Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

A közösségi portálokon is megjelenik az orosz titkosszolgálat


Navégre! Nem, mintha eddig nem lógtak volna itt, de most végre hivatalos indok is van. Hát, fijjjuk, lehet naplózni, mert van itt olyan sok olvasnivaló, hogy abból rendesen jut a "világ nemzetbiztonsági kérdéseinek" elemzésére. A KGB utódszervezetének számító orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) külön programot indított a blogok és a közösségi portálok átfogó ellenõrzésére.

A Kommerszant orosz lap tudósítása szerint az FSZB fõ célja nem a közösségi platformok megfigyelése, sõt, ez inkább a programon belül mellékes szerepet játszik. A szolgálat a projektre - összesen átszámítva - 753 000 eurót szánt, azonban az összegnek csak egy kis részét fordítják a blogok és a közösségi oldalak ellenõrzésére és az ott folyó események, illetve a talált adatok elemzésére. Az FSZB átszámítva 552 000 eurót fordítana arra, hogy a közösségi portálokon tömegesen terjesszen különbözõ üzeneteket, vagyis gyakorlatilag spamtevékenységet folytatna. Az elképzelés szerint az elküldött levelekkel megpróbálják befolyásolni a felhasználók véleményét és kormánypárti propagandát terjesztenek azért, hogy lejárassák az ellenzéki véleményeket.

A projektnek ez az utóbbi pontja azért is érdekes, mert a legtöbb közösségi oldal általános szerzõdési feltételei kifejezetten tiltják a spamek küldését és használatát, emellett a legtöbb országban már külön spamellenes törvények is léteznek. Az FSZB-nek Oroszországban aligha kell bármilyen retorziótól vagy felelõsségre vonástól tartania, s egyáltalán nem véletlen, hogy hozzá került ez a projekt és nem más hivatalhoz.

Az FSZB tavaly áprilisban vetette fel a Skype, a Gmail és a Hotmail oroszországi betiltásának lehetõségét. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot az aggasztja, hogy ezek a rendszerek számára ismeretlen algoritmusokat használnak az információ kódolásához, és ezért ellenõrizetlen használatuk biztonsági kockázatot jelenthet az ország számára. Az illetékes kormánybizottság a fõhatóságok bevonásával alakítandó munkacsoportra bízza a kérdést, de már maga a felvetés is hatalmas felháborodást váltott ki.

Link

Hozzaszolasok


#11 | atya - 2012. August 30. 21:34:32
Haha, úgyis mondhatnám, hogy open Your mind :)
#12 | noelemak - 2012. August 30. 21:42:27
Még hogy lemaradva...

Itt egy pár "nyilvános" ízelítõ.

Megvan a mesterséges intelligencia?

Az emberi értelem számítógépes imitációját hozták létre orosz tudósok a világon elsõként. A program, amely a Jevgenyij nevet viseli, mindössze 0,8 százalékban marad el az emberi agy lehetõségei mögött.
A Nagy-Britanniában tartott nemzetközi versenyen ezt a programot találták a legjobbnak.
A versenyben részt vett valamennyi programot alávetették a Turing-tesztnek. Alan Turing brit matematikust tartják a számítógépes technika megalkotójának. Olyan imitációs tesztet fejlesztett ki, amely alapján megtudható, ki a te anonim beszélõtársad, gép avagy ember. A szabályok egyszerûek: a vizsgáztató beszélget az anonim résztvevõkkel, akik válaszolna a kérdéseire. A válaszok minõsége alapján eldönthetõ az„önjelölt”, vagyis számítógépes program, hiszen az élõ érintkezés teljesíthetetlen feladat a robotbeszélgetõpartner számára.

Az elsõ programok, amelyeken kipróbálták a Turing-tesztet, leginkább a tréfákra emlékeztettek – mondta Rádiónknak Mihail Gorbunov-Poszadov, a Keldis Alkalmazott Matematikai Intézet osztályvezetõje, a fizika és matematikai tudományok doktora.

- Visszakérdeztek, megváltoztatták a szórendet a kérdésekben, amelyeket feltettek nekik. Így a másik oldalon ülõ ember valóban azt gondolhatta, hogy egy gondolkodó lénnyel van dolga. Persze,ez a hatás sokáig nem maradt fenn, de valameddig érvényesült.

A tudós szavai szerint, az ilyen program komoly feladatok megoldására nem alkalmas, inkább csak illúziót kelt a partbnerben. Ezért nem is nevezhetõ mesterséges intelligenciának. De ezen a területen sem tekinthetõk a kutatások értelmetlennek.

- Nem üres munka ez, hanem a különféle lingvisztikai, morfológiai és szintaxisbeli momentumok elemzése. A gépnek igen gondosan kell „megválogatnia” a „beszédet” ahhoz, hogy az ember partnernek higgye. Erre a szintre kijutni komoly erõfeszítésekkel lehet, és ezek számos ágazatban hasznosnak bizonyulhatnak.

Egyelõre a gép lehetõségei korlátozottak, de amennyiben sikerül „becsapni” az embert a kérdések 30 százalékának megválaszolásakor, akkor már beszélhetünk mesterséges intellektusról. A Jevgenyij címû orosz program a 150 ajánlott párbeszédet 29,2 százalékos eredménnyel teljesítette, és ez meghozta a gyõzelmet az orosz csapatnak.

A programozók meg vannak gyõzõdve, hogy ilyen kidolgozások alapján valóra válhat az az elképzelés, hogy megtanítsuk a számítógépet a kérdés értelmének megértésére a világhálón való információkeresés során.
http://hungarian.ruvr.ru/2012_08_27/8.../86325166/

Új ereket lehet "növeszteni"

Világviszonylatban elsõként Oroszországban kezdõdött meg az új erek növesztésére alkalmas gyógyszer sorozatgyártása. A készítményt az Emberi Õssejt Intézet (ISZKCS) tudósai dolgozták ki.
A klinikai próbák sikeresnek bizonyultak, az esetek 94 százalékában sikerült segíteni a betegeken.
Neovaszkulgen - ez a csodagyógyszer neve. A preparátum hamarosan a kórházakba kerül. A végtagok isémiájában szenvedõ betegek számára megjelent a gyógyulás reménye. Eddig egyedül a mûtéti beavatkozás segített, de ha betegség elõrehaladt, akkor már az sem igazán. A betegek ebben az esetben olyan terápiát kapnak, ami valamelyest lassítja a betegség súlyosbodását. A legsúlyosabb esetekben gangréna léphet fel, ami elkerülhetetlenné teszi a végtag-amputációt. A Neovaszkulgen segítségével radikálisan és mûtéti beavatkozás nélkül sikerül eredményt elérni a gyógykezelésben – mondja Roman Gyejev, az intézet egészségügyi igazgatója.

- Ez a készítmény elsõ a hatásmechanizmusát tekintve, amely biztosítja az isémiás szövetekben az erek növekedését. Innovációs áttörés. Világviszonylatban az elsõ engedélyezett preparátum az úgynevezett terápiás angiogenézis számára, azaz az érnövekedési indukcióhoz azokban a szövetekben, ahol ez nélkülözhetetlen. Most hathatós eszköz jelenik meg fegyvertárunkban.

A betegeknek izomba, a sérült végtagoknál adják be injekció formájában a Neovaszkulgent. A készítmény molekulái bejutnak a sejtekbe. A VEGF 165 speciális gént használják itt, amely ráveszi a szervezetet az új erek képzésére. Olyan ez, mint amikor a lefûrészelt fatörzsön új ágacskák jelennek meg. Az erek sejtjei növekedni kezdenek, fokozatosan bõvül átmérõjük is.

Az intézet az év végéig ezer csomag Neovaszkulgent készít el, a késõbbiekben évi 40 ezer adagot állítanak elõ. A gyógykezelés közel a felébe kerül az érprotézises operációhoz képest. Ezen kívül várhatóan alkalmazható lesz az érelmeszesedés. A trombózis, a szívisémia gyógyításában is. A készítmény kidolgozói a közeli idõben ki akarnak jutni a FÁK, az EU és az Egyesült Államok piacára is.
http://hungarian.ruvr.ru/2012_07_17/8.../81859121/

Orosz befektetõk aktivizálódtak az interneten (több mint 1 éves hír)

Imja, parolj, zapomnyi menjá - ezeket a kifejezéseket ma már egyre kevesebben értik Magyarországon, pedig orosz nyelvû weboldalakra látogatva a szavak elhelyezésének környezetébõl kézenfekvõen következik a fordítás: "név, jelszó, jegyezz meg". Vagyis attól, hogy valami oroszul van, még ugyanazt jelenti, mint az amerikai technológia dominálta világban mindenütt. Vagy mégsem?

