Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A katona
Az utóbbi napokban,hetekben egyre többet foglalkoztunk mi is,és mások is azzal a kérdéssel,hogy mit jelent katonának lenni?Mi a katona feladata,mi a célja,milyennek kell lenni egy jó katonának?Ez egy igen szerteágazó,lényegeiben kemény meghatározásokat követelõ,kérdéskör.Ahhoz,hogy tisztán lássuk magyarságunkat,az országnak járó kötelességünket,kívánatos,hogy kissé vissza menjünk az idõben,mégpedig addig,amíg vannak feljegyzések,írásos bizonyítékok. Nem kívánok most történelmi korokra vonatkozó elemzést lefolytatni,de fontos,hogy azok is ismerjék eleink katona minõségét,akik Rambó filmeken nõttek fel, Rambó filmekbõl szerzik "tudásukat",és még csak azt a gyenge katona idõt sem töltötték ki,amit az a bizonyos másfél év kínált ahhoz,hogy valaki katonának mondhassa magát!
A történelmünket folyamatosan végigkíséri a katona szellem,hiszen talán nincs is még egy olyan nép,akinek folyamatosan szüksége volt arra,hogy erõs,jól képzett seregbõl álló egységet tartson fenn!Kezdésül megemlítem a Pártus-birodalmat,hiszen belátható távolságban ez az egység az alapja annak,hogy vizsgálatunkat elkezdhessük!Korabeli térképeken sem nagyon jelölték a birodalmat,hiszen már az akkori nyugati hadseregnek,a Római-birodalom seregeinek is komoly fejtörést okozott,ez a nép,hiszen mind a Bibliából,mind pedig az új kori,és legújabb kori kutatásokból is kiderül,számolni kellett velük!
Több alkalommal próbálta a római sereg megtámadni,és megverni a Pártusokat,de minden próbálkozásuk kudarcot vallott.Többször csapdába is próbálták csalni,aminek a vége a visszavonulás volt,de nem a csúfos értelemben,hanem az életmentõ értelemben számítva.Az a sereg jól képzett,mind fizikailag,mind lelkileg,mind szellemileg a helyzet magaslatán állt,és ez a három dolog,a leglényegesebb a katona számára!A visszavonulás nem azt jelenti,mint a mai értelemben,hogy egy sereget megvertek,akkor egészen más jelentése volt ennek!Vannak,akik azt tartják,hogy a katona feladata meghalni a hazáért!Ez eleve hibás gondolat,és ennek a kijelentésnek a pszichológiájában mélyen benne van az,hogy a katona nem ember, nem élõlény, nincs családja, gyermeke, édesanyja, csupán egy eszköz...mire is? Visszatérek erre!
A következõ idõszak,a HUN -BIRODALOM idõszaka.Innen még több írás,feljegyzés áll rendelkezésre ahhoz,hogy képet kapjunk az akkori katona szellemiségrõl,tudatáról! Ebbõl a korból,már összetudunk vetni parancsnokokat,és katonákat!A legismertebb európai Hun parancsnokok,Atilla,Keve,Béla,Kadosa. Feljegyzések bizonyítják,hogy Atilla hadvezérei,külön-külön is képesek voltak hadjáratok levezénylésére,és ez abból adódott,hogy mind a parancsnok,mind a katona tudatában volt feladatának súlyával,összhangban mûködtek együtt,a katona a legmesszebb menõkig megbízott parancsnokában,annak szellemi,és technikai felkészültségében!
Feljegyzések bizonyítják,hogy a HUN katona ,kiváló technikai tudással rendelkezett,állhatatos volt,mind hitében,mind kötelességében elszánt,és tettrekész! Mibõl adódhatott ez? Véleményem szerint nem másból,mint abból,hogy a HUN tudta földi küldetését,a HUN katona ismerte az ehhez kapcsolódó feladatát,és akár a halál vállalása is természetes módon élt lelkében!De vajon minden áron? A HUN seregek a kor színvonalához képest is magasabb technikai tudással,stratégiai képzettséggel rendelkezett, mint a korukbeli seregek akármelyike!Lehetett egy nagyon fontos tényezõ,mégpedig az,hogy a katona elõször is a halálfélelmet nem ismerte ("...halált megvetõ bátorsággal...") de mindig tudhatta kontrollálni azt,hogy halála szükséges,vagy sem! Ebben komoly partnere lehetett a parancsnok,aki szintén így tudta,és így is képezte katonáját!Az imént a három legfõbb hadvezér nevét említettem,nyilván valóan ez igaz volt minden náluk alacsonyabb szintet tevékenykedõ parancsnokra!
A következõ jól ismert katonai egység a hon visszafoglaló Árpád serege volt,akikrõl még több feljegyzés áll rendelkezésre ahhoz,hogy megismerjük a magyar katona lelkiségét,szellemiségét!Számtalan csatát vívott mind Árpád,mind az utána következõ fejedelmek,mégpedig úgy,hogy õseik tudását végig az évszázadokon keresztül magukkal hozták,nem felejtették,és bizony ezzel a tudással hosszú ideig tabu volt nyugat számára Magyarország! Persze hiába keressük ezt most mai történelem könyvekben,nem találjuk.Vizsgáljuk meg most ,mi lehetett az oka annak,hogy abban a bizonyos pozsonyi csatában,becslések szerint 40 ezer fõbõl álló magyar sereg,csúfosan megverte a szintén becslések alapján 100-120 ezer fõbõl álló egyesült európai sereget?Könnyû a matek,minimum háromszoros túlerõt számolhatunk ki!
Azonban volt egy ill. nem is egy nagyon fontos tényezõ,amiért a magyar katona ennyire hatékony tudott lenni! Hit béli tudása a halállal kapcsolatban,valós képzettsége,(õk nyilván nem a Rambó filmekbõl tanultak) testvéri bizalom a parancsnok,és a katona között,feladat pontos ismerete!
Sorolhatnék még sok csatát ebbõl a korból,de a pozsonyit kívántam elõvenni,mivel ez a csata a legkiválóbb példája a magyar katonának!
Ma ott tartunk,hogy az a néhány katona,akik most az államtól fizetést kapnak,más országokban,más népekért,más érdekekért harcolnak,és szinte teljesen biztos vagyok abban,hogy eleve kudarcra vannak ítélve!
Említést kell tegyek azokról a paramilitáns szervezetekrõl,ahol úgynevezett katonai képzések folynak.Ezeknél a szervezeteknél is sajnos hiányoznak tényezõk egyike-másika,ami komoly gondot fog okozni,az utolsó háborúban,mégpedig olyan gondot,hogy ezek az emberek sajnos esélytelenül indulnak meghalni!Vagy a testvéri bizalom hiányzik,vagy a képzés minõsége rossz,vagy egyáltalán nincs képzés,vagy a hittel van gond,vagy a parancsnokok felkészületlenek!Tudomásunk van olyan huszonéves parancsnokokról,akik katonák sem voltak!
Ígértem az elején,hogy visszatérek egy bizonyos gondolatra! Így hangzik:" A katona feladata,hogy meghalljon a Hazáért!"Az a katona,egy ember,akinek felesége,gyermeke,testvére édesanyja,édesapja van!Merõben hibás,és romboló gondolkodás,ha ilyen szellemiséget táplálunk katonáinkba,ugyanis ez magában hordozza a kudarcot,és biztos halált!
A katona feladata nem ilyen egyszerû! A katona feladata megvívni,és megnyerni a csatát,megnyerni a háborút, felkészülni a következõ támadásra,ifju tapasztalatlan katonáknak átadni tudását,és szükség esetén feltétel nélkül feláldozni életét a Haza oltárán !
Ugyanis,ha ész nélkül az elsõ ütközetben meghal a katona,ki vívja tovább a harcot,kik lépnek a helyébe,ki fog meghalni következõleg a Hazáért? A gyerekek,és az öreg?A civilek,és a betegek? Ki fog a harc után családot alapítani,ki fog a harc után földet mûvelni,ki fogja bölcs tudásával ellátni a fiatal nemzedéket?Az a néhány ember,aki korábban a halálba küldte õt? Mert akkor a magyarság,az utolsó nagy háborút biztosan elveszti!
Innen,ebbõl a kiindulási pontból kell vizsgálni,mit jelent a visszavonulás,mit jelent a pozíció feladás,mire képes a parancsnok,mennyire ismeri a nála magasabb beosztásban szolgáló észjárását,lelkületét,mennyire ismeri a közös célt,amiért akár a katonái,és saját életét is feláldozza!
Tehát a katona feladata nem egyszerû,nem könnyû,soha nem volt az,és törekedni kell arra,hogy úgy legyen egész a katona,hogy minden ismérvet magában hordozzon,és tudja azt,hogy nem elsõsorban a halál vállalása a feladata! Voltak olyan hangok,hogy „...lõni minden hülye tud,minek a képzés,majd mikor kell megyek...”de hová,kivel,mivel?Hibás,ha a klaviatúra mögül ábrándozunk nagy csatákról,nagy leszámolásokról,de nem mozdulunk semmilyen hívásra.Álmodozások közben még vissza sem lõnek.
PARANCSNOKOK
Parancsnoknak nevezzük azt a katonát,rendvédelmi dolgozót,egyéb katasztrófa elhárítót,akire egy valamilyen magasabb egység elöljárója feladatot bíz,mégpedig személyi állomány,és anyagi eszközök felelõsséggel történõ irányítása,és felhasználása mellett!
A parancsnok,mûködése alapvetõen két -féle:
-békében történõ ténykedés
-hazájának megtámadása esetén való ténykedés
Parancsnok lehet az a katona,rendfokozattól függetlenül,akit elöljárója képesnek tart arra,hogy ideológiai stabilitása,köz erkölcse,mûveltsége,megbízhatósága,felelõsség érzete révén,egy,vagy több személyt irányítson,anyagi eszközöket felelõsséggel kezeljen,döntéseket hozzon.
A parancsnok mûködése béke idõben:
Békeidõben minden parancsnoknak joga,és kötelessége,a rá bízott alegységet a legjobb tudása szerint egyben tartani,gondoskodni életkörülményeirõl, az alegység készenléti állapotának fenntartásáról,az alegység képzésének fokozásáról,erkölcsi,szellemi,fizikai felkészültségérõl!
Köteles együtt mûködni elöljáróival, mindig napra készen kell álljon mind ideológiailag,mind politikailag,mind szellemileg,lelkileg,és fizikailag!
Joga van önmagát képezni,minden területen,és joga van elöljáróitól,kérni ennek a lehetõségnek a meglétét!Joga van kérni elöljárójától azt,hogy tanulhasson,képzõdhessen.
Béke idõben is joga,és kötelessége mindig nyitott szemmel járni,és akár a civil életben,akár az egységben tapasztalt,információkról jelentést tenni,konzultációt kérni!
Béke idõben,vagy konfliktus szünet idején joga van mind a fizikai,mind a pszihikai
regenerálódásra,azonban kötelessége a rá bízott alegység személyi állományáról az ilyen irányú gondoskodás! A rá bízott technikai eszközök jó állapotának megõrzése,használhatóságának fenntartása joga és kötelessége!
Béke idõben épp úgy készen kell állnia a döntéshozatalhoz,mint konfliktus helyzetben.Béke idõben is köteles elöljárója,parancsnoka parancsait,utasításait a legjobb tudása szerint végrehajtani.
Beosztottjaival olyan tiszteleten alapuló kapcsolatot kell létrehoznia,hogy azok megkérdõjelezés nélkül végrehajtsák parancsait,utasításait!
A parancsnoknak mindig készen kell állnia arra,hogy átmenet nélkül legyen képes békés helyzetbõl konfliktus helyzetbe való áttérésre!
A parancsnoknak joga,és kötelessége a törvények betartása,betartatása,és saját hatáskörben történõ konfliktus helyzetek kezelése,ha erre külön utasítást,parancsot nem kap!
A parancsnok mûködése háború esetén:
A parancsnok feladata háborús helyzetben lényegében közel azonosak a béke idõben elõírt
kötelmekhez,és jogokhoz.Azzal egészül ki,hogy a parancsnok elsõsorban az elõre meghatározott stratégiák szerint irányítja egységét,az elérni kívánt célok szem elõtt tartása mellett,azonban szükséges a megfelelõ helyzet felismerõ képessége,a döntés meghozatalához szükséges határozottsága.
Háborús idõben mindent meg kell tennie annak érdekében,hogy a rá bízott személyi állomány,és anyagi eszközök,a legkisebb veszteséget szenvedje el,azonban csupán ennek szem elõtt tartása nem jogosítja fel a harci cselekmény lefolytatásának a megtagadására!A parancsnoknak nem szabad semmilyen személyes,vagy magán érdeknek alárendelnie a feladat végrehajtását,érzelmi szempontból nem mérlegelhet,a különbözõ feladatokra,az arra szakmailag a leg rátermettebb beosztottját,beosztottjait köteles kijelölni!
Harci cselekmény alkalmával igyekeznie kell azon,hogy az összeköttetés a parancsnokával,és a beosztottjaival a lehetõ legnagyobb mértékben megmaradjon!
Az összeköttetés megszakadására gondolva mindig legyen készen,esemény elõtt,de állandó jelleggel, kijelölni az egyes alegységek,szakaszok,rajok parancsnokait,épp a fentebb említett normatívák alapján!
A harc szüneteiben mindig elsõ gondja legyen az állomány biztonságos zónába
helyezése,pihentetése,szociális,és egészségügyi ellátása! Legyen gondja a technikai eszközök karban tartására,utánpótlására!
A élõerõ,fegyver,és lõszer fogyást mindig tartsa szem elõtt,arról lehetõség szerint óránként kérjen jelentést,lehetõség szerint azt pótolja,pótoltassa!
50%,és 70%-os élõerõ,lõszer fegyver, fogyás tényét feltétlenül jelentse az elöljárójának,hogy az mérlegelve a helyzetet,dönthessen az alegység kivonásáról,vagy feltöltésérõl!
Összeköttetés megszakadása esetén a parancsnoknak döntenie kell ezekben a
kérdésekben,mérlegelve a szárnyakon elhelyezkedõ alegységek helyzetét,és a saját kivonás esetleges következményeit!
A parancsnok joga,és kötelessége a nemzetközi hadijog betartása,és betartatása,az erkölcstelen magatartás,cselekmény megakadályozása, (lincselés,kínzás,nemi erõszak)!
Irány elv:
A katona feladata elsõsorban nem a hazáért való halál,hanem a csata megvívása,és
megnyerése,a háború megvívása,és megnyerése,felkészülés a hazát megtámadókkal szembeni újabb összecsapásra,fiatal katonák oktatása,családi élet,gyermeknevelés,és ha ezek közben bármikor szükségessé válik,életének feláldozása a Haza oltárán!
.: A katona (parancsnok) mindazért felelõsséggel tartozik amit tett,vagy megtenni elmulasztott!
„...ha ismerjük az ellenséget és ismerjük magunkat is, akkor száz csatában sem jutunk veszedelembe;
ha azonban nem ismerjük az ellenséget, csak magunkat ismerjük, akkor egyszer gyõzünk, másszor vereséget szenvedünk; és ha sem az ellenséget, sem magunkat nem ismerjük, akkor minden egyes csatában feltétlenül végveszély fenyeget bennünket.”
- Szun -Ce -
Taskeszi
http://mnszentlaszlozaszloalj.info
A történelmünket folyamatosan végigkíséri a katona szellem,hiszen talán nincs is még egy olyan nép,akinek folyamatosan szüksége volt arra,hogy erõs,jól képzett seregbõl álló egységet tartson fenn!Kezdésül megemlítem a Pártus-birodalmat,hiszen belátható távolságban ez az egység az alapja annak,hogy vizsgálatunkat elkezdhessük!Korabeli térképeken sem nagyon jelölték a birodalmat,hiszen már az akkori nyugati hadseregnek,a Római-birodalom seregeinek is komoly fejtörést okozott,ez a nép,hiszen mind a Bibliából,mind pedig az új kori,és legújabb kori kutatásokból is kiderül,számolni kellett velük!
Több alkalommal próbálta a római sereg megtámadni,és megverni a Pártusokat,de minden próbálkozásuk kudarcot vallott.Többször csapdába is próbálták csalni,aminek a vége a visszavonulás volt,de nem a csúfos értelemben,hanem az életmentõ értelemben számítva.Az a sereg jól képzett,mind fizikailag,mind lelkileg,mind szellemileg a helyzet magaslatán állt,és ez a három dolog,a leglényegesebb a katona számára!A visszavonulás nem azt jelenti,mint a mai értelemben,hogy egy sereget megvertek,akkor egészen más jelentése volt ennek!Vannak,akik azt tartják,hogy a katona feladata meghalni a hazáért!Ez eleve hibás gondolat,és ennek a kijelentésnek a pszichológiájában mélyen benne van az,hogy a katona nem ember, nem élõlény, nincs családja, gyermeke, édesanyja, csupán egy eszköz...mire is? Visszatérek erre!
A következõ idõszak,a HUN -BIRODALOM idõszaka.Innen még több írás,feljegyzés áll rendelkezésre ahhoz,hogy képet kapjunk az akkori katona szellemiségrõl,tudatáról! Ebbõl a korból,már összetudunk vetni parancsnokokat,és katonákat!A legismertebb európai Hun parancsnokok,Atilla,Keve,Béla,Kadosa. Feljegyzések bizonyítják,hogy Atilla hadvezérei,külön-külön is képesek voltak hadjáratok levezénylésére,és ez abból adódott,hogy mind a parancsnok,mind a katona tudatában volt feladatának súlyával,összhangban mûködtek együtt,a katona a legmesszebb menõkig megbízott parancsnokában,annak szellemi,és technikai felkészültségében!
Feljegyzések bizonyítják,hogy a HUN katona ,kiváló technikai tudással rendelkezett,állhatatos volt,mind hitében,mind kötelességében elszánt,és tettrekész! Mibõl adódhatott ez? Véleményem szerint nem másból,mint abból,hogy a HUN tudta földi küldetését,a HUN katona ismerte az ehhez kapcsolódó feladatát,és akár a halál vállalása is természetes módon élt lelkében!De vajon minden áron? A HUN seregek a kor színvonalához képest is magasabb technikai tudással,stratégiai képzettséggel rendelkezett, mint a korukbeli seregek akármelyike!Lehetett egy nagyon fontos tényezõ,mégpedig az,hogy a katona elõször is a halálfélelmet nem ismerte ("...halált megvetõ bátorsággal...") de mindig tudhatta kontrollálni azt,hogy halála szükséges,vagy sem! Ebben komoly partnere lehetett a parancsnok,aki szintén így tudta,és így is képezte katonáját!Az imént a három legfõbb hadvezér nevét említettem,nyilván valóan ez igaz volt minden náluk alacsonyabb szintet tevékenykedõ parancsnokra!
A következõ jól ismert katonai egység a hon visszafoglaló Árpád serege volt,akikrõl még több feljegyzés áll rendelkezésre ahhoz,hogy megismerjük a magyar katona lelkiségét,szellemiségét!Számtalan csatát vívott mind Árpád,mind az utána következõ fejedelmek,mégpedig úgy,hogy õseik tudását végig az évszázadokon keresztül magukkal hozták,nem felejtették,és bizony ezzel a tudással hosszú ideig tabu volt nyugat számára Magyarország! Persze hiába keressük ezt most mai történelem könyvekben,nem találjuk.Vizsgáljuk meg most ,mi lehetett az oka annak,hogy abban a bizonyos pozsonyi csatában,becslések szerint 40 ezer fõbõl álló magyar sereg,csúfosan megverte a szintén becslések alapján 100-120 ezer fõbõl álló egyesült európai sereget?Könnyû a matek,minimum háromszoros túlerõt számolhatunk ki!
Azonban volt egy ill. nem is egy nagyon fontos tényezõ,amiért a magyar katona ennyire hatékony tudott lenni! Hit béli tudása a halállal kapcsolatban,valós képzettsége,(õk nyilván nem a Rambó filmekbõl tanultak) testvéri bizalom a parancsnok,és a katona között,feladat pontos ismerete!
Sorolhatnék még sok csatát ebbõl a korból,de a pozsonyit kívántam elõvenni,mivel ez a csata a legkiválóbb példája a magyar katonának!
Ma ott tartunk,hogy az a néhány katona,akik most az államtól fizetést kapnak,más országokban,más népekért,más érdekekért harcolnak,és szinte teljesen biztos vagyok abban,hogy eleve kudarcra vannak ítélve!
Említést kell tegyek azokról a paramilitáns szervezetekrõl,ahol úgynevezett katonai képzések folynak.Ezeknél a szervezeteknél is sajnos hiányoznak tényezõk egyike-másika,ami komoly gondot fog okozni,az utolsó háborúban,mégpedig olyan gondot,hogy ezek az emberek sajnos esélytelenül indulnak meghalni!Vagy a testvéri bizalom hiányzik,vagy a képzés minõsége rossz,vagy egyáltalán nincs képzés,vagy a hittel van gond,vagy a parancsnokok felkészületlenek!Tudomásunk van olyan huszonéves parancsnokokról,akik katonák sem voltak!
Ígértem az elején,hogy visszatérek egy bizonyos gondolatra! Így hangzik:" A katona feladata,hogy meghalljon a Hazáért!"Az a katona,egy ember,akinek felesége,gyermeke,testvére édesanyja,édesapja van!Merõben hibás,és romboló gondolkodás,ha ilyen szellemiséget táplálunk katonáinkba,ugyanis ez magában hordozza a kudarcot,és biztos halált!
A katona feladata nem ilyen egyszerû! A katona feladata megvívni,és megnyerni a csatát,megnyerni a háborút, felkészülni a következõ támadásra,ifju tapasztalatlan katonáknak átadni tudását,és szükség esetén feltétel nélkül feláldozni életét a Haza oltárán !
Ugyanis,ha ész nélkül az elsõ ütközetben meghal a katona,ki vívja tovább a harcot,kik lépnek a helyébe,ki fog meghalni következõleg a Hazáért? A gyerekek,és az öreg?A civilek,és a betegek? Ki fog a harc után családot alapítani,ki fog a harc után földet mûvelni,ki fogja bölcs tudásával ellátni a fiatal nemzedéket?Az a néhány ember,aki korábban a halálba küldte õt? Mert akkor a magyarság,az utolsó nagy háborút biztosan elveszti!
Innen,ebbõl a kiindulási pontból kell vizsgálni,mit jelent a visszavonulás,mit jelent a pozíció feladás,mire képes a parancsnok,mennyire ismeri a nála magasabb beosztásban szolgáló észjárását,lelkületét,mennyire ismeri a közös célt,amiért akár a katonái,és saját életét is feláldozza!
Tehát a katona feladata nem egyszerû,nem könnyû,soha nem volt az,és törekedni kell arra,hogy úgy legyen egész a katona,hogy minden ismérvet magában hordozzon,és tudja azt,hogy nem elsõsorban a halál vállalása a feladata! Voltak olyan hangok,hogy „...lõni minden hülye tud,minek a képzés,majd mikor kell megyek...”de hová,kivel,mivel?Hibás,ha a klaviatúra mögül ábrándozunk nagy csatákról,nagy leszámolásokról,de nem mozdulunk semmilyen hívásra.Álmodozások közben még vissza sem lõnek.
PARANCSNOKOK
Parancsnoknak nevezzük azt a katonát,rendvédelmi dolgozót,egyéb katasztrófa elhárítót,akire egy valamilyen magasabb egység elöljárója feladatot bíz,mégpedig személyi állomány,és anyagi eszközök felelõsséggel történõ irányítása,és felhasználása mellett!
A parancsnok,mûködése alapvetõen két -féle:
-békében történõ ténykedés
-hazájának megtámadása esetén való ténykedés
Parancsnok lehet az a katona,rendfokozattól függetlenül,akit elöljárója képesnek tart arra,hogy ideológiai stabilitása,köz erkölcse,mûveltsége,megbízhatósága,felelõsség érzete révén,egy,vagy több személyt irányítson,anyagi eszközöket felelõsséggel kezeljen,döntéseket hozzon.
A parancsnok mûködése béke idõben:
Békeidõben minden parancsnoknak joga,és kötelessége,a rá bízott alegységet a legjobb tudása szerint egyben tartani,gondoskodni életkörülményeirõl, az alegység készenléti állapotának fenntartásáról,az alegység képzésének fokozásáról,erkölcsi,szellemi,fizikai felkészültségérõl!
Köteles együtt mûködni elöljáróival, mindig napra készen kell álljon mind ideológiailag,mind politikailag,mind szellemileg,lelkileg,és fizikailag!
Joga van önmagát képezni,minden területen,és joga van elöljáróitól,kérni ennek a lehetõségnek a meglétét!Joga van kérni elöljárójától azt,hogy tanulhasson,képzõdhessen.
Béke idõben is joga,és kötelessége mindig nyitott szemmel járni,és akár a civil életben,akár az egységben tapasztalt,információkról jelentést tenni,konzultációt kérni!
Béke idõben,vagy konfliktus szünet idején joga van mind a fizikai,mind a pszihikai
regenerálódásra,azonban kötelessége a rá bízott alegység személyi állományáról az ilyen irányú gondoskodás! A rá bízott technikai eszközök jó állapotának megõrzése,használhatóságának fenntartása joga és kötelessége!
Béke idõben épp úgy készen kell állnia a döntéshozatalhoz,mint konfliktus helyzetben.Béke idõben is köteles elöljárója,parancsnoka parancsait,utasításait a legjobb tudása szerint végrehajtani.
Beosztottjaival olyan tiszteleten alapuló kapcsolatot kell létrehoznia,hogy azok megkérdõjelezés nélkül végrehajtsák parancsait,utasításait!
A parancsnoknak mindig készen kell állnia arra,hogy átmenet nélkül legyen képes békés helyzetbõl konfliktus helyzetbe való áttérésre!
A parancsnoknak joga,és kötelessége a törvények betartása,betartatása,és saját hatáskörben történõ konfliktus helyzetek kezelése,ha erre külön utasítást,parancsot nem kap!
A parancsnok mûködése háború esetén:
A parancsnok feladata háborús helyzetben lényegében közel azonosak a béke idõben elõírt
kötelmekhez,és jogokhoz.Azzal egészül ki,hogy a parancsnok elsõsorban az elõre meghatározott stratégiák szerint irányítja egységét,az elérni kívánt célok szem elõtt tartása mellett,azonban szükséges a megfelelõ helyzet felismerõ képessége,a döntés meghozatalához szükséges határozottsága.
Háborús idõben mindent meg kell tennie annak érdekében,hogy a rá bízott személyi állomány,és anyagi eszközök,a legkisebb veszteséget szenvedje el,azonban csupán ennek szem elõtt tartása nem jogosítja fel a harci cselekmény lefolytatásának a megtagadására!A parancsnoknak nem szabad semmilyen személyes,vagy magán érdeknek alárendelnie a feladat végrehajtását,érzelmi szempontból nem mérlegelhet,a különbözõ feladatokra,az arra szakmailag a leg rátermettebb beosztottját,beosztottjait köteles kijelölni!
Harci cselekmény alkalmával igyekeznie kell azon,hogy az összeköttetés a parancsnokával,és a beosztottjaival a lehetõ legnagyobb mértékben megmaradjon!
Az összeköttetés megszakadására gondolva mindig legyen készen,esemény elõtt,de állandó jelleggel, kijelölni az egyes alegységek,szakaszok,rajok parancsnokait,épp a fentebb említett normatívák alapján!
A harc szüneteiben mindig elsõ gondja legyen az állomány biztonságos zónába
helyezése,pihentetése,szociális,és egészségügyi ellátása! Legyen gondja a technikai eszközök karban tartására,utánpótlására!
A élõerõ,fegyver,és lõszer fogyást mindig tartsa szem elõtt,arról lehetõség szerint óránként kérjen jelentést,lehetõség szerint azt pótolja,pótoltassa!
50%,és 70%-os élõerõ,lõszer fegyver, fogyás tényét feltétlenül jelentse az elöljárójának,hogy az mérlegelve a helyzetet,dönthessen az alegység kivonásáról,vagy feltöltésérõl!
Összeköttetés megszakadása esetén a parancsnoknak döntenie kell ezekben a
kérdésekben,mérlegelve a szárnyakon elhelyezkedõ alegységek helyzetét,és a saját kivonás esetleges következményeit!
A parancsnok joga,és kötelessége a nemzetközi hadijog betartása,és betartatása,az erkölcstelen magatartás,cselekmény megakadályozása, (lincselés,kínzás,nemi erõszak)!
Irány elv:
A katona feladata elsõsorban nem a hazáért való halál,hanem a csata megvívása,és
megnyerése,a háború megvívása,és megnyerése,felkészülés a hazát megtámadókkal szembeni újabb összecsapásra,fiatal katonák oktatása,családi élet,gyermeknevelés,és ha ezek közben bármikor szükségessé válik,életének feláldozása a Haza oltárán!
.: A katona (parancsnok) mindazért felelõsséggel tartozik amit tett,vagy megtenni elmulasztott!
„...ha ismerjük az ellenséget és ismerjük magunkat is, akkor száz csatában sem jutunk veszedelembe;
ha azonban nem ismerjük az ellenséget, csak magunkat ismerjük, akkor egyszer gyõzünk, másszor vereséget szenvedünk; és ha sem az ellenséget, sem magunkat nem ismerjük, akkor minden egyes csatában feltétlenül végveszély fenyeget bennünket.”
- Szun -Ce -
Taskeszi
http://mnszentlaszlozaszloalj.info
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
harci solyom
- 2012. September 09. 08:42:48
#12 |
taskeszi
- 2012. September 09. 08:49:24
#13 |
janipapa
- 2012. September 09. 08:57:28
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.