint a fogyasztási típusú adóbevételeknek a jövõben jóval nagyobb szerepük lesz. A friss tervek szerint a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevételek 3 év leforgása alatt közel 1000 milliárd forinttal növekednének, miközben tavaly õsszel ennél lényegesen szerényebb növekedéssel számolt a költségvetés. A magasabb bevételi számok mögött elsõsorban az új adók, a pénzügyi tranzakciós illeték, valamint távközlési adó bevezetése áll. A közeljövõben azonban még ezek az összegek is átírásra kerülhetnek, ha a kormány enged a nemzetközi szervezetek elvárásainak és nem sújtja tranzakciós illetékkel a Magyar Nemzeti Bankot. Ebben az esetben mintegy 110 milliárd forint esik ki a bevételi oldalon, amelyet pótolni kell.
A kormány a lakosság nagyobb tehervállalására is épít a jövõben, miután a lakosság befizetései a korábbi tervekhez képest erõteljesebben fognak növekedni. Ez részben a gyorsabban növekvõ személyi jövedelemadó bevételekkel magyarázható, másrészt pedig azzal, hogy 2013-tól az eddig önkormányzatokat megilletõ gépjármûadó 60%-a a központi költségvetés bevételeit hizlalja.
Érdekességek a kiadási oldalon is
A költségvetés kiadási oldalán is találkozhatunk jelentõsebb változásokkal. Ilyen például, hogy az egyedi és normatív támogatások nagyobb növekedésével számol a kormány, a lakásépítési támogatások az otthonteremtési program (új lakásépítési támogatás és az otthonteremtési kamattámogatás) miatt 50 milliárd forinttal magasabbak lehetnek, mint a korábbi prognózis szerint. A fogyasztói árkiegészítést viszont befagyasztja a kormány, ami összefügg azzal, hogy a fejlesztési tárca - a Széll Kálmán Tervben szereplõ elképzeléseknek megfelelõen - dolgozik a kedvezményrendszer átalakításán. Hasonlóképp nem számol kiadásnövekedéssel 2015-ig a családtámogatások, a korhatár alatti ellátások és szociális támogatások esetében.
Lényegesen nagyobb kiadással számol viszont a költségvetési szervek és fejezeti kezelésû elõirányzatok esetében a kormány a következõ évekre. Ez egyszerre fakad abból, hogy a költségvetési szervek kiadásai látványosan emelkednek (a közigazgatás átalakítása következtében), valamint növekednek az uniós programokból támogatott kiadások. Ezzel párhuzamosan az önkormányzati rendszer átalakítása miatt a helyi önkormányzatok támogatása csökken, amivel tavaly õsszel még egyáltalán nem számolt a költségvetés kitekintõ fejezete.
A 2013-as költségvetés kitekintõje a kamatkiadások tekintetében is lényegesen eltér a 2012-es büdzsé kitekintõjétõl, a kormány ugyanis 150-200 milliárd forinttal magasabb kamatteherrel kalkulál a következõ évekre. Igaz a közép távú kitekintõben még nem szerepel a kormány azon várakozása, hogy az EU/IMF-megállapodás 110 milliárd forinttal csökkenti már jövõre a kamatkiadásokat. A megállapodás megkötése tehát alapjaiban írná át a kamatkiadások sorát, ami azt jelenti, hogy e nélkül szinte biztosan nem teljesülne a kormány egyik legfontosabb korábbi célja, a kamatterhek csökkentése.
A 2013-as költségvetés kitekintõ fejezetének másik érdekessége, hogy az Országvédelmi Alap a jövõ évi 100 milliárd forintos elõirányzat után folyamatosan növekszik, 2015-ben 491 milliárd forintra, 2016-ban pedig már 907 milliárd forintra rúghat. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatban érdeklõdésünkre kifejtette, hogy az Országvédelmi Alap növelésére azért volt szükség, mert az elõre rögzített mértékû hiány és a feltételek változatlanságát feltételezve kedvezõbb egyenleg keletkezne. "A 2014-2016-os idõszakban a kitekintés elve az volt, hogy a hiány mértéke az elõre rögzített mértékû legyen, ugyanakkor minden feltétel változatlansága (ún. "no policy change" szcenárió) és a makropályára vonatkozó prognózis mellett ezekben az években ennél lényegesen kedvezõbb egyenleg keletkezne. A rögzített hiánymérték és e kedvezõbb egyenleg közötti különbözet szerepel az Országvédelmi Alap soron" - magyarázta a tárca, amely azt is megjegyezte, hogy a 2014-2016. évi számítások a 2013-as költségvetés tájékoztató mellékletét képezték és nem tartalmazzák a módosító javaslatok (pl. munkahelyvédelmi akcióterv) hatásait.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
postaimre
- 2012. August 27. 11:07:35
#2 |
kukackac
- 2012. August 27. 11:22:58
#3 |
vesterhagen
- 2012. August 27. 19:45:17
#4 |
Perje
- 2012. August 27. 20:05:08
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.