Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Amikor egy ország sorsa egy cég kezében van
A Nokia részvények mélyrepülése a finn gazdasági kilátásokat is megrendÃtette, a vállalatnak ugyanis igen jelentõs súlya van a finn gazdaságban, 1998 és 2007 között a negyedét adta a gazdasági növekedésnek - Ãrja az Economist. A lap Ãrásában azt vizsgálta meg, hogy akadnak-e a Nokiához hasonló példák a világban - vagyis látható-e más gazdaságoknál is ilyen erõs függõség egy adott vállalattól -, az eredmények azonban azt mutatják, hogy finn cég helyzete lényegében egyedinek számÃt. Az Economist listáján szereplõ vállalatok között megtalálható a MOL is, melynek árbevétele a tavalyi évben a magyar GDP 19%-át tette ki.
A Nokia 1998 és 2007 között a negyedét adta az ország gazdasági növekedésének - derül ki a Finn Gazdaságkutató Intézet (ETLA) által közzétett adatokból. Az emlÃtett idõszak alatt a Nokia K+F kiadásai a teljes országos szintû fejlesztési kiadások 30%-át tették ki, a vállalat pedig közel az export ötödét generálta. A 2007-ig tartó évtized során a Nokia nem egyszer a teljes társasági adóbevételek több mint 20%-át adta. Mindezek alapján nem meglepõ, hogy a Nokia hanyatlása - a részvények árfolyama 2007 óta 90%-kal értékelõdött le - a finn gazdasági kilátásokat is megrendÃtette.
Amikor egy ország sorsa egy cég kezében van
A zuhanás háttere
A Nokia története egészen 1865-ig nyúlik vissza. A cég eredetileg a papÃriparban tevékenykedett, valamint gumicsizmákat gyártott, de az elmúlt 15 évben nagyhatalommá nõtte ki magát a mobilpiacon. Ezzel pedig Finnországot egy modern, technológiailag fejlett országgá formálta mindenki szemében. Korábban egy olyan emberhez hasonlÃtották az országot, amelyik falábakon áll, utalva függõségére a faiparhoz, de 1990 óta már egy mobiltelefont is tart a kezében az országot jelképezõ ember.
Az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy a Nokia nem tudja tartani a lépést az okostelefon-szektorban az Apple-lel és a Samsunggal szemben. Finn lapok a téma kapcsán egész egyszerûen azt Ãrták, a modern finn gazdaság most elõször elvesztette a hajtómotorját, és egy megmentõre lesz szüksége. A cég teljesÃtménye már nemzeti kérdéssé vált mostanra és a politikusok központi témája lett. Annak ellenére, hogy számos, nemzetközileg is ismert technológiai vállalat született mostanság Finnországban, mint például az Angry Birds játékról ismert Rovio, még egyik sem tudja ellentételezni a Nokia mélyrepülésének hatásait.
2007 végén a Nokia piaci kapitalizációja még 110 milliárd euróra rúgott, most azonban alig haladja meg a 10 milliárd eurót, amellyel már csak a hatodik legnagyobb vállalatnak számÃt a finn tõzsdén. Megelõzi többek között a 31 milliárdos kapitalizációval rendelkezõ Nordea Bank, a 12,5 milliárdos kapitalizációjú energiaipari vállalat, a Fortum és a pénzügyi szolgáltatásokat kÃnáló Sampo is (12,8 mrd EUR).
Amikor egy ország sorsa egy cég kezében van
Hasonló példák a világban
Vannak a finn mellett más gazdaságok is, melyek ennyire függenek egyetlen vállalattól? Az ETLA ugyan kalkulál adatokat arra vonatkozóan, hogy a Nokia mekkora hozzáadott értéket termel Finnország számára, széles körben azonban ezek a számok jellemzõen nem elérhetõk. Az Economist ezért a vállalati árbevétel GDP-hez mért arányát vette alapul, ami azonban kevésbé pontos indikációkat ad egy adott társaság nemzetgazdaságon belüli szerepére vonatkozóan.
A lap a Dow Jones Global Index alapján vizsgálta meg, hogy melyek azok a vállalatok, melyek árbevétel alapján a legnagyobbnak számÃtanak azokban az országokban, ahol részvényeik forognak. A lista élén olyan cégek szerepelnek, mint az acélóriás ArcelorMittal, az Essar Energy és a China Mobile, ezeknél azonban fontos kiemelni, hogy az elõkelõ helyezés nagyrészt a kibocsátás választott helyszÃnének tudható be (Luxemburg, Mauritius, Hongkong), gazdasági tevékenységük jellemzõen más régiókra összpontosul.
Az emlÃtett listán sok olaj és gázipari vállalat található, ez persze egész egyszerûen azt is jelezheti, hogy bizonyos gazdaságok sokkal inkább bizonyos tÃpusú tevékenységektõl, és nem konkrét vállalatoktól függenek. A listán lévõ cégek között megtalálható a MOL is, melynek árbevétele 2011-ben a magyar GDP 19%-át tett ki.
Amikor egy ország sorsa egy cég kezében van
A fenti táblázatban szereplõ cégek között azonban egy hasonlÃt csak igazán a Nokiára, a tajvani elektronikai eszközöket gyártó Hon Hai. Különbségek persze itt is vannak: amÃg Finnországban a tavalyi évben az összes benyújtott szabadalmi kérvény 27%-a a Nokiához volt köthetõ, addig a Hon Hai esetében ez az arány mindössze 8%. Az is különbséget jelent, hogy a Nokia a legtöbb dolgozót Finnországban foglalkoztatja, mÃg a Hon Hai alkalmazottainak többsége KÃnában van.
