Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Matolcsy háborúra készül


Na, mi van? Lassan utolértek infóban? Na, hol van a sok szájtáti "optimista szeretetbetyár"? Imádkozik? Na Béláim, csak gyün a valami végre! Csak sok vér legyen, meg Nibiru és nukikuki (Gerry után szabadon)! „2012 júniusára ebben az országban minden megváltozik. Utána következik egy konszolidációs, nyugodtabb idõszak” – húzta el elõttünk a mézesmadzagot tavalyi évbúcsúztató beszédében Lázár János. A politikus életében tényleg minden megváltozott, frakció- és városvezetõbõl a Miniszterelnökség államtitkára lett, a nyugodtabb idõszakból viszont, úgy tûnik, nem érzünk majd sokat: az õszi parlamenti naptárat nézegetve a következõ hónapokban nem nagyon lesz alkalmunk konszolidálódni.

A jövõ hétfõn kezdõdõ õszi parlamenti ülésszak nem csak a jövõ évi költségvetés elfogadtatásától és – ennek árnyékában – az IMF-EU-tárgyalást kísérõ hangos nézeteltérésektõl lesz hangos. Az elõzetes menetrend szerint a kormány 55 törvényjavaslatot fog a parlement elé terjeszteni (a beterjesztés pár esetben elméletileg már megtörtént). A nemzetgazdasági és a fejlesztési minisztériumok jóvoltából izgalmasnak, néhol rejtélyesnek tûnõ gazdasági témák kerülnek a parlament napirendjére, de a Belügyminisztérium naptárában is találtunk egy érdekes tervezetet.
Matolcsy háborúja

Októberre készíti el az NGM a gazdaságbiztonságról szóló törvényjavaslatát. Errõl egyelõre annyit tudunk, hogy Matolcsyék a világvégére készülve egy olyan jogi szabályozáson dolgoznak, aminek köszönhetõen a „különleges jogrend idõszakában és egyéb válsághelyzetekben” a nemzetgazdaság biztonságos mûködése nem kerül veszélybe. Az NGM emellett a jogszabályban biztosítaná, hogy „a válsághelyzeti reagáló erõk mûködési feltételei teljes körûen biztosítva legyenek”.

Novemberben „közepes terjedelmû szabályozás” készül a pénzügyi konglomerátumokról. A javaslatot szintén az NGM-ben formálják, célja az EU-s szabályozás változásaira hivatkozva a nagyobb cégek – multinacionális pénzintézetekre gondolunk – szétaprózottságának a megszüntetése, hogy mûködésük átláthatóbb legyen.

A nagyobb cégek a költség- és adóhatékony mûködés, illetve a jogszabályi feltételek könnyebb teljesítése miatt a különbözõ pénzügyi tevékenységeiket gyakran különbözõ cégekbe szervezik szét (hitel, befektetés, lízing, nyugdíjpénztár, egészségkassza, biztosítás, bank). Bár a törvényjavaslat még nincs kész, de a kormány feltehetõleg ezekbe a céges struktúrákba készül beavatkozni.
Vállalkozási övezet

Az õszi menetrend szerint Matolcsyék már szeptemberben megörvendeztethetik a legszegényebb kelet-magyarországi megyék lakóit a vállalkozási zónák kialakításáról szóló törvénytervezet benyújtásával. A kormány ezt a tervét már nyáron is megerõsítette: az ígéretek szerint a kkv-k az ország keleti részében jó pályázatokkal komoly munkahelybõvítést tudnak majd végrehajtani.

Más kérdés, hogy a kiskereskedelmi forgalom zuhanása és a mélyülõ recesszió miatt a kkv-k jelenleg inkább a létszámmegtartással küzdenek, a tömeges munkahelyteremtés még pályázati támogatással együtt is nehezen tûnik megvalósíthatónak.
Mi az a vagyon-visszaszerzés?

De nem csak az NGM-tõl érkeznek elsõ ránézésre rendhagyó javaslatok. A hivatalos menetrend szerint – amitõl egyébként bármikor el lehet térni – a Belügyminisztérium novemberben nyújtja be azt a tervezetet, ami a rendõrség kötelékén belül egy úgynevezett vagyonfelderítõ egységet hozna létre. A szabályozás célja a „központi vagyon-visszaszerzési és lefoglalt dolgokat kezelõ hivatal kialakítása és hatáskörének biztosítása”. Ennek mûködésérõl, illetve a háttérben meghúzódó elképzelésekrõl semmit nem tudunk.

A csúszásra jó példa a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) elektronikus útdíjról szóló javaslata, amit a tárca júniusra ígért, de egyelõre sehol nincs. A törvényjavaslat célja, hogy a 3,5 tonnánál nagyobb teherautók a megtett kilométerekkel arányos útdíjat fizessenek. A tervezet egyébként állítólag kész van, õsszel dõlhet el, hogy mennyit kell fizetni az utak használatáért. Az e-útdíj rendszerének jövõ júliustól már elvileg mûködnie kellene, a sarcból 2013 második felében 100 milliárdos pluszbevételt vár a kormány.

Megválaszolatlan kérdéseink kapcsán levelet írtunk az NGM-nek, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy, a kormányzati álláspontról a kormánydöntés után tudnak részleteket mondani.
Link

Hozzaszolasok


#1 | dengizin - 2012. September 08. 18:12:26
Gray State

http://www.graystatemovie.com/

Matolcsink valami ilyesmire gondolt?

...a különleges jogrend idõszakában és egyéb válsághelyzetekben a válsághelyzeti reagáló erõk mûködési feltételei teljes körûen biztosítva legyenek...
#2 | kukackac - 2012. September 08. 18:16:50
Ezek mind csak genyok, mert:

a5.sphotos.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-snc7/s720x720/320218_392655730803146_1919596799_n.jpg

És nem elfelejteni!

a5.sphotos.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-ash4/423699_391881717547214_1051720564_n.jpg
#3 | dengizin - 2012. September 08. 18:41:01
Vona: a Jobbik kiviszi a politikát az utcára...

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/09/08...=hirkereso
#4 | postaimre - 2012. September 09. 06:03:21
A KÜLÖNLEGES JOGREND

A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok

48. cikk

(1) Az Országgyûlés

a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;

B) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erõszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.

(2) A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyûlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.

(4) Az Országgyûlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idõ rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.

(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg.

(6) Az Országgyûlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az akadályoztatásának megszûnése utáni elsõ ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerûségérõl. E döntéshez az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyûlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel. Az országgyûlési képviselõk általános választását rendkívüli állapot és szükségállapot idején nem lehet kitûzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszûnésétõl számított kilencven napon belül új Országgyûlést kell választani. Ha az országgyûlési képviselõk általános választását már megtartották, de az új Országgyûlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszûnésétõl számított harminc napon belüli idõpontra hívja össze.

(8) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyûlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja.

A rendkívüli állapot

49. cikk

(1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyûlés elnöke, az országgyûlési képviselõcsoportok vezetõi, a miniszterelnök, a miniszterek és - tanácskozási joggal - a Honvéd Vezérkar fõnöke.

(2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja

a) az Országgyûlés által rá átruházott jogokat;

B) a köztársasági elnök jogait;

c) a Kormány jogait.

(3) A Honvédelmi Tanács dönt

a) a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételérõl, külföldi hadmûveleti területen végzett humanitárius tevékenységérõl, valamint külföldi állomásozásáról;

B) a külföldi fegyveres erõk magyarországi vagy Magyarország területérõl kiinduló alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról;

c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésérõl.

(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszûnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyûlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.

A szükségállapot

50. cikk

(1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendõrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendõ.

(2) A szükségállapot idején az Országgyûlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról.

(3) Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekrõl haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyûlés - akadályoztatása esetén az Országgyûlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyûlés - akadályoztatása esetén az Országgyûlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.

(5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyûlés - akadályoztatása esetén az Országgyûlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - meghosszabbítja.

(6) A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszûnésével hatályát veszti.

A megelõzõ védelmi helyzet

51. cikk

(1) Az Országgyûlés külsõ fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott idõre kihirdeti a megelõzõ védelmi helyzetet, ezzel egyidejûleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelõzõ védelmi helyzet idõtartama meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A Kormány rendeletben a megelõzõ védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követõen a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek mûködését érintõ törvényektõl eltérõ intézkedéseket vezethet be, amelyekrõl a köztársasági elnököt és az Országgyûlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkezõ állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyûlés megelõzõ védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart.

(4) A Kormány a megelõzõ védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(5) A Kormány rendelete a megelõzõ védelmi helyzet megszûnésével hatályát veszti.

A váratlan támadás

52. cikk

(1) A Kormány külsõ fegyveres csoportoknak Magyarország területére történõ váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülõ készültségi erõkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében - szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erõkkel azonnal intézkedni köteles.

(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedésérõl haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlést és a köztársasági elnököt.

(3) A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(4) A Kormány rendelete a váratlan támadás megszûnésével hatályát veszti.

A veszélyhelyzet

53. cikk

(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyûlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.

(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszûnésével hatályát veszti.

A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok

54. cikk

(1) Különleges jogrendben az alapvetõ jogok gyakorlása - a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)-(6) bekezdésében megállapított alapvetõ jogok kivételével - felfüggeszthetõ vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.

(2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthetõ fel, az Alkotmánybíróság mûködése nem korlátozható.

(3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.

(4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
#5 | sooska - 2012. September 09. 08:27:37
Köszönöm Imre!
Elolvastam, cumira tehetnek a legkisebb ugatás esetén is!Törvényesen,Szerintük!A Szovjet filmben azt mondotta az idõs asszony Illegitim rendszernek nem lehet legitim döntése, intézkedése!Mi itt tudjuk ,hogy 1945 márc 19 óta nálunk a mai napig........................
#6 | Perje - 2012. September 10. 21:10:28
Új fajta harcmodorral készül Izrael Irán megtámadására. Ez valami elektromágneses rezgés, vagy hullám. Ezzel akarják Iránt visszaküldeni a kõkorszakba. Aljas terv. Ezek bármit bevethetnek?
http://www.almanar.com.lb/english/ade...1&s1=1

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték