Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Hova tûnnek a szerencsejáték szektor milliárdjai?
A Fidesz utóbbi egy év alatt törvénymódosÃtásokkal és a nemrégiben megjelent végrehajtási rendeletekkel gyökeresen átrendezte a magyar szerencsejáték piacot – az új szabályozás régóta jelenlévõ cégek egy részét csõdbe vitte, miközben új szereplõket helyzetbe hozott, megalapozva számukra az évszázad üzletének lehetõségét. A kérdések kérdése eközben 2010 novembere óta ugyanaz:
„Miért nem érdekli az államot a pénznyerõ automatákból származó bevétel, illetve hová tûntek és kinél landoltak a pénznyerõ automatákból származó milliárdok? ” (Lázár János)
A kezdetek
A folyamatot 2010. novemberében Lázár János indÃtotta el azzal a sejtésével, hogy a szerencsejáték bizniszben
„adócsalással és megtévesztéssel mintegy 200 és 400 milliárdos haszonhoz tud jutni egy bizonyos érdekcsoport évente, illetve ennyit tüntetnek el az adóhivatalok és az állam elõl... Feltételezhetõen több ezermilliárdos adókiesése keletkezett a Magyar Köztársaság költségvetésének éveken át”.
Matolcsy György statisztikai adatokkal alátámasztott választ adott Lázár Jánosnak, valamint megjegyezte,
„a jelzett adókiesés mértékét eltúlzottnak tartom. Képviselõ úr által hivatkozott számok forrása számomra ismeretlen, nem derül ki a számÃtás módja, Ãgy azok ellen õrzésére sincs mód. Az érvelés nemcsak számszerûségében problematikus, hanem tárgyi tévedéseket is tartalmaz, pl. a játékautomaták nincsenek kategóriákba sorolva”.
2011. szeptemberében a NGM javasolta, a játékgépek után havonta fizetendõ adó 100 ezer forintról emelkedjen 125 ezer (I. és II. kategóriás játéktermek) és 150 ezer forintra (elektronikus kaszinók). Az emelés indoka a költségvetés érdeke, illetve az arányos közteherviselés volt. Lázár János azonban zárószavazása elõtt néhány órával benyújtott törvénymódosÃtásában 2011 novemberétõl 500, illetve 700 százalékos adóemelést javasolt, a törvénygyár pedig ez utóbbit fogadta el.
A Lázár-féle módosÃtás eredménye:
Amennyiben a Matolcsy-féle, Lázárnak is rendelkezésére álló egy évvel korábbi statisztikából indulunk ki, a törvénymódosÃtás eredménye elõre borÃtékolható volt: a szerencsejátékban érdekelt vállalkozások többségének a drasztikusan megemelkedett adóteher a csõdöt jelentette.
Év
Pénznyerõ automaták száma az év utolsó napján
1 játékhelyre jutó tiszta játékbevétel havi átlaga Ft-ban
A havi játékadó mértékbe Ft-ban
A játékadó arány a tiszta játékbevételhez viszonyÃtva
%-ban
I. kat.
II. kat.
I. kat.
II. kat.
I. kat.
II. kat.
2000
29.580
130.191
79.458
45.000
45.000
35%
57%
2002
29.859
239.171
114.775
45.000
45.000
19%
39%
2004
33.141
216.851
139.953
75.000
75.000
35%
54%
2006
30.693
322.298
177.393
100.000
100.000
31%
56%
2008
29.251
338.387
195.422
100.000
100.000
30%
51%
2009
26.292
332.897
178.291
100.000
100.000
30%
56%
A nyerõgép-állomány 2004 végén volt a legnagyobb (33.141 db), ám 2010. III. negyedév végére már 24.385-re csökkent a számuk – többek között a válságnak és a növekvõ adóterhelés hatásának köszönhetõen.
A Lázár-féle javaslat valamiféle szuper-fekete gazdaságot vett alapul – semmilyen, a NGM birtokában lévõ adat nem támasztotta alá, vajon mibõl tudja egy átlag-automata üzemeltetõ kifizetni a minimum ötszáz ezres adóterhet. A módosÃtás után a gépek száma egyötödére csökkent, mÃg az adóterhelés ötszörösére nõtt – tehát a költségvetési bevételek körülbelül azonosak maradtak, miközben munkahelyek ezrei szûntek meg és cégek tömege húzta le a rolót végleg (az E-Casino Szövetség becslése alapján a cégek 95%-a ment csõdbe). A költségvetés kára 2011-ben még nem számottevõ, ám 2012-ben az elmaradt társasági és helyi adó bevétel, valamint a megszûnõ munkahelyek miatti járulék- és személyi jövedelemadó kiesés mindenképpen jelentõs.
Az elmaradt játékadó-bevétel érzést tovább fokozza, hogy mÃg a 2011-es költségvetés 51,6 milliárd Ft játékadóval számolt, addig a 2012-es költségvetés az elõirányzatot felemelte 78,4 milliárdra. Ezt az irreális tervezést nem indokolta a drasztikus játékadó-emelés sem – amennyiben más tÃpusú játékadó (pl. a Szerencsejáték ZRt befizetéseinek) számottevõ emelkedésével nem számolt a kormány, viszont a 2011-ben mûködõ mind a 24 ezer gép megmarad, az sem hozta volna a majd 27 milliárdnyi különbséget. (Ez több mint egy millió Ft-os többlet játékadó bevételt jelentett volna gépenként az elõzõ évhez képest).
A törvénygyárra jellemzõ, egyetlen képviselõ sem kérdõjelezte meg (bár idõt sem kaptak erre), hogy a szektor elbÃr-e ilyen adóterhelést, hanem mindenféle gondolkodás nélkül vittek csõdbe cégeket, raktak utcára embereket.
A minisztérium az idén már közelebb került a realitásokhoz - a 2013-as költségvetési játékadó elõirányzatot (175. oldal) visszacsökkentették 58 milliárdra, és láthatóan a késõbbiekben sem vár a NGM számottevõ növekedést. A helyzet faramuci, az újságÃrók kérdésére, hova lesz 4 év alatt 87,5 milliárd játékadó a szektorból, a válasz az lenne, soha nem is volt benne, ez azonban azt jelenti, be kellene vallani, az egész módosÃtás-dömping elhibázott, vagy pedig a cél teljesen más volt, mint amit a kormányzat hangoztatott.
Rogán Antal-féle módosÃtás
Tavaly szeptemberben azonban nemcsak a piac fehérÃtéséhez (azaz a kicsik tönkretételéhez) tette meg a Fidesz-KDNP a szükséges lépéseket, hanem Rogán Antal törvénymódosÃtó javaslatával vadonatúj piaci szereplõket hoztak helyzetbe. Nem is akármilyenbe.
A szintén zárószavazás elõtti, a törvénygyár tagjai által valószÃnûleg átgondolhatatlan módosÃtás teljesen átÃrta a szerencsejáték törvény játékgépekre vonatkozó részeit. Az új szabályok alapján
ezentúl minden egyes nyerõgép központi szerverre lesz kötve, amely aztán az adatokat továbbÃtja az adóhatóságnak is (kötelezõvé tették a szerver alapú üzemeltetést), illetve
lehetõvé tették a fotelból szerencsejátékot (azaz a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ rendszereket)
valamint jelentõsen megváltoztatták, és átstrukturálták a nyerõgépeket üzemeltetõk adókötelezettségét és egyéb fizetési kötelezettségeit.
1.
A központi szerver üzemeltetése és hatása a szerencsejáték piac szereplõire
(„nagy halak”)
A törvény meghatározza, ki kaphat engedélyt központi szerver üzemeltetésére, a piac szempontjából legfontosabb követelmény, hogy a cégnek a központi szerver üzemeltetését kizárólagos tevékenységként kell végeznie.
A kritériumok alapján az állami tulajdonban lévõ Szerencsejáték ZRt nem lehet központi szerver üzemeltetõ, tehát a törvényhozók az államot, mint lehetséges piaci résztvevõt eleve kiiktatták.
A központi szerver rendszer tisztaságát, a játékprogramok jogszabályi megfelelõségét és manipulálhatatlanságát az audit biztosÃtja, melyre kizárólag az a szervezet jogosult, amely a jogszabályi elõÃrásoknak megfelel, valamint az aláÃrás-létrehozó eszközök és egyéb elektronikus aláÃrási termékek tanúsÃtására kijelölt és a Nemzeti Média- és HÃrközlési Hatóság nyilvántartásába bejegyzett szervezet. Jelenleg egyetlen ilyen cég van Magyarországon, ez pedig a Hunguard Kft. A cég 1990-ben alakult, ám épp a törvénymódosÃtást követõen 2011 decemberében új, 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkezõ tulajdonos lépett be a cég életébe CsÃk Balázs személyében. A személyi változás a törvény módosÃtása után, de még a végrehajtási rendelet, azaz az audit részletes szabályainak megjelenése, tehát a Hunguard Kft helyzetbe hozása között történt.
A törvényi szabályozás alapján az auditor magáncégnek olyan jogai vannak, mint senki másnak az országban:
az auditra egyedüli feljogosÃtott szervezet,
jogszabály nem határozza meg az auditor dÃjazását, Ãgy annyit kér, amennyit nem szégyell,
nincs sehol sem elõÃrva, mennyi idõt fordÃthat maximum egy-egy auditálási eljárásra, Ãgy valójában ez a cég határozza meg, melyik piacra belépni kÃvánó szereplõ szerverét mennyi ideig vizsgálja, elhúzza-e a hiánypótlást és hány kérdést tesz fel
az auditor szakvéleménye ellen nincs fellebbezés, tehát ha a magáncég elutasÃtja a szakvélemény kiadását, a szereplõ ki van tiltva a piacról és akár többszáz milliós beruházás mehet kárba.
A végrehajtási rendelettel tehát a NGM olyan helyzetet teremtett, amely alapján a piac egyetlen magánszereplõje
dönt az egész szerencsejáték szektor nagy halairól, azok piacra engedésérõl, illetve a piacra lépés sorrendjérõl,
jogszabály biztosÃtja számára az extraprofitot (auditonként akár 140-150 millió forint körüli összeget is)
a tanúsÃtványért folyamodó, de elutasÃtott (azaz a piacról eltanácsolt) cégeknek is ki kell fizetniük az audit költségét
döntéseit pedig maximum olyan bÃróság elõtt lehet megtámadni (például joggal való visszaélés jogcÃmén), amely Magyarországon egyetlen szakértõt tud csak bevonni, ez pedig maga a szakvéleményt kiállÃtó szervezet.
Idén június 28-án megjelent végrehajtási rendelet alapján a WSG Kft (a WEBGAM játékszerver tulajdonosa) már teljesÃtette az audit követelményeit és megkapta a központi szerver mûködtetéséhez szükséges tanúsÃtványt. Szabó József, a kft ügyvezetõje azt nyilatkozta, az audit 9 hónapos folyamat volt – tehát már a múlt év végén elkezdték azt, amire csak idén nyáron jelent meg a NGM rendelet. Tehát amennyiben a többi piaci szereplõ arra várt, hogy a kihirdetés után lássanak neki az auditálási folyamatnak, akkor igen jelentõs lemaradásban vannak a piacra lépés tekintetében.
A NGM biztosÃtja, hogy a központi szerver üzemeltetése az egyik olyan üzlet legyen hazánkban, amely az „álombiznisz” kategóriájába tartozik.
A végrehajtási rendelet alapján a központi szerver üzemeltetõjét a helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ automata esetén mûszaki egységenként (terminálokként, konzolokként, stb.) havonta 30 000 forint + áfa illeti meg, mindezért a jogszabályban meghatározott minimális szolgáltatást kell nyújtania. A rendelet alapján minimum ezer, maximum 12 ezer gép csatlakozhat egy központi szerverhez.
A központi szerver üzemeltetõjét játékadó nem terheli, az adóhivatalnak a felügyeleti ellenõrzéséért dÃjbevételének 1%-át fizeti be, de legfeljebb havi 1 millió forintot.
Magyarországon az extra-adóterhelés mellett jelenleg kb. 4 ezer nyerõgép mûködik – ez a volumen maximum három társaság mûködését feltételezi. Amennyiben az új játékadó-szabályozás visszahozza a „békebeli” állapotokat, azaz a 25-30 ezer körüli gépszámot, az alapján sem feltételezhetõ, hogy több társaság fog belépni a piacra. Miért? Egyrészrõl egy szerverszolgáltatási szerzõdéstõl nehezebb megválni, mint a gépjármû kötelezõ felelõsségbiztosÃtástól (csak év végével, minimum 6 havi határidõvel mondható fel), másrészrõl a minisztériumi engedély elõfeltétele, hogy a kérelem benyújtását megelõzõen minimum ezer szerzõdéssel kell rendelkeznie a leendõ szerverüzemeltetõnek, ráadásul a nem helyhez kötött nyerõrendszer is visz majd el játékszenvedélyes kuncsaftokat. A piacot lehalásszák az elsõk (melyik gépüzemeltetõ ne akarna minél hamarabb csatlakozni?), Ãgy a negyedik szolgáltató piacra lépése már szinte lehetetlen lesz.
A fentiek alapján egy-egy központi szerverüzemeltetõ társaságra – ha az üzlet fellendül – kb. 10 ezer játékgép fog jutni, bevételük a következõképpen alakulhat:
a jogszabály alapján 1 gép után beérkezõ 1 évi befizetés: 12 hó x 30.000 Ft/hó, azaz 360.000 Ft/év
jogszabályilag garantált minimum-bevétel (nem számolva a 10% biztonsági ráhagyással, nehogy jogszabályi minimum alá csökkenjen a csatlakozók száma):
1000 gép 1 évi befizetése: 1.000 x 360.000 Ft, azaz 360.000.000 Ft (360 millió Ft)
a piac újrafelosztása utáni átlagos éves bevétel cégenként (becsült érték): 10.000 gép 1 évi befizetése: 10.000 x 360.000 Ft, azaz 3.600.000.000 Ft (3,6 milliárd Ft)
A szerver-cég piacra lépésének költsége (beruházás tárgyi eszközökbe és szoftverekbe, audit és engedélyek költsége, stb.): kb. 1 milliárd Ft, a szerver-cég éves rezsije: kb. 200 millió Ft.
A fenti becslés alapján elsõ évben (12 hónapban) 1,2 milliárd költségre 3,6 milliárd nyereség jut – tehát kb. négy hónap alatt már megtérül a teljes befektetés, utána pedig garantált profitot termel, (10-16%-os társasági adókulccsal, valamint 2%-os helyi iparûzési adóval számolva) évente kb. 3 milliárd Ft adózott eredménnyel. És mindezt úgy, hogy az állam jogszabályilag kizárja, hogy a Szerencsejáték ZRt ebben részt vegyen, vagy az extraprofitot különadó terhelje.
Az audit cég szintén nem jár rosszul – az elsõ évben 3-4 x 140 millió Ft (azaz cirka 560 millió Ft) bevétele lehet, a késõbbiekben minden egyes, jogszabályban meghatározott szerver-módosÃtás után újabb audit szükséges.
2.
Szerencsejáték-szervezõk (nyerõgép üzemeltetõk) helyzete
(„kis halak”)
2011 novemberétõl már nem adnak ki új nyerõgép-engedélyt, ez évben az összes gép engedélye lejár. A piacon lévõ gépek üzemeltetõinek két választása van: vagy feladnak a szerencsejáték ezen ágazatával, vagy csatlakoznak valamelyik központi szerverhez. A jelenlegi, gépenkénti fix extrém adóterhelést egy új, lineáris, tiszta játékbevételt figyelembe vevõ 33%-os játékadó váltja fel, azonban új költségek is megjelennek, Ãgy például a szerver üzemeltetõjének fizetett bruttó 38.100 Ft/hó, illetve a muszáj-internet költsége (kb. 5 ezer Ft/hó).
Az adó (és egyéb kötelezõen megfizetett) terhelés az alábbiak szerint fog alakulni:
Tiszta játékbevétel Ft/hó/gép
33%-os játékadó
Ft/hó
Egyéb kötelezõen fizetendõ teher Ft/hó
Összes teher Ft/hó
A játékadó arány a tiszta játékbevételhez viszonyÃtva %-ban
100.000
33.000
43.100
76.100
76 %
150.000
49.500
43.100
92.600
62 %
200.000
66.000
43.100
109.100
55 %
250.000
82.500
43.100
125.600
50 %
300.000
99.000
43.100
142.100
47 %
350.000
115.500
43.100
158.600
45 %
400.000
132.000
43.100
175.100
44 %
500.000
165.000
43.100
208.100
42 %
600.000
198.000
43.100
241.100
40 %
700.000
231.000
43.100
274.100
39 %
800.000
264.000
43.100
307.100
38 %
1.000.000
330.000
43.100
373.100
37 %
A régebbi NGM adatok alapján az I. kategóriájú gépek esetében 2006-2009 során 320-340 ezer Ft/hó átlagbevétel mellett az adóterhelés 31-35% volt, ez a szerver alapú rendszerben 45% lesz, mÃg a II. kategóriájú gépek átlagbevétele 177-195 ezer Ft körül mozgott, 51-55%-os adóterhelés mellett – ez az új játékadó esetében több, mint 55% lesz. Az is látszik, hogy a szektor már a gépenkénti 100 ezer forintos adóterhet is nyögte – 2004-2009 között a gépek száma több mint 20 %-kal csökkent.
A szerver alapú szabályozás esetén a II. kategóriájú gépek esetén jelentõsen emelkednie kell az átlag tiszta játékbevételnek (kb. 250 ezer Ft-ra), hogy az adóterhelés volumene a Lázár-féle módosÃtás elõtti szintre csökkenjen vissza, illetve az üzemeltetés rentábilis legyen, mÃg az I. kategória esetében a régi elvonási szint csak 1 millió forintos tiszta bevétel esetén áll vissza a 2010-es szintre.
Az új szabályozás további hátránya, hogy nem tesz különbséget a kétféle üzemeltetés között: a II. kategóriájú, úgynevezett "kocsmai" kategóriában az üzemeltetési költség gyakorlatilag nulla, ezzel szemben a prémium I. kategóriába tartozó nagyvállalatok mûködése sokkal bonyolultabb és költségesebb, technológiájuk fejlettebb, ráadásul épp ennek köszönhetõen az engedélyeztetési eljárás is sokkal bonyolultabb és idõigényesebb lesz.
A gazdasági válságra és a fizetõképes kereslet alakulására tekintettel elhanyagolható a valószÃnûsége annak, hogy valaha is visszaáll a piacon a több mint 30 ezres gépállomány, az adóterhek és a várható bevételek alapján a nyerõgépek jövedelmezõsége továbbra sem fogja elérni a 2009-es szintet.
3.
Nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ rendszerek
(„internetes nagy hal”)
Rogán Antal javaslata alapján a magyar törvényhozás engedélyezte a fotelból szerencsejátékot. A lépés több, mint felelõtlen – miközben a törvényjavaslatok az indoklásokban rendre a társadalomra veszélyesség csökkentésére helyezték a hangsúlyt, valójában egy olyan pörgõs, nagyon könnyen hozzáférhetõ szerencsejáték lehetõsége nyÃlt meg, amely olyan országokban sem engedélyezett, mint például Németország és az USA.
Az otthoni (irodai, iskolai, stb.) számÃtógépekrõl nagyon egyszerûen és gyorsan játszható játékok veszélye sokkal nagyobb, mint a kocsmai és játéktermi nyerõgépeké – ki sem kell lépni az utcára vagyonok elvesztéséhez, nem kell más játékosokkal keveredni és teljesen egyedül és titokban, távol a megvetõ (sajnálkozó) pillantásoktól lehet hódolni a játékszenvedélynek.
Az állam nem kaszál nagyot a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ rendszeren sem – a Rogán-féle törvénymódosÃtás alapján hihetetlenül alacsony beruházással kiemelkedõ extraprofitot tud elérni az, aki megfelel a törvényi feltételeknek. De ilyenek nagyon kevesen vannak.
A törvény felsorolja a követelményeket – de vajon ki az a kiválasztott, aki rendelkezhet ma ilyen pedigrével hazánkban? Az,
aki olyan helyet üzemeltet, ahol követelmény a személyazonosság-ellenõrzés és adatszolgáltatás (kaszinók igen, játéktermek, sorsolásos és tétes játékok nem)
aki az elmúlt 10 évben megszakÃtás nélkül folytatta ezt a tevékenységet Magyarországon, tehát nem zárta be kaszinóját. Európa uniós versenytársak, újonnan piacra lépõk kizárva.
Jelenleg hazánkban három kaszinó mûködik, ebbõl kettõ Budapesten az V. kerületben található, amelynek polgármestere Rogán Antal.
Las Vegas Casino (üzemeltetõ a Las Vegas Casino Kft, melynek tulajdonosa az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Las Vegas Casino S.a.r.l. (S.A.)
Tropicana (üzemeltetõ a 100%-os Szerencsejáték ZRt tulajdonú Belvárosi Kaszinó Kft)
Casino Sopron (üzemeltetõ a Casino Sopron Kft, melynek tulajdonosa a Pannon–Partner Kft, amely felett a Casinos Austria International GmbH minõsÃtett többségû befolyással rendelkezik, valamint résztulajdonos még a Szerencsejáték Zrt)
A fentiek alapján - a törvény értelmezésétõl függõen - két-három cég (illetve ezek tulajdonosai) esélyesek csak arra, hogy nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ rendszert üzemeltessenek a jövõben Magyarországon.