Az utóbbihoz hasonló a helyzet a legtöbb vizsgált vállalatnál. A svájci Nestlé árbevétele például 2011-ben 15%-át adta az ország GDP-jének, az otthon foglalkoztatott dolgozóinak részaránya azonban jóval alacsonyabb, mint ami a Nokiánál megfigyelhetõ. Mindezek alapján elmondható, hogy a Nokia szerepe a finn gazdaságban egyedinek tekinthetõ.
Link
A Nokia 1998 és 2007 között a negyedét adta az ország gazdasági növekedésének - derül ki a Finn Gazdaságkutató Intézet (ETLA) által közzétett adatokból. Az emlÃtett idõszak alatt a Nokia K+F kiadásai a teljes országos szintû fejlesztési kiadások 30%-át tették ki, a vállalat pedig közel az export ötödét generálta. A 2007-ig tartó évtized során a Nokia nem egyszer a teljes társasági adóbevételek több mint 20%-át adta. Mindezek alapján nem meglepõ, hogy a Nokia hanyatlása - a részvények árfolyama 2007 óta 90%-kal értékelõdött le - a finn gazdasági kilátásokat is megrendÃtette.
Amikor egy ország sorsa egy cég kezében van
A zuhanás háttere
A Nokia története egészen 1865-ig nyúlik vissza. A cég eredetileg a papÃriparban tevékenykedett, valamint gumicsizmákat gyártott, de az elmúlt 15 évben nagyhatalommá nõtte ki magát a mobilpiacon. Ezzel pedig Finnországot egy modern, technológiailag fejlett országgá formálta mindenki szemében. Korábban egy olyan emberhez hasonlÃtották az országot, amelyik falábakon áll, utalva függõségére a faiparhoz, de 1990 óta már egy mobiltelefont is tart a kezében az országot jelképezõ ember.
Az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy a Nokia nem tudja tartani a lépést az okostelefon-szektorban az Apple-lel és a Samsunggal szemben. Finn lapok a téma kapcsán egész egyszerûen azt Ãrták, a modern finn gazdaság most elõször elvesztette a hajtómotorját, és egy megmentõre lesz szüksége. A cég teljesÃtménye már nemzeti kérdéssé vált mostanra és a politikusok központi témája lett. Annak ellenére, hogy számos, nemzetközileg is ismert technológiai vállalat született mostanság Finnországban, mint például az Angry Birds játékról ismert Rovio, még egyik sem tudja ellentételezni a Nokia mélyrepülésének hatásait.
2007 végén a Nokia piaci kapitalizációja még 110 milliárd euróra rúgott, most azonban alig haladja meg a 10 milliárd eurót, amellyel már csak a hatodik legnagyobb vállalatnak számÃt a finn tõzsdén. Megelõzi többek között a 31 milliárdos kapitalizációval rendelkezõ Nordea Bank, a 12,5 milliárdos kapitalizációjú energiaipari vállalat, a Fortum és a pénzügyi szolgáltatásokat kÃnáló Sampo is (12,8 mrd EUR).
Amikor egy ország sorsa egy cég kezében van
Hasonló példák a világban
Vannak a finn mellett más gazdaságok is, melyek ennyire függenek egyetlen vállalattól? Az ETLA ugyan kalkulál adatokat arra vonatkozóan, hogy a Nokia mekkora hozzáadott értéket termel Finnország számára, széles körben azonban ezek a számok jellemzõen nem elérhetõk. Az Economist ezért a vállalati árbevétel GDP-hez mért arányát vette alapul, ami azonban kevésbé pontos indikációkat ad egy adott társaság nemzetgazdaságon belüli szerepére vonatkozóan.
A lap a Dow Jones Global Index alapján vizsgálta meg, hogy melyek azok a vállalatok, melyek árbevétel alapján a legnagyobbnak számÃtanak azokban az országokban, ahol részvényeik forognak. A lista élén olyan cégek szerepelnek, mint az acélóriás ArcelorMittal, az Essar Energy és a China Mobile, ezeknél azonban fontos kiemelni, hogy az elõkelõ helyezés nagyrészt a kibocsátás választott helyszÃnének tudható be (Luxemburg, Mauritius, Hongkong), gazdasági tevékenységük jellemzõen más régiókra összpontosul.
Az emlÃtett listán sok olaj és gázipari vállalat található, ez persze egész egyszerûen azt is jelezheti, hogy bizonyos gazdaságok sokkal inkább bizonyos tÃpusú tevékenységektõl, és nem konkrét vállalatoktól függenek. A listán lévõ cégek között megtalálható a MOL is, melynek árbevétele 2011-ben a magyar GDP 19%-át tett ki.
Amikor egy ország sorsa egy cég kezében van
A fenti táblázatban szereplõ cégek között azonban egy hasonlÃt csak igazán a Nokiára, a tajvani elektronikai eszközöket gyártó Hon Hai. Különbségek persze itt is vannak: amÃg Finnországban a tavalyi évben az összes benyújtott szabadalmi kérvény 27%-a a Nokiához volt köthetõ, addig a Hon Hai esetében ez az arány mindössze 8%. Az is különbséget jelent, hogy a Nokia a legtöbb dolgozót Finnországban foglalkoztatja, mÃg a Hon Hai alkalmazottainak többsége KÃnában van.
Az utóbbihoz hasonló a helyzet a legtöbb vizsgált vállalatnál. A svájci Nestlé árbevétele például 2011-ben 15%-át adta az ország GDP-jének, az otthon foglalkoztatott dolgozóinak részaránya azonban jóval alacsonyabb, mint ami a Nokiánál megfigyelhetõ. Mindezek alapján elmondható, hogy a Nokia szerepe a finn gazdaságban egyedinek tekinthetõ.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték