Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
KI VOLT SZÁLASI FERENC?
Családi háttér és pályakezdés Szálasi (1935-ös önkéntes névváltoztatása elõtt: Szálasy) Ferenc Kassán, 1897. január 6-án született. Apai nagyapja részt vett a magyar szabadságharcban, Világosnál esett orosz hadifogságba, innen került a szabadságharcot követõ büntetõ intézkedések során Ausztriába, ahol is katonai szolgálatot kellett teljesítenie. E közben ismerkedett meg egy bécsi nõvel, akit azután feleségül vett. E házasságból született Szálasi édesapja, aki a nagyapa viszonylag korai halála után a katonai árvaiskolába került. Egy rendelkezés nyomán, amelynek értelmében mindenki, akinek apja 1849 után került Ausztriába, Magyarországra kényszerül települni, Szálasi édesapja katonai iskolai tanulmányait Pozsonyban folytatta. E tanulmányok befejezését követõen Szálasi apja katonai tisztviselõként dolgozott.
Sulyok Dezsõ, a Horthy-korszak ismert magyar ellenzéki, de németellenes
beállítottságú, az akkori baloldalhoz közelálló politikusa (aki 1945-tõl
a kisgazdák egyik legtehetségesebb vezéralakja volt s akit a kommunisták
a kisgazdapárt legelsõ "leszalámizása" során távolíttattak el a
kisgazdapártból) Szálasi lejáratása céljából - Bethlen István
ösztönzésére és a tõle kapott hamisított származási iratok alapján - a
30-as évek végén azzal a történettel állt elõ, hogy Szálasi Ferenc
valójában nem is magyar, hanem örmény származású ember, akit (vagy
akinek felmenõjét) eredetileg Szalosjánnak hívták. A lejárató akció
csütörtököt mondott: a budapesti törvényszék Lengyel-tanácsa
megállapította, hogy Szálasi Ferenc apai nagyapai ágon "tiszta" magyar
származású ember, akit csupán távoli oldalági rokonság fûz az
örménységhez, és a Szalosján név a Szálasi-név örményre fordításából
származik. (Egyébként az örmény származás egyáltalán nem szégyellni
való. Tudomásunk szerint az aradi vértanúk közül kettõben is
csörgedezett örmény vér, úm. Kiss Ernõ h. altábornagyban és Lázár Vilmos
honvédezredesben.)
Amíg Szálasi apai nagyanyja német nõ volt, addig édesanyjában szlovák
vagy ruszin vér is folyt. Összességében tehát Szálasi korántsem volt
"tisztán" magyar származású ember, amint hogy egyébként a magyar emberek
tetemes hányada sem az. Valószínû, hogy - erkölcsi emelkedettségén,
keresztény hitén túlmenõen - ez a körülmény is befolyásolta Szálasinak
azt a türelmes és a Kárpát-medence vérségi sajátosságaival szemben
körültekintõ, realisztikus nemzetiségi politikáját, amely az õ
hungarizmusára oly jellemzõ s ami Szálasi politikáját a hasznos és
keresztény idegenek szentistváni befogadásának politikájához vagy pl.
Széchenyi István nemzetiségi politikájához (pl. a legnagyobb magyarnak
az ún. akadémiai nagy beszédében kifejtett elveihez, ill. a türelmetlen
magyarosítás elleni számos fellépésében mutatkozó eszmeiségéhez) vagy az
ugyancsak "nem tisztán" magyar származású Prohászka Ottokár hasonló
felfogásához kapcsolja.
Szálasi - ma úgy mondanánk - sokgyermekes családban nõtt fel. Az elsõ
gyermek lány volt, a többi fiú. Ferenc volt a legidõsebb közülük.
Szálasiék bensõséges családi életet éltek. A gyermekek - az egyébként
görög katolikus, de mélyen vallásos - édesanyától erõteljesen vallásos
nevelést kaptak, mint Szálasi mondotta: "Az istenhit erejét és
meggyõzõdését az anyatejjel szívtam magamba. Anyám keresztül-kasul
itatott engem a hittel." Szülei a család rossz anyagi életviszonyaira
tekintettel Szálasi Ferencet katonai pályára szánták. Így került a
hungarizmus majdani megalapítója a kõszegi katonai reáliskolába,
amelynek elvégzése után katonai pályára lépett. Részt vett az I.
világháborúban. 1915-ben hadnagyként került ki a frontra, ahol 36
hónapot szolgált. Csapattisztként egy rohamozó alakulatot is vezetett.
A háború után Magyarországra költözött és az ún. õszirózsás forradalom
idején külügyi futárszolgálatot teljesített. A következõ évtizedben
sokoldalúan képezi magát és ennek során - még mielõtt felvennék a
Hadiakadémiára, amelyet egyébként 1923-1925-ben végez el - számításokkal
igazolja a munkásság termelõ tevékenysége és a hadisikerek közötti
egyenes összefüggést. Innen csak egy lépés nézetrendszerének egyik
legfõbb eleméhez: sikeres nemzetpolitika nem lehetséges a munkásság
gazdasági és társadalmi súlyának megértése, kívánatos szerepének
elismerese nélkül. 1925-ben a vezérkarhoz kerül, 1926-1929-ben a
Vezérkari Fõnökségnek Tábornoki és Vezérkari Továbbképzés, ill.
