Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Pintér szelleme hajtja a száguldó birodalmat
Korábbi a cikk, de érdemes csemegézni, mert sok bûnözõ neve van benne jól kiemelve megemlítve. A titokzatos hírszerzõ
A CBSZ 2010 márciusában, két héttel a választás elsõ fordulója elõtt jelentette be, hogy Pintér Sándor eladta 100 százalékos tulajdonrészét. Bár ekkor még hivatalosan nem volt szó arról, hogy a Fidesz választási gyõzelme esetén Pintér szerepet kapna a kormányban, üzleti érdekeltségeinek eladása ezt valószínûsítette. Pintér egy olyan céget adott el, amely a gazdasági válság ellenére is dinamikusan fejlõdött, 2010-es árbevétele már a hatmilliárd forintot is meghaladta.
A vevõ a Prostasia Zrt. volt, amelyet 2010 januárjában alapította az egyedüli tulajdonos, Kántor Tibor ötmillió forintos jegyzett tõkével. A Prostasia eleinte ugyanarra a békásmegyeri panellakás címére volt bejegyezve, amely az Opten cégadatbázis szerint Kántor állandó lakhelye is egyben, majd késõbb átköltözött a CBSZ-birodalom telephelyének számító zuglói Angol utcába. Az Opten szerint 2010-ben a Prostasiának nem volt árbevétele, a cég tevékenységi körének pedig egyedül a vagyonkezelés van megadva. Bár nem hozták nyilvánosságra, hogy Pintér mennyiért adta el a CBSZ-t, 2010-es vagyonnyilatkozata szerint 2013-ig több mint 1,8 milliárd forint folyik be hozzá cégeladásaiból. Bár Pintér nem részletezte, hogy különbözõ cégeiért mennyi bevételhez jutott, de az 1,8 milliárd nagy részét feltehetõen a CBSZ-ért kapja, mivel a cégadatbázisok szerint a többi cége jóval kisebb forgalmat bonyolított le a CBSZ-nél.
A CBSZ-t megvásárló Kántorról a Népszava 1998-ban kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy korábban az Információs Hivatalnál dolgozott, azaz hírszerzõ volt. Az [origo]-nak is ugyanezt állította két, egymástól független, Kántort ismerõ forrás.A Világgazdaság egyik 1999-es cikke szerint a hírszerzésnél Kántor annak a Földi Lászlónak volt a közvetlen beosztottja, aki a Nyírfa-ügynek nevezett, MSZP-s politikusok lehallgatásáról szóló botrány miatt vált ismertté, majd az elsõ Orbán-kormány idején hatalmas állami megrendeléseket kapó Defend Security Kft. tulajdonosaként bukkant fel.
Kántor 1998-ban az APEH-hez került: az adóhatóság frissen megválasztott elnöke, a Fidesz egyik legfontosabb gazdasági háttéremberének tartott Simicska Lajos nevezte ki elnökhelyettesnek. Kántor többek között a bûnügyi igazgatóságot is vezette, de Simicska távozása után szûk egy évvel, 2000 júliusában egészségügyi problémákra hivatkozva szintén elhagyta a hivatalt, és az osztály Vida Ildikóhoz, az adóhivatal akkori elnökéhez került. Vida - aki jelenleg is az adóhivatalt vezeti - azt mondta egy akkori, a Népszabadságnak adott interjúban, hogy a bûnügyi igazgatóságnál fõleg volt rendõrök és nemzetbiztonságiak dolgoztak.
A Magyar Nemzet szerint a 2002-es kormányváltás után Keller László akkori közpénzügyi államtitkár feljelentést tett Kántor és az adóhatóság kilenc másik munkatársa ellen hûtlen kezelés, hivatalos személy által elkövetett sikkasztás és közokirat-hamisítás gyanújával. Az ügyészség vádat is emelt a gyanúsítottak ellen, de a bíróság bûncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat. A büntetõeljárás szigorúan titkos minõsítést kapott, egyedül az ítélet kihirdetése volt nyilvános.
A CBSZ megvásárlása elõtt Kántor nem volt túl aktív a gazdasági életben: az Opten szerint résztulajdona van az Occulto and 2006 Kft.-ben, amely 2008-ig néhány millió forintos bevétel mellett veszteséges volt, azóta viszont bevétele sincs. Emellett szintén tulajdona van a Dunántúl egyik legnagyobb biztonsági cége, a Sárvár Security Kft. leánycégében, az S-System Kft.-ben. A cégnek 2010-ben 216 millió forintos árbevétel mellett adózott eredménye 10 millió forint volt, mérlegi szerinti eredménye pedig nulla. Kántor 2010-ben, már a CBSZ tulajdonosaként a pénzügyi tanácsadással foglalkozó Sprintinvest Zrt. felügyelõbizottsági elnöke lett.
Végrehajtóból cégvezér - Rákapcsol a CBSZ
"Kántornak soha nem volt tízmillió forintja egyben" - mondta róla az egyik ismerõse, és ugyanezt állította egy másik, tõle független forrás is. A forrás szerint Kántor csak néhány évvel ezelõtt költözött el a békásmegyeri panelépület 10. emeletérõl. Egy harmadik forrás viszont azt mondta, hogy amikor találkoztak, Kántor hosszasan bizonygatta, hogy volt pénze a CBSZ megvásárlására. Az õt ismerõ forrás szerint Kántor a 2000-es évek elejétõl került közvetlenebb kapcsolatba Pintérrel, és bár papíron nem dolgozott a CBSZ-nél, tanácsadóként és ügyintézõként segítette õt. "Igazi végrehajtó volt" - mondta róla a forrás, hozzátéve, hogy "rejtõzködõ, nem szereti a nyilvánosságot". Azt is mondta róla, hogy "igazi nem bízik senkiben típus, aki szeret utánajárni a dolgoknak". "Pintérrel jó viszonyban van, de nem barátok" - tette hozzá a forrás.
"A CBSZ hozta meg számára az áttörést. Az elmúlt három évben nagyon jó kapcsolatokra tett szert, kezd kikupálódni" - mondta a forrás. Szerinte ez annak volt köszönhetõ, hogy 2007 környékén már lehetett tudni, a Fidesz kerül hatalomra és Pintér már készült a kormányzati pozícióra. "Pintér rájött, hogy emiatt nem szabad személyesen részt venni a tárgyalásokon" - mondta. Szerinte innentõl kezdve Pintér bizalmi emberei, Tasnádi László, Valenta László, Lajtár József vagy Kántor vettek részt a tárgyalásokon. Az egyik, a biztonsági piacon dolgozó forrás, aki találkozott személyesen Kántorral, azt mondta róla, hogy "semmiképp sem üzletembernek tûnt, de látszott rajta az ezeréves rutin", utalva arra, hogy szerinte nagyon jól tud bánni emberekkel. A forrás, aki állítása szerint több CBSZ-essel is beszélt errõl, azt mondta, Kántort többen nem tartják megfelelõ vezetõnek a CBSZ-hez, mert elhitte, hogy "tényleg ért hozzá, és tényleg valaki lett".
Kik tartoztak Pintér belsõ köréhez?
Pintér Sándor érdekeltségeinél több olyan vezetõ is dolgozott, aki a kormányváltás után állami pozíciókat kapott, õket mutatjuk be röviden.
Tasnádi László - Tasnádi 2006 és a tavalyi kormányváltás között a CBSZ vezérigazgatójaként dolgozott, Pintér miniszteri kinevezése óta pedig Pintér kabinetfõnöke a Belügyminisztériumban. A Hvg.hu egyik korábbi cikke szerint Tasnádi a BRFK-nál dolgozott, majd az APEH-hez került, ahol a Bûnügyi Igazgatóságot vezette 2002-ig. Tasnádit 2010 októberében Pintér elõterjesztése alapján dandártábornokká nevezte ki Schmitt Pál köztársasági elnök. Az egyik õt ismerõ forrásunk "igazán okosnak", Pintér egyik legfontosabb munkatársának nevezte. "Tasnádi húzza az igát, Pintér osztja az észt" - mondta viszonyukról a forrás, amelyet egy õket ismerõ másik forrás is hasonlóan írt le.
Valenta László - Valenta többek között Pintérrel együtt alapította a Preventív-Securityt, és közös tanácsadó cégük is volt, a P & V Tanácsadó Kft. Valenta az ORFK gazdasági fõosztályát vezette, amikor Pintér fõkapitány volt. Valenta jelenleg Pintér fõtanácsadója a Stop.hu által kikért áprilisi lista szerint, havi juttatása bruttó 880 ezer forint. Pintért és Valentát is ismerõ forrásunk szerint Valenta régebben Pintér elsõ számú gazdasági tanácsadójának számított, de az elmúlt két-három évben "mintha eltávolodtak volna egymástól, Valenta kicsit függetlenebb lett, kicsit hátrébb került".
Hatala József - A jelenlegi országos rendõrfõkapitány a CBSZ vezérigazgató-helyetteseként dolgozott kinevezése elõtt. Az [origo] róla készült portréja szerint Hatalát 2006-ban menesztették az ORFK közigazgatási fõigazgatói pozíciójából. A portréhoz megszólaltatott ismerõi "korrektnek, katonásnak" jellemezték.