Milyen beruházás szükséges a rendszer beindÃtásához? A rendszert ugyanolyan központi szerverhez kell csatlakoztatni, mint a helyhez kötött nyerõgépeket. Jogszabály alapján rendszerenként átlag 1.000 játékos szolgálható ki egyidejûleg, ennek dÃja havi 3 millió Ft+ áfa (36 millió Ft+áfa/év/1.000 játékos). A cég saját hardver beruházása az üzlet méretéhez elhanyagolható, pár millió Ft-ból megúszható, különösebb net-felület fejlesztést sem igényel. A játékadó itt is a tiszta játékbevétel 33%-a, bár hÃrül sincs akkora állóeszköz befektetés-igénye, mint a helyhez kötött nyerõgépeknek.
Becslés alapján az üzletág várható éves profitja kb. 4 milliárd Ft, a törvényalkotó akaratának megfelelõen mindez egy, maximum 2 társaság kezében fog koncentrálódni.
4.
A költségvetés bevételei
A folyamat
Az auditor cég szuper-gyors auditja után a WSG Kft engedélykérelmét már beadta a Nemzeti Gazdasági Minisztériumhoz – annak 90 napja van eldönteni, a WSG Kft megfelel-e a jogszabályi kritériumoknak. A minisztériumi eljárás mellett a nyerõgépek tÃpusengedélyét (a Magyar Kereskedelmi Engedélyeztetési Hivatal Metrológiai Hatósága, 30 nap), valamint az egyedi engedélyeket is meg kell szerezni (NAV Szerencsejáték Felügyelet, 60 nap). A bürokrácia utolsó lépcsõje az egyedi hitelesÃtés (hitelesÃtõ labor és a Magyar Kereskedelmi Engedélyeztetési Hivatal, 30 nap). Tehát, ha mindenki betartja a határidõt, az 210 nap, azaz 7 hónap – ha tehát az elsõ fecske, azaz a WSG Kft útját nem zsÃrozzák, az elsõ helyhez kötött szerver alapú nyerõgépek valamikor 2013 március végén állhatnak elõször a játékosok rendelkezésére. Vannak szándékok párhuzamos engedélyezés kezdeményezésére, ám ebben az esetben is minimum 3 hónap az eljárási határidõ. A NGM megÃgérte, felgyorsÃtják az eljárásukat a hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelõen, a szakszerûség, az egyszerûség és az ügyféllel való együttmûködés elvének tiszteletben tartásával.
A probléma nem az, hogy a jó munkához idõ kell, hanem az, hogy októberre-novemberre lejárnak a régi tÃpusú engedélyek, 2012. december 31-én pedig a törvény rendelkezése értelmében minden régi engedély a lejárattól függetlenül érvényét veszti.
Lehetõségek: vagy extra sebességgel lezajlanak az engedélyezések, vagy a meglévõ nyerõgépek engedélyét hosszabbÃtják meg a hatóságok, hogy ne tûnjenek el azok hónapokra a szerencsejáték piacról. A Lázár-féle „ne hordják a segélyt a gépekbe” hozzáállás alapján ugyan üdvös lenne, ha egyetlen gép sem lenne az országban, azonban a költségvetés bevétel-igénye mindenképpen lépésre kényszerÃti majd a bürokráciát – mi lenne, ha hónapokig nem érkezne bevétel játékadóból?
„A Fidesz — Magyar Polgári Szövetség legfontosabb céljai közé tartozik honfitársaink egészségi állapotának javÃtása, a nemzetgazdaság talpra állÃtása, ésszerû - a társadalmi szolidaritás elvét figyelembe vevõ - racionális fiskális politikával a költségvetési egyensúly megteremtése, az államadósság mértékének csökkentése.” (Lázár János törvényjavaslat, indoklás)
5.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség álláspontja
A Magyar Szerencsejáték Szövetség 2012. július elsejei álláspontja szerint a végrehajtási rendeletek megfelelnek a szakmai kritériumoknak – tehát a szakmai szövetség semmi kivetnivalót sem talált a piac monopolizálásában, egyes szereplõk piacra lépésének elõsegÃtésében-megakadályozásában, illetve a központi szervert, valamint a nem helyhez kötött pénznyerõ-rendszert üzemeltetõk extraprofitjában.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség nevében nyilatkozó Schreiber István elnök lelkesedése a Szövetség alapszabályának ismeretében végképp érthetetlen – e szerint a „Szövetség célja, hogy a szerencsejáték és szórakozató gépek elõállÃtása, forgalmazása és mûködtetése területén tevékenykedõ egyéni és társas vállalkozó, továbbá a szerencsejáték tevékenységben érdekelt személy vagy szervezet érdekegyeztetését, érdekképviseletét biztosÃtsa, koordinálja, és szakmai munkájukat elõsegÃtse.”
A Szövetség elnöke által korrektnek minõsÃtett jelenlegi jogszabályi környezet
az ágazat érdekeit csak részben veszi figyelembe, illetve
egyes szereplõk (a „nagy halak”) számára erõteljesen elõsegÃti a pálya lejtését,
miközben a nyerõgép-üzemeltetõ kisebb-nagyobb, összességében 1.100 érintett magyar vállalkozás és 18 ezer vendéglátóhely bevételének aránytalan hányadát csoportosÃtja át a központi szervert üzemeltetõ 3-4 céghez,
az érdekképviselt szektor talpra állását, munkahelyek teremtését pedig végképp nem támogatja.
6.
Kérdések a„kis halak” és „nagy halak” valamint a költségvetés bevétele tárgyában
Hogyan állhatott elõ a szerencsejáték szektor szabályozásával kapcsolatban az a helyzet, hogy az 3-4 extraprofitot termelõ magáncéget („nagy halat”) támogat, miközben a szektor többi szereplõjét (a „kis halakat”) aránytalanul terheli, a költségvetés pedig adómilliárdoktól esik el?
Hogyan fordulhat elõ, hogy a Szerencsejáték ZRt, mint állami vállalat bizonyos tevékenységeket nem végezhet (lásd központi szerverüzemeltetés), pedig arra mind szakember gárda tekintetében, mint tõkeerõben képes lenne? Miért mond le az állam éves szinten kb. 20 milliárd Ft tiszta profitról?
Mi az indoka annak, hogy a központi szerver mûködtetéséhez szükséges auditálást csak egyetlen magáncég (Hunguard Kft) végezheti el, eljárási határidõ és dÃjazás meghatározás, valamint a döntése ellen jogorvoslati lehetõség nélkül?
Hogy fordulhat elõ, hogy a magyar törvényhozás egyetlen magáncéget hatalmaz fel arra, hogy az meghatározza, mely 3-4 magáncég léphet a piacra, illetve juthat arányaiban kis befektetéssel jogszabályilag meghatározott és garantált extraprofithoz?
Hogyan fordulhat elõ, hogy olyan szerencsejáték üzletágat legalizált a magyar törvényhozás (nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ-rendszer), amely a legtöbb fejlett országban nagyfokú társadalomra veszélyessége miatt tiltott, ráadásul mindezt úgy, hogy egyéni képviselõi indÃtvány alapján, zárószavazás elõtti módosÃtás keretében a piacra lépést személyre (cégre) is szabta?
Milyen ágazati érdekképviseleti szerv az, amely a szerencsejáték szektor erõsen korlátozott számú „nagy halának” aránytalanul kedvezõ jogszabályt szakmailag megfelelõnek minõsÃt?
És végül, de nem utolsó sorban, visszatérve Lázár János 2010 novemberi kérdéséhez:
„Miért nem érdekli az államot a pénznyerõ automatákból származó bevétel, illetve hová tûnnek, és kinél landolnak a pénznyerõ automatákból származó milliárdok?
Link
„Miért nem érdekli az államot a pénznyerõ automatákból származó bevétel, illetve hová tûntek és kinél landoltak a pénznyerõ automatákból származó milliárdok? ” (Lázár János)
A kezdetek
A folyamatot 2010. novemberében Lázár János indÃtotta el azzal a sejtésével, hogy a szerencsejáték bizniszben
„adócsalással és megtévesztéssel mintegy 200 és 400 milliárdos haszonhoz tud jutni egy bizonyos érdekcsoport évente, illetve ennyit tüntetnek el az adóhivatalok és az állam elõl... Feltételezhetõen több ezermilliárdos adókiesése keletkezett a Magyar Köztársaság költségvetésének éveken át”.
Matolcsy György statisztikai adatokkal alátámasztott választ adott Lázár Jánosnak, valamint megjegyezte,
„a jelzett adókiesés mértékét eltúlzottnak tartom. Képviselõ úr által hivatkozott számok forrása számomra ismeretlen, nem derül ki a számÃtás módja, Ãgy azok ellen õrzésére sincs mód. Az érvelés nemcsak számszerûségében problematikus, hanem tárgyi tévedéseket is tartalmaz, pl. a játékautomaták nincsenek kategóriákba sorolva”.
2011. szeptemberében a NGM javasolta, a játékgépek után havonta fizetendõ adó 100 ezer forintról emelkedjen 125 ezer (I. és II. kategóriás játéktermek) és 150 ezer forintra (elektronikus kaszinók). Az emelés indoka a költségvetés érdeke, illetve az arányos közteherviselés volt. Lázár János azonban zárószavazása elõtt néhány órával benyújtott törvénymódosÃtásában 2011 novemberétõl 500, illetve 700 százalékos adóemelést javasolt, a törvénygyár pedig ez utóbbit fogadta el.
A Lázár-féle módosÃtás eredménye:
Amennyiben a Matolcsy-féle, Lázárnak is rendelkezésére álló egy évvel korábbi statisztikából indulunk ki, a törvénymódosÃtás eredménye elõre borÃtékolható volt: a szerencsejátékban érdekelt vállalkozások többségének a drasztikusan megemelkedett adóteher a csõdöt jelentette.
Év
Pénznyerõ automaták száma az év utolsó napján
1 játékhelyre jutó tiszta játékbevétel havi átlaga Ft-ban
A havi játékadó mértékbe Ft-ban
A játékadó arány a tiszta játékbevételhez viszonyÃtva
%-ban
I. kat.
II. kat.
I. kat.
II. kat.
I. kat.
II. kat.
2000
29.580
130.191
79.458
45.000
45.000
35%
57%
2002
29.859
239.171
114.775
45.000
45.000
19%
39%
2004
33.141
216.851
139.953
75.000
75.000
35%
54%
2006
30.693
322.298
177.393
100.000
100.000
31%
56%
2008
29.251
338.387
195.422
100.000
100.000
30%
51%
2009
26.292
332.897
178.291
100.000
100.000
30%
56%
A nyerõgép-állomány 2004 végén volt a legnagyobb (33.141 db), ám 2010. III. negyedév végére már 24.385-re csökkent a számuk – többek között a válságnak és a növekvõ adóterhelés hatásának köszönhetõen.
A Lázár-féle javaslat valamiféle szuper-fekete gazdaságot vett alapul – semmilyen, a NGM birtokában lévõ adat nem támasztotta alá, vajon mibõl tudja egy átlag-automata üzemeltetõ kifizetni a minimum ötszáz ezres adóterhet. A módosÃtás után a gépek száma egyötödére csökkent, mÃg az adóterhelés ötszörösére nõtt – tehát a költségvetési bevételek körülbelül azonosak maradtak, miközben munkahelyek ezrei szûntek meg és cégek tömege húzta le a rolót végleg (az E-Casino Szövetség becslése alapján a cégek 95%-a ment csõdbe). A költségvetés kára 2011-ben még nem számottevõ, ám 2012-ben az elmaradt társasági és helyi adó bevétel, valamint a megszûnõ munkahelyek miatti járulék- és személyi jövedelemadó kiesés mindenképpen jelentõs.
Az elmaradt játékadó-bevétel érzést tovább fokozza, hogy mÃg a 2011-es költségvetés 51,6 milliárd Ft játékadóval számolt, addig a 2012-es költségvetés az elõirányzatot felemelte 78,4 milliárdra. Ezt az irreális tervezést nem indokolta a drasztikus játékadó-emelés sem – amennyiben más tÃpusú játékadó (pl. a Szerencsejáték ZRt befizetéseinek) számottevõ emelkedésével nem számolt a kormány, viszont a 2011-ben mûködõ mind a 24 ezer gép megmarad, az sem hozta volna a majd 27 milliárdnyi különbséget. (Ez több mint egy millió Ft-os többlet játékadó bevételt jelentett volna gépenként az elõzõ évhez képest).
A törvénygyárra jellemzõ, egyetlen képviselõ sem kérdõjelezte meg (bár idõt sem kaptak erre), hogy a szektor elbÃr-e ilyen adóterhelést, hanem mindenféle gondolkodás nélkül vittek csõdbe cégeket, raktak utcára embereket.
A minisztérium az idén már közelebb került a realitásokhoz - a 2013-as költségvetési játékadó elõirányzatot (175. oldal) visszacsökkentették 58 milliárdra, és láthatóan a késõbbiekben sem vár a NGM számottevõ növekedést. A helyzet faramuci, az újságÃrók kérdésére, hova lesz 4 év alatt 87,5 milliárd játékadó a szektorból, a válasz az lenne, soha nem is volt benne, ez azonban azt jelenti, be kellene vallani, az egész módosÃtás-dömping elhibázott, vagy pedig a cél teljesen más volt, mint amit a kormányzat hangoztatott.
Rogán Antal-féle módosÃtás
Tavaly szeptemberben azonban nemcsak a piac fehérÃtéséhez (azaz a kicsik tönkretételéhez) tette meg a Fidesz-KDNP a szükséges lépéseket, hanem Rogán Antal törvénymódosÃtó javaslatával vadonatúj piaci szereplõket hoztak helyzetbe. Nem is akármilyenbe.
A szintén zárószavazás elõtti, a törvénygyár tagjai által valószÃnûleg átgondolhatatlan módosÃtás teljesen átÃrta a szerencsejáték törvény játékgépekre vonatkozó részeit. Az új szabályok alapján
ezentúl minden egyes nyerõgép központi szerverre lesz kötve, amely aztán az adatokat továbbÃtja az adóhatóságnak is (kötelezõvé tették a szerver alapú üzemeltetést), illetve
lehetõvé tették a fotelból szerencsejátékot (azaz a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ rendszereket)
valamint jelentõsen megváltoztatták, és átstrukturálták a nyerõgépeket üzemeltetõk adókötelezettségét és egyéb fizetési kötelezettségeit.
1.
A központi szerver üzemeltetése és hatása a szerencsejáték piac szereplõire
(„nagy halak”)
A törvény meghatározza, ki kaphat engedélyt központi szerver üzemeltetésére, a piac szempontjából legfontosabb követelmény, hogy a cégnek a központi szerver üzemeltetését kizárólagos tevékenységként kell végeznie.
A kritériumok alapján az állami tulajdonban lévõ Szerencsejáték ZRt nem lehet központi szerver üzemeltetõ, tehát a törvényhozók az államot, mint lehetséges piaci résztvevõt eleve kiiktatták.
A központi szerver rendszer tisztaságát, a játékprogramok jogszabályi megfelelõségét és manipulálhatatlanságát az audit biztosÃtja, melyre kizárólag az a szervezet jogosult, amely a jogszabályi elõÃrásoknak megfelel, valamint az aláÃrás-létrehozó eszközök és egyéb elektronikus aláÃrási termékek tanúsÃtására kijelölt és a Nemzeti Média- és HÃrközlési Hatóság nyilvántartásába bejegyzett szervezet. Jelenleg egyetlen ilyen cég van Magyarországon, ez pedig a Hunguard Kft. A cég 1990-ben alakult, ám épp a törvénymódosÃtást követõen 2011 decemberében új, 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkezõ tulajdonos lépett be a cég életébe CsÃk Balázs személyében. A személyi változás a törvény módosÃtása után, de még a végrehajtási rendelet, azaz az audit részletes szabályainak megjelenése, tehát a Hunguard Kft helyzetbe hozása között történt.
A törvényi szabályozás alapján az auditor magáncégnek olyan jogai vannak, mint senki másnak az országban:
az auditra egyedüli feljogosÃtott szervezet,
jogszabály nem határozza meg az auditor dÃjazását, Ãgy annyit kér, amennyit nem szégyell,
nincs sehol sem elõÃrva, mennyi idõt fordÃthat maximum egy-egy auditálási eljárásra, Ãgy valójában ez a cég határozza meg, melyik piacra belépni kÃvánó szereplõ szerverét mennyi ideig vizsgálja, elhúzza-e a hiánypótlást és hány kérdést tesz fel
az auditor szakvéleménye ellen nincs fellebbezés, tehát ha a magáncég elutasÃtja a szakvélemény kiadását, a szereplõ ki van tiltva a piacról és akár többszáz milliós beruházás mehet kárba.
A végrehajtási rendelettel tehát a NGM olyan helyzetet teremtett, amely alapján a piac egyetlen magánszereplõje
dönt az egész szerencsejáték szektor nagy halairól, azok piacra engedésérõl, illetve a piacra lépés sorrendjérõl,
jogszabály biztosÃtja számára az extraprofitot (auditonként akár 140-150 millió forint körüli összeget is)
a tanúsÃtványért folyamodó, de elutasÃtott (azaz a piacról eltanácsolt) cégeknek is ki kell fizetniük az audit költségét
döntéseit pedig maximum olyan bÃróság elõtt lehet megtámadni (például joggal való visszaélés jogcÃmén), amely Magyarországon egyetlen szakértõt tud csak bevonni, ez pedig maga a szakvéleményt kiállÃtó szervezet.
Idén június 28-án megjelent végrehajtási rendelet alapján a WSG Kft (a WEBGAM játékszerver tulajdonosa) már teljesÃtette az audit követelményeit és megkapta a központi szerver mûködtetéséhez szükséges tanúsÃtványt. Szabó József, a kft ügyvezetõje azt nyilatkozta, az audit 9 hónapos folyamat volt – tehát már a múlt év végén elkezdték azt, amire csak idén nyáron jelent meg a NGM rendelet. Tehát amennyiben a többi piaci szereplõ arra várt, hogy a kihirdetés után lássanak neki az auditálási folyamatnak, akkor igen jelentõs lemaradásban vannak a piacra lépés tekintetében.
A NGM biztosÃtja, hogy a központi szerver üzemeltetése az egyik olyan üzlet legyen hazánkban, amely az „álombiznisz” kategóriájába tartozik.
A végrehajtási rendelet alapján a központi szerver üzemeltetõjét a helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ automata esetén mûszaki egységenként (terminálokként, konzolokként, stb.) havonta 30 000 forint + áfa illeti meg, mindezért a jogszabályban meghatározott minimális szolgáltatást kell nyújtania. A rendelet alapján minimum ezer, maximum 12 ezer gép csatlakozhat egy központi szerverhez.
A központi szerver üzemeltetõjét játékadó nem terheli, az adóhivatalnak a felügyeleti ellenõrzéséért dÃjbevételének 1%-át fizeti be, de legfeljebb havi 1 millió forintot.
Magyarországon az extra-adóterhelés mellett jelenleg kb. 4 ezer nyerõgép mûködik – ez a volumen maximum három társaság mûködését feltételezi. Amennyiben az új játékadó-szabályozás visszahozza a „békebeli” állapotokat, azaz a 25-30 ezer körüli gépszámot, az alapján sem feltételezhetõ, hogy több társaság fog belépni a piacra. Miért? Egyrészrõl egy szerverszolgáltatási szerzõdéstõl nehezebb megválni, mint a gépjármû kötelezõ felelõsségbiztosÃtástól (csak év végével, minimum 6 havi határidõvel mondható fel), másrészrõl a minisztériumi engedély elõfeltétele, hogy a kérelem benyújtását megelõzõen minimum ezer szerzõdéssel kell rendelkeznie a leendõ szerverüzemeltetõnek, ráadásul a nem helyhez kötött nyerõrendszer is visz majd el játékszenvedélyes kuncsaftokat. A piacot lehalásszák az elsõk (melyik gépüzemeltetõ ne akarna minél hamarabb csatlakozni?), Ãgy a negyedik szolgáltató piacra lépése már szinte lehetetlen lesz.
A fentiek alapján egy-egy központi szerverüzemeltetõ társaságra – ha az üzlet fellendül – kb. 10 ezer játékgép fog jutni, bevételük a következõképpen alakulhat:
a jogszabály alapján 1 gép után beérkezõ 1 évi befizetés: 12 hó x 30.000 Ft/hó, azaz 360.000 Ft/év
jogszabályilag garantált minimum-bevétel (nem számolva a 10% biztonsági ráhagyással, nehogy jogszabályi minimum alá csökkenjen a csatlakozók száma):
1000 gép 1 évi befizetése: 1.000 x 360.000 Ft, azaz 360.000.000 Ft (360 millió Ft)
a piac újrafelosztása utáni átlagos éves bevétel cégenként (becsült érték): 10.000 gép 1 évi befizetése: 10.000 x 360.000 Ft, azaz 3.600.000.000 Ft (3,6 milliárd Ft)
A szerver-cég piacra lépésének költsége (beruházás tárgyi eszközökbe és szoftverekbe, audit és engedélyek költsége, stb.): kb. 1 milliárd Ft, a szerver-cég éves rezsije: kb. 200 millió Ft.
A fenti becslés alapján elsõ évben (12 hónapban) 1,2 milliárd költségre 3,6 milliárd nyereség jut – tehát kb. négy hónap alatt már megtérül a teljes befektetés, utána pedig garantált profitot termel, (10-16%-os társasági adókulccsal, valamint 2%-os helyi iparûzési adóval számolva) évente kb. 3 milliárd Ft adózott eredménnyel. És mindezt úgy, hogy az állam jogszabályilag kizárja, hogy a Szerencsejáték ZRt ebben részt vegyen, vagy az extraprofitot különadó terhelje.
Az audit cég szintén nem jár rosszul – az elsõ évben 3-4 x 140 millió Ft (azaz cirka 560 millió Ft) bevétele lehet, a késõbbiekben minden egyes, jogszabályban meghatározott szerver-módosÃtás után újabb audit szükséges.
2.
Szerencsejáték-szervezõk (nyerõgép üzemeltetõk) helyzete
(„kis halak”)
2011 novemberétõl már nem adnak ki új nyerõgép-engedélyt, ez évben az összes gép engedélye lejár. A piacon lévõ gépek üzemeltetõinek két választása van: vagy feladnak a szerencsejáték ezen ágazatával, vagy csatlakoznak valamelyik központi szerverhez. A jelenlegi, gépenkénti fix extrém adóterhelést egy új, lineáris, tiszta játékbevételt figyelembe vevõ 33%-os játékadó váltja fel, azonban új költségek is megjelennek, Ãgy például a szerver üzemeltetõjének fizetett bruttó 38.100 Ft/hó, illetve a muszáj-internet költsége (kb. 5 ezer Ft/hó).
Az adó (és egyéb kötelezõen megfizetett) terhelés az alábbiak szerint fog alakulni:
Tiszta játékbevétel Ft/hó/gép
33%-os játékadó
Ft/hó
Egyéb kötelezõen fizetendõ teher Ft/hó
Összes teher Ft/hó
A játékadó arány a tiszta játékbevételhez viszonyÃtva %-ban
100.000
33.000
43.100
76.100
76 %
150.000
49.500
43.100
92.600
62 %
200.000
66.000
43.100
109.100
55 %
250.000
82.500
43.100
125.600
50 %
300.000
99.000
43.100
142.100
47 %
350.000
115.500
43.100
158.600
45 %
400.000
132.000
43.100
175.100
44 %
500.000
165.000
43.100
208.100
42 %
600.000
198.000
43.100
241.100
40 %
700.000
231.000
43.100
274.100
39 %
800.000
264.000
43.100
307.100
38 %
1.000.000
330.000
43.100
373.100
37 %
A régebbi NGM adatok alapján az I. kategóriájú gépek esetében 2006-2009 során 320-340 ezer Ft/hó átlagbevétel mellett az adóterhelés 31-35% volt, ez a szerver alapú rendszerben 45% lesz, mÃg a II. kategóriájú gépek átlagbevétele 177-195 ezer Ft körül mozgott, 51-55%-os adóterhelés mellett – ez az új játékadó esetében több, mint 55% lesz. Az is látszik, hogy a szektor már a gépenkénti 100 ezer forintos adóterhet is nyögte – 2004-2009 között a gépek száma több mint 20 %-kal csökkent.
A szerver alapú szabályozás esetén a II. kategóriájú gépek esetén jelentõsen emelkednie kell az átlag tiszta játékbevételnek (kb. 250 ezer Ft-ra), hogy az adóterhelés volumene a Lázár-féle módosÃtás elõtti szintre csökkenjen vissza, illetve az üzemeltetés rentábilis legyen, mÃg az I. kategória esetében a régi elvonási szint csak 1 millió forintos tiszta bevétel esetén áll vissza a 2010-es szintre.
Az új szabályozás további hátránya, hogy nem tesz különbséget a kétféle üzemeltetés között: a II. kategóriájú, úgynevezett "kocsmai" kategóriában az üzemeltetési költség gyakorlatilag nulla, ezzel szemben a prémium I. kategóriába tartozó nagyvállalatok mûködése sokkal bonyolultabb és költségesebb, technológiájuk fejlettebb, ráadásul épp ennek köszönhetõen az engedélyeztetési eljárás is sokkal bonyolultabb és idõigényesebb lesz.
A gazdasági válságra és a fizetõképes kereslet alakulására tekintettel elhanyagolható a valószÃnûsége annak, hogy valaha is visszaáll a piacon a több mint 30 ezres gépállomány, az adóterhek és a várható bevételek alapján a nyerõgépek jövedelmezõsége továbbra sem fogja elérni a 2009-es szintet.
3.
Nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ rendszerek
(„internetes nagy hal”)
Rogán Antal javaslata alapján a magyar törvényhozás engedélyezte a fotelból szerencsejátékot. A lépés több, mint felelõtlen – miközben a törvényjavaslatok az indoklásokban rendre a társadalomra veszélyesség csökkentésére helyezték a hangsúlyt, valójában egy olyan pörgõs, nagyon könnyen hozzáférhetõ szerencsejáték lehetõsége nyÃlt meg, amely olyan országokban sem engedélyezett, mint például Németország és az USA.
Az otthoni (irodai, iskolai, stb.) számÃtógépekrõl nagyon egyszerûen és gyorsan játszható játékok veszélye sokkal nagyobb, mint a kocsmai és játéktermi nyerõgépeké – ki sem kell lépni az utcára vagyonok elvesztéséhez, nem kell más játékosokkal keveredni és teljesen egyedül és titokban, távol a megvetõ (sajnálkozó) pillantásoktól lehet hódolni a játékszenvedélynek.
Az állam nem kaszál nagyot a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ rendszeren sem – a Rogán-féle törvénymódosÃtás alapján hihetetlenül alacsony beruházással kiemelkedõ extraprofitot tud elérni az, aki megfelel a törvényi feltételeknek. De ilyenek nagyon kevesen vannak.
A törvény felsorolja a követelményeket – de vajon ki az a kiválasztott, aki rendelkezhet ma ilyen pedigrével hazánkban? Az,
aki olyan helyet üzemeltet, ahol követelmény a személyazonosság-ellenõrzés és adatszolgáltatás (kaszinók igen, játéktermek, sorsolásos és tétes játékok nem)
aki az elmúlt 10 évben megszakÃtás nélkül folytatta ezt a tevékenységet Magyarországon, tehát nem zárta be kaszinóját. Európa uniós versenytársak, újonnan piacra lépõk kizárva.
Jelenleg hazánkban három kaszinó mûködik, ebbõl kettõ Budapesten az V. kerületben található, amelynek polgármestere Rogán Antal.
Las Vegas Casino (üzemeltetõ a Las Vegas Casino Kft, melynek tulajdonosa az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Las Vegas Casino S.a.r.l. (S.A.)
Tropicana (üzemeltetõ a 100%-os Szerencsejáték ZRt tulajdonú Belvárosi Kaszinó Kft)
Casino Sopron (üzemeltetõ a Casino Sopron Kft, melynek tulajdonosa a Pannon–Partner Kft, amely felett a Casinos Austria International GmbH minõsÃtett többségû befolyással rendelkezik, valamint résztulajdonos még a Szerencsejáték Zrt)
A fentiek alapján - a törvény értelmezésétõl függõen - két-három cég (illetve ezek tulajdonosai) esélyesek csak arra, hogy nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ rendszert üzemeltessenek a jövõben Magyarországon.
Milyen beruházás szükséges a rendszer beindÃtásához? A rendszert ugyanolyan központi szerverhez kell csatlakoztatni, mint a helyhez kötött nyerõgépeket. Jogszabály alapján rendszerenként átlag 1.000 játékos szolgálható ki egyidejûleg, ennek dÃja havi 3 millió Ft+ áfa (36 millió Ft+áfa/év/1.000 játékos). A cég saját hardver beruházása az üzlet méretéhez elhanyagolható, pár millió Ft-ból megúszható, különösebb net-felület fejlesztést sem igényel. A játékadó itt is a tiszta játékbevétel 33%-a, bár hÃrül sincs akkora állóeszköz befektetés-igénye, mint a helyhez kötött nyerõgépeknek.
Becslés alapján az üzletág várható éves profitja kb. 4 milliárd Ft, a törvényalkotó akaratának megfelelõen mindez egy, maximum 2 társaság kezében fog koncentrálódni.
4.
A költségvetés bevételei
A folyamat
Az auditor cég szuper-gyors auditja után a WSG Kft engedélykérelmét már beadta a Nemzeti Gazdasági Minisztériumhoz – annak 90 napja van eldönteni, a WSG Kft megfelel-e a jogszabályi kritériumoknak. A minisztériumi eljárás mellett a nyerõgépek tÃpusengedélyét (a Magyar Kereskedelmi Engedélyeztetési Hivatal Metrológiai Hatósága, 30 nap), valamint az egyedi engedélyeket is meg kell szerezni (NAV Szerencsejáték Felügyelet, 60 nap). A bürokrácia utolsó lépcsõje az egyedi hitelesÃtés (hitelesÃtõ labor és a Magyar Kereskedelmi Engedélyeztetési Hivatal, 30 nap). Tehát, ha mindenki betartja a határidõt, az 210 nap, azaz 7 hónap – ha tehát az elsõ fecske, azaz a WSG Kft útját nem zsÃrozzák, az elsõ helyhez kötött szerver alapú nyerõgépek valamikor 2013 március végén állhatnak elõször a játékosok rendelkezésére. Vannak szándékok párhuzamos engedélyezés kezdeményezésére, ám ebben az esetben is minimum 3 hónap az eljárási határidõ. A NGM megÃgérte, felgyorsÃtják az eljárásukat a hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelõen, a szakszerûség, az egyszerûség és az ügyféllel való együttmûködés elvének tiszteletben tartásával.
A probléma nem az, hogy a jó munkához idõ kell, hanem az, hogy októberre-novemberre lejárnak a régi tÃpusú engedélyek, 2012. december 31-én pedig a törvény rendelkezése értelmében minden régi engedély a lejárattól függetlenül érvényét veszti.
Lehetõségek: vagy extra sebességgel lezajlanak az engedélyezések, vagy a meglévõ nyerõgépek engedélyét hosszabbÃtják meg a hatóságok, hogy ne tûnjenek el azok hónapokra a szerencsejáték piacról. A Lázár-féle „ne hordják a segélyt a gépekbe” hozzáállás alapján ugyan üdvös lenne, ha egyetlen gép sem lenne az országban, azonban a költségvetés bevétel-igénye mindenképpen lépésre kényszerÃti majd a bürokráciát – mi lenne, ha hónapokig nem érkezne bevétel játékadóból?
„A Fidesz — Magyar Polgári Szövetség legfontosabb céljai közé tartozik honfitársaink egészségi állapotának javÃtása, a nemzetgazdaság talpra állÃtása, ésszerû - a társadalmi szolidaritás elvét figyelembe vevõ - racionális fiskális politikával a költségvetési egyensúly megteremtése, az államadósság mértékének csökkentése.” (Lázár János törvényjavaslat, indoklás)
5.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség álláspontja
A Magyar Szerencsejáték Szövetség 2012. július elsejei álláspontja szerint a végrehajtási rendeletek megfelelnek a szakmai kritériumoknak – tehát a szakmai szövetség semmi kivetnivalót sem talált a piac monopolizálásában, egyes szereplõk piacra lépésének elõsegÃtésében-megakadályozásában, illetve a központi szervert, valamint a nem helyhez kötött pénznyerõ-rendszert üzemeltetõk extraprofitjában.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség nevében nyilatkozó Schreiber István elnök lelkesedése a Szövetség alapszabályának ismeretében végképp érthetetlen – e szerint a „Szövetség célja, hogy a szerencsejáték és szórakozató gépek elõállÃtása, forgalmazása és mûködtetése területén tevékenykedõ egyéni és társas vállalkozó, továbbá a szerencsejáték tevékenységben érdekelt személy vagy szervezet érdekegyeztetését, érdekképviseletét biztosÃtsa, koordinálja, és szakmai munkájukat elõsegÃtse.”
A Szövetség elnöke által korrektnek minõsÃtett jelenlegi jogszabályi környezet
az ágazat érdekeit csak részben veszi figyelembe, illetve
egyes szereplõk (a „nagy halak”) számára erõteljesen elõsegÃti a pálya lejtését,
miközben a nyerõgép-üzemeltetõ kisebb-nagyobb, összességében 1.100 érintett magyar vállalkozás és 18 ezer vendéglátóhely bevételének aránytalan hányadát csoportosÃtja át a központi szervert üzemeltetõ 3-4 céghez,
az érdekképviselt szektor talpra állását, munkahelyek teremtését pedig végképp nem támogatja.
6.
Kérdések a„kis halak” és „nagy halak” valamint a költségvetés bevétele tárgyában
Hogyan állhatott elõ a szerencsejáték szektor szabályozásával kapcsolatban az a helyzet, hogy az 3-4 extraprofitot termelõ magáncéget („nagy halat”) támogat, miközben a szektor többi szereplõjét (a „kis halakat”) aránytalanul terheli, a költségvetés pedig adómilliárdoktól esik el?
Hogyan fordulhat elõ, hogy a Szerencsejáték ZRt, mint állami vállalat bizonyos tevékenységeket nem végezhet (lásd központi szerverüzemeltetés), pedig arra mind szakember gárda tekintetében, mint tõkeerõben képes lenne? Miért mond le az állam éves szinten kb. 20 milliárd Ft tiszta profitról?
Mi az indoka annak, hogy a központi szerver mûködtetéséhez szükséges auditálást csak egyetlen magáncég (Hunguard Kft) végezheti el, eljárási határidõ és dÃjazás meghatározás, valamint a döntése ellen jogorvoslati lehetõség nélkül?
Hogy fordulhat elõ, hogy a magyar törvényhozás egyetlen magáncéget hatalmaz fel arra, hogy az meghatározza, mely 3-4 magáncég léphet a piacra, illetve juthat arányaiban kis befektetéssel jogszabályilag meghatározott és garantált extraprofithoz?
Hogyan fordulhat elõ, hogy olyan szerencsejáték üzletágat legalizált a magyar törvényhozás (nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerõ-rendszer), amely a legtöbb fejlett országban nagyfokú társadalomra veszélyessége miatt tiltott, ráadásul mindezt úgy, hogy egyéni képviselõi indÃtvány alapján, zárószavazás elõtti módosÃtás keretében a piacra lépést személyre (cégre) is szabta?
Milyen ágazati érdekképviseleti szerv az, amely a szerencsejáték szektor erõsen korlátozott számú „nagy halának” aránytalanul kedvezõ jogszabályt szakmailag megfelelõnek minõsÃt?
És végül, de nem utolsó sorban, visszatérve Lázár János 2010 novemberi kérdéséhez:
„Miért nem érdekli az államot a pénznyerõ automatákból származó bevétel, illetve hová tûnnek, és kinél landolnak a pénznyerõ automatákból származó milliárdok?
Link
Hozzaszolasok
#1 |
wiiking
- 2012. September 07. 08:07:51
#2 |
Maguskacska
- 2012. September 07. 08:32:50
#3 |
Zea
- 2012. September 07. 10:02:29
#4 |
kukackac
- 2012. September 07. 16:27:08
#5 |
Perje
- 2012. September 07. 19:06:24
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték