Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Áder János a Dohány utcai zsinagógában emlékezett Raoul Wallenbergre
Tisztességes embernek az ártatlan áldozatok oldalán a helye, a cselekvés oldalán, közös értékeink, a demokrácia, az erkölcs és az igazság oldalán, szemben a kirekesztéssel, a gyûlölettel, a diktatúrával, az erõszakkal – mondta Áder János köztársasági elnök, a Wallenberg-év fõvédnöke vasárnap Budapesten a Dohány utcai zsinagógában, a Wallenberg-emlékesten.
15.000 Ft bónusz + ajándék bónuszpontok új játékosainknak a Sportingbeten!
Az államfõ a Külügyminisztérium és az Élet Menete Alapítvány rendezvényén úgy fogalmazott: több ezer honfitársunk a túlélés esélyét kapta meg a Soá idején embermentõ svéd diplomata Raoul Wallenbergtõl és bátor segítõitõl. Köztük azoktól a honfitársainktól, akik a lelkiismeret parancsát követve a maguk lehetõségei és képességei szerint megtettek mindent az üldözöttek megmentéséért – tette hozzá.
Áder János emlékeztetett arra: voltak, akik keresztleveleket hamisítottak, voltak, akik menedéket, búvóhelyet adtak, voltak, akik élelemmel segítettek, és voltak, akik saját házasságlevelükkel menekítettek ki másokat a halál torkából.
Hangsúlyozta: sohasem feledhetjük el mindazokat, akiket egyetlen okból pusztított el a nemzeti szocialista államgépezet: mert zsidónak születtek. Õk a honfitársaink voltak – jegyezte meg.
„Akkor vagyunk méltók Wallenberg és a munkáját segítõ, vagy a hozzá hasonlóan cselekvõ magyarok emlékéhez, ha mi is azt az utat járjuk, amin õk jártak elõttünk. Tõlük azt tanulhatjuk meg elsõsorban, sorsközösséget kell vállalnunk egymással, hogy ne váljunk sorstalanná. Azt kell erõsítenünk, ami összeköt minket” – adott hangot meggyõzõdésének a köztársasági elnök.
Rámutatott: újra meg újra ki kell mondanunk, hogy senki semmilyen ideológia vagy politikai meggyõzõdés nevében nem fordulhat honfitársa ellen. Nem kívánhatja annak halálát, sorsának rosszra fordulását, hátrányos megkülönböztetését, politikai nemzetünkbõl való kirekesztését.
„Az erkölcsös cselekvés parancsa eleven hagyományként él a magyarokban. Ez a hagyomány Wallenberg budapesti tevékenységének sikeréhez is hozzájárult. Ez jutott kifejezésre akkor is, amikor a Szovjetunió széthullása után, majd a balkáni háborúk idején zsidó menekültek százezreinek tranzitországként való befogadása, az alija támogatása az 1990-es évek elején természetes volt számunkra” – mondta az államfõ.
Hozzáfûzte: természetes számunkra az is, hogy „úgy tekintsünk a velünk élõ kisebbségek tagjaira, mint akiknek saját identitásuk megõrzésében nyújtott teljesítményük magyarságukat is erõsíti”.
Az államfõ szólt arról, hogy Magyarország az államalapító Szent István király óta befogadó ország, „kultúránkat is a befogadás tette naggyá, miként a magyar nyelv is a befogadás elvét követve vált a világ egyik leggazdagabb nyelvévé”. Idézte István király Imre fiához írt, „de nekünk is szóló” Intelmeit: „Az egynyelvû és egyszokású ország gyenge és esendõ. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”
A rendezvényen megjelent a Wallenberg-est két védnöke, Schweitzer József nyugalmazott országos fõrabbi és Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Részt vett az eseményen továbbá mások mellett Németh Lászlóné gazdasági miniszter, Balog Zoltán emberierõforrás-miniszter, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Fónagy János közlekedésügyi államtitkár, Bába Iván külügyminisztériumi államtitkár, Gloviczki Zoltán oktatási helyettes államtitkár, Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kiss Péter és Suchman Tamás volt szocialista miniszterek – elõbbi országgyûlési képviselõ, utóbbi egyben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) volt alelnöke –, Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Vatikán magyarországi nagykövete, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezetõ igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsõbb Bíróság volt elnöke, valamint a diplomáciai testület több tagja.
A Wallenberg-est moderátora Gordon Gábor, a magyar Élet Menete Alapítvány elnöke volt.
Raoul Wallenberg svéd diplomata a második világháború végén Budapesten magyarországi zsidó emberek tízezreinek életét mentette meg menlevelekkel és svéd védett házakkal. A szovjet Vörös Hadsereg budapesti bevonulása után Wallenberget 1945 januárjában õrizetbe vették.
A szovjet, majd az orosz hatóságok rendre azt állították, hogy a svéd diplomata 1947. július 17-én szovjet fogságban halt meg. Erre azonban Moszkva mind a mai napig nem mutatott be egyértelmû bizonyítékot, ezért történészek és Wallenberg hozzátartozói kételkednek az állításban.