Miután Pintér eladta vállalatát Kántor cégének, a CBSZ robbanásszerûen növekedni kezdett. A tulajdonosváltás óta a CBSZ jóval sikeresebb a közbeszerzéseknél, mint korábban: a Közbeszerzési Értesítõben megjelent nyilvános közbeszerzések közül 2008. január 1-je és a 2010. áprilisi választások között eltelt több mint két év alatt hét kiírást nyert meg, míg az azt követõ bõ egy évben tizenegyet. A cég többször is nyert "kirívóan alacsony" ajánlattal, de olyan alkalom is volt, hogy öt ajánlat közül a legdrágábbal szerzett megbízást. A CBSZ szinte valamennyi forrásunk szerint már most a két legnagyobb biztonsági cég egyike. Bár biztosat csak a cég 2011-es mérlegének nyilvánosságra kerülése után lehet mondani, a piacot ismerõk becslése szerint idén megtöbbszörözõdött a CBSZ-birodalom árbevétele a 2010-es évhez képest: több konkurens cég vezetõje azt mondta, bár a napi mûködést nem ismerik, de becslésük szerint a cégcsoport bevétele a 20 milliárd forintot is elérheti, a CBSZ egyik korábbi munkatársa pedig úgy becsülte, 35 milliárd forint lehet a csoport idei bevétele.
A feketegazdaság motorja - Kemény terep, kemény harc
A kormányváltás nem csak Pintér CBSZ-tõl való távozása miatt volt hatással a biztonsági piacra, forrásaink szerint a kormányváltás óta érezhetõen emelkedtek az óradíjak a biztonsági piacon. A piac mûködését ismerõ egyik forrás szerint ennek egyik oka az, hogy a kormányzati szféra elindult a fehéredés irányába, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részérõl is erõsödött az ellenõrzés. Szintén a fehéredés felé vezethet, hogy a parlament által 2011 márciusában elfogadott törvénymódosítás értelmében jövõre már nem lehet alvállalkozói láncokat alkalmazni megbízások teljesítéséhez, kizárólag egy alvállalkozót.
A piacot ismerõ forrásaink szerint ezzel az is a célja a kormányzatnak, hogy szûkítse a vagyonvédelmi cégek piacát. Ez a nagyobb cégeknek kedvezne, mint amilyen a CBSZ is. "A kisebb cégek közül többen sajnos el kell hogy hagyják a piacot [...] A nagy biztonsági cégek, ha nyerni akarnak, kénytelenek önállóan, alvállalkozók nélkül ellátni a megbízásokat" - mondta még 2009-ban a CBSZ akkori vezérigazgató-helyettese, jelenleg országos rendõr-fõkapitányként dolgozó Hatala József a Vagyonõr Újságnak. "Pintér ebben a szférában dolgozott, ismeri a helyzetet" - mondta a piacot jól ismerõ egyik forrás, aki szerint az õrzés-védelem a feketegazdaság egyik legerõsebb ágának számít. Az is erre utal, hogy míg a piacot ismerõ forrásaink 130 ezerre teszik a szférában dolgozók számát, addig a KSH szerint mindössze 43 ezren dolgoztak a biztonsági piacon. Az [origo] forrásai számos olyan állítólag megtörtént esetet megemlítettek bizonyítékok nélkül, amikor állami szervek, például kormányhivatalok állítólag feketén oldottak meg õrzés-védelmi feladatokat. Az idézett interjúban Hatala is arról beszélt, hogy az állami szervek által kiírt õrzési pályázatok is olyan megbízási díjakon kelnek el, amelyekbõl szerinte nyilvánvalóan nem lehet kigazdálkodni a járulékokat.
Több forrásunk is egybehangzóan beszélt egy tipikusnak nevezhetõ õrzõ-védõ cég mûködésérõl. Szerintük a nagyobb cégek jellemzõen csak egy központi bázist mûködtetnek ellenõrökkel, a tényleges állományt és a felügyelõket alvállalkozói láncokon keresztül foglalkoztatják. "Egy minimálbérért alkalmazott õr után a munkaadói költség körülbelül 700-750 forint. Ezt az árat sokszor azonban az átlagos fõvállalkozói díjak sem érik el" - mondta korábban egy biztonsági céget vezetõ forrás. A CBSZ nyilvános közbeszerzései alapján a cég jelentõsen eltérõ árakkal dolgozik: míg az MNV-nél például egy õr után több mint nettó ezer forint óradíjat fizetnek, az MFB-nél pedig nettó ezret, addig BGYH-val nettó 800 forintos, a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatallal 629 forintos, a pécsi vagyonkezelõvel pedig 610 forintos óradíjban állapodtak meg.
Többen is azt állították, hogy a profit érdekében alvállalkozói láncokat hoznak létre érdekkörükben a nagyobb cégek, és rajtuk keresztül, azaz a lánc legvégén található cégen keresztül alkalmazzák a biztonsági õröket. "A nagyobb cégek megszerzik a megbízást, összerakják a szakmai részt, majd kiosztják a feladatokat az alattuk lévõ alvállalkozónak" - mondta az egyik forrás. Az õrök fizetését nagyjából 350-450 forintos óradíjra becsülték, ezt általában feketén kapják meg, nem fizetnek utánuk járulékot. A megkérdezettek szerint a biztonsági cégeknél szintén jellemzõ a fiktív foglalkoztatás: rendezvényeken vagy akár telephelyek õrzésénél is elõfordul, hogy kevesebben dolgoznak a ténylegesen bejelentettnél. A CBSZ-szel kapcsolatban ugyanakkor nem tudtak bizonyítható példát mondani ilyen visszaélésekre.