Vezérkari Személyi Ügyek osztályán szolgál. A 20-as évek végén, a 30-as
évek elején Szálasi hazai és külföldi tanulmányutakon vesz részt. Ebben
az idõben különbözõ politikai, katonapolitikai dolgozatokat ír,
nézeteivel, írásaival a vezérkar egyik középponti alakjává, a tiszti
viták afféle politikai fenegyerekévé növi ki magát. Írásait Gömbös Gyula
is ismeri, aki olykor elragadtatással nyilatkozik ezekrõl az írásokról
(sõt, amikor már miniszterelnök volt, Szálasiról mint egyik lehetséges
utódáról tesz említést), máskor viszont megfeddi katonaforradalmári
megnyilvánulásai miatt. Szálasit 1933-ban vezérkari õrnaggyá léptették
elõ. õ viszont 1935. március 1-jén nyugállományba vonult és
megalapította a Nemzet Akaratának Pártját (a NAP-ot). Ez Szálasi és a
hungarizmus elsõ pártalapítása Magyarországon.
A Cél és követelésektõl az Út és célig
A NAP eszméit, a politikai cselekvésre vonatkozó elgondolásait Szálasi
1935 márciusában írt munkája, a Cél és követelések tartalmazza.
Korábbi írásaihoz képest e munkájában jelentõs lépést tesz elõre:
kidolgozza az Õsföld (a Kárpát-Duna medence, vagyis a történelmi
Magyarország) megújhodásának, újjáépítésének, átszervezésének, szerves
és egységes irányításának, a Hungária Egyesült Földek létrehozásának a
tervét.
A Cél és követelések c. írást felfoghatjuk úgy is mint egy rövid - de
lényegre törõ - bevezetõ tanulmányt Szálasi legjelentõsebb ideológiai
munkájához, az Út és cél c. tanulmányhoz. A két tanulmány megírása
között azonban évek telnek el. A NAP megalakulását a pártszervezés,
pártépítés nehéz idõszaka, egy sok idõt és energiát igénylõ munka
követi, mégpedig a szinte minden oldalú támadások kereszttüzében. (Ezek
a támadások azután állandósulnak, Szálasi Ferencnek és mozgalmának
mondhatni egy perc nyugta nincs, majd a vesztes háború után, amikor õt
és mozgalmát teszik meg a legfõbb bûnbaknak, minden rossz legfõbb
okozójának, Szálasi egy rendkívüli erkölcsi, szellemi és fizikai tortúra
szenvedõ alanyává válik, halála után pedig egy - mind a mai napig véget
nem érõ - olyan gyalázkodás folyik ellene és hungarista mártírtársai
ellen, ami logikussá teszi a feltételezést: azt, hogy a Nemzetvezetõ és
bajtársai már minden bizonnyal egy megtisztult "túlvilági" állapotban
vannak s valóban az Örök Világosság fényeskedik nekik.)
1936. október 6-án Gömbös Gyula váratlanul meghal és reformtörekvéseinek
leginkább értõ továbbfejlesztõjét, Szálasit Keresztes-Fischer Lajos,
Horthy katonai irodájának fõnöke (a késõbbi belügyminiszternek, a
nemzeti szocializmus következetes ellenségének a fivére) egy országos
helyzetjelentés megírására kéri. Szálasi - országjárása, elmélyült
vizsgálódásai után - ún. Emlékeztetõt ír, amelyben honi állapotaink
felett alapos bírálatot gyakorol, hangsúlyozván: a nemzet válságban van.
Egyszersmind kihallgatást kér Horthytól. Keresztes-Fischer Szálasi
írását elsüllyeszti, az államfõ és Szálasi kapcsolatfelvételét pedig
megakadályozza. A kabinetfõnök e tettével egy sorozatot indít el: a
következõ években Szálasi számtalanszor keresi a kapcsolatot Horthyhoz,
ebbeli igyekezetében azonban egészen 1944 májusáig minduntalan
elgáncsolják. 1937 tavaszán megindul a NAP elsõ lapja, az Új Magyar
Munkás. A lapban megjelent cikkek bírálják a kormányzatot, a liberális
világszemléletet, a nemzetközi nagytõkét és a kommunista internacionálét
és taglalják a hungarizmus politikáját és programját. A következmény: a
kormányzat gyorsan feloszlatja Szálasi pártját (ez ebben a "mûfajban",
tehát a hungarista pártok feloszlatásának sorában az elsõ eset) és 1937.
április 15-én, szinte hajszálra 100 évvel azután, hogy Kossuth Lajost
bebörtönzik - és ugyancsak egy sorozat nyitányaként - letartóztatják
magát Szálasi Ferencet is. A bírói szabadlábra helyezést nem sokkal
követõen még ugyanez év augusztusában egy röpirat miatt újból
letartóztatják, majd szabadlábra helyezik, de vádat emelnek ellene. 1937
nyarán Szálasit britek keresik fel azzal az ajánlattal, hogy hajlandók
támogatni a hungarista mozgalmat, ha az elkötelezi magát egy
délkelet-európai konföderáció mellett. Szálasi nemet mond, viszont rajön
arra, hogy a Hungária Egyesült Földek elnevezés zavarba ejtõ lehet (õ
sem konföderáció, sem föderáció formájában nem tartotta volna helyesnek
a Kárpát-Duna medence állami feldaraboltságának tartósítását), ezért
ettõl kezdve a Hungarista Magyar Birodalom kifejezést használja.
Mindezen közben a hungarista pártépítés nem szûnik meg: 1937
augusztusában Szálasi megegyezik vitéz Endre Lászlóval, hogy a
hungaristák új pártot hoznak létre, amelybe belép Endre is pártjával, a
Magyar Fajvédõ Szocialista Párttal. Az új párt, a Magyar Nemzeti
Szocialista Párt 1937. okt. 24-én a Budai Vigadóban tartja alakuló
nagygyûlését, amelyen kimondják: a párt a teljes hatalmat akarja
átvenni, mégpedig egyrészt az államfõ, másrészt a nemzet akaratából.
