Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kína felelõs a 2008-as válság kirobbanásáért?
Egészen eddig azt hittük, hogy a Wall Street bankárai tehetõk felelõssé a 2008-as pénzügyi válság kialakulásáért azzal, hogy egyre bonyolultabb és kockázatosabb eszközökbe csomagolták az amerikai jelzálogleveleket. Egy holland kutató most megjelent tanulmánya viszont új megvilágításba helyezi a kérdést: Heleen Mees szerint a kínaiak megtakarítási rohama árasztotta el olcsó pénzzel a világot, késõbb pedig ez áramlott az amerikai ingatlanszektorba, ami a lufi kialakulásához vezetett.
Az Erasmus Research Institute for Management (ERIM) által megjelentetett tanulmány szerint a kínaiak betétrohama hozta létre azt az olcsó pénzt, ami elárasztotta a világot, és ezzel elindította az amerikai lakáspiaci lufit. Ez a lufi pukkadt aztán ki 2008-ban, ami a nemzetközi pénzügyi válságot okozta. Heleen Mees véleménye szerint önmagukban az amerikai bankok egzotikus termékei aligha okoztak volna hasonló összeomlást, mint négy évvel ezelõtt. Korábban a szakemberek elsõsorban ezeket a termékeket, az úgynevezett CDO-kat (collateralised debt obligation - fedezett adósságkötelezvény) tették felelõssé a válság kirobbanásáért. A nagy amerikai bankok ezekbe a termékekbe csomagolták bedõlt hiteleiket, melyeket így a kelleténél jobb minõsítéssel adhattak el ügyfeleiknek.
Persze a mostani tanulmány sem cáfolja meg a korábbi vélekedést, mely szerint a bankok nem kellõen körültekintõ politikája is hozzájárult a válság kialakulásához. Azonban a holland kutató a jelzálogpiaci lufi elõzményeire fókuszált a vizsgálatban, míg a CDO-k bedõlése már ennek következménye volt.
Heleen Mees szerint azért nem lehet egyszemélyben a bankokat felelõssé tenni a válságért, mert a 2000 és 2006 között kihelyezett új jelzáloghitelek mindössze öt százalékát indokolták a bankok egzotikus termékei. A szerzõ úgy gondolja, hogy a válság közvetett oka a Fed túlságosan laza monetáris politikája volt a 2000-es évek elején, mely egy költekezési lázat indított el 2003-2004-ben az Egyesült Államokban. Ezt pedig a kínai gazdaság növekedése és a kínai betétek ugrásszerû gyarapodása táplálta.
Új munkavállalói után akár 70 százalékos támogatást is kaphat augusztus 1-tõl! Pályázzon a támogatásra!
Mees tanulmányában az amerikai, a kínai és a német GDP szerkezetét vizsgálta meg 2006 és 2009 között és arra a következtetésre jutott, hogy a kérdéses idõszakban a kínai GDP több mint fele megtakarításokba áramlott. Ezek a megtakarítások pedig garantált hozamú befektetésekbe, például állampapírokba kerültek világszerte, ami lehetõvé tette, hogy 2004-tõl fokozatosan csökkenjenek az alapkamatok. Ennek a folyamatnak lett az eredménye az az olcsó pénz, ami az amerikai ingatlanszektorba folyt be és fújta a lufit.
Link
Az Erasmus Research Institute for Management (ERIM) által megjelentetett tanulmány szerint a kínaiak betétrohama hozta létre azt az olcsó pénzt, ami elárasztotta a világot, és ezzel elindította az amerikai lakáspiaci lufit. Ez a lufi pukkadt aztán ki 2008-ban, ami a nemzetközi pénzügyi válságot okozta. Heleen Mees véleménye szerint önmagukban az amerikai bankok egzotikus termékei aligha okoztak volna hasonló összeomlást, mint négy évvel ezelõtt. Korábban a szakemberek elsõsorban ezeket a termékeket, az úgynevezett CDO-kat (collateralised debt obligation - fedezett adósságkötelezvény) tették felelõssé a válság kirobbanásáért. A nagy amerikai bankok ezekbe a termékekbe csomagolták bedõlt hiteleiket, melyeket így a kelleténél jobb minõsítéssel adhattak el ügyfeleiknek.
Persze a mostani tanulmány sem cáfolja meg a korábbi vélekedést, mely szerint a bankok nem kellõen körültekintõ politikája is hozzájárult a válság kialakulásához. Azonban a holland kutató a jelzálogpiaci lufi elõzményeire fókuszált a vizsgálatban, míg a CDO-k bedõlése már ennek következménye volt.
Heleen Mees szerint azért nem lehet egyszemélyben a bankokat felelõssé tenni a válságért, mert a 2000 és 2006 között kihelyezett új jelzáloghitelek mindössze öt százalékát indokolták a bankok egzotikus termékei. A szerzõ úgy gondolja, hogy a válság közvetett oka a Fed túlságosan laza monetáris politikája volt a 2000-es évek elején, mely egy költekezési lázat indított el 2003-2004-ben az Egyesült Államokban. Ezt pedig a kínai gazdaság növekedése és a kínai betétek ugrásszerû gyarapodása táplálta.
Új munkavállalói után akár 70 százalékos támogatást is kaphat augusztus 1-tõl! Pályázzon a támogatásra!
Mees tanulmányában az amerikai, a kínai és a német GDP szerkezetét vizsgálta meg 2006 és 2009 között és arra a következtetésre jutott, hogy a kérdéses idõszakban a kínai GDP több mint fele megtakarításokba áramlott. Ezek a megtakarítások pedig garantált hozamú befektetésekbe, például állampapírokba kerültek világszerte, ami lehetõvé tette, hogy 2004-tõl fokozatosan csökkenjenek az alapkamatok. Ennek a folyamatnak lett az eredménye az az olcsó pénz, ami az amerikai ingatlanszektorba folyt be és fújta a lufit.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. August 31. 09:46:49
#2 |
vesterhagen
- 2012. August 31. 18:04:03
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.