Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A mai nap könnyen történelmivé válhat
Könnyen megeshet, hogy mérföldkõhöz érkezett az Európai Unió, és a jelenleg 27 tagú közösség elindul egy valódi föderáció irányába. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso évértékelõ programbeszédében legalábbis ilyen víziót vázolt fel, melyhez az eszközöket is bekészítették már. Az út odáig azonban igencsak rögös lesz.
Valósággá válhat az Európai Unió alapító atyáinak egyik fõ gondolata, az öreg kontinens országainak teljes politikai, gazdasági és monetáris integrációja. Na nem holnap, de az EU kormányának is számító Európai Bizottság (EB) elnöke, José Manuel Barroso szerdai State of the Union (Az unió állapota) címû évértékelõ és programbeszédében kimondta a bûvös szót, melyre sokan már évek óta vártak. Ez pedig a föderáció.
Az EU államai jelenleg egy hibrid rendszerben kapcsolódnak össze, ahol a nemzetek feletti (szupranacionális) és nemzetek közötti (intranacionális) elemek vegyülnek, nincsen tisztán föderális állami berendezkedés, mint például az Egyesült Államokban vagy Németországban. Barroso beszédében most ugyanakkor egyértelmûen elkötelezõdött a szorosabb európai együttmûködés mellett, melyben a részt vevõ államok egy szövetséget alkotnának közös, demokratikusan választott vezetéssel, mélyen integrált gazdasággal és már egy tényleg közös monetáris politikával.
Az EB elnöke bátor kijelentésével minden bizonnyal felkavarja az állóvizet, Barroso még idén javaslatokat tesz le arra vonatkozólag, hogyan is lehetne a 27-ek pénzügyi és gazdasági integrációját elmélyíteni. Barroso emellett a közös uniós bankfelügyelet felállításáról is ejtett pár szót, itt tulajdonképpen már a korábbi értesüléseket erõsítette meg, vagyis hogy az Európai Központi Bank (EKB) felügyelheti majd az eurózóna mintegy 6 ezer bankjának mûködését, és ez az intézmény adhatna ki mûködési engedélyeket a közös fizetõeszközt használó országok pénzintézeteinek is. (Az euróövezeten kívüli tagállamok pénzügyi felügyeletei önkéntesen csatlakozhatnának a rendszerhez, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egyelõre még nincs álláspontja ebben az ügyben – a szerk.)
A határozott kiállásra szükség is volt, mivel az EU-t és az EB-t már egy jó ideje olyan kritikák érik, hogy nem reagálnak megfelelõen az egyre több európai országot sújtó euróválságra, a versenyképes Európa ideájára sem fordítanak elég gondot. A német alkotmánybíróság szerdai döntése, mely szerint az eurózóna állandó válságkezelési alapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), illetve a fiskális paktum összeegyeztethetõ a német alkotmánnyal, ugyanakkor további lökést adhat az integrációs folyamatoknak. A német részvétel nem haladhatja meg a 190 milliárd eurót a 700 milliárdos alapban. Ha bõvíteni szeretnék az alapot, akkor ahhoz a német parlament alsóházának, a Bundestagnak a beleegyezése szükséges. A fontos döntéssel így tényleg megnyílhat az út a közös pénzügyi instrumentumok felállítása elõtt, és az Európai Egyesült Államok víziója is közelebb kerülhet a megvalósuláshoz.
Föderációra fel!
A legnagyobb újdonság Barroso beszédében az volt, hogy kiállt az európai államok föderációja mellett. Ez nagyon komoly lépés volt tõle – mondta a hvg.hu-nak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és az MTA kutatója. Darvas szerint rendkívül elõremutató volt az EB elnökének ez a kijelentése, mivel eddig õ nagyobb víziót nem fogalmazott meg. Az elképzelése fogadtatásában ugyanakkor nem várható áttörés, mivel sok ország – pl. az Egyesült Királyság – hallani sem akar az európai szövetségi államberendezkedésrõl. A Bruegel Intézet kutatója hozzátette, ennek létrejöttéhez amúgy is szükség van egy új uniós alapszerzõdésre.
Barroso szerint itt az ideje a föderális Európa kialakításán elgondolkodni
Fotó: AP / Christian Lutz
Az EKB-t érintõ javaslat Darvas szerint rendkívül elõremutató, a föderális Európa ideája mellett már ezt is évek óta szorgalmazzák a szakértõk és kutatók. A tervezett bankunió egy szükséges velejárója a monetáris uniónak. Azonban a közös felügyelet nem elég: a bankválságok megoldását is nemzetek feletti, szupranacionális szintre kell emelni. Ebbõl a szempontból a német alkotmánybíróság döntése, mellyel nem gördített akadályokat az EU állandó pénzügyi mentõalapja, a 700 milliárd eurósra tervezett Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) felállítása elé, egy fontos momentum.
Darvas szerint ez a gyakorlatban azért különösen jelentõs döntés, mivel létezhet olyan szituáció, amikor az EKB felügyelte euróövezeti bank becsõdöl, a tagállam kormánya pedig nem akarja feltõkésíteni. Itt jöhet be a képbe a jövõre felálló ESM, ami viszont megteheti ezt – fejtette ki a Bruegel Intézet kutatója. Az EKB-t érintõ döntés másik pozitív eleme, hogy a közös európai bankfelügyelettel csökkenhet annak a lehetõsége, hogy a nemzeti felügyeletek a saját országuk egyes bankjai esetében "elnézzenek" bizonyos dolgokat.
A legkritikusabb pont azonban továbbra is a dél-európai országok helyzete marad – hangsúlyozta Darvas. Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban például továbbra is romlanak a munkanélküliségi adatok, csökken a gazdaságok teljesítménye. A fõ veszélyt annak a politikai kockázata jelenti, ha nem sikerül ezeket az országokat stabilizálni és növekedést felmutatni. A déli periféria katasztrofális helyzetén a kiadáscsökkentõ intézkedések keveset segítenek, költségvetési stimulusra lenne szükség.
A föderális Európának az Európai Beruházási Bankot (EIB) nagyobb mértékben fel kellene tõkésítenie, ennél a szervezetnél megvan a szakmai tudás és tapasztalat a megfelelõ beruházások kiválasztásához – emelte ki a Bruegel Intézet kutatója. Rövid távon az EIB-en keresztül lehetne befektetéseket generálni a déli államokban. Errõl azonban egyes tagállamok hallani sem akarnak, sõt a görögöknek például mindenáron teljesíteni kell a több százmilliárd eurós hitel befolyásához szükséges feltételeket. "Félreértés ne essék, én is támogatom a strukturális változásokat, ám ha komoly befektetéseket eszközölnénk a déli periférián, tõkét juttatnánk – vagyis nem hitelt adnánk – ezeknek az országoknak, akkor ott megindulhatna a javulás" – hangsúlyozta Darvas.
Maastricht óta nem látott átalakulás jöhet
Ha létrejönne a föderális Európa, akkor az jelentõs továbblépés lenne, mivel a 90-es évek elején, a maastrichti szerzõdéssel valósult meg az utolsó nagy átalakítás az EU történetében – mondta Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Így szupranacionális szintre emelkedhetne az egész uniós rendszer, a közösség már eddig is integrált gazdasága után a pénzügyi rendszerek is egységesülnének, összeolvadnának. Ezáltal a rendszer kockázatai is jelentõsen csökkennének, mivel nyilvánvalóvá vált az utóbbi években, hogy a nemzeti pénzügyi felügyeletek sokszor nem álltak a helyzet magaslatán – emelte ki Pogátsa. A szabad tõkeáramlást azért vezette be az unió, mert azt várta ettõl, hogy a kamatszintek kiegyenlítõdnek, a tõkeszegény régiók forrásokhoz jutnak, a megtakarítók pedig befektetési lehetõségekhez. De az eredmény egy olyan kölcsönös függésben lévõ rendszer lett, amelyet a nemzeti szintû bankfelügyeletek képtelenek voltak lekövetni - tette hozzá a közgazdász.
Az európai polgárok megválaszthatják majd az EU kormányát?
Fotó: AP / Virginia Mayo
A bankunióra kitérve a Nyugat-magyarországi Egyetem docense elmondta, hogy ezzel tulajdonképpen a bankrendszer kockázatai egy biztosítási rendszerbe kerülnének át. Az ESM-ben található forrásokat ezek után már inkább a tagállamok esetleges megsegítésére lehetne fordítani. Ugyanakkor ha nincsenek szerkezeti változások – pl. a foglalkoztatás komolyabb növelése – a közép- és dél-európai tagállamokban, akkor az EU egy feneketlen zsebbe önti majd tovább a pénzt. "Ameddig nincsenek strukturális reformok ezekben az országokban, addig nehéz lesz komolyabb uniós rendszerszintû változást végigvinni" – hangsúlyozta Pogátsa.
Közös uniós adórendszer nélkül nincs föderáció
A német alkotmánybíróság szerdai döntésével jelezte, hogy õk úgy gondolták, a nagy ügy érdekében nem szabnak gátat Németország szerepvállalásának az eurózónában – emelte ki Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) professzora. Magas szerint jól látszik, hogy lépésenként halad elõre a folyamat: nem emelhették egybõl korlátlanra az unió állandó mentõalapjában történõ német szerepvállalás mértékét. Az ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az alkotmánybírák döntése értelmében Brüsszel tartósan nagyobb beleszólást kaphat az ESM forrásainak elköltésébe. A BCE professzora hozzátette, hogy ha mindegyik euróövezeti tagállam egyszerre jelenti be igényét a kötvénypiacon, akkor nyilván nem lesz elég az ESM-ben rendelkezésre álló pénz. De az EKB már "anonim módon" vásárolhat államkötvényeket (nem egy esetleg rosszabb megítélésû ország megy ki a piacra), így nagyobb bedõlésre már nem kell számítani.
Az irány a piacok szerint is jó
Fotó: AP
A föderális Európára kitérve Magas is hangsúlyozta, hogy ennek felállításához mindenképpen szükséges hozzányúlni az alapszerzõdéshez, ez nem úszható meg. "A föderális" berendezkedés ugyanakkor egy magasabb, ma még távoli minõségi lépcsõfok lenne az EU fejlõdésének történetében" – hangsúlyozta a BCE professzora. Ez azt is jelentené, hogy az EB-nek és az Európai Unió Tanácsának át kellene alakulnia az EU tényleges kormányává, vagyis folyamatosan és tartósan kellene kormányként ülésezniük, biztosítani a mûködést – ma ezek az ülések nem állandóak.
Ennek legkritikusabb buktatója a közös adórendszer. Ki kellene alakítani az európai adószedés jogát és mértékét, ami komoly hatással lenne a közös költségvetés méretére is. "Ha nem lesz nagyobb uniós büdzsé, akkor nem lehet komolyan venni a változásokat" – hangsúlyozta Magas. Ha ez nem történik meg, akkor az olyan lenne, mintha a katonákat nem látnánk el fegyverrel.
A megvalósítás emellett nagyban függ a britektõl és az amerikaiaktól is a Corvinus professzora szerint. A britek általában ellene vannak az unió központosító törekvéseinek, az amerikaiak pedig addig nem igazán foglalkoznak a kontinens belsõ ügyeivel, amíg az Egyesült Államok hadi ereje többszörösen meghaladja az öreg kontinensét. Az euróövezet pénzügyi rendezettsége azonban nekik is eminens érdekük.
Pozitívan reagálnak a piacok az európai fejleményekre
Az európai és amerikai börzék is jól fogadták a német alkotmánybíróság döntését és Barroso beszédét. Szerda délután a mértékadó tõzsdeindexek mindegyike a zöld, vagyis a pozitív tartományban mozgott. A német DAX 0,65, a francia CAC 40 0,47 az amerikai S&P 500 index pedig 0,3 százalékos pluszt tudott elkönyvelni. A közös európai fizetõeszköz a hírek hallatára négy hónapja nem látott magasságba emelkedett az amerikai dollárral szemben, az EUR/USD árfolyam áttörte az 1,29-es szintet. A forint is erõsödött kissé a reggeli hírekre, ám késõbb visszakorrigált a 282-es szint közelébe.
Link
Valósággá válhat az Európai Unió alapító atyáinak egyik fõ gondolata, az öreg kontinens országainak teljes politikai, gazdasági és monetáris integrációja. Na nem holnap, de az EU kormányának is számító Európai Bizottság (EB) elnöke, José Manuel Barroso szerdai State of the Union (Az unió állapota) címû évértékelõ és programbeszédében kimondta a bûvös szót, melyre sokan már évek óta vártak. Ez pedig a föderáció.
Az EU államai jelenleg egy hibrid rendszerben kapcsolódnak össze, ahol a nemzetek feletti (szupranacionális) és nemzetek közötti (intranacionális) elemek vegyülnek, nincsen tisztán föderális állami berendezkedés, mint például az Egyesült Államokban vagy Németországban. Barroso beszédében most ugyanakkor egyértelmûen elkötelezõdött a szorosabb európai együttmûködés mellett, melyben a részt vevõ államok egy szövetséget alkotnának közös, demokratikusan választott vezetéssel, mélyen integrált gazdasággal és már egy tényleg közös monetáris politikával.
Az EB elnöke bátor kijelentésével minden bizonnyal felkavarja az állóvizet, Barroso még idén javaslatokat tesz le arra vonatkozólag, hogyan is lehetne a 27-ek pénzügyi és gazdasági integrációját elmélyíteni. Barroso emellett a közös uniós bankfelügyelet felállításáról is ejtett pár szót, itt tulajdonképpen már a korábbi értesüléseket erõsítette meg, vagyis hogy az Európai Központi Bank (EKB) felügyelheti majd az eurózóna mintegy 6 ezer bankjának mûködését, és ez az intézmény adhatna ki mûködési engedélyeket a közös fizetõeszközt használó országok pénzintézeteinek is. (Az euróövezeten kívüli tagállamok pénzügyi felügyeletei önkéntesen csatlakozhatnának a rendszerhez, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egyelõre még nincs álláspontja ebben az ügyben – a szerk.)
A határozott kiállásra szükség is volt, mivel az EU-t és az EB-t már egy jó ideje olyan kritikák érik, hogy nem reagálnak megfelelõen az egyre több európai országot sújtó euróválságra, a versenyképes Európa ideájára sem fordítanak elég gondot. A német alkotmánybíróság szerdai döntése, mely szerint az eurózóna állandó válságkezelési alapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), illetve a fiskális paktum összeegyeztethetõ a német alkotmánnyal, ugyanakkor további lökést adhat az integrációs folyamatoknak. A német részvétel nem haladhatja meg a 190 milliárd eurót a 700 milliárdos alapban. Ha bõvíteni szeretnék az alapot, akkor ahhoz a német parlament alsóházának, a Bundestagnak a beleegyezése szükséges. A fontos döntéssel így tényleg megnyílhat az út a közös pénzügyi instrumentumok felállítása elõtt, és az Európai Egyesült Államok víziója is közelebb kerülhet a megvalósuláshoz.
Föderációra fel!
A legnagyobb újdonság Barroso beszédében az volt, hogy kiállt az európai államok föderációja mellett. Ez nagyon komoly lépés volt tõle – mondta a hvg.hu-nak Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és az MTA kutatója. Darvas szerint rendkívül elõremutató volt az EB elnökének ez a kijelentése, mivel eddig õ nagyobb víziót nem fogalmazott meg. Az elképzelése fogadtatásában ugyanakkor nem várható áttörés, mivel sok ország – pl. az Egyesült Királyság – hallani sem akar az európai szövetségi államberendezkedésrõl. A Bruegel Intézet kutatója hozzátette, ennek létrejöttéhez amúgy is szükség van egy új uniós alapszerzõdésre.
Barroso szerint itt az ideje a föderális Európa kialakításán elgondolkodni
Fotó: AP / Christian Lutz
Az EKB-t érintõ javaslat Darvas szerint rendkívül elõremutató, a föderális Európa ideája mellett már ezt is évek óta szorgalmazzák a szakértõk és kutatók. A tervezett bankunió egy szükséges velejárója a monetáris uniónak. Azonban a közös felügyelet nem elég: a bankválságok megoldását is nemzetek feletti, szupranacionális szintre kell emelni. Ebbõl a szempontból a német alkotmánybíróság döntése, mellyel nem gördített akadályokat az EU állandó pénzügyi mentõalapja, a 700 milliárd eurósra tervezett Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) felállítása elé, egy fontos momentum.
Darvas szerint ez a gyakorlatban azért különösen jelentõs döntés, mivel létezhet olyan szituáció, amikor az EKB felügyelte euróövezeti bank becsõdöl, a tagállam kormánya pedig nem akarja feltõkésíteni. Itt jöhet be a