Mint Szálasi kifejti: a hatalomhoz vezetõ úton a börtön és a szabadság
édestestvérek, az elsõ az utat jelöli, a második a célt. A cél a teljes
rendszerváltozás, mert csak ez hozza meg a kívánt új valóságot, az ezt
tükrözõ új igazságot és az új - és igazi - szabadságot. Ez a
rendszerváltozás csak forradalomban születhet, ez a forradalom azonban
tudatos és nemes szándékú népmozgalom. Jól vezetett és építõ szellemû,
nem az alacsony rendû ösztönöktõl vezérelt és nem egy romboló
szenvedélyû tömeg hajtja végre. Ha mármost csupán a nemzet akaratából -
az államfõ és az alkotmányosság ellenében - akarnák a hatalmat átvenni,
akkor nem az említett igazi forradalmat hajtanák végre, hanem a tömegek
terrorisztikus és anarchista lázadása elõtt köveznék ki az utat, ha
viszont a hatalom átvételében pusztán az államfõ akaratára
támaszkodnának, akkor ez diktatúrára vezetne, ami elfogadhatatlan és nem
tévesztendõ össze a - hivatalos felhatalmazáson alapuló - tekintélyre
építõ rendszerrel.
A hungarista eszme a hónapok, az évek során egyre szélesebb körben
hódít, megszületik a párt jelszava: "1938 a mienk, Szálasi jön." Ebben a
helyzetben az uralkodó körök úgy döntenek, hogy - a nemzeti szocializmus
további elõretörését megakadályozandó az elnyomás eszközéhez nyúlnak. A
hungaristáknak is helyet adni kívánó és puhakezûnek mondott Darányit
menesztik. (Szálasi véleménye szerint Sztójay elõtt Darányi volt az
utolsó magyar kormányfõ, aki tisztességesen viszonyult a hungarista
mozgalomhoz.) Ugyanakkor az új miniszterelnök, Imrédy Béla vezetésével
nagyarányú támadást indítanak a hungarizmus ellen. Ún. rendtörvényeket
hoznak, amelyekkel korlátozzák az egyesülési jogot, megszigorítják a
sajtórendészetet, nagy internálótáborokat alakítanak ki, az ítélõtáblák
székhelyén öttagú ún. különbíróságokat állítanak fel a politikai perek
meggyorsítására és az államfogházbüntetéseket börtön- és
fegyházbüntetésekkel váltják fel. (Ebben az idõben a börtönbe zárt
politikai foglyok csaknem mindegyike hungarista.) 1938 tavaszán a
hungarista vezetõket rendõri felügyelet alá helyezik, majd betiltják a
Magyar Nemzeti Szocialista Pártot is. Szálasi értékelése szerint Horthyt
egy olyan klikk szigetelte el a nemzettõl, amely 1938-ban hozzákezdett a
hungarizmus megsemmisítéséhez. Ennek érdekében a szóban forgó klikk
természetesen nemcsak szigorító intézkedéseket foganatosított, de
nagyszabású politikai propagandaakcióba is kezdett. Másfelõl a
hungarizmus állhatatosságára jellemzõen az egyik idõközi választás során
a parlamentbe is bekerülõ Hubay Kálmán bejelenti az újabb - immár
harmadik - hungarista párt: a Nemzeti Szocialista Magyar Párt -
Hungarista Mozgalom megalakulását. (Az új párt 1938 augusztusában egy
újabb nemzeti szocialista párttal egészül ki.) Az államhatalom fokozódó
nyomásának körülményei között Szálasi érzi, hogy már nem sokáig maradhat
szabadlábon. Hozzákezd tehát eszmerendszerének írásos rögzítéséhez, az
Út és cél megírásához. Elõérzetei nem csalják meg, az államhatalom
Szálasi egyik árulóvá lett munkatársának közremûködésével "bizonyítékot"
gyárt ellene s ezzel a korábban megfogalmazott vádat tárgyalhatóvá
teszi. Ezután 1938. július 6-án másodfokon három évi fegyházbüntetésre
ítélik s az ítéletet augusztus 16-án a Kúria is helybenhagyja, ami után
Szálasi Ferencet azonnal a szegedi Csillagbörtönbe szállítják.
Ezekben az években a külsõ mintákat (Mussolini fasizmusát, a hitleri
népi mozgalmat, Franco falangizmusát, stb.) is erõteljesen figyelõ,
magukat nemzeti szocialistának nevezõ hazai áramlatokat Szálasi
hungarizmusa át- meg áthatja, és kétségtelen, hogy e táboron belül neki
lett a legnagyobb tekintélye, mind erkölcsi, mind szellemi
vonatkozásban. E tekintélyét azután bebörtönzése csak fokozza. Ez a
körülmény is közrejátszik abban, hogy az államhatalomnak a hungarista
mozgalom elleni támadásai nem csitulnak: Keresztes-Fischer Ferenc
belügyminiszter 1939. febr. 24-én betiltja a még egy esztendõt sem
megélt hungarista pártot, valamint egy hasonló nevû kisebb pártot. Igaz,
mindez Hubay Kálmánt nem zavarja abban, hogy a közelgõ választások
hírére - Szálasi nevével fémjelezve, az õ eszméit hirdetve - új és immár
tartósan életben maradt pártot alapítson. Ez volt a Nyilaskeresztes
Párt, amely az 1939-es országgyûlési választásokon meglepõen jól
szerepelt, minden elnyomó intézkedés ellenére - kis szövetségeseivel
együtt - a képviselõi helyek közel 20%-át szerezte meg s különösen
jelentõs sikert ért el Budapest munkáskerületeiben és a földmûves nép
szegényebbjeinek körében, ékesszólóan bizonyítva, hogy Magyarországon
égetõvé vált a szociális kérdés, de azt is, hogy a margóra szorított
hungarizmus az egyetlen igazi reménysége a "három millió koldus
országának". Mindez összefüggött azzal is, hogy a nép jelentös
csoportjai Szálasiban nem bûnöst, hanem mártírt láttak. Beigazolódott az
Út és cél híres jelmondata: "Nem az a hatalmas, aki üldöz, hanem az,
akit üldöznek!"
