Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kinek lehet olcsóbb az orosz gáz?
Miközben az európai gázpiacot 2016-tól az amerikai palagáz kontinentális megjelenése úgy rendezheti át, hogy az oroszoknak vagy az árból vagy az eddigi mennyiségbõl engedniük kell, a hazai gázárakra az is veszélyt jelenthet, ha a kormány komolyan gondolja, hogy az E.ON-tól "visszaveszi" a gázüzletágat.
"Eddig a Gazprom kategorikusan tagadta, hogy a palagáz kitermelésének hatása lenne a gázpiacra, az orosz gazdaságfejlesztési minisztériumtól szivárgó információk viszont nüansznyi eltérést mutatnak ez ügyben" – magyarázta Deák András Oroszország- és energetikai szakértõ. Hamarosan talán eljöhet a drága orosz gáz korszakának vége – még ha nem is a források és szállítási útvonalak diverzifikálásával, hanem más, fõként külsõ tényezõk által.
Az orosz gazdaságfejlesztési minisztériumban azzal számolnak, hogy az Egyesült Államokban és a világ több pontján zajló "palagáz-forradalom", illetve az azonnali ügyletek növekedése következtében a Gazprom nem tud magasabb árakat érvényesíteni az európai államok hosszú távú gázszerzõdéseiben.
A pala gázpiaci elõretörését jelzi, hogy az USA az utóbbi években az importáló helyzetébõl hosszú idõre önellátóvá vált. Ráadásul miközben az európai piaci megjelenését készíti elõ, odahaza a palagáz árának drasztikus beszakadása már-már kiszámíthatatlan hosszúságúvá nyújtja a további beruházások megtérülését.
A palagáz-termelés európai pilot programja a régióban, Lengyelországban fut – a próbálkozások egyelõre mérsékelt reményekkel kecsegtetnek.
A palagáz miatt fájhat a fejük
A Finmarket orosz internetes hír- és elemzõoldal egy kormányzati, tárcaközi tanácskozásról készített elemzést ismertet, melyben 2016-ot tartják az oroszok fordulópontnak (éppen azt követõen, hogy 2015-ben lejár a magyar-orosz hosszú távú gázszállítási szerzõdés – a szerk.). 2016-ra várható ugyanis, az amerikai palagáz exportját lehetõvé tevõ kontinentális beruházások kiépülése (fõként a cseppfolyós gázt fogadó terminálok és az azokat a gázvezetékrendszerbe kötõ infrastruktúra).
Emellett pedig a Gazpromnak a hazai pályán is problémái adódhatnak, mivel Oroszországban a kormány adót vetett ki a kitermelésre, mely növeli a belföldi gázárakat. Mindezekbõl adódóan már vannak olyan szakértõi vélemények is, mely szerint az orosz gázárak Európában most talán lejtmenetbe fordulhatnak át.
2016-tól olcsóbb lehet a földgáz?
Fotó: AP / Sergei Chuzavkov
Az orosz földgázfegyver
A Gazprom a világ legnagyobb gáztermelõ cége és az utóbbi években már az egyik legnyereségesebb vállalata is. A cég tulajdonában lévõ vezetékek csak Oroszországban 463 ezer kilométer hosszúságúak, és a nyilvánosságra került Wikileaks-iratokból kiderült, hogy az amerikai diplomácia gyakran "a szovjet gázipari minisztérium örökségeként" tesz róla említést.
Európába 2010-ben 140 milliárd, tavaly 152, az idén pedig a terveik szerint akár 160-164 milliárd köbméter földgázt is szállíthatnak. A Gazprom gazdagodását azonban nemcsak a hatalmas mennyiség, hanem a földgáz árára gyakorolt hatása is segítette. A cég tíz év alatt megsokszorozta a bevételeit, 2011-ben csak a földgázexportból több mint egybillió rubel bevétele származott. A növekedési potenciált jelzi, hogy 2010-ben ez a mutató "még csak" 768 milliárd rubelig jutott, igaz, a drasztikus ugrást az átlagárak közel 12 százalékos emelése is segítette.
A Gazprom ma az európai földgázfelhasználás negyedét biztosítja. A cég teljes, 2011-es bevétele mintegy 3,3 billió rubel volt, ebben az export földgáz mellett több mint 500 milliárd rubel erejéig a belföldi földgázüzletág eredménye is benne van, de a kõolajtermelésbõl és finomításból, illetve az áramtermelõ és távhõ-értékesítésbõl származó bevételei is. 2010-ben ez még nem érte el a 2,5 billió rubeles szintet.