Az alvállalkozói láncokból adódóan egy õrzõ-védõ cég leváltása a legtöbb esetben nem sok változást jelent a gyakorlatban. "Maguk az emberek maradnak, csak más a formaruha, más a logó és más folyószámlára folynak a pénzek" - mondta az egyik biztonsági cég vezetõje. "Az emberek 99 százaléka ugyanaz marad ilyenkor" - jelentette ki egy másik cégvezetõ. A Közbeszerzési Értesítõben elérhetõ adatok alapján a CBSZ valamennyi nyilvános közbeszerzését más vállalkozásokkal nyerte meg: vagy közösen indult egy kisebb céggel, vagy jelezte, hogy alvállalkozókat fog alkalmazni a szerzõdések teljesítéséhez. A Terror Háza vagy a Központi Szolgáltatási Fõigazgatóság õrzését elnyerõ pályázatában szerepel, hogy alvállalkozókkal dolgozna, míg az MFB, az MNV, a BGYH vagy az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet esetében egy kisebb céggel együtt nyerte meg a közbeszerzést. Az Opten cégadatbázis szerint a CBSZ-nek mindössze 105 alkalmazottja van, így feltételezhetõ, hogy ez a cég is jellemzõen alvállalkozókkal dolgozik.
A kiválasztottak - Biztonsági cégek a politka árnyékában
A feketegazdaság nagymértékû jelenléte mellett a biztonsági cégek munkáját befolyásoló jogszabályok némelyik rendelkezése sem szolgálja az õrzõ-védõ piac átláthatóságát. "A biztonsági piac mindig fontos volt a mindenkori kormányoknak, mert bizonyos megrendeléseknek van nemzetbiztonsági vonzata - ezért nagyon nem mindegy, kik látják el bizonyos objektumok õrzését" - mondta az egyik biztonsági cég vezetõje. Leegyszerûsítve ez a magyarázata a 2004-es 143-as kormányhatározatnak, amelyet a biztonsági piacon 143-as mentesítõnek neveznek. A határozat alapján a nemzetbiztonságra nézve kockázatosnak tartott épületek õrzésére kiírt közbeszerzésen csak olyan vállalat indulhat, amelyet meghívtak, a közbeszerzésrõl szóló adatokat pedig nem kötelesek nyilvánosságra hozni.
Ez elég széles körben csökkenti az állami megrendelések átláthatóságát, ugyanis a rendelkezés hatálya alá tartoznak többek között a minisztériumok, önkormányzatok, közalapítványok, közmédiumok, katonai objektumok vagy a Magyar Nemzeti Bank. Ráadásul a konkrétan meghatározott szervezeteken kívül számos köztulajdonban lévõ intézmény hivatkozhatott a 143-as mentesítõre a tágan meghatározott kritériumok miatt. A piacot ismerõ forrásaink szerint ezek közé tartozott például a Magyar Villamos Mûvek Zrt. (MVM), a Szerencsejáték Zrt. vagy éppen a magyarországi erõmûvek.
A megkérdezett források közül szinte valamennyien beszéltek arról, hogy a politika rendszerint kiválaszt "kedvenc cégeket", és ezek "igazodnak az adott ciklusokhoz". A források szerint ilyen volt az elsõ Orbán-kormány alatt a Defend Security Kft., amely leginkább az állami megrendeléseinek köszönhetõ gyors terjeszkedése miatt vált ismertté. A 2002-es kormányváltás a Defend csõdbe is ment, vezetõje, Földi László ellen pedig nyomozást rendelt el az ORFK, de végül azt állapították meg, hogy nem történt bûncselekmény. A biztonsági piacot ismerõ források szerint a CBSZ mostani dominanciájához hasonlított az MSZP-közelinek tartott In-Kal Security Kft.-é az MSZP és az SZDSZ kormányzása alatti nyolc évben. A megkérdezettek szerint azonban különbség, hogy az In-Kal a CBSZ mostani terjeszkedésével szemben az MSZP rendezvényeit és az ünnepségeket is biztosította.
Forrásaink közül szintén többen említették, a szektorban széles körben elterjedt nézet, hogy továbbra is Pintért sejtik a CBSZ mögött, bár ezt Pintér többször is tagadta miniszterré választása óta. "A CBSZ-nek nagyon jó tesz, hogy mindenki azt hiszi, Pintér továbbra is ott áll a cég mögött. Emiatt nem mernek fellépni ellene, a szakmában széles körben tartanak tõle" - mondta az egyik, a biztonsági piacra rálátó forrás, azonban nem tudott olyan konkrét dolgot megnevezni, amely alapján jogosan félnének.
Link
A CBSZ 2010 márciusában, két héttel a választás elsõ fordulója elõtt jelentette be, hogy Pintér Sándor eladta 100 százalékos tulajdonrészét. Bár ekkor még hivatalosan nem volt szó arról, hogy a Fidesz választási gyõzelme esetén Pintér szerepet kapna a kormányban, üzleti érdekeltségeinek eladása ezt valószínûsítette. Pintér egy olyan céget adott el, amely a gazdasági válság ellenére is dinamikusan fejlõdött, 2010-es árbevétele már a hatmilliárd forintot is meghaladta.
A vevõ a Prostasia Zrt. volt, amelyet 2010 januárjában alapította az egyedüli tulajdonos, Kántor Tibor ötmillió forintos jegyzett tõkével. A Prostasia eleinte ugyanarra a békásmegyeri panellakás címére volt bejegyezve, amely az Opten cégadatbázis szerint Kántor állandó lakhelye is egyben, majd késõbb átköltözött a CBSZ-birodalom telephelyének számító zuglói Angol utcába. Az Opten szerint 2010-ben a Prostasiának nem volt árbevétele, a cég tevékenységi körének pedig egyedül a vagyonkezelés van megadva. Bár nem hozták nyilvánosságra, hogy Pintér mennyiért adta el a CBSZ-t, 2010-es vagyonnyilatkozata szerint 2013-ig több mint 1,8 milliárd forint folyik be hozzá cégeladásaiból. Bár Pintér nem részletezte, hogy különbözõ cégeiért mennyi bevételhez jutott, de az 1,8 milliárd nagy részét feltehetõen a CBSZ-ért kapja, mivel a cégadatbázisok szerint a többi cége jóval kisebb forgalmat bonyolított le a CBSZ-nél.
A CBSZ-t megvásárló Kántorról a Népszava 1998-ban kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy korábban az Információs Hivatalnál dolgozott, azaz hírszerzõ volt. Az [origo]-nak is ugyanezt állította két, egymástól független, Kántort ismerõ forrás.A Világgazdaság egyik 1999-es cikke szerint a hírszerzésnél Kántor annak a Földi Lászlónak volt a közvetlen beosztottja, aki a Nyírfa-ügynek nevezett, MSZP-s politikusok lehallgatásáról szóló botrány miatt vált ismertté, majd az elsõ Orbán-kormány idején hatalmas állami megrendeléseket kapó Defend Security Kft. tulajdonosaként bukkant fel.
Kántor 1998-ban az APEH-hez került: az adóhatóság frissen megválasztott elnöke, a Fidesz egyik legfontosabb gazdasági háttéremberének tartott Simicska Lajos nevezte ki elnökhelyettesnek. Kántor többek között a bûnügyi igazgatóságot is vezette, de Simicska távozása után szûk egy évvel, 2000 júliusában egészségügyi problémákra hivatkozva szintén elhagyta a hivatalt, és az osztály Vida Ildikóhoz, az adóhivatal akkori elnökéhez került. Vida - aki jelenleg is az adóhivatalt vezeti - azt mondta egy akkori, a Népszabadságnak adott interjúban, hogy a bûnügyi igazgatóságnál fõleg volt rendõrök és nemzetbiztonságiak dolgoztak.
A Magyar Nemzet szerint a 2002-es kormányváltás után Keller László akkori közpénzügyi államtitkár feljelentést tett Kántor és az adóhatóság kilenc másik munkatársa ellen hûtlen kezelés, hivatalos személy által elkövetett sikkasztás és közokirat-hamisítás gyanújával. Az ügyészség vádat is emelt a gyanúsítottak ellen, de a bíróság bûncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat. A büntetõeljárás szigorúan titkos minõsítést kapott, egyedül az ítélet kihirdetése volt nyilvános.
A CBSZ megvásárlása elõtt Kántor nem volt túl aktív a gazdasági életben: az Opten szerint résztulajdona van az Occulto and 2006 Kft.-ben, amely 2008-ig néhány millió forintos bevétel mellett veszteséges volt, azóta viszont bevétele sincs. Emellett szintén tulajdona van a Dunántúl egyik legnagyobb biztonsági cége, a Sárvár Security Kft. leánycégében, az S-System Kft.-ben. A cégnek 2010-ben 216 millió forintos árbevétel mellett adózott eredménye 10 millió forint volt, mérlegi szerinti eredménye pedig nulla. Kántor 2010-ben, már a CBSZ tulajdonosaként a pénzügyi tanácsadással foglalkozó Sprintinvest Zrt. felügyelõbizottsági elnöke lett.
Végrehajtóból cégvezér - Rákapcsol a CBSZ
"Kántornak soha nem volt tízmillió forintja egyben" - mondta róla az egyik ismerõse, és ugyanezt állította egy másik, tõle független forrás is. A forrás szerint Kántor csak néhány évvel ezelõtt költözött el a békásmegyeri panelépület 10. emeletérõl. Egy harmadik forrás viszont azt mondta, hogy amikor találkoztak, Kántor hosszasan bizonygatta, hogy volt pénze a CBSZ megvásárlására. Az õt ismerõ forrás szerint Kántor a 2000-es évek elejétõl került közvetlenebb kapcsolatba Pintérrel, és bár papíron nem dolgozott a CBSZ-nél, tanácsadóként és ügyintézõként segítette õt. "Igazi végrehajtó volt" - mondta róla a forrás, hozzátéve, hogy "rejtõzködõ, nem szereti a nyilvánosságot". Azt is mondta róla, hogy "igazi nem bízik senkiben típus, aki szeret utánajárni a dolgoknak". "Pintérrel jó viszonyban van, de nem barátok" - tette hozzá a forrás.
"A CBSZ hozta meg számára az áttörést. Az elmúlt három évben nagyon jó kapcsolatokra tett szert, kezd kikupálódni" - mondta a forrás. Szerinte ez annak volt köszönhetõ, hogy 2007 környékén már lehetett tudni, a Fidesz kerül hatalomra és Pintér már készült a kormányzati pozícióra. "Pintér rájött, hogy emiatt nem szabad személyesen részt venni a tárgyalásokon" - mondta. Szerinte innentõl kezdve Pintér bizalmi emberei, Tasnádi László, Valenta László, Lajtár József vagy Kántor vettek részt a tárgyalásokon. Az egyik, a biztonsági piacon dolgozó forrás, aki találkozott személyesen Kántorral, azt mondta róla, hogy "semmiképp sem üzletembernek tûnt, de látszott rajta az ezeréves rutin", utalva arra, hogy szerinte nagyon jól tud bánni emberekkel. A forrás, aki állítása szerint több CBSZ-essel is beszélt errõl, azt mondta, Kántort többen nem tartják megfelelõ vezetõnek a CBSZ-hez, mert elhitte, hogy "tényleg ért hozzá, és tényleg valaki lett".
Kik tartoztak Pintér belsõ köréhez?
Pintér Sándor érdekeltségeinél több olyan vezetõ is dolgozott, aki a kormányváltás után állami pozíciókat kapott, õket mutatjuk be röviden.
Tasnádi László - Tasnádi 2006 és a tavalyi kormányváltás között a CBSZ vezérigazgatójaként dolgozott, Pintér miniszteri kinevezése óta pedig Pintér kabinetfõnöke a Belügyminisztériumban. A Hvg.hu egyik korábbi cikke szerint Tasnádi a BRFK-nál dolgozott, majd az APEH-hez került, ahol a Bûnügyi Igazgatóságot vezette 2002-ig. Tasnádit 2010 októberében Pintér elõterjesztése alapján dandártábornokká nevezte ki Schmitt Pál köztársasági elnök. Az egyik õt ismerõ forrásunk "igazán okosnak", Pintér egyik legfontosabb munkatársának nevezte. "Tasnádi húzza az igát, Pintér osztja az észt" - mondta viszonyukról a forrás, amelyet egy õket ismerõ másik forrás is hasonlóan írt le.
Valenta László - Valenta többek között Pintérrel együtt alapította a Preventív-Securityt, és közös tanácsadó cégük is volt, a P & V Tanácsadó Kft. Valenta az ORFK gazdasági fõosztályát vezette, amikor Pintér fõkapitány volt. Valenta jelenleg Pintér fõtanácsadója a Stop.hu által kikért áprilisi lista szerint, havi juttatása bruttó 880 ezer forint. Pintért és Valentát is ismerõ forrásunk szerint Valenta régebben Pintér elsõ számú gazdasági tanácsadójának számított, de az elmúlt két-három évben "mintha eltávolodtak volna egymástól, Valenta kicsit függetlenebb lett, kicsit hátrébb került".
Hatala József - A jelenlegi országos rendõrfõkapitány a CBSZ vezérigazgató-helyetteseként dolgozott kinevezése elõtt. Az [origo] róla készült portréja szerint Hatalát 2006-ban menesztették az ORFK közigazgatási fõigazgatói pozíciójából. A portréhoz megszólaltatott ismerõi "korrektnek, katonásnak" jellemezték.
Miután Pintér eladta vállalatát Kántor cégének, a CBSZ robbanásszerûen növekedni kezdett. A tulajdonosváltás óta a CBSZ jóval sikeresebb a közbeszerzéseknél, mint korábban: a Közbeszerzési Értesítõben megjelent nyilvános közbeszerzések közül 2008. január 1-je és a 2010. áprilisi választások között eltelt több mint két év alatt hét kiírást nyert meg, míg az azt követõ bõ egy évben tizenegyet. A cég többször is nyert "kirívóan alacsony" ajánlattal, de olyan alkalom is volt, hogy öt ajánlat közül a legdrágábbal szerzett megbízást. A CBSZ szinte valamennyi forrásunk szerint már most a két legnagyobb biztonsági cég egyike. Bár biztosat csak a cég 2011-es mérlegének nyilvánosságra kerülése után lehet mondani, a piacot ismerõk becslése szerint idén megtöbbszörözõdött a CBSZ-birodalom árbevétele a 2010-es évhez képest: több konkurens cég vezetõje azt mondta, bár a napi mûködést nem ismerik, de becslésük szerint a cégcsoport bevétele a 20 milliárd forintot is elérheti, a CBSZ egyik korábbi munkatársa pedig úgy becsülte, 35 milliárd forint lehet a csoport idei bevétele.