Magyarország a 2012-es évet Wallenberg-emlékévnek nyilvánította.
atv.hu, MTI
Link
15.000 Ft bónusz + ajándék bónuszpontok új játékosainknak a Sportingbeten!
Az államfõ a Külügyminisztérium és az Élet Menete Alapítvány rendezvényén úgy fogalmazott: több ezer honfitársunk a túlélés esélyét kapta meg a Soá idején embermentõ svéd diplomata Raoul Wallenbergtõl és bátor segítõitõl. Köztük azoktól a honfitársainktól, akik a lelkiismeret parancsát követve a maguk lehetõségei és képességei szerint megtettek mindent az üldözöttek megmentéséért – tette hozzá.
Áder János emlékeztetett arra: voltak, akik keresztleveleket hamisítottak, voltak, akik menedéket, búvóhelyet adtak, voltak, akik élelemmel segítettek, és voltak, akik saját házasságlevelükkel menekítettek ki másokat a halál torkából.
Hangsúlyozta: sohasem feledhetjük el mindazokat, akiket egyetlen okból pusztított el a nemzeti szocialista államgépezet: mert zsidónak születtek. Õk a honfitársaink voltak – jegyezte meg.
„Akkor vagyunk méltók Wallenberg és a munkáját segítõ, vagy a hozzá hasonlóan cselekvõ magyarok emlékéhez, ha mi is azt az utat járjuk, amin õk jártak elõttünk. Tõlük azt tanulhatjuk meg elsõsorban, sorsközösséget kell vállalnunk egymással, hogy ne váljunk sorstalanná. Azt kell erõsítenünk, ami összeköt minket” – adott hangot meggyõzõdésének a köztársasági elnök.
Rámutatott: újra meg újra ki kell mondanunk, hogy senki semmilyen ideológia vagy politikai meggyõzõdés nevében nem fordulhat honfitársa ellen. Nem kívánhatja annak halálát, sorsának rosszra fordulását, hátrányos megkülönböztetését, politikai nemzetünkbõl való kirekesztését.
„Az erkölcsös cselekvés parancsa eleven hagyományként él a magyarokban. Ez a hagyomány Wallenberg budapesti tevékenységének sikeréhez is hozzájárult. Ez jutott kifejezésre akkor is, amikor a Szovjetunió széthullása után, majd a balkáni háborúk idején zsidó menekültek százezreinek tranzitországként való befogadása, az alija támogatása az 1990-es évek elején természetes volt számunkra” – mondta az államfõ.
Hozzáfûzte: természetes számunkra az is, hogy „úgy tekintsünk a velünk élõ kisebbségek tagjaira, mint akiknek saját identitásuk megõrzésében nyújtott teljesítményük magyarságukat is erõsíti”.
Az államfõ szólt arról, hogy Magyarország az államalapító Szent István király óta befogadó ország, „kultúránkat is a befogadás tette naggyá, miként a magyar nyelv is a befogadás elvét követve vált a világ egyik leggazdagabb nyelvévé”. Idézte István király Imre fiához írt, „de nekünk is szóló” Intelmeit: „Az egynyelvû és egyszokású ország gyenge és esendõ. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”
A rendezvényen megjelent a Wallenberg-est két védnöke, Schweitzer József nyugalmazott országos fõrabbi és Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Részt vett az eseményen továbbá mások mellett Németh Lászlóné gazdasági miniszter, Balog Zoltán emberierõforrás-miniszter, Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Fónagy János közlekedésügyi államtitkár, Bába Iván külügyminisztériumi államtitkár, Gloviczki Zoltán oktatási helyettes államtitkár, Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kiss Péter és Suchman Tamás volt szocialista miniszterek – elõbbi országgyûlési képviselõ, utóbbi egyben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) volt alelnöke –, Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, Vatikán magyarországi nagykövete, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezetõ igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsõbb Bíróság volt elnöke, valamint a diplomáciai testület több tagja.
A Wallenberg-est moderátora Gordon Gábor, a magyar Élet Menete Alapítvány elnöke volt.
Raoul Wallenberg svéd diplomata a második világháború végén Budapesten magyarországi zsidó emberek tízezreinek életét mentette meg menlevelekkel és svéd védett házakkal. A szovjet Vörös Hadsereg budapesti bevonulása után Wallenberget 1945 januárjában õrizetbe vették.
A szovjet, majd az orosz hatóságok rendre azt állították, hogy a svéd diplomata 1947. július 17-én szovjet fogságban halt meg. Erre azonban Moszkva mind a mai napig nem mutatott be egyértelmû bizonyítékot, ezért történészek és Wallenberg hozzátartozói kételkednek az állításban.
Magyarország a 2012-es évet Wallenberg-emlékévnek nyilvánította.
atv.hu, MTI
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Maguskacska
- 2012. September 10. 07:02:11
#2 |
Advaita
- 2012. September 10. 12:08:57
#3 |
fsavanyu
- 2012. September 10. 13:17:16
#4 |
guzsaly
- 2012. September 10. 18:32:14
#5 |
Perje
- 2012. September 10. 19:10:02
#6 |
hathor
- 2012. September 10. 20:16:32
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.