Lehet majd olcsóbb is
Deák András szerint a Gazpromnak az európai piacon két opciója lesz. Vagy megtartja a mostani árait, de akkor kevesebb gázt tud majd Európába exportálni, vagy csökkenti a gázárakat, és akkor akár a jelenlegi szinten is maradhat a cég exportvolumene. Az energiaügyi szakértõ szerint az igazi kérdés az lesz, hogy mekkora lehet az árcsökkentés mértéke, és azt melyik üzleti partner esetében hogyan érvényesítik. A Gazprom elég ambiciózus terveket dédelget Európában, hiszen növelni szeretné az eladott gázmennyiséget, ám a piacszerzéshez most árat kell majd csökkentenie.
Magyarország szempontjából a Gazprom európai jövõképével kapcsolatban a szakértõ szerint azt fontos kiemelni, hogy a magyar szerzõdéses ellátás jelenleg a német E.ON portfóliójának a része, a cég pedig erõs tárgyalási pozícióban van a Gazprommal. (Több piacon is jelen van, nagy volumenben vásárol).
Deák szerint az E.ON már eddig is ért el engedményeket, sõt az oroszoknál elsõsorban a "nagy játékosok" képesek olcsóbb árat elérni a Gazpromnál, míg a kisebb, nemzeti cégek nem részesülnek az ilyenfajta akciókból. Ez utóbbira példa a lengyel PGNig, ami február óta eredménytelenül fenyegeti perrel a Gazpromot a szerintük túl magas ár miatt (és hiába is kérték, hogy 20 százalékot engedjenek az oroszok).
A lengyelek sorsára juthat az Magyar Villamos Mûvek (MVM) is, miközben – elvileg – az E.ON portfólióján belül maradva a magyar piac pozitívan részesülhet a Gazprom körül zajló folyamatokból. (Orbán Viktor kormányfõ múlt hétvégén Kõszegen azt mondta a Tranzit fesztiválon, hogy a magyar kormány pillanatokon belül visszaveszi az E.ON-t a németektõl.)
Az Északi Áramlat és az E.ON: hatalmas üzletelés
2011. november elején Angela Merkel német kancellár, Dmitrij Medvegyev orosz államfõ és Francois Fillon francia miniszterelnök kedélyesen mosolyogva nyitotta meg az Északi Áramlat gázvezetéket, mely Oroszországot köti össze Németországgal a Balti-tenger alján. A több mint 1200 km hosszú vezetéken keresztül jelenleg 27,5 milliárd köbméter orosz gáz képes eljutni Németországba, ezt a kapacitást egy második csõvezeték lefektetésével 2012 végére megduplázzák, így az EU gázigényének 10 százalékát kielégíti majd ez az egyetlen vezeték (egyes hírek szerint akár 110 milliárd köbméter/évre is bõvítenék a vezetéket).
Eközben már tervek is léteznek arra vonatkozóan, hogy az orosz gázt egészen az Egyesült Királyságig eljuttassák. A társaságban 51 százalékban tulajdonos a Gazprom, a német E.ON és Wintershall egyenként 15,5 százalék részesedéssel bír (emellett még a francia GDF Suez és a holland Gasunie is kisebb tulajdonrészt tudhat magáénak). A projekt megvalósítása 7,3 milliárd euróba került. A csõvezetékbe érkezõ gáz fõ forrása a legalább 600 milliárd köbméteres gázvagyonnal rendelkezõ orosz Juzsno-Russzkoje mezõ, ahol a kitermelést ugyancsak a Gazprom, E.ON és Wintershall konzorciuma végzi.
Az Északi Áramlat megépítésével Oroszország kikerülheti a problémás tranzitországokat, Belorussziát és Ukrajnát, és közvetlenül juttathatja el a földgázt egyik legfontosabb, ugyanakkor a legjobban és összességében a legtöbbet is fizetõ felvevõpiacára. Eközben pedig a vezeték éppen jókor készül el; Németországban a leállított atomerõmûvek termelõkapacitásának kiváltásáért zajló versenyfutásban a gázüzemû áramtermelõ erõmûvek felfutásával számolnak. A német energetikusok azt is kiszámolták már, hogy a kiesõ nukleáris termelést 9 milliárd köbméter gázzal teljes egészében ki lehet váltani. Ez a mennyiség a vezeték éves kapacitásának (egyelõre 27,5 milliárd köbméter) alig több mint a harmada. A fenti számok is mutatják, hogy a magyarországi orosz gázimport éves szinten kb. 8,5 milliárd köbméteres mennyisége eltörpül az összeurópai orosz szállítások mellett (2009-ben 152 milliárd köbméter).