A feketegazdaság motorja - Kemény terep, kemény harc
A kormányváltás nem csak Pintér CBSZ-tõl való távozása miatt volt hatással a biztonsági piacra, forrásaink szerint a kormányváltás óta érezhetõen emelkedtek az óradíjak a biztonsági piacon. A piac mûködését ismerõ egyik forrás szerint ennek egyik oka az, hogy a kormányzati szféra elindult a fehéredés irányába, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részérõl is erõsödött az ellenõrzés. Szintén a fehéredés felé vezethet, hogy a parlament által 2011 márciusában elfogadott törvénymódosítás értelmében jövõre már nem lehet alvállalkozói láncokat alkalmazni megbízások teljesítéséhez, kizárólag egy alvállalkozót.
A piacot ismerõ forrásaink szerint ezzel az is a célja a kormányzatnak, hogy szûkítse a vagyonvédelmi cégek piacát. Ez a nagyobb cégeknek kedvezne, mint amilyen a CBSZ is. "A kisebb cégek közül többen sajnos el kell hogy hagyják a piacot [...] A nagy biztonsági cégek, ha nyerni akarnak, kénytelenek önállóan, alvállalkozók nélkül ellátni a megbízásokat" - mondta még 2009-ban a CBSZ akkori vezérigazgató-helyettese, jelenleg országos rendõr-fõkapitányként dolgozó Hatala József a Vagyonõr Újságnak. "Pintér ebben a szférában dolgozott, ismeri a helyzetet" - mondta a piacot jól ismerõ egyik forrás, aki szerint az õrzés-védelem a feketegazdaság egyik legerõsebb ágának számít. Az is erre utal, hogy míg a piacot ismerõ forrásaink 130 ezerre teszik a szférában dolgozók számát, addig a KSH szerint mindössze 43 ezren dolgoztak a biztonsági piacon. Az [origo] forrásai számos olyan állítólag megtörtént esetet megemlítettek bizonyítékok nélkül, amikor állami szervek, például kormányhivatalok állítólag feketén oldottak meg õrzés-védelmi feladatokat. Az idézett interjúban Hatala is arról beszélt, hogy az állami szervek által kiírt õrzési pályázatok is olyan megbízási díjakon kelnek el, amelyekbõl szerinte nyilvánvalóan nem lehet kigazdálkodni a járulékokat.
Több forrásunk is egybehangzóan beszélt egy tipikusnak nevezhetõ õrzõ-védõ cég mûködésérõl. Szerintük a nagyobb cégek jellemzõen csak egy központi bázist mûködtetnek ellenõrökkel, a tényleges állományt és a felügyelõket alvállalkozói láncokon keresztül foglalkoztatják. "Egy minimálbérért alkalmazott õr után a munkaadói költség körülbelül 700-750 forint. Ezt az árat sokszor azonban az átlagos fõvállalkozói díjak sem érik el" - mondta korábban egy biztonsági céget vezetõ forrás. A CBSZ nyilvános közbeszerzései alapján a cég jelentõsen eltérõ árakkal dolgozik: míg az MNV-nél például egy õr után több mint nettó ezer forint óradíjat fizetnek, az MFB-nél pedig nettó ezret, addig BGYH-val nettó 800 forintos, a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatallal 629 forintos, a pécsi vagyonkezelõvel pedig 610 forintos óradíjban állapodtak meg.
Többen is azt állították, hogy a profit érdekében alvállalkozói láncokat hoznak létre érdekkörükben a nagyobb cégek, és rajtuk keresztül, azaz a lánc legvégén található cégen keresztül alkalmazzák a biztonsági õröket. "A nagyobb cégek megszerzik a megbízást, összerakják a szakmai részt, majd kiosztják a feladatokat az alattuk lévõ alvállalkozónak" - mondta az egyik forrás. Az õrök fizetését nagyjából 350-450 forintos óradíjra becsülték, ezt általában feketén kapják meg, nem fizetnek utánuk járulékot. A megkérdezettek szerint a biztonsági cégeknél szintén jellemzõ a fiktív foglalkoztatás: rendezvényeken vagy akár telephelyek õrzésénél is elõfordul, hogy kevesebben dolgoznak a ténylegesen bejelentettnél. A CBSZ-szel kapcsolatban ugyanakkor nem tudtak bizonyítható példát mondani ilyen visszaélésekre.
Az alvállalkozói láncokból adódóan egy õrzõ-védõ cég leváltása a legtöbb esetben nem sok változást jelent a gyakorlatban. "Maguk az emberek maradnak, csak más a formaruha, más a logó és más folyószámlára folynak a pénzek" - mondta az egyik biztonsági cég vezetõje. "Az emberek 99 százaléka ugyanaz marad ilyenkor" - jelentette ki egy másik cégvezetõ. A Közbeszerzési Értesítõben elérhetõ adatok alapján a CBSZ valamennyi nyilvános közbeszerzését más vállalkozásokkal nyerte meg: vagy közösen indult egy kisebb céggel, vagy jelezte, hogy alvállalkozókat fog alkalmazni a szerzõdések teljesítéséhez. A Terror Háza vagy a Központi Szolgáltatási Fõigazgatóság õrzését elnyerõ pályázatában szerepel, hogy alvállalkozókkal dolgozna, míg az MFB, az MNV, a BGYH vagy az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet esetében egy kisebb céggel együtt nyerte meg a közbeszerzést. Az Opten cégadatbázis szerint a CBSZ-nek mindössze 105 alkalmazottja van, így feltételezhetõ, hogy ez a cég is jellemzõen alvállalkozókkal dolgozik.
A kiválasztottak - Biztonsági cégek a politka árnyékában
A feketegazdaság nagymértékû jelenléte mellett a biztonsági cégek munkáját befolyásoló jogszabályok némelyik rendelkezése sem szolgálja az õrzõ-védõ piac átláthatóságát. "A biztonsági piac mindig fontos volt a mindenkori kormányoknak, mert bizonyos megrendeléseknek van nemzetbiztonsági vonzata - ezért nagyon nem mindegy, kik látják el bizonyos objektumok õrzését" - mondta az egyik biztonsági cég vezetõje. Leegyszerûsítve ez a magyarázata a 2004-es 143-as kormányhatározatnak, amelyet a biztonsági piacon 143-as mentesítõnek neveznek. A határozat alapján a nemzetbiztonságra nézve kockázatosnak tartott épületek õrzésére kiírt közbeszerzésen csak olyan vállalat indulhat, amelyet meghívtak, a közbeszerzésrõl szóló adatokat pedig nem kötelesek nyilvánosságra hozni.
Ez elég széles körben csökkenti az állami megrendelések átláthatóságát, ugyanis a rendelkezés hatálya alá tartoznak többek között a minisztériumok, önkormányzatok, közalapítványok, közmédiumok, katonai objektumok vagy a Magyar Nemzeti Bank. Ráadásul a konkrétan meghatározott szervezeteken kívül számos köztulajdonban lévõ intézmény hivatkozhatott a 143-as mentesítõre a tágan meghatározott kritériumok miatt. A piacot ismerõ forrásaink szerint ezek közé tartozott például a Magyar Villamos Mûvek Zrt. (MVM), a Szerencsejáték Zrt. vagy éppen a magyarországi erõmûvek.
A megkérdezett források közül szinte valamennyien beszéltek arról, hogy a politika rendszerint kiválaszt "kedvenc cégeket", és ezek "igazodnak az adott ciklusokhoz". A források szerint ilyen volt az elsõ Orbán-kormány alatt a Defend Security Kft., amely leginkább az állami megrendeléseinek köszönhetõ gyors terjeszkedése miatt vált ismertté. A 2002-es kormányváltás a Defend csõdbe is ment, vezetõje, Földi László ellen pedig nyomozást rendelt el az ORFK, de végül azt állapították meg, hogy nem történt bûncselekmény. A biztonsági piacot ismerõ források szerint a CBSZ mostani dominanciájához hasonlított az MSZP-közelinek tartott In-Kal Security Kft.-é az MSZP és az SZDSZ kormányzása alatti nyolc évben. A megkérdezettek szerint azonban különbség, hogy az In-Kal a CBSZ mostani terjeszkedésével szemben az MSZP rendezvényeit és az ünnepségeket is biztosította.
Forrásaink közül szintén többen említették, a szektorban széles körben elterjedt nézet, hogy továbbra is Pintért sejtik a CBSZ mögött, bár ezt Pintér többször is tagadta miniszterré választása óta. "A CBSZ-nek nagyon jó tesz, hogy mindenki azt hiszi, Pintér továbbra is ott áll a cég mögött. Emiatt nem mernek fellépni ellene, a szakmában széles körben tartanak tõle" - mondta az egyik, a biztonsági piacra rálátó forrás, azonban nem tudott olyan konkrét dolgot megnevezni, amely alapján jogosan félnének.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
guzsaly
- 2012. September 01. 10:19:52
#2 |
noelemak
- 2012. September 01. 13:13:37
#3 |
noelemak
- 2012. September 01. 13:19:16
#4 |
postaimre
- 2012. September 01. 17:54:55
#5 |
Maguskacska
- 2012. September 01. 18:00:57
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.