Marihuánaköztársasággá válik Uruguay?Uruguay ismert mezõgazdasági terményei közé tartozik a rizs, a szójabab és a búza. Hamarosan azonban a marihuána is ezek közé kerülhet, miután az ország államfõje nemrégiben a marihuána szabályozott és ellenõrzött legalizálását sürgette.
A montevideói kormány a marihuánával piszkolhatja be a kezét, részeként annak a térségben tapasztalható egyre komolyabb törekvésnek, hogy alternatívát kínáljanak az Egyesült Államok által vezetett, kábítószer elleni hadviselésnek.

José Mujica elnök egy nemrégiben ismertetett biztonsági tervben sürgette elõször a "marihuána szabályozott és ellenõrzött legalizálását". Most viszont szinte már másról sem esik szó a dél-amerikai országban, csak arról, hogy milyen hatása lehet annak, ha létrejön a Ronald Reagan korábbi amerikai elnök által "talán a legveszélyesebb amerikai drogként" emlegetett marihuána hivatalos piaca.

"Alaposan megváltozott a hozzáállás - mondta Sebastián Sabini, a javaslaton dolgozó egyik törvényhozó a The New York Times címû lapnak. - Szét akarjuk választani a piacot: a használókat a forgalmazóktól, a marihuánát pedig más drogoktól, például a herointól."

Idejétmúlt dolog fellépni a marihuána ellen

A kábítószerekkel összefüggõ bûnesetek terjedése miatt aggódó vezetõk valaha elképzelhetetlennek tartott módszereket mérlegelnek egész Latin-Amerikában.
Legalizálni mindent a herointól és a kokaintól kezdve a marihuánáig? A brazil és argentin törvényhozás egyaránt úgy véli, hogy ez volna a legjobb megoldás, mert átterelné a rendõrség figyelmét a fogyasztókról a forgalmazókra.

Legalizálni és szabályozni nemcsak a droghasználatot, hanem a drogszállítást is, és nagy vámot kivetni a szállítmányokra? Otto Pérez Molina guatemalai elnök, a kemény fellépésû, határozott egykori tábornok ennek a lehetõségnek a megvitatását szorgalmazta, Kolumbia, Mexikó, Belize és más államok vezetõi pedig szélesebb körû vitát javasolnak a kábítószerekkel kapcsolatos büntetõ törvények enyhítésérõl.

Uruguay más szintre emelte a kísérletezést. ENSZ-hivatalnokok szerint rajta kívül egyetlen ország sem gondolt komolyan arra, hogy létrehozza a marihuána vagy bármely más, a kábítószerekre vonatkozó 1961-es ENSZ-konvenció által betiltott anyag teljesen legális állami monopóliumát.

Ha ez megtörténik, Uruguay lesz az elsõ marihuánaköztársaság, megelõzve Hollandiát, ahol 1976 óta legális a marihuána eladása és fogyasztása, valamint Portugáliát, amely 2001-ben eltörölte a kábítószer-fogyasztásért járó összes büntetést. Uruguayban államilag irányított iparág fog születni, amelyet kormánytisztviselõk hoznak létre abból a meggyõzõdésbõl kiindulva, hogy idejétmúlt dolog fellépni a marihuána ellen.

"1961-ben a televízió még fekete-fehér volt, most pedig már van internet" - fogalmazott Julio Calzada, az uruguayi Országos Kábítószer-bizottság fõtitkára.

Kiszorítani az illegális kereskedõket a piacról

Úgy tûnik azonban, hogy a tilalmat elõtérbe állító szemlélettel nem könnyû szakítani. Az elnök javaslata még ebben a 3,3 millió lakosú kicsi, haladó szemléletû országban is ellenkezést váltott ki. Orvosok, politikai ellenfelek, marihuánahasználók és biztonságért felelõs hivatalos személyek egyaránt aggodalommal szóltak arról, vajon a marihuána legalizálása nem gyorsítja-e fel a fogyasztás és a bûnözés problémájának súlyosbodását.

José Mujica, a 78 éves, bohém, néhai gerilla, aki 1981-es évjáratú Volkswagen Bogáron jár, meglepõnek tartja az óvatos reakciót. Közölte, hogy ha az uruguayiak többsége nem érti meg a legalizálás hasznát, akkor felfüggeszti a tervét, és tovább tárgyal, hogy nagyobb támogatást szerezzen hozzá. Elszánt vezetõ azonban, aki több mint egy évtizedet töltött politikai fogolyként börtönben, úgyhogy miközben halasztásról beszél, egyúttal világossá teszi, hogy valószínûleg nem adja fel, mert meggyõzõdése szerint a kábítószer-használók "egy illegális piac rabszolgái".

"A bûnözéshez vezetõ úton járnak, mert nincs pénzük, és azért lesznek kábítószer-terjesztõk, mert vágyaik kielégítéséhez csak abból tudnak pénzt szerezni" - fogalmazott.

Kormánya, amelynek csekély parlamenti többsége van, rendületlenül folytatja az elõkészületeket. Az elnök egyik tanácsadója a közelmúltban azt mondta, hogy néhány héten belül új törvénytervezetet nyújtanak be, és a kábítószer-bizottság vezetõje másokkal együtt keményen dolgozik rajta.

A hivatásos technokrataként ismert Julio Calzada egyebek mellett még azt is kiszámolta, hogy mennyi marihuánát kell termesztenie az országnak ahhoz, hogy kiszorítsák a piacról az illegális kereskedõket. Arra a megállapításra jutott, hogy havi 70 ezer felhasználóval számolva egy hónapban legalább 2300 kilogrammra lesz szükség. A fõtitkár véleménye szerint a biztonság jelentheti a másik komoly kihívást. A drogkartellek úgy védelmezik árujukat, hogy eldugják, illetve erõszakkal fenyegetnek.

Orwelli visszalépés

Uruguayi hivatalos személyek - köztük Sebastián Sabini, az egyik olyan törvényhozó, aki nyíltan beismerte, hogy fogyasztott marihuánát - barátságosabb megközelítést javasolnak. Elképzelhetõnek tartják, hogy nem kereskedelmi felhasználásra mindenki termeszthessen marihuánát, a maradékot pedig farmerek állítsák elõ kicsi, könnyen megvédhetõ földeken.

A kormány azt is meg akarja követelni a felhasználóktól, hogy regisztráltassák magukat, távol tartva így a külföldieket - ez az ötlet Hollandiától származik, amely csak az ott lakóknak engedélyezi a marihuána eladását -, és nagyjából havi 40 jointban (füves cigarettában) kívánja korlátozni a fogyasztást. Szabályozni szeretnék a marihuána aktív összetevõjének, a THC-nak a szintjét is, sõt tervbe vették, hogy megadóztatják a termelõket.

Kormánytényezõk ugyanakkor elismerik, hogy ha saját területükön akarnak legyõzni az olyan drogvezéreket, mint az El Chapo néven emlegetett mexikói Joaquín Gurmán Loera, akkor Uruguaynak régi ellenfelekkel kell békét kötnie, és egyesítenie kell erõit azoknak a kábítószer-kereskedõknek az embereivel, akiket korábban évekre börtönbe küldött.

Ez azt jelenti, hogy együtt kell mûködnie például olyan emberekkel, mint Juan Vaz. A sovány, sötét hajú számítógép-programozó, egyben három gyerek apja talán a legismertebb uruguayi drogaktivista. Tizenegy hónapot töltött börtönben pár évvel ezelõtt, miután 5 marihuánatövet és 37 virágzó palántát találtak nála. Kijelentette, örül annak, hogy a kormányzat foglalkozik a kérdéssel, de sok más emberhez hasonlóan õ is fél a kormányzati ellenõrzéstõl.

A személyes marihuánafogyasztás már nem számít bûncselekménynek Uruguayban, úgyhogy a 45 éves Vaz véleménye szerint a növény termesztõinek és fogyasztóinak regisztrációja orwelli visszalépést jelentene.

Más termesztõk és marihuánaszívók, akik név nélkül nyilatkoztak, készségesebbek az együttmûködés tekintetében.

A 35 éves, kábítószer-terjesztõ és -fogyasztó Gabriel, aki Montevideo központjában lakik, leszögezte, hogy üdvözli a piac legalizálását, és reméli, hogy segít visszaszorítani a kábítószerüzlet negatív jelenségeit.

A kábítószeresek kezelésével foglalkozók ugyanakkor nem titkolják kétségeiket. Pablo Rossi, a több montevideói kezelõközpontot mûködtetõ Manantiales Alapítvány igazgatója szerint "sosem tudunk megszabadulni a feketepiactól".

(MTI-Press)
Link

Fokozott amerikai erõfeszítések Guatemalában és Hondurasban

Az amerikai katonaság növeli a kábítószer-csempészés visszaszorítását célzó erõfeszítéseit Guatemalában és Honduras partjainál – közölte az amerikai Déli Parancsnokság fõparancsnoka helyi idõ szerint augusztus 29-én, szerdán Guatemalában.

Guatemala csendes-óceáni partjai és Honduras északkeleti partvidéke fontos átrakóhelye a Dél-Amerikából az amerikai piacra útnak indított kokainnak – mondta Douglas Fraser tábornok. A héten kezdett járõrözni Guatemala említett nyugati partvidékén az a csaknem 200 amerikai tengerészgyalogos, akik a januárban indított Martillo mûvelet keretében érkeztek a közép-amerikai országba várhatóan két hónapra négy UH-1-es „Huey” helikopterrel együtt. A nemzetközi mûvelet célja a kábítószercsempész hajók és repülõgépek föltartóztatása.

Guatemalában és Hondurasban egyaránt komoly gondot jelent a kiterjedt korrupció, amely gyengíti a jogállamot, és megnehezíti a kábítószer elleni harcot – állapította meg jelentésében az amerikai külügyminisztérium. Közben Hondurasban bejelentették, hogy fél év nyomozás után kedden sikeres akcióban fölszámoltak egy droglaboratóriumot az ország északkeleti, hegyvidéki, elhagyatott részén, az Atlanti-óceántól nem messze. Nem tartóztattak le senkit, de lefoglaltak fél tonna kokaint és a kábítószer elõállításához használt anyagokat, többek között mérgezõ vegyületeket, hidrogén-peroxidot és kálium-permanganátot.
Link