A NEMZETI AKARAT PÁRTJÁNAK ÁLLAMCÉLJA:
"A Kárpátokkal övezett területen -átnyúlva az Adria-tenger partvidékéig- magyar fennhatóság alatt álló, az új alkotmányban lefektetett önkormányzatokkal ellátott Részföldek egyesülésébõl megalkotott HUNGÁRIA EGYESÜLT FÖLDEK, politikai, gazdasági és társadalmi, szervesen egymásba kapcsolt állami felségterület felépítése megszervezése, központi irányítása és vezetése, megosztott végrehajtó hatalommal való ellátása, hogy népei az államegységben
1., az államközösséget szükségesnek tartsák és elfogadják, az egységes Nemzet és Haza megalkotását a népi kultúrszabadságnak alkotmányos biztosításával akarják;
2., az államközösséget közös akarattal megvédjék;
3., csak így lássák egyedül biztosítottnak erkölcsi, szellemi és anyagi gyarapodásukat;
az ily módon létesült Egyesült Földek elismerése Anglia, Németország, Olaszország, Lengyelország és Oroszország részérõl nemzetközi szerzõdések révén, melyek az Egyesült Földeket, mint megszállástól és átvonulástól mentes és szabad, önálló, feloszthatatlan területet
biztosítják egymás között és az Egyesült Földek államfelsége javára."
/Megjegyzés: "A HUNGÁRIA EGYESÜLT FÖLDEK magasabb rendû államrendszert képeznek, melyet a közvetlenül érdekelt Részföldek: Magyarföld, Tótföld, Ruténföld, Erdélyföld, Horvát-Szlavónföld, és Nyugat-gyepû együttes érdeke hoz létre. Alkotmányos összeálláshoz elegendõ, ha a Földek közös akarata az államalakulás létrehozása érdekében megnyilvánul. A Részföldek népeinek akarata szükséges elõfeltétel, az érdekelt külföld akarata kívánatos, de nem elõfeltétel.
A N. A. P. a lefektetett államcélt akarja és meg is fogja valósítani, az erre való törekvés becsületes, igaz, megalkuvást nem ismerõ harcosa. Az államcél elérésére szükséges munkálatokat késedelem nélkül azonnal és bátran meg fogja kezdeni. Az a meggyõzõdése, hogy az élet folyása az Õsföld népei legfeljebb még egy nemzedékének kegyelmez, de azután elpusztulunk, ha nem kezdünk azonnal az államcél megvalósításához."
A N. A. P. Hitvallás-a szerint: "Minden hatalom a néptõl ered. A népfelség eredeti, az államfelség eredõ hatalomjog. A népfelség államhatalom alakjában átadja élõ akaratát kiválasztottjának, hogy a népfelség érdekeit belsõ és külsõ vonatkozásaiban biztosítsa és megvédje;felhatalmazást ad neki jogok gyakorlására, másfelõl az államvezetést rábízva kötelességeket szab meg számára.
...hogy az államnak mi a hivatása , ennek folyamányaképpen milyen célt tûzhet ki, vagy az államalkotó elemei érdekében kényszerbõl milyen célt kell kitûznie: ez az államcél;
hogy a célt hogyan, milyen eszközökkel, mi módon, milyen sorrendben és mikor érheti el, a cél érdekében az eszközöket hogyan kell megszerveznie, kiépítenie, fejlesztenie és gyümölcsöztetnie: ez az államélet.
Államcél és államélet egymást szervesen ki kell egészítsék, egymással párhuzamosan kell haladniok. Ennek a szervezett párhuzamnak
élõszóban meghatározott, ésszerûen és célirányosan alkotott törvénye, az állam munkaruhája: az alkotmány. Ezen az alapon épül az államösszesség dicsõségének, boldogságának és nagyságának a háza.
Az államcél legyen közcél és közakarat, éppen ezért közkinccsé kell válnia. A vezetõpolitikus pedig legyen az állam elsõ szolgája az államcélra való törekvés elsõ munkása. Õ tervezi, szerkeszti és állítja munkába az államgépezetet."
Megjegyzés: A N. A. P. az Õsföld megmentésére, újjáépítésére kidolgozott munkatervét megalakulása után hamarosan, már 1935-ben végleges formába öntötte. Felelõsségteljesen zászlót bontott terve végrehajtására , az állam és az egyén dicsõsége, boldogsága és nagysága érdekében. Bizalmat követelt becsület ellenében, hazaszeretetet hûség ellenében. A N. A. P. a terve végrehajtására létesült, vezetõ, irányító és védõ szerv volt. Tagja lehetett a pártnak a az Õsföldet lakó minden egyes nép fia, aki a Hungária Egyesült Földek létrehozását /,azaz Nagy-Magyarország teljes és békés revízióját/ akarja. Vezetõje Szálasi Ferenc volt.
Link
Sulyok Dezsõ, a Horthy-korszak ismert magyar ellenzéki, de németellenes
beállítottságú, az akkori baloldalhoz közelálló politikusa (aki 1945-tõl
a kisgazdák egyik legtehetségesebb vezéralakja volt s akit a kommunisták
a kisgazdapárt legelsõ "leszalámizása" során távolíttattak el a
kisgazdapártból) Szálasi lejáratása céljából - Bethlen István
ösztönzésére és a tõle kapott hamisított származási iratok alapján - a
30-as évek végén azzal a történettel állt elõ, hogy Szálasi Ferenc
valójában nem is magyar, hanem örmény származású ember, akit (vagy
akinek felmenõjét) eredetileg Szalosjánnak hívták. A lejárató akció
csütörtököt mondott: a budapesti törvényszék Lengyel-tanácsa
megállapította, hogy Szálasi Ferenc apai nagyapai ágon "tiszta" magyar
származású ember, akit csupán távoli oldalági rokonság fûz az
örménységhez, és a Szalosján név a Szálasi-név örményre fordításából
származik. (Egyébként az örmény származás egyáltalán nem szégyellni
való. Tudomásunk szerint az aradi vértanúk közül kettõben is
csörgedezett örmény vér, úm. Kiss Ernõ h. altábornagyban és Lázár Vilmos
honvédezredesben.)
Amíg Szálasi apai nagyanyja német nõ volt, addig édesanyjában szlovák
vagy ruszin vér is folyt. Összességében tehát Szálasi korántsem volt
"tisztán" magyar származású ember, amint hogy egyébként a magyar emberek
tetemes hányada sem az. Valószínû, hogy - erkölcsi emelkedettségén,
keresztény hitén túlmenõen - ez a körülmény is befolyásolta Szálasinak
azt a türelmes és a Kárpát-medence vérségi sajátosságaival szemben
körültekintõ, realisztikus nemzetiségi politikáját, amely az õ
hungarizmusára oly jellemzõ s ami Szálasi politikáját a hasznos és
keresztény idegenek szentistváni befogadásának politikájához vagy pl.
Széchenyi István nemzetiségi politikájához (pl. a legnagyobb magyarnak
az ún. akadémiai nagy beszédében kifejtett elveihez, ill. a türelmetlen
magyarosítás elleni számos fellépésében mutatkozó eszmeiségéhez) vagy az
ugyancsak "nem tisztán" magyar származású Prohászka Ottokár hasonló
felfogásához kapcsolja.
Szálasi - ma úgy mondanánk - sokgyermekes családban nõtt fel. Az elsõ
gyermek lány volt, a többi fiú. Ferenc volt a legidõsebb közülük.
Szálasiék bensõséges családi életet éltek. A gyermekek - az egyébként
görög katolikus, de mélyen vallásos - édesanyától erõteljesen vallásos
nevelést kaptak, mint Szálasi mondotta: "Az istenhit erejét és
meggyõzõdését az anyatejjel szívtam magamba. Anyám keresztül-kasul
itatott engem a hittel." Szülei a család rossz anyagi életviszonyaira
tekintettel Szálasi Ferencet katonai pályára szánták. Így került a
hungarizmus majdani megalapítója a kõszegi katonai reáliskolába,
amelynek elvégzése után katonai pályára lépett. Részt vett az I.
világháborúban. 1915-ben hadnagyként került ki a frontra, ahol 36
hónapot szolgált. Csapattisztként egy rohamozó alakulatot is vezetett.
A háború után Magyarországra költözött és az ún. õszirózsás forradalom
idején külügyi futárszolgálatot teljesített. A következõ évtizedben
sokoldalúan képezi magát és ennek során - még mielõtt felvennék a
Hadiakadémiára, amelyet egyébként 1923-1925-ben végez el - számításokkal
igazolja a munkásság termelõ tevékenysége és a hadisikerek közötti
egyenes összefüggést. Innen csak egy lépés nézetrendszerének egyik
legfõbb eleméhez: sikeres nemzetpolitika nem lehetséges a munkásság
gazdasági és társadalmi súlyának megértése, kívánatos szerepének
elismerese nélkül. 1925-ben a vezérkarhoz kerül, 1926-1929-ben a
Vezérkari Fõnökségnek Tábornoki és Vezérkari Továbbképzés, ill.
Vezérkari Személyi Ügyek osztályán szolgál. A 20-as évek végén, a 30-as
évek elején Szálasi hazai és külföldi tanulmányutakon vesz részt. Ebben
az idõben különbözõ politikai, katonapolitikai dolgozatokat ír,
nézeteivel, írásaival a vezérkar egyik középponti alakjává, a tiszti
viták afféle politikai fenegyerekévé növi ki magát. Írásait Gömbös Gyula
is ismeri, aki olykor elragadtatással nyilatkozik ezekrõl az írásokról
(sõt, amikor már miniszterelnök volt, Szálasiról mint egyik lehetséges
utódáról tesz említést), máskor viszont megfeddi katonaforradalmári
megnyilvánulásai miatt. Szálasit 1933-ban vezérkari õrnaggyá léptették
elõ. õ viszont 1935. március 1-jén nyugállományba vonult és
megalapította a Nemzet Akaratának Pártját (a NAP-ot). Ez Szálasi és a
hungarizmus elsõ pártalapítása Magyarországon.
A Cél és követelésektõl az Út és célig
A NAP eszméit, a politikai cselekvésre vonatkozó elgondolásait Szálasi
1935 márciusában írt munkája, a Cél és követelések tartalmazza.
Korábbi írásaihoz képest e munkájában jelentõs lépést tesz elõre:
kidolgozza az Õsföld (a Kárpát-Duna medence, vagyis a történelmi
Magyarország) megújhodásának, újjáépítésének, átszervezésének, szerves
és egységes irányításának, a Hungária Egyesült Földek létrehozásának a
tervét.
A Cél és követelések c. írást felfoghatjuk úgy is mint egy rövid - de
lényegre törõ - bevezetõ tanulmányt Szálasi legjelentõsebb ideológiai
munkájához, az Út és cél c. tanulmányhoz. A két tanulmány megírása
között azonban évek telnek el. A NAP megalakulását a pártszervezés,
pártépítés nehéz idõszaka, egy sok idõt és energiát igénylõ munka
követi, mégpedig a szinte minden oldalú támadások kereszttüzében. (Ezek
a támadások azután állandósulnak, Szálasi Ferencnek és mozgalmának
mondhatni egy perc nyugta nincs, majd a vesztes háború után, amikor õt
és mozgalmát teszik meg a legfõbb bûnbaknak, minden rossz legfõbb
okozójának, Szálasi egy rendkívüli erkölcsi, szellemi és fizikai tortúra
szenvedõ alanyává válik, halála után pedig egy - mind a mai napig véget
nem érõ - olyan gyalázkodás folyik ellene és hungarista mártírtársai
ellen, ami logikussá teszi a feltételezést: azt, hogy a Nemzetvezetõ és
bajtársai már minden bizonnyal egy megtisztult "túlvilági" állapotban
vannak s valóban az Örök Világosság fényeskedik nekik.)
1936. október 6-án Gömbös Gyula váratlanul meghal és reformtörekvéseinek
leginkább értõ továbbfejlesztõjét, Szálasit Keresztes-Fischer Lajos,
Horthy katonai irodájának fõnöke (a késõbbi belügyminiszternek, a
nemzeti szocializmus következetes ellenségének a fivére) egy országos
helyzetjelentés megírására kéri. Szálasi - országjárása, elmélyült
vizsgálódásai után - ún. Emlékeztetõt ír, amelyben honi állapotaink
felett alapos bírálatot gyakorol, hangsúlyozván: a nemzet válságban van.
Egyszersmind kihallgatást kér Horthytól. Keresztes-Fischer Szálasi
írását elsüllyeszti, az államfõ és Szálasi kapcsolatfelvételét pedig
megakadályozza. A kabinetfõnök e tettével egy sorozatot indít el: a
következõ években Szálasi számtalanszor keresi a kapcsolatot Horthyhoz,
ebbeli igyekezetében azonban egészen 1944 májusáig minduntalan
elgáncsolják. 1937 tavaszán megindul a NAP elsõ lapja, az Új Magyar
Munkás. A lapban megjelent cikkek bírálják a kormányzatot, a liberális
világszemléletet, a nemzetközi nagytõkét és a kommunista internacionálét
és taglalják a hungarizmus politikáját és programját. A következmény: a
kormányzat gyorsan feloszlatja Szálasi pártját (ez ebben a "mûfajban",
tehát a hungarista pártok feloszlatásának sorában az elsõ eset) és 1937.
április 15-én, szinte hajszálra 100 évvel azután, hogy Kossuth Lajost
bebörtönzik - és ugyancsak egy sorozat nyitányaként - letartóztatják
magát Szálasi Ferencet is. A bírói szabadlábra helyezést nem sokkal
követõen még ugyanez év augusztusában egy röpirat miatt újból
letartóztatják, majd szabadlábra helyezik, de vádat emelnek ellene. 1937
nyarán Szálasit britek keresik fel azzal az ajánlattal, hogy hajlandók
támogatni a hungarista mozgalmat, ha az elkötelezi magát egy
délkelet-európai konföderáció mellett. Szálasi nemet mond, viszont rajön
arra, hogy a Hungária Egyesült Földek elnevezés zavarba ejtõ lehet (õ
sem konföderáció, sem föderáció formájában nem tartotta volna helyesnek
a Kárpát-Duna medence állami feldaraboltságának tartósítását), ezért
ettõl kezdve a Hungarista Magyar Birodalom kifejezést használja.
Mindezen közben a hungarista pártépítés nem szûnik meg: 1937
augusztusában Szálasi megegyezik vitéz Endre Lászlóval, hogy a
hungaristák új pártot hoznak létre, amelybe belép Endre is pártjával, a
Magyar Fajvédõ Szocialista Párttal. Az új párt, a Magyar Nemzeti
Szocialista Párt 1937. okt. 24-én a Budai Vigadóban tartja alakuló
nagygyûlését, amelyen kimondják: a párt a teljes hatalmat akarja
átvenni, mégpedig egyrészt az államfõ, másrészt a nemzet akaratából.
