Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ennek csak rossz vége lehet: felhasználtuk a Föld erõforrásait
Tik-tak, a visszaszámlálás már a vége felé jár.
Az emberiség augusztusra felhasználta az egész évi erõforrásokat, amelyeket a Föld fenntartható módon képes elõállítani. A jelenlegi környezethasználatunk teljességgel fenntarthatatlan - figyelmeztetett a szakértõ.
Idén augusztus 22-e volt az a „virtuális dátum”, amelytõl kezdve az emberiség túlfogyasztja a Föld természeti erõforrásait. Alig nyolc hónap alatt felhasználtuk azokat az erõforrásokat, amelyeket a bolygó fenntartható módon képes elõállítani ebben az évben, és így átléptünk az ún. "túllövés" állapotába - mondta el a Kossuth Rádió Vasárnapi újság címû mûsorában Boda Zsolt közgazdász–politológus.
A Védegylet munkatársa szerint nagyon nehéz képet alkotni arról, hogy a bolygónk milyen állapotban van. Ennek az egyik mérõszáma az ún. ökológiai lábnyom - koncepció, amely azt mondja, hogy minden emberi tevékenység igényel valamilyen mennyiségû biológiailag aktív felületet. Ahhoz, hogy egy bizonyos mennyiségû fát ki tudjunk termelni, kell egy meghatározott nagyságú erdõ, vagy ki lehet számolni azt is, hogy hozzávetõlegesen mekkora biológiailag aktív felületre van szükség ahhoz, hogy egy liter üzemanyag elégetésébõl származó széndioxidot feldolgozzon a természet - magyarázta a szakember.
Az ökológiai lábnyom országonként változó, általában minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb. Nagyjából ötven évvel ezelõtt egy földnyi volt a világ össznépességének ökológiai lábnyoma, ez jelenleg olyan másfél földnyi és a legóvatosabb becslések is azt mondják, hogy valamikor 2050 tájékán legalább két Földre lenne szükségünk - hangzott el a mûsorban.
Nincs másfél Földünk
Természetesen nem tudunk "másfél Földet használni". Ez azt jelenti, hogy másfél Földre lenne szükség ahhoz, hogy a mostani környezethasználatunk még fenntartható legyen. De mivel nincs másfél Földünk, ez azt jelenti, hogy a mostani környezethasználatunk - erõforrás kiemelésünk és szennyezéskibocsátásunk - nem fenntartható. Folyamatosan éljük fel ezeket az erõforrásokat, folyamatosan pusztítjuk az ökológiai rendszereket. Ez azt jelenti, hogy most már a Föld egészének állapotát veszélyeztetjük, nem csak egyes, jól elkülöníthetõ problémák vannak, hogy pl. fogynak az esõerdõk. Az emberiség a Föld egészét zsákmányolja ki nem fenntartható módon, aminek csak rossz vége lehet - mondta Boda Zsolt.
Idén már felhasználtuk az egész évi erõforrásokat
Ha a világ biológiai kapacitását összehasonlítjuk az emberiség ökológiai lábnyomával, akkor kijön, hogy egy évben melyik napon érjük el azt, amikor már túlfogyasztunk. Ez a nap az idén augusztus 22. volt, de ez folyamatosan elõbbre tolódik. A közgazdász–politológus szerint az a baj, hogy ezek a folyamatok gyorsulnak, a környezethasználatok és azok hatásai pedig összegzõdnek. Annak, hogy az emberiség globális felmelegedést okoz a széndioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátása révén, hatása van a növényzetre, tovább gyengíti az ökorendszereket, amelyek így még kevésbé képesek széndioxidot kivonni a légkörbõl, vagyis egymást erõsítõ folyamatok indulnak be. A tudomány mai álláspontja szerint a Föld rendkívül rossz állapotban van, negatívak a folyamatok, a tudósok nem látnak javuló tendenciákat - folytatta.
Radikális változásra van szükség
A politika és a gazdaság GDP-ben számol, a folyamatos növekedést akarja mindenki elérni, ami egyértelmûen a természeti tõke csökkenésével jár együtt. A szakértõ szerint éppen ezért, ha a megoldásokon gondolkodunk, akkor két dolgot mindenképpen szem elõtt kell tartanunk. Az egyik az, hogy ezt az ökológiai "túllövést" az emberiség, közvetlenül a gazdasági tevékenység okozza. Természetesen, hogy a gazdaságunk ilyen erõforrás - igényes, ilyen energiapazarló, nagy anyagfelhasználó, ez csak egy bizonyos társadalomban lehetséges. Történetesen egy olyan fogyasztói társadalomban élünk, amelyik a materiális javak bõvülésére, a gazdagság épülésére építi az alap ideológiáját. De ezek a fogyasztási, termelési tevékenységek azok, amelyek szennyezést és hulladékot állítanak elõ - tette hozzá.
Amikor tehát megoldásokon gondolkozunk, akkor azon kell gondolkoznunk, hogy ezt a gazdaságot radiálisan át kell alakítani. Nem elég, hogy pár százalékkal csökkentjük a széndioxid-kibocsátást, vagy öt százalékkal nõ az autók üzemanyag-felhasználásának a hatékonysága. Ez semmi. Ennél sokkal átfogóbb változásokra van szükség. Át kell állni egy olyan gazdasági mûködésre, ami radikálisan kevesebb fosszilis üzemanyagot használ fel, ami radikálisan kevesebb anyagot használ fel, ami radikálisan kevesebb vegyi szennyezéssel jár - hangsúlyozta Boda Zsolt.
Nagyok a különbségek
Az emberiség 20 százaléka - amely durván az OECD tagállamokat fedi le - okozza a környezeti problémák 80 százalékát. Ebbe Magyarország is beletartozik, pedig szeretjük magunkat szegénynek gondolni, de ha a világ teljes népességének jövedelmét nézzük, akkor a magyar átlagjövedelem a felsõ 15 százalékba sorolható. Ma globálisan durván három és fél hektár biológiailag aktív kapacitás jutna egy emberre. Ehhez képest, ha megnézzük a fogyasztást, egy átlag amerikainak az életmódjához 12-13 hektár környezetfogyasztás kapcsolódik, egy bangladesinek pedig 0,1 hektár.
A fejlett országoknak kell az élen járni
Ha a megoldáson gondolkozunk, figyelembe kell venni, hogy a világban óriásiak a különbségek e tekintetben. Így elsõsorban a fejlett országoknak kell élen járni, mert pontosan Kína, India, Brazília, vagy más fejlõdõ országok, amelyek valóban fejlõdnek, s akik legitim módon mondják azt, hogy szeretnének javítani a legszegényebb állampolgáraik helyzetén, csak akkor fognak belemenni bármilyen elkötelezõdésbe - legyen szó a klímaváltozás elleni küzdelemrõl, vagy bármilyen más környezeti kihívásról - ha azt látják, hogy a szennyezésért és a Föld tönkretételéért döntõen felelõs országok komoly lépéseket tesznek.
Fogy az idõ
Egy-két évtizeden belül az emberiség környezetterhelését meg kellene felezni, akkor benne lennénk durván a fenntarthatósági sávban. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, arra van szükség, hogy ezek a fejlett és gazdag országoknak - az Egyesült Államoknak, az Európai Uniónak, Japánnak és Kanadának - a környezetterhelése a töredékére, mondjuk 10-20 százalékra csökkenjen.
Link
Az emberiség augusztusra felhasználta az egész évi erõforrásokat, amelyeket a Föld fenntartható módon képes elõállítani. A jelenlegi környezethasználatunk teljességgel fenntarthatatlan - figyelmeztetett a szakértõ.
Idén augusztus 22-e volt az a „virtuális dátum”, amelytõl kezdve az emberiség túlfogyasztja a Föld természeti erõforrásait. Alig nyolc hónap alatt felhasználtuk azokat az erõforrásokat, amelyeket a bolygó fenntartható módon képes elõállítani ebben az évben, és így átléptünk az ún. "túllövés" állapotába - mondta el a Kossuth Rádió Vasárnapi újság címû mûsorában Boda Zsolt közgazdász–politológus.
A Védegylet munkatársa szerint nagyon nehéz képet alkotni arról, hogy a bolygónk milyen állapotban van. Ennek az egyik mérõszáma az ún. ökológiai lábnyom - koncepció, amely azt mondja, hogy minden emberi tevékenység igényel valamilyen mennyiségû biológiailag aktív felületet. Ahhoz, hogy egy bizonyos mennyiségû fát ki tudjunk termelni, kell egy meghatározott nagyságú erdõ, vagy ki lehet számolni azt is, hogy hozzávetõlegesen mekkora biológiailag aktív felületre van szükség ahhoz, hogy egy liter üzemanyag elégetésébõl származó széndioxidot feldolgozzon a természet - magyarázta a szakember.
Az ökológiai lábnyom országonként változó, általában minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb. Nagyjából ötven évvel ezelõtt egy földnyi volt a világ össznépességének ökológiai lábnyoma, ez jelenleg olyan másfél földnyi és a legóvatosabb becslések is azt mondják, hogy valamikor 2050 tájékán legalább két Földre lenne szükségünk - hangzott el a mûsorban.
Nincs másfél Földünk
Természetesen nem tudunk "másfél Földet használni". Ez azt jelenti, hogy másfél Földre lenne szükség ahhoz, hogy a mostani környezethasználatunk még fenntartható legyen. De mivel nincs másfél Földünk, ez azt jelenti, hogy a mostani környezethasználatunk - erõforrás kiemelésünk és szennyezéskibocsátásunk - nem fenntartható. Folyamatosan éljük fel ezeket az erõforrásokat, folyamatosan pusztítjuk az ökológiai rendszereket. Ez azt jelenti, hogy most már a Föld egészének állapotát veszélyeztetjük, nem csak egyes, jól elkülöníthetõ problémák vannak, hogy pl. fogynak az esõerdõk. Az emberiség a Föld egészét zsákmányolja ki nem fenntartható módon, aminek csak rossz vége lehet - mondta Boda Zsolt.
Idén már felhasználtuk az egész évi erõforrásokat
Ha a világ biológiai kapacitását összehasonlítjuk az emberiség ökológiai lábnyomával, akkor kijön, hogy egy évben melyik napon érjük el azt, amikor már túlfogyasztunk. Ez a nap az idén augusztus 22. volt, de ez folyamatosan elõbbre tolódik. A közgazdász–politológus szerint az a baj, hogy ezek a folyamatok gyorsulnak, a környezethasználatok és azok hatásai pedig összegzõdnek. Annak, hogy az emberiség globális felmelegedést okoz a széndioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátása révén, hatása van a növényzetre, tovább gyengíti az ökorendszereket, amelyek így még kevésbé képesek széndioxidot kivonni a légkörbõl, vagyis egymást erõsítõ folyamatok indulnak be. A tudomány mai álláspontja szerint a Föld rendkívül rossz állapotban van, negatívak a folyamatok, a tudósok nem látnak javuló tendenciákat - folytatta.
Radikális változásra van szükség
A politika és a gazdaság GDP-ben számol, a folyamatos növekedést akarja mindenki elérni, ami egyértelmûen a természeti tõke csökkenésével jár együtt. A szakértõ szerint éppen ezért, ha a megoldásokon gondolkodunk, akkor két dolgot mindenképpen szem elõtt kell tartanunk. Az egyik az, hogy ezt az ökológiai "túllövést" az emberiség, közvetlenül a gazdasági tevékenység okozza. Természetesen, hogy a gazdaságunk ilyen erõforrás - igényes, ilyen energiapazarló, nagy anyagfelhasználó, ez csak egy bizonyos társadalomban lehetséges. Történetesen egy olyan fogyasztói társadalomban élünk, amelyik a materiális javak bõvülésére, a gazdagság épülésére építi az alap ideológiáját. De ezek a fogyasztási, termelési tevékenységek azok, amelyek szennyezést és hulladékot állítanak elõ - tette hozzá.
Amikor tehát megoldásokon gondolkozunk, akkor azon kell gondolkoznunk, hogy ezt a gazdaságot radiálisan át kell alakítani. Nem elég, hogy pár százalékkal csökkentjük a széndioxid-kibocsátást, vagy öt százalékkal nõ az autók üzemanyag-felhasználásának a hatékonysága. Ez semmi. Ennél sokkal átfogóbb változásokra van szükség. Át kell állni egy olyan gazdasági mûködésre, ami radikálisan kevesebb fosszilis üzemanyagot használ fel, ami radikálisan kevesebb anyagot használ fel, ami radikálisan kevesebb vegyi szennyezéssel jár - hangsúlyozta Boda Zsolt.
Nagyok a különbségek
Az emberiség 20 százaléka - amely durván az OECD tagállamokat fedi le - okozza a környezeti problémák 80 százalékát. Ebbe Magyarország is beletartozik, pedig szeretjük magunkat szegénynek gondolni, de ha a világ teljes népességének jövedelmét nézzük, akkor a magyar átlagjövedelem a felsõ 15 százalékba sorolható. Ma globálisan durván három és fél hektár biológiailag aktív kapacitás jutna egy emberre. Ehhez képest, ha megnézzük a fogyasztást, egy átlag amerikainak az életmódjához 12-13 hektár környezetfogyasztás kapcsolódik, egy bangladesinek pedig 0,1 hektár.
A fejlett országoknak kell az élen járni
Ha a megoldáson gondolkozunk, figyelembe kell venni, hogy a világban óriásiak a különbségek e tekintetben. Így elsõsorban a fejlett országoknak kell élen járni, mert pontosan Kína, India, Brazília, vagy más fejlõdõ országok, amelyek valóban fejlõdnek, s akik legitim módon mondják azt, hogy szeretnének javítani a legszegényebb állampolgáraik helyzetén, csak akkor fognak belemenni bármilyen elkötelezõdésbe - legyen szó a klímaváltozás elleni küzdelemrõl, vagy bármilyen más környezeti kihívásról - ha azt látják, hogy a szennyezésért és a Föld tönkretételéért döntõen felelõs országok komoly lépéseket tesznek.
Fogy az idõ
Egy-két évtizeden belül az emberiség környezetterhelését meg kellene felezni, akkor benne lennénk durván a fenntarthatósági sávban. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, arra van szükség, hogy ezek a fejlett és gazdag országoknak - az Egyesült Államoknak, az Európai Uniónak, Japánnak és Kanadának - a környezetterhelése a töredékére, mondjuk 10-20 százalékra csökkenjen.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
simson
- 2012. September 03. 09:39:48
#12 |
Kore
- 2012. September 03. 09:59:21
#13 |
Perje
- 2012. September 03. 20:03:34
#14 |
gabi
- 2012. September 03. 20:48:47
#15 |
Perje
- 2012. September 03. 20:58:37
#16 |
satu
- 2012. September 04. 15:19:54
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.