Link
"Eddig a Gazprom kategorikusan tagadta, hogy a palagáz kitermelésének hatása lenne a gázpiacra, az orosz gazdaságfejlesztési minisztériumtól szivárgó információk viszont nüansznyi eltérést mutatnak ez ügyben" – magyarázta Deák András Oroszország- és energetikai szakértõ. Hamarosan talán eljöhet a drága orosz gáz korszakának vége – még ha nem is a források és szállítási útvonalak diverzifikálásával, hanem más, fõként külsõ tényezõk által.
Az orosz gazdaságfejlesztési minisztériumban azzal számolnak, hogy az Egyesült Államokban és a világ több pontján zajló "palagáz-forradalom", illetve az azonnali ügyletek növekedése következtében a Gazprom nem tud magasabb árakat érvényesíteni az európai államok hosszú távú gázszerzõdéseiben.
A pala gázpiaci elõretörését jelzi, hogy az USA az utóbbi években az importáló helyzetébõl hosszú idõre önellátóvá vált. Ráadásul miközben az európai piaci megjelenését készíti elõ, odahaza a palagáz árának drasztikus beszakadása már-már kiszámíthatatlan hosszúságúvá nyújtja a további beruházások megtérülését.
A palagáz-termelés európai pilot programja a régióban, Lengyelországban fut – a próbálkozások egyelõre mérsékelt reményekkel kecsegtetnek.
A palagáz miatt fájhat a fejük
A Finmarket orosz internetes hír- és elemzõoldal egy kormányzati, tárcaközi tanácskozásról készített elemzést ismertet, melyben 2016-ot tartják az oroszok fordulópontnak (éppen azt követõen, hogy 2015-ben lejár a magyar-orosz hosszú távú gázszállítási szerzõdés – a szerk.). 2016-ra várható ugyanis, az amerikai palagáz exportját lehetõvé tevõ kontinentális beruházások kiépülése (fõként a cseppfolyós gázt fogadó terminálok és az azokat a gázvezetékrendszerbe kötõ infrastruktúra).
Emellett pedig a Gazpromnak a hazai pályán is problémái adódhatnak, mivel Oroszországban a kormány adót vetett ki a kitermelésre, mely növeli a belföldi gázárakat. Mindezekbõl adódóan már vannak olyan szakértõi vélemények is, mely szerint az orosz gázárak Európában most talán lejtmenetbe fordulhatnak át.
2016-tól olcsóbb lehet a földgáz?
Fotó: AP / Sergei Chuzavkov
Az orosz földgázfegyver
A Gazprom a világ legnagyobb gáztermelõ cége és az utóbbi években már az egyik legnyereségesebb vállalata is. A cég tulajdonában lévõ vezetékek csak Oroszországban 463 ezer kilométer hosszúságúak, és a nyilvánosságra került Wikileaks-iratokból kiderült, hogy az amerikai diplomácia gyakran "a szovjet gázipari minisztérium örökségeként" tesz róla említést.
Európába 2010-ben 140 milliárd, tavaly 152, az idén pedig a terveik szerint akár 160-164 milliárd köbméter földgázt is szállíthatnak. A Gazprom gazdagodását azonban nemcsak a hatalmas mennyiség, hanem a földgáz árára gyakorolt hatása is segítette. A cég tíz év alatt megsokszorozta a bevételeit, 2011-ben csak a földgázexportból több mint egybillió rubel bevétele származott. A növekedési potenciált jelzi, hogy 2010-ben ez a mutató "még csak" 768 milliárd rubelig jutott, igaz, a drasztikus ugrást az átlagárak közel 12 százalékos emelése is segítette.
A Gazprom ma az európai földgázfelhasználás negyedét biztosítja. A cég teljes, 2011-es bevétele mintegy 3,3 billió rubel volt, ebben az export földgáz mellett több mint 500 milliárd rubel erejéig a belföldi földgázüzletág eredménye is benne van, de a kõolajtermelésbõl és finomításból, illetve az áramtermelõ és távhõ-értékesítésbõl származó bevételei is. 2010-ben ez még nem érte el a 2,5 billió rubeles szintet.
Lehet majd olcsóbb is
Deák András szerint a Gazpromnak az európai piacon két opciója lesz. Vagy megtartja a mostani árait, de akkor kevesebb gázt tud majd Európába exportálni, vagy csökkenti a gázárakat, és akkor akár a jelenlegi szinten is maradhat a cég exportvolumene. Az energiaügyi szakértõ szerint az igazi kérdés az lesz, hogy mekkora lehet az árcsökkentés mértéke, és azt melyik üzleti partner esetében hogyan érvényesítik. A Gazprom elég ambiciózus terveket dédelget Európában, hiszen növelni szeretné az eladott gázmennyiséget, ám a piacszerzéshez most árat kell majd csökkentenie.
Magyarország szempontjából a Gazprom európai jövõképével kapcsolatban a szakértõ szerint azt fontos kiemelni, hogy a magyar szerzõdéses ellátás jelenleg a német E.ON portfóliójának a része, a cég pedig erõs tárgyalási pozícióban van a Gazprommal. (Több piacon is jelen van, nagy volumenben vásárol).
Deák szerint az E.ON már eddig is ért el engedményeket, sõt az oroszoknál elsõsorban a "nagy játékosok" képesek olcsóbb árat elérni a Gazpromnál, míg a kisebb, nemzeti cégek nem részesülnek az ilyenfajta akciókból. Ez utóbbira példa a lengyel PGNig, ami február óta eredménytelenül fenyegeti perrel a Gazpromot a szerintük túl magas ár miatt (és hiába is kérték, hogy 20 százalékot engedjenek az oroszok).
A lengyelek sorsára juthat az Magyar Villamos Mûvek (MVM) is, miközben – elvileg – az E.ON portfólióján belül maradva a magyar piac pozitívan részesülhet a Gazprom körül zajló folyamatokból. (Orbán Viktor kormányfõ múlt hétvégén Kõszegen azt mondta a Tranzit fesztiválon, hogy a magyar kormány pillanatokon belül visszaveszi az E.ON-t a németektõl.)
Az Északi Áramlat és az E.ON: hatalmas üzletelés
2011. november elején Angela Merkel német kancellár, Dmitrij Medvegyev orosz államfõ és Francois Fillon francia miniszterelnök kedélyesen mosolyogva nyitotta meg az Északi Áramlat gázvezetéket, mely Oroszországot köti össze Németországgal a Balti-tenger alján. A több mint 1200 km hosszú vezetéken keresztül jelenleg 27,5 milliárd köbméter orosz gáz képes eljutni Németországba, ezt a kapacitást egy második csõvezeték lefektetésével 2012 végére megduplázzák, így az EU gázigényének 10 százalékát kielégíti majd ez az egyetlen vezeték (egyes hírek szerint akár 110 milliárd köbméter/évre is bõvítenék a vezetéket).
Eközben már tervek is léteznek arra vonatkozóan, hogy az orosz gázt egészen az Egyesült Királyságig eljuttassák. A társaságban 51 százalékban tulajdonos a Gazprom, a német E.ON és Wintershall egyenként 15,5 százalék részesedéssel bír (emellett még a francia GDF Suez és a holland Gasunie is kisebb tulajdonrészt tudhat magáénak). A projekt megvalósítása 7,3 milliárd euróba került. A csõvezetékbe érkezõ gáz fõ forrása a legalább 600 milliárd köbméteres gázvagyonnal rendelkezõ orosz Juzsno-Russzkoje mezõ, ahol a kitermelést ugyancsak a Gazprom, E.ON és Wintershall konzorciuma végzi.
Az Északi Áramlat megépítésével Oroszország kikerülheti a problémás tranzitországokat, Belorussziát és Ukrajnát, és közvetlenül juttathatja el a földgázt egyik legfontosabb, ugyanakkor a legjobban és összességében a legtöbbet is fizetõ felvevõpiacára. Eközben pedig a vezeték éppen jókor készül el; Németországban a leállított atomerõmûvek termelõkapacitásának kiváltásáért zajló versenyfutásban a gázüzemû áramtermelõ erõmûvek felfutásával számolnak. A német energetikusok azt is kiszámolták már, hogy a kiesõ nukleáris termelést 9 milliárd köbméter gázzal teljes egészében ki lehet váltani. Ez a mennyiség a vezeték éves kapacitásának (egyelõre 27,5 milliárd köbméter) alig több mint a harmada. A fenti számok is mutatják, hogy a magyarországi orosz gázimport éves szinten kb. 8,5 milliárd köbméteres mennyisége eltörpül az összeurópai orosz szállítások mellett (2009-ben 152 milliárd köbméter).
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. August 29. 16:29:39
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.