Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A bíráló volt Gyurcsány témavezetõje
Stb...és persze nem is kell iskolai végzettség egy ország vezetéséhez, csak józan "paraszti" ész, ám ezek ott mind egy szálig csalók. Mikor közlik, hogy Olstein meg a az angol liberós pártból írt a Soros alapítványon keresztül és lehet, hogy a többi titulusa neki és másnak is kamu?
Gyurcsány Ferenc elveszett szakdolgozatának bírálója volt a témavezetõ is egyszemélyben – ezt maga az érintett is megerõsítette a hvg.hu-nak. Új fejlemény, hogy megkerült a sógor szintén elveszettnek hitt diplomamunkája. Az egyetemi dolgozók szerint az sem zárható ki, hogy a Gyurcsány-dolgozat is ott van valahol az egyetemen, és a mostani botrány hatására elõkerül.
Valóban én voltam a témavezetõ, de többet errõl az egész ügyrõl nem szeretnék beszélni – erõsítette meg a hvg.hu információját Scherdán Józsefné, amikor csütörtök délelõtt megkerestük. A témavezetõ személye azért fontos, mert neki a feladata nyomon követni a diplomamunka készítésének fázisait. Ugyanakkor a nyolcvanas években bevett gyakorlat volt a pécsi tanárképzõn, hogy a témavezetõ és a bíráló ugyanaz volt. A ma már nyugdíjasként dolgozó adjunktus írta alá Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának a bírálatát, melyet a Hír Tv hozott nyilvánosságra múlt pénteken.
A bírálat azért lényeges elem a plágiumgyanús történetben, mert ennek alapján gyanúsítják Gyurcsány Ferencet, hogy lemásolhatta egykori sógora, Rozs Szabolcs ugyanazzal a címmel elkészített diplomamunkáját. Gyurcsány szakdolgozatának bírálatát vettették ugyanis össze a Hír Tv-sek Rozs Szabolcs dolgozatával és kiderült: a Rozs-dolgozatra illik a Gyurcsány-dolgozat bírálata. Márpedig ebbõl arra lehet következtetni, hogy a két dolgozat nem csak a címében egyezik egymással.
Gyurcsány Ferenc és Rozs Szabolcs is a pécsi tanárképzõ fõiskolára jártak, de más-más szakra, s eltérõ idõpontban. A földrajz szakos Rozs 1980-ban A Balaton-felvidék szõlészete és borászata címmel adott be szakdolgozatot, négy évvel késõbb pedig a biológia-technika szakos Gyurcsány ugyanezen a címen adott le munkát. Gyurcsány 1983-ban házasodott össze Rozs Szabolcs testvérével, Beatrixszal, a sógor diplomamunkájának egyik példánya pedig azóta is Rozs szülei házában van - állította a Hír Tv múlt pénteki mûsora.
Más dolgozatok is elkeveredhettek
Bár csütörtökön állítólag elõkerült Rozs Szabolcs korábban elveszettnek hitt dolgozata, Gyurcsány Ferenc munkája továbbra sincs meg. Ezért egyelõre nem is lehet vizsgálni, illetve bizonyítani a plágiumot. Jóllehet a sajtóbeszámolók szerint csak Gyurcsány Ferenc szakdolgozata hiányzik az akkori évfolyamból, a hvg.hu egyetemi forrásból úgy értesült, amikor az intézmény keresni kezdte a volt kormányfõ diplomamunkáját, nem ellenõrizte, hogy valamennyi akkori fõiskolai hallgató dolgozata megtalálható-e az egyetemen, lehet, hogy másoké is elkeveredett.
Több, egykoron a tanárképzõ karon tanító dolgozó is azt állította a hvg.hu-nak, hogy más dolgozatok is tûntek már el az intézményben. Ezt egykori és mostani dolgozók - köztük tanárok és adminisztrátorok, akik névvel nem vállalták a nyilatkozatukat - azzal magyarázták, hogy a nyolcvanas években még semmiféle nyilvántartási kötelezettségük nem volt, nem egy helyen tárolták a dolgozatokat, ráadásul azóta az épületben rekonstrukciós munkák is zajlottak. Selejtezés ugyanakkor nem volt - állították mindannyian.
Plágiumbotrány 2.0
A Hír TV Célpont címû mûsorában múlt pénteken az hangzott el, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc elõtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyezõ címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképzõ fõiskolán. Ezt a férfi, a politikus elsõ feleségének bátyja is megerõsítette, hozzátéve, nem tudott arról, hogy Gyurcsány késõbb ugyanezt a témát választotta.
A Hír TV vasárnap este újabb riportfilmet szentelt az ügynek, ebben már azt állítva: a tévé birtokába került bírálat alapján "rekonstruált" 35 oldalas Gyurcsány-dolgozat "minden ponton" egyezik volt sógoráéval. Mint elhangzott, több olyan, a bírálatban jelzett hibát találtak, amelyek - még az oldalszámozás alapján is - megegyeznek a Rozs Szabolcs munkájában fellelhetõ hiányosságokkal. A televízió riporterei Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálatát olvasva úgy látták, az olyan, mintha Gyurcsány sógorának, Rozs Szabolcs disszertációjának elsõ 35 oldalára vonatkozna.
A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt fõiskolai szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik. Hozzátette, a szakdolgozat a katalógus szerint 1984-ben minden bizonnyal bekerült a biológia tanszékre, de ma már nincs meg, azt azonban, hogy mikor tûnt el, nem lehet megállapítani.
Egy dolgozat útja
Gyurcsány dolgozatánál kulcskérdés, hol lehetett utoljára. Annyi bizonyos, hogy az államvizsgán az egyetemi példány még a vizsgálóbizottságnál volt, méghozzá a bírálattal, a hallgató indexével, illetve a (terep)gyakorlatot igazoló papírral együtt. A vizsgán pedig kérdéseket is tett fel a bizottság a dolgozattal kapcsolattal. A vizsga után a diplomamunkát is tartalmazó paksamétát a tanulmányi osztályra küldték, ahol az adminisztráció kiállította az oklevelet. Ekkor került bírálat a dolgozatba, míg a bírálat másolatát iktatták egyebek mellett az államvizsga jegyzõkönyvével együtt. Ezért az egyetem igazolni tudja a diplomaszerzés és a szakdolgozat elkészítésének tényét, és így maradhatot meg a bírálat másolata is, miközben a szakdolgozat eltünt.
Csakhogy a diplomamunka - benne az eredeti bírálattal - ezután külön utat járt be. A vizsgált idõszakban az intézményben dolgozók egybehangzó állítása szerint a tanárképzõ fõiskola könyvtára túlzsúfolt volt, így a dolgozatok a legtöbbször nem ott, hanem az illetékes tanszékeknél landoltak, de az is elõfordult, hogy a témavezetõknél ragadtak. A hvg.hu egyetemi forrásból úgy tudja, ma is vannak az épületenben olyan szakdolgozatok, amelyek évtizedekkel ezelõtt készültek, szekrények tetején porosodnak és nincsenek a nyilvántartásban. Így még az sem zárható ki, hogy Gyurcsány elveszettnek hitt dolgozata végül elõkerül.
A Pécsi Tudományegyetem sajtóreferense, Kottász Gergely nem kívánt megkeresésünkre válaszolni a szakdolgozat tárolására vonatkozó kérdéseinkre. Mint mondta, az összes erre vonatkozó kérdést az áprilisban felállt tényfeltáró bizottság fogja megválaszolni, az egyetem ezt követõen ad majd ki közleményt.
A kísérletek elmaradtak
Egy, a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó egyetemi oktató - aki Gyurcsány Ferencet és Rozs Szabolcsot is tanította - azt mondta, abban az idõben a természettudományi témákban inkább „kísérletes típusú” diplomamunkák készültek, ezek voltak a gyakoriak. Ilyenkor a tanár saját kutatásának egyik részterületébe vonta be a hallgatót. Értelemszerûen ekkor a konzultációk is gyakoribbak voltak, így a plagizálás szinte kizárható volt. A tanár azt mondta, mindkét hallgatójára jól emlékszik, ami szerinte nem is meglepõ, hiszen a karra szinte csak lányok jártak, így a fiúkat könnyû volt megjegyezni, ráadásul a késõbbi miniszterelnök a helyi KISZ bizottságának vezetõjeként igencsak aktív volt.
Fotó: Facebook / Gyurcsány Ferenc
Ezzel szemben néhányan úgynevezett „irodalmon, adatgyûjtésen” alapuló diplomamunkákat adtak be, ezek közé tartozott Rozs Szabolcs és Gyurcsány Ferenc is. A témavezetõ és a hallgató közötti konzultáció azonban az ilyen típusú munkák esetében sem maradt el, amit az egyik forrás azzal indokolt, hogy hatalmas lebõgés lett volna az elõbbire nézve, ha az államvizsgán a hallgatót a dolgozata miatt „meszelik el”. Kérdés persze, hogy a témavezetõ és a hallgató milyen viszonyban állt egymással, s elõbbi mennyire volt megengedõ a konzultációkat tekintve.
Több, Gyurcsány Ferencet még az 1980-as évekbõl ismerõ egykori tanár is arról beszélt lapunknak, hogy miután Gyurcsány a helyi KISZ-bizottság vezetõje lett, sokszor kellett halasztást kérnie egy-egy fõiskolai feladat kapcsán. Gyurcsány témavezetõje, Scherdán Józsefné viszont nem volt hajlandó válaszolni a konzultációkkal kapcsolatos kérdéseinkre sem.
A volt miniszterelnök tagad
Az ügyet kirobbantó HírTv kérdésére Gyurcsány Ferencet elõször nem tudta felidézni, hogy Rozs Szabolcs mirõl írt szakdolgozatot, sõt azt sem, hogy melyik szakra járt. Amikor azonban közölték vele, hogy volt sógora szakdolgozatának címe megegyezik az õ késõbbi diplomamunkájáéval, úgy fogalmazott: olvashatta a dolgozatot, és ha így volt, “nagyon valószínû”, hogy használta is. Arra, hogy a pécsi tanárképzõn vele együtt végzõ évfolyamtársainak a dolgozatai fellelhetõk az egyetemen, az övé viszont nem, nem talált magyarázatot, és úgy fogalmazott: ez gyanús, de senkit sem akar megvádolni.
A Demokratikus Koalíció elnöke kedden arra az újságírói kérdésre, hogy szerinte a Rozs-család hazudik-e az ügyben, igennel felelt, szerda este pedig az ATV-nek adott interjúban nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy másolta-e a szakdolgozatát vagy annak egy részét. Úgy fogalmazott: diplomamunkájához a forrásanyagok egy részét és az inspirációt a Rozs-család balatonfüredi házában szerezte, de nem másolta le akkori sógora szakdolgozatát. Felvetette, hogy a Hír Tv által bemutatott munkapéldány hitelessége megkérdõjelezhetõ; mint mondta, elképzelhetõ, hogy az õ ellopott 1984-es szakdolgozata és a diplomamunka bírálatában található megállapítások alapján, utólag állították össze.
Link
Gyurcsány Ferenc elveszett szakdolgozatának bírálója volt a témavezetõ is egyszemélyben – ezt maga az érintett is megerõsítette a hvg.hu-nak. Új fejlemény, hogy megkerült a sógor szintén elveszettnek hitt diplomamunkája. Az egyetemi dolgozók szerint az sem zárható ki, hogy a Gyurcsány-dolgozat is ott van valahol az egyetemen, és a mostani botrány hatására elõkerül.
Valóban én voltam a témavezetõ, de többet errõl az egész ügyrõl nem szeretnék beszélni – erõsítette meg a hvg.hu információját Scherdán Józsefné, amikor csütörtök délelõtt megkerestük. A témavezetõ személye azért fontos, mert neki a feladata nyomon követni a diplomamunka készítésének fázisait. Ugyanakkor a nyolcvanas években bevett gyakorlat volt a pécsi tanárképzõn, hogy a témavezetõ és a bíráló ugyanaz volt. A ma már nyugdíjasként dolgozó adjunktus írta alá Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának a bírálatát, melyet a Hír Tv hozott nyilvánosságra múlt pénteken.
A bírálat azért lényeges elem a plágiumgyanús történetben, mert ennek alapján gyanúsítják Gyurcsány Ferencet, hogy lemásolhatta egykori sógora, Rozs Szabolcs ugyanazzal a címmel elkészített diplomamunkáját. Gyurcsány szakdolgozatának bírálatát vettették ugyanis össze a Hír Tv-sek Rozs Szabolcs dolgozatával és kiderült: a Rozs-dolgozatra illik a Gyurcsány-dolgozat bírálata. Márpedig ebbõl arra lehet következtetni, hogy a két dolgozat nem csak a címében egyezik egymással.
Gyurcsány Ferenc és Rozs Szabolcs is a pécsi tanárképzõ fõiskolára jártak, de más-más szakra, s eltérõ idõpontban. A földrajz szakos Rozs 1980-ban A Balaton-felvidék szõlészete és borászata címmel adott be szakdolgozatot, négy évvel késõbb pedig a biológia-technika szakos Gyurcsány ugyanezen a címen adott le munkát. Gyurcsány 1983-ban házasodott össze Rozs Szabolcs testvérével, Beatrixszal, a sógor diplomamunkájának egyik példánya pedig azóta is Rozs szülei házában van - állította a Hír Tv múlt pénteki mûsora.
Más dolgozatok is elkeveredhettek
Bár csütörtökön állítólag elõkerült Rozs Szabolcs korábban elveszettnek hitt dolgozata, Gyurcsány Ferenc munkája továbbra sincs meg. Ezért egyelõre nem is lehet vizsgálni, illetve bizonyítani a plágiumot. Jóllehet a sajtóbeszámolók szerint csak Gyurcsány Ferenc szakdolgozata hiányzik az akkori évfolyamból, a hvg.hu egyetemi forrásból úgy értesült, amikor az intézmény keresni kezdte a volt kormányfõ diplomamunkáját, nem ellenõrizte, hogy valamennyi akkori fõiskolai hallgató dolgozata megtalálható-e az egyetemen, lehet, hogy másoké is elkeveredett.
Több, egykoron a tanárképzõ karon tanító dolgozó is azt állította a hvg.hu-nak, hogy más dolgozatok is tûntek már el az intézményben. Ezt egykori és mostani dolgozók - köztük tanárok és adminisztrátorok, akik névvel nem vállalták a nyilatkozatukat - azzal magyarázták, hogy a nyolcvanas években még semmiféle nyilvántartási kötelezettségük nem volt, nem egy helyen tárolták a dolgozatokat, ráadásul azóta az épületben rekonstrukciós munkák is zajlottak. Selejtezés ugyanakkor nem volt - állították mindannyian.
Plágiumbotrány 2.0
A Hír TV Célpont címû mûsorában múlt pénteken az hangzott el, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc elõtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyezõ címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképzõ fõiskolán. Ezt a férfi, a politikus elsõ feleségének bátyja is megerõsítette, hozzátéve, nem tudott arról, hogy Gyurcsány késõbb ugyanezt a témát választotta.
A Hír TV vasárnap este újabb riportfilmet szentelt az ügynek, ebben már azt állítva: a tévé birtokába került bírálat alapján "rekonstruált" 35 oldalas Gyurcsány-dolgozat "minden ponton" egyezik volt sógoráéval. Mint elhangzott, több olyan, a bírálatban jelzett hibát találtak, amelyek - még az oldalszámozás alapján is - megegyeznek a Rozs Szabolcs munkájában fellelhetõ hiányosságokkal. A televízió riporterei Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálatát olvasva úgy látták, az olyan, mintha Gyurcsány sógorának, Rozs Szabolcs disszertációjának elsõ 35 oldalára vonatkozna.
A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt fõiskolai szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik. Hozzátette, a szakdolgozat a katalógus szerint 1984-ben minden bizonnyal bekerült a biológia tanszékre, de ma már nincs meg, azt azonban, hogy mikor tûnt el, nem lehet megállapítani.
Egy dolgozat útja
Gyurcsány dolgozatánál kulcskérdés, hol lehetett utoljára. Annyi bizonyos, hogy az államvizsgán az egyetemi példány még a vizsgálóbizottságnál volt, méghozzá a bírálattal, a hallgató indexével, illetve a (terep)gyakorlatot igazoló papírral együtt. A vizsgán pedig kérdéseket is tett fel a bizottság a dolgozattal kapcsolattal. A vizsga után a diplomamunkát is tartalmazó paksamétát a tanulmányi osztályra küldték, ahol az adminisztráció kiállította az oklevelet. Ekkor került bírálat a dolgozatba, míg a bírálat másolatát iktatták egyebek mellett az államvizsga jegyzõkönyvével együtt. Ezért az egyetem igazolni tudja a diplomaszerzés és a szakdolgozat elkészítésének tényét, és így maradhatot meg a bírálat másolata is, miközben a szakdolgozat eltünt.
Csakhogy a diplomamunka - benne az eredeti bírálattal - ezután külön utat járt be. A vizsgált idõszakban az intézményben dolgozók egybehangzó állítása szerint a tanárképzõ fõiskola könyvtára túlzsúfolt volt, így a dolgozatok a legtöbbször nem ott, hanem az illetékes tanszékeknél landoltak, de az is elõfordult, hogy a témavezetõknél ragadtak. A hvg.hu egyetemi forrásból úgy tudja, ma is vannak az épületenben olyan szakdolgozatok, amelyek évtizedekkel ezelõtt készültek, szekrények tetején porosodnak és nincsenek a nyilvántartásban. Így még az sem zárható ki, hogy Gyurcsány elveszettnek hitt dolgozata végül elõkerül.
A Pécsi Tudományegyetem sajtóreferense, Kottász Gergely nem kívánt megkeresésünkre válaszolni a szakdolgozat tárolására vonatkozó kérdéseinkre. Mint mondta, az összes erre vonatkozó kérdést az áprilisban felállt tényfeltáró bizottság fogja megválaszolni, az egyetem ezt követõen ad majd ki közleményt.
A kísérletek elmaradtak
Egy, a hvg.hu-nak név nélkül nyilatkozó egyetemi oktató - aki Gyurcsány Ferencet és Rozs Szabolcsot is tanította - azt mondta, abban az idõben a természettudományi témákban inkább „kísérletes típusú” diplomamunkák készültek, ezek voltak a gyakoriak. Ilyenkor a tanár saját kutatásának egyik részterületébe vonta be a hallgatót. Értelemszerûen ekkor a konzultációk is gyakoribbak voltak, így a plagizálás szinte kizárható volt. A tanár azt mondta, mindkét hallgatójára jól emlékszik, ami szerinte nem is meglepõ, hiszen a karra szinte csak lányok jártak, így a fiúkat könnyû volt megjegyezni, ráadásul a késõbbi miniszterelnök a helyi KISZ bizottságának vezetõjeként igencsak aktív volt.
Fotó: Facebook / Gyurcsány Ferenc
Ezzel szemben néhányan úgynevezett „irodalmon, adatgyûjtésen” alapuló diplomamunkákat adtak be, ezek közé tartozott Rozs Szabolcs és Gyurcsány Ferenc is. A témavezetõ és a hallgató közötti konzultáció azonban az ilyen típusú munkák esetében sem maradt el, amit az egyik forrás azzal indokolt, hogy hatalmas lebõgés lett volna az elõbbire nézve, ha az államvizsgán a hallgatót a dolgozata miatt „meszelik el”. Kérdés persze, hogy a témavezetõ és a hallgató milyen viszonyban állt egymással, s elõbbi mennyire volt megengedõ a konzultációkat tekintve.
Több, Gyurcsány Ferencet még az 1980-as évekbõl ismerõ egykori tanár is arról beszélt lapunknak, hogy miután Gyurcsány a helyi KISZ-bizottság vezetõje lett, sokszor kellett halasztást kérnie egy-egy fõiskolai feladat kapcsán. Gyurcsány témavezetõje, Scherdán Józsefné viszont nem volt hajlandó válaszolni a konzultációkkal kapcsolatos kérdéseinkre sem.
A volt miniszterelnök tagad
Az ügyet kirobbantó HírTv kérdésére Gyurcsány Ferencet elõször nem tudta felidézni, hogy Rozs Szabolcs mirõl írt szakdolgozatot, sõt azt sem, hogy melyik szakra járt. Amikor azonban közölték vele, hogy volt sógora szakdolgozatának címe megegyezik az õ késõbbi diplomamunkájáéval, úgy fogalmazott: olvashatta a dolgozatot, és ha így volt, “nagyon valószínû”, hogy használta is. Arra, hogy a pécsi tanárképzõn vele együtt végzõ évfolyamtársainak a dolgozatai fellelhetõk az egyetemen, az övé viszont nem, nem talált magyarázatot, és úgy fogalmazott: ez gyanús, de senkit sem akar megvádolni.
A Demokratikus Koalíció elnöke kedden arra az újságírói kérdésre, hogy szerinte a Rozs-család hazudik-e az ügyben, igennel felelt, szerda este pedig az ATV-nek adott interjúban nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy másolta-e a szakdolgozatát vagy annak egy részét. Úgy fogalmazott: diplomamunkájához a forrásanyagok egy részét és az inspirációt a Rozs-család balatonfüredi házában szerezte, de nem másolta le akkori sógora szakdolgozatát. Felvetette, hogy a Hír Tv által bemutatott munkapéldány hitelessége megkérdõjelezhetõ; mint mondta, elképzelhetõ, hogy az õ ellopott 1984-es szakdolgozata és a diplomamunka bírálatában található megállapítások alapján, utólag állították össze.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kukackac
- 2012. May 04. 08:20:53
#2 |
Perje
- 2012. May 04. 11:14:14
#3 |
Perje
- 2012. May 04. 12:53:02
#4 |
Perje
- 2012. May 04. 12:58:28
#5 |
GERRY
- 2012. May 04. 17:17:12
#6 |
h2o
- 2012. May 04. 19:48:07
#7 |
Perje
- 2012. May 04. 21:04:43
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.