Mint Szálasi kifejti: a hatalomhoz vezetõ úton a börtön és a szabadság
édestestvérek, az elsõ az utat jelöli, a második a célt. A cél a teljes
rendszerváltozás, mert csak ez hozza meg a kívánt új valóságot, az ezt
tükrözõ új igazságot és az új - és igazi - szabadságot. Ez a
rendszerváltozás csak forradalomban születhet, ez a forradalom azonban
tudatos és nemes szándékú népmozgalom. Jól vezetett és építõ szellemû,
nem az alacsony rendû ösztönöktõl vezérelt és nem egy romboló
szenvedélyû tömeg hajtja végre. Ha mármost csupán a nemzet akaratából -
az államfõ és az alkotmányosság ellenében - akarnák a hatalmat átvenni,
akkor nem az említett igazi forradalmat hajtanák végre, hanem a tömegek
terrorisztikus és anarchista lázadása elõtt köveznék ki az utat, ha
viszont a hatalom átvételében pusztán az államfõ akaratára
támaszkodnának, akkor ez diktatúrára vezetne, ami elfogadhatatlan és nem
tévesztendõ össze a - hivatalos felhatalmazáson alapuló - tekintélyre
építõ rendszerrel.
A hungarista eszme a hónapok, az évek során egyre szélesebb körben
hódít, megszületik a párt jelszava: "1938 a mienk, Szálasi jön." Ebben a
helyzetben az uralkodó körök úgy döntenek, hogy - a nemzeti szocializmus
további elõretörését megakadályozandó az elnyomás eszközéhez nyúlnak. A
hungaristáknak is helyet adni kívánó és puhakezûnek mondott Darányit
menesztik. (Szálasi véleménye szerint Sztójay elõtt Darányi volt az
utolsó magyar kormányfõ, aki tisztességesen viszonyult a hungarista
mozgalomhoz.) Ugyanakkor az új miniszterelnök, Imrédy Béla vezetésével
nagyarányú támadást indítanak a hungarizmus ellen. Ún. rendtörvényeket
hoznak, amelyekkel korlátozzák az egyesülési jogot, megszigorítják a
sajtórendészetet, nagy internálótáborokat alakítanak ki, az ítélõtáblák
székhelyén öttagú ún. különbíróságokat állítanak fel a politikai perek
meggyorsítására és az államfogházbüntetéseket börtön- és
fegyházbüntetésekkel váltják fel. (Ebben az idõben a börtönbe zárt
politikai foglyok csaknem mindegyike hungarista.) 1938 tavaszán a
hungarista vezetõket rendõri felügyelet alá helyezik, majd betiltják a
Magyar Nemzeti Szocialista Pártot is. Szálasi értékelése szerint Horthyt
egy olyan klikk szigetelte el a nemzettõl, amely 1938-ban hozzákezdett a
hungarizmus megsemmisítéséhez. Ennek érdekében a szóban forgó klikk
természetesen nemcsak szigorító intézkedéseket foganatosított, de
nagyszabású politikai propagandaakcióba is kezdett. Másfelõl a
hungarizmus állhatatosságára jellemzõen az egyik idõközi választás során
a parlamentbe is bekerülõ Hubay Kálmán bejelenti az újabb - immár
harmadik - hungarista párt: a Nemzeti Szocialista Magyar Párt -
Hungarista Mozgalom megalakulását. (Az új párt 1938 augusztusában egy
újabb nemzeti szocialista párttal egészül ki.) Az államhatalom fokozódó
nyomásának körülményei között Szálasi érzi, hogy már nem sokáig maradhat
szabadlábon. Hozzákezd tehát eszmerendszerének írásos rögzítéséhez, az
Út és cél megírásához. Elõérzetei nem csalják meg, az államhatalom
Szálasi egyik árulóvá lett munkatársának közremûködésével "bizonyítékot"
gyárt ellene s ezzel a korábban megfogalmazott vádat tárgyalhatóvá
teszi. Ezután 1938. július 6-án másodfokon három évi fegyházbüntetésre
ítélik s az ítéletet augusztus 16-án a Kúria is helybenhagyja, ami után
Szálasi Ferencet azonnal a szegedi Csillagbörtönbe szállítják.
Ezekben az években a külsõ mintákat (Mussolini fasizmusát, a hitleri
népi mozgalmat, Franco falangizmusát, stb.) is erõteljesen figyelõ,
magukat nemzeti szocialistának nevezõ hazai áramlatokat Szálasi
hungarizmusa át- meg áthatja, és kétségtelen, hogy e táboron belül neki
lett a legnagyobb tekintélye, mind erkölcsi, mind szellemi
vonatkozásban. E tekintélyét azután bebörtönzése csak fokozza. Ez a
körülmény is közrejátszik abban, hogy az államhatalomnak a hungarista
mozgalom elleni támadásai nem csitulnak: Keresztes-Fischer Ferenc
belügyminiszter 1939. febr. 24-én betiltja a még egy esztendõt sem
megélt hungarista pártot, valamint egy hasonló nevû kisebb pártot. Igaz,
mindez Hubay Kálmánt nem zavarja abban, hogy a közelgõ választások
hírére - Szálasi nevével fémjelezve, az õ eszméit hirdetve - új és immár
tartósan életben maradt pártot alapítson. Ez volt a Nyilaskeresztes
Párt, amely az 1939-es országgyûlési választásokon meglepõen jól
szerepelt, minden elnyomó intézkedés ellenére - kis szövetségeseivel
együtt - a képviselõi helyek közel 20%-át szerezte meg s különösen
jelentõs sikert ért el Budapest munkáskerületeiben és a földmûves nép
szegényebbjeinek körében, ékesszólóan bizonyítva, hogy Magyarországon
égetõvé vált a szociális kérdés, de azt is, hogy a margóra szorított
hungarizmus az egyetlen igazi reménysége a "három millió koldus
országának". Mindez összefüggött azzal is, hogy a nép jelentös
csoportjai Szálasiban nem bûnöst, hanem mártírt láttak. Beigazolódott az
Út és cél híres jelmondata: "Nem az a hatalmas, aki üldöz, hanem az,
akit üldöznek!"
A NEMZETI AKARAT PÁRTJÁNAK ÁLLAMCÉLJA:
"A Kárpátokkal övezett területen -átnyúlva az Adria-tenger partvidékéig- magyar fennhatóság alatt álló, az új alkotmányban lefektetett önkormányzatokkal ellátott Részföldek egyesülésébõl megalkotott HUNGÁRIA EGYESÜLT FÖLDEK, politikai, gazdasági és társadalmi, szervesen egymásba kapcsolt állami felségterület felépítése megszervezése, központi irányítása és vezetése, megosztott végrehajtó hatalommal való ellátása, hogy népei az államegységben
1., az államközösséget szükségesnek tartsák és elfogadják, az egységes Nemzet és Haza megalkotását a népi kultúrszabadságnak alkotmányos biztosításával akarják;
2., az államközösséget közös akarattal megvédjék;
3., csak így lássák egyedül biztosítottnak erkölcsi, szellemi és anyagi gyarapodásukat;
az ily módon létesült Egyesült Földek elismerése Anglia, Németország, Olaszország, Lengyelország és Oroszország részérõl nemzetközi szerzõdések révén, melyek az Egyesült Földeket, mint megszállástól és átvonulástól mentes és szabad, önálló, feloszthatatlan területet
biztosítják egymás között és az Egyesült Földek államfelsége javára."
/Megjegyzés: "A HUNGÁRIA EGYESÜLT FÖLDEK magasabb rendû államrendszert képeznek, melyet a közvetlenül érdekelt Részföldek: Magyarföld, Tótföld, Ruténföld, Erdélyföld, Horvát-Szlavónföld, és Nyugat-gyepû együttes érdeke hoz létre. Alkotmányos összeálláshoz elegendõ, ha a Földek közös akarata az államalakulás létrehozása érdekében megnyilvánul. A Részföldek népeinek akarata szükséges elõfeltétel, az érdekelt külföld akarata kívánatos, de nem elõfeltétel.
A N. A. P. a lefektetett államcélt akarja és meg is fogja valósítani, az erre való törekvés becsületes, igaz, megalkuvást nem ismerõ harcosa. Az államcél elérésére szükséges munkálatokat késedelem nélkül azonnal és bátran meg fogja kezdeni. Az a meggyõzõdése, hogy az élet folyása az Õsföld népei legfeljebb még egy nemzedékének kegyelmez, de azután elpusztulunk, ha nem kezdünk azonnal az államcél megvalósításához."
A N. A. P. Hitvallás-a szerint: "Minden hatalom a néptõl ered. A népfelség eredeti, az államfelség eredõ hatalomjog. A népfelség államhatalom alakjában átadja élõ akaratát kiválasztottjának, hogy a népfelség érdekeit belsõ és külsõ vonatkozásaiban biztosítsa és megvédje;felhatalmazást ad neki jogok gyakorlására, másfelõl az államvezetést rábízva kötelességeket szab meg számára.
...hogy az államnak mi a hivatása , ennek folyamányaképpen milyen célt tûzhet ki, vagy az államalkotó elemei érdekében kényszerbõl milyen célt kell kitûznie: ez az államcél;
hogy a célt hogyan, milyen eszközökkel, mi módon, milyen sorrendben és mikor érheti el, a cél érdekében az eszközöket hogyan kell megszerveznie, kiépítenie, fejlesztenie és gyümölcsöztetnie: ez az államélet.
Államcél és államélet egymást szervesen ki kell egészítsék, egymással párhuzamosan kell haladniok. Ennek a szervezett párhuzamnak
élõszóban meghatározott, ésszerûen és célirányosan alkotott törvénye, az állam munkaruhája: az alkotmány. Ezen az alapon épül az államösszesség dicsõségének, boldogságának és nagyságának a háza.
Az államcél legyen közcél és közakarat, éppen ezért közkinccsé kell válnia. A vezetõpolitikus pedig legyen az állam elsõ szolgája az államcélra való törekvés elsõ munkása. Õ tervezi, szerkeszti és állítja munkába az államgépezetet."
Megjegyzés: A N. A. P. az Õsföld megmentésére, újjáépítésére kidolgozott munkatervét megalakulása után hamarosan, már 1935-ben végleges formába öntötte. Felelõsségteljesen zászlót bontott terve végrehajtására , az állam és az egyén dicsõsége, boldogsága és nagysága érdekében. Bizalmat követelt becsület ellenében, hazaszeretetet hûség ellenében. A N. A. P. a terve végrehajtására létesült, vezetõ, irányító és védõ szerv volt. Tagja lehetett a pártnak a az Õsföldet lakó minden egyes nép fia, aki a Hungária Egyesült Földek létrehozását /,azaz Nagy-Magyarország teljes és békés revízióját/ akarja. Vezetõje Szálasi Ferenc volt.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
atya
- 2012. September 05. 08:48:15
#2 |
monguzking
- 2012. September 05. 09:14:08
#3 |
gyuszuSS
- 2012. September 05. 09:25:50
#4 |
nyilasfergeteg
- 2012. September 05. 09:40:43
#5 |
janipapa
- 2012. September 05. 10:37:50
#6 |
spartakusz
- 2012. September 05. 11:01:06
#7 |
janipapa
- 2012. September 05. 12:59:28
#8 |
Advaita
- 2012. September 05. 13:17:17
#9 |
postaimre
- 2012. September 06. 11:10:48
#10 |
spartakusz
- 2012. September 06. 12:25:02
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.