Azt leírni, hogy az egykor kétpólusú világ egyik birodalma elemeire hullott szét, meg hogy oligarchák uralják a megmaradt legnagyobb egységet, illetlenségnek számít arrafelé. De hogy ez az attitûd változóban van, jól mutatja a The Guardian tudósítójának közelmúltbeli esete, akit elõbb - a hidegháború vége óta elsõként - kiutasítottak az országból. (Azt találta leírni, hogy Vlagyimir Putyin hatalma alatt Oroszország "virtuális maffiaországgá" vált, aztán a hivatalos szervek mégis visszavonulót fújtak az ügyben.)

Oroszország - már akkor is, amikor még Szovjetuniónak hívták - nehezen érthetõ, bonyolult világ volt a nagybetûs Nyugat számára, és nem csupán a latin betûket használó világétól eltérõ karakterek miatt. Ennek az orosz gondolkodásmódnak jellemzõ eleme a katonáság is: a saját határoknak átjárhatatlanoknak kell lenniük, viszont folyamatosan figyelni kell az ellenfél csapatmozgásait, és szükség esetén jól védhetõ elõretolt állásokat kell kialakítani. És mindezt lefordították a globalizáció folyamataira is, azok közül is külön hangsúlyt fektetve az internetre - igen erõs technológiai és anyagi alapokra építve, a nyelvbõl fakadó elõnyt kiaknázva.

Amire mifelénk azt mondják, Google, arra Oroszországban a Jandeksz a szabatos kifejezés, a Facebook ottani megfelelõje pedig akár a vKontaktye (Kapcsolatban), akár a Mojmir (Az én világom) vagy akár az Odnoklassznyiki (Osztálytársak) is lehet. Mindegyiknek közös jellemzõje, hogy az orosz internethasználók körében jóval népszerûbbek, mint világhódító társuk. Nem, nem azért, mert valamiféle korlátozás vagy szûrés volna érvényben! Az okokat Arkagyij Volozs, a keresõk orosz piacának 64 százalékát uraló Jandeksz vezérigazgatója a következõkkel magyarázta a The Daily Telegraph újságírójának adott nyilatkozatában.

"A nyelvi akadály csak az egyik oldala a dolognak, hiszen sok amerikai vállalat még csak tapogatózó lépéseket tett ebbe az irányba. Sokkal hangsúlyosabb ok, hogy az oroszországi technológia van olyan jó - ha nem fejlettebb -, mint sok hasonló amerikai vállalaté. A Jandeksz azért képes õrizni az elõnyét a Google-lal szemben, mert kiváló a keresési és más, kulcsfontosságú szolgáltatásainak a minõsége. Az emberek pedig csak akkor fordulnak el egy technológiától, ha nincsenek megelégedve annak minõségével. Oroszország olyan hatalmas technológiai erõvel rendelkezik, amelyet lehetetlen megingatni."

Dimitrij Grisin, Oroszország legnépszerûbb levelezésszolgáltatójának és portáljának, a Mail.ru-nak a vezérigazgatója ehhez még hozzáfûzte: "Úgy gondolom, a piacunk elég nagy ahhoz, hogy megtartsuk a magunkénak, és meg tudjuk elõzni, hogy a külföldi szereplõk domináns szerephez jussanak. A helyi vállalatok elõnye részben a nyelvben, részben pedig a szaktudásban gyökerezik. Oroszországban nagyon jó programozók dolgoznak."

Az állítás alátámasztására elegendõ csupán Szergej Brin nevét megemlíteni: az egykori Szovjetunióban született fiatalember a Google társalapítójaként vonult be az iparág történelmébe. A Mail.ru-ról még annyit feltétlenül érdemes tudni, hogy bár az általa üzemeltetett két közösségi oldal egyenként is jóval erõsebb az orosz piacon, mint a Facebook, többségi tulajdonosa, a Digital Sky Technologies már több mint félmilliárd dollárért vásárolt részesedést az amerikai vállalatban Mindeközben a Mail.ru nem csupán Oroszországban igyekszik tovább növelni piaci részesedését, hanem a volt Szovjetunió országaiban is - az egykor közös "birodalmi" nyelv itt is helyzeti elõnyt biztosít számukra.

Annelies van den Belt, a 2006-ban alapított SZUP (magyarul: Leves) nevû online médiavállalat vezérigazgatója cégének nemzetközi jellegét hangsúlyozta nyilatkozatában. A SZUP - amelynek portfóliójába olyan oldalak tartoznak, mint a Gazeta.ru (az amerikai The Huffington Post orosz megfelelõje), a Championat.ru (az ország legnépszerûbb sporthírportálja) vagy a LiveJournal.com nevû bloghálózat (mondjuk, mint a magyar blog.hu) - együttmûködésre törekszik mind az orosz, mind a nyugati technológiai vállalatokkal. Annelies van den Belt szerint a Facebook is sikeres lesz Oroszországban: az orosz technológiai ipar szereplõinek fel kell készülniük arra, hogy a lehetõ legjobban tudjanak együttmûködni az orosz piacra újonnan belépõ vállalatokkal.

Oroszország már most is a világ egyik legnagyobb internetpiacának számít, jóllehet egyelõre csupán a népesség 47 százaléka (ez azért mintegy 67 millió ember!) kapcsolódik a világhálóhoz, a szélessávú fejlesztések ugyanakkor gõzerõvel folynak. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg tavaly az elsõdleges növekedés terepeként határozta meg az országot a cég 2011-re vonatkozó stratégiájában. Akkori számításai szerint a Faceooknak mindössze egymillió orosz felhasználója volt, de e mögött a az oldalt meglátogatók félévenkénti megkétszerezõdése állt. (Mára Oroszország és Ukrajna vezetõ befektetési bankcsoportjának, a Reneissance Capitalnak az elemzõi ötmillióra becsülik a Facebookot használók ottani számát).

Semmiképpen sem várható az orosz technológiai ipar fejlõdésének lassulása, ezt támasztja alá a Szkolkovo nevû projekt is: a Moszkva körzetében létesítendõ "Szilícium-völgy" a kormányzat teljes támogatását élvezve épül. Az oroszországi internetes médiapiac úgyszólván egy kézben összpontosul: a 2005-ben alapított Digital Sky Technologies nevû vállalat tulajdonában lévõ weboldalakhoz köthetõ az orosz nyelvû oldalakon mért látogatások több mint 70 százaléka. Maga a Digital Sky Technology két, önálló vállalattá alakult ugyan az elmúlt évben - a szolgáltató Mail.ru-ra és a befektetési célú DST Globalra -, de ez nem jelent egyértelmû profiltisztulást: a cégekben való részesedések vásárlásában a holding mindkét tagja igen aktív. És nem kevésbé érdekes megvizsgálni azt, hogy kik állnak a hátterében - természetesen a "semmibõl" jött mágnások.

A vállalat meghatározó tulajdonosa az eredeti végzettségét tekintve fizikus Jurij Milner, akinek egykoron a most börtönbüntetését töltõ "klasszikus" oligarchával, Mihail Hodorkovszkijjal volt közös pénzpiaci érdekeltsége. Egy másik fontos szereplõje pedig az üzbég börtönt is megjárt - igaz, késõbb rehabilitált - Aliser Usmanov, aki rejtélyes módon egyszer csak egy orosz bank élén találta magát, onnan kezdve pedig egyenesen vezetett az út addig, hogy Oroszország egyik leggazdagabb emberének mondhassa magát. A vállalatnak tulajdonosa még a klasszikus média világáról az internetre váltó - 1915-ben alapított - Naspers, amely Oroszországot (is) fontos befektetési célpontnak tekinti. Jurij Milnernek mindössze 50 ismerõse van a Facebookon, de az egyiket történetesen Mark Zuckerbergnek hívják...

Miközben a Digital Sky Technologies uralja a hazai piacot, egyre intenzívebben jelentkezik befektetõként a világ meghatározó régiójában, a Szilícium-völgyben is. Már az is igen nagy port kavart, amikor napvilágot látott a hír, hogy a Facebooknak a Microsoft utáni legnagyobb befektetõje lett az orosz cég (mára már hozzávetõleg 10 százalékos tulajdonrésszel), de amikor a bevásárló körút a Facebook egyik fõ alkalmazásfejlesztõjénél, a Farmville révén 80 millió felhasználót elérõ Zyngánál (180 millió dollár erejéig), valamint a közösségi bevásárló oldalak egyik fontos szereplõjénél, a Grouponnál (135 millió dollárért) folytatódott, tudni lehetett: átfogó stratégia húzódik meg a dolog hátterében. Elég kiemelni csupán egyetlen elemet: elemzõk szerint a közösségi oldalakhoz kapcsolódó játékok piaca 2012-re megháromszorozódik

"Az oroszok nemcsak az értékeltségek terén kavarták fel a dolgokat, hanem merõben szokatlan, laza feltételekkel szálltak be az említett vállalkozásokba. A DST például nem követelt magának igazgatótanácsbeli tagságot az említett vállalatoknál, ezzel is biztosítva arról az alapítókat, hogy nem szándékszik az eltervezett pályáról eltéríteni a vállalatot." - olvasható egy elemzésben. Legutóbb Milner már "üzleti angyalként" tûnt fel az óceán túlpartján, a dotkom.hu szakértõje egyenesen azt állítja, hogy teljesen le akarja tarolni a Szilícium-völgyet, miután a legnagyobb sztorikba sok százmillió dolláros befektetésekkel már betette a lábát.

A korábbi nagyszabású akciók után egy január végén kelt hír szerint tulajdonképpen hozzá mérten aprópénzt kezdett el hinteni az ottani start-up vállalkozások körében. A mintegy 6 millió dolláros alapból egyenként 150 ezer dollárt fektet induló vállalkozásokba, az inkubátorfunkciót ellátó kaliforniai Y Combinatorral együttmûködve. És mindeközben Milner azon fáradozik, hogy olyan egymilliárd dolláros alap jöjjön létre, amelyben a hagyományos intézményi befektetõk, például a nyugdíjalapok is partnerek lehetnének.
http://www.sg.hu/cikkek/80185/orosz_b...interneten

A globális online konszernek Oroszországban csak másodhegedûsök


Európában Oroszország számít jelenleg a legnagyobb mértékben növekedõ internetes piacnak, azonban a Google, a Facebook vagy az eBay itt csak mellékszereplõk.

A globális online vállalatok helyzetét jól példázza, hogy a Facebook Oroszországban csupán a negyedik legnagyobb közösségi portálnak számít. A piacvezetõ a VKontakte, amit a 27 éves Pavel Durov alapított 2006-ban és amelynek jelenleg körülbelül 70 millió regisztrált tagja van. A VKontakte sikere egyben kiváló példája a dinamikusan növekvõ és már külföldre is terjeszkedõ orosz internetes ágazatnak.

A Comscore piackutató cég adatai alapján Oroszország napjainkban a legnagyobb európai internetes nemzet, 55 millió ember szörföl a világhálón rendszeresen, a számuk pedig a következõ tíz évben további 40-45 millióval nõhet. A kereskedelemben és a reklámiparban szintén folyamatosan erõsödik az online forgalom, de ugyanakkor jelenleg még mindig csak a különbözõ termékek 2 százalékát értékesítik a virtuális térben.

A nyugati online vállalatok - például az Amazon és az eBay - haboztak, túl sokáig vártak és könnyen ez okozhatja a vesztüket, a helyi cégek ugyanis akárcsak Kínában, itt is lemásolták a sikeres üzleti modelleket és koncepciókat. Az Ozon.ru, ami az Amazon orosz megfelelõje például saját futárszolgálatot hozott létre. Miközben a PayPal korlátozott szolgáltatásokat tett elérhetõvé, addig a Qiwi olyan terminálokkal árasztotta el az országot, amelyek segítségével a készpénzt virtuális folyószámlákra lehet átutalni. Ezek a terminálok egyúttal az online rendelésekhez is használhatók.

Oroszországban a keresõpiacon a Google mindössze 25 százalékos részesedéssel rendelkezik, de ez már jónak mondható, különösen annak tükrében, hogy az amerikai konszern eleinte teljesen figyelmen kívül hagyta a helyi nyelv és a cirill betûs írás különlegességeit. A Yandex viszont elkészítette saját térképes és Street View szolgáltatását, ekkor értette meg a Google, hogy ha valamit el akar érni ezen a piacon, akkor nagyobb befektetésekre van szükség. A moszkvai központ ma már 200 munkatársat foglalkoztat, közülük sokan mérnökök és fejlesztõk, emellett jelentõs mértékben növelték az internetes reklámtevékenységet. Az eredmény: jelenleg a Chrome a legnépszerûbb böngészõ Oroszországban.

A szituáció a Facebook számára is teljesen új volt, a vetélytársak ugyanis elõrébb járnak és Mark Zuckerberg csapatának meg kellett ismerkednie a Moj Mir, az Odnoklassznyiki és a VKontakte szolgáltatásokkal. Az utóbbi a legnépszerûbb orosz közösségi portálok egyike, a honlapra naponta 30 millióan látogatnak el. Ennek a fõ oka az illegálisan másolt tartalmakban keresendõ, egy beépített keresõ segít megtalálni a regisztrált tagok által feltöltött kópiákat. Az oldal ezért felkerült arra a listára, amit az amerikai hivatalok állítottak össze és ami a legnagyobb kalózportálokat tartalmazza. Durovék számára a Facebook nem jelent komoly vetélytársat és a fiatal üzletembert nem érdeklik az illegálisan másolt tartalmak sem.

Az orosz befektetõk az elmúlt években aktivizálódtak az interneten. Az orosz cégek egyre sikeresebbek, jó példa erre a Yandex, ami egy igazi sikertörténet. A Warner zenekiadó orosz kézbe került és ez a lehetõség fennáll az EMI esetében is, eközben orosz befektetõk támogatták a Twittert. Jurij Milnernek már a világ hat legnépszerûbb internetes cégében van érdekeltsége. Ez korábban senkinek sem sikerült. De akadnak negatívumok is, a VKontakte például a Facebook miatt bukta a tõzsdei terveit.
http://www.sg.hu/cikkek/90761/a_globa...dhegedusok

Oroszország a technológiák szabad átadása mellett száll síkra

Oroszország kész forradalmi újítást felajánlani a technológiatranszfer terén. Ezt a kezdeményezést részletesen ismertetik majd a vlagyivosztoki APEC-csúcson. De már tudjuk, hogy az innovációs cserének a rendszere a nemzetközi kereskedelemben mûködõ elveken fog alapulni.

Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmûködés csúcsértekezletén az orosz fél megfogalmazza majd az úgy nevezett Vlagyivosztoki Elveket, amelyekben tisztázzák a technológiatranszfer nemzetközi szabványai bevezetésével kapcsolatos kezdeményezést. Jelenleg ezt a folyamatot megnehezíti az, hogy minden egyes alkalommal a vállalatok kénytelenek nulláról kezdeni a szerzõdés összeállítását, amelynek feladata mindkét fél jogainak védelme. Oroszország azt javasolja, hogy univerzális szerzõdési formát vezessenek be a vállalatok számára, hogy ebbe az alapba csak néhány egyedi pontot írjanak bele, és hogy folytathassák együttmûködésüket. Orosz szakemberek régóta foglalkoznak az ilyen eszmék kidolgozásával, jelentette ki Alekszandr Abramova Szövetségi Távol-keleti Egyetem rektor-helyettese.

- A Szövetségi Távol-keleti Egyetem több kezdeményezést tett. Az egyik ilyen kezdeményezés arra irányul, hogy a Russzkij szigeten létrehozzanak egy nemzetközi központot, amely a csúcstechnológiák kereskedelmével, elsõsorban a technológiatranszferrel foglalkozna. Nem titok, hogy a technológiatranszferben érdekelve vannak az APEC-országok, hiszen itt jelen vannak mind a fejlõdõ, mind a fejlett gazdaságok, és folyik közöttük a csere.

Az APEC tagországok érdeklõdéssel fogadták az orosz kezdeményezést, és várják annak teljes magyarázatát. A témát Vjacseszláv Amirov folytatja.

- A technológiák átadásával foglalkozó központok létrehozása útján csak egy akadállyal találkozhatunk: ez a korporációk magántulajdona, a korporációk viszont nem szívesen adják át saját technológiájukat a korporációs kereteken kívülre. Ott a termelési láncon át terjesztik a technológiákat: a cég egy új piaci területen hozza létre a vállalatot, és ennek adja át a technológiát. Ha viszont, mondjuk, az ipari parkokon és más egységeken belül sokprofilú központok jönnek létre, akkor a technológiacserét folytatni lehet majd az ilyen funkcionáló pontok között is.

Tulajdonképpen, a technológia átadása egyszerûsítésében mindenki érdekelve van. A fejlõdõ gazdaságok hozzáférhetnek az innovációkhoz, ami felgyorsítja majd fejlõdésüket. Azok a hatalmak, akik szellemi tulajdonnal akarnak kereskedni, nyereséghez jutnak. Emellett a technológiák szabad cseréje segít az adott régió fejlesztésének szinkronizálásában és felgyorsításában, szorosan összekapcsolva az államokat.
http://komlomedia.hu/hir.php?hir=1638

Innovációs fórum Oroszországban
A megjelent cégek több mint fele orosz volt


z elmúlt négy év az orosz gazdasági életben az innováció támogatásának, a nanotechnológia és más legújabb generációs technológiák fejlesztésének szlogenje alatt telt. Ennek az innovációs politikának az eredményét az „Oroszország Innováció 2012” elnevezésû fórumon mutatták be, amely Moszkvában április közepén került megrendezésre.

Az esemény részeként 8 kerekasztal beszélgetésre és több kiállításra is sor került. Az fórumon azonban nem képviseltette magát minden innovatív ágazat.

A kiállítók olyan témákhoz kapcsolódóan adtak választ a kérdésekre, mint a navigáció, az orvoslásban alkalmazott információs technológia, optika és lézer, minõség ellenõrzési rendszerek, városi rendszerek, a humán erõforrások alakulása és igazgatása. Az eseményen több mint ezer vállalat vett részt, melynek több mint a fele orosz volt.
http://oroszvilag.hu/?t1=oroszorszag_...p;hid=3186
#13 | Zea - 2012. August 31. 08:26:14
Ázsiai kontinensen sok helyen a skyták utódai élnek 1x másszor nem véletlen hogy oda vonultak a jehova hivõik annó tériteni = beékelõdni és a cionizmus=kommonizmus itt kapott szárnyra.

A probléma inkább nekem az mire hogyan akarja egyik vagy másik fél felhasználni ellenünk(ellenem ) a tudását!

Valahol a háborús dolgokat ugy kellene lerendezni hogy emberek javát nézve ne fegyverekre és pusztitó eszközökre pocsékolják el a pénzeket erõviszonyokat hanem az ember létezésére ugymint fedél megélhetés.

ha szükössé válik akkor se a pusztitás hanem a szaporulatot korlátozva érjék el a fentarthatóságot.

A fejlõdés önmagától jönne mindig vannak idealista emberek akik lelkileg a gyorsabb fejlõdésre vannak teremtve.
#14 | Gutai Zub - 2012. August 31. 14:16:32
Technológia és a fejlõdés?

A technológia fejlõdésén lehet kamasz fiú csodálkozásával ámulni és tapsikolni.
De hogy ezt nem követi az emberiség fejlõdése, az tény!
Söt, inkább visszafejlõdése.........
#15 | gladiator07 - 2012. September 01. 03:32:47
Az ember mint a föld mindenkori alkotó része (kellet volna eredetileg lennie...(.) ) sohasem volt a szempont,, Végpontján. Csak és kizárólag eszköz, valakik,,,, ! Számára! Ma sem.
Fejlõdés az légbõl kapott, ilyen nincs. Max visszafelé.
Csatlakozom az elõttem szólókhoz!
s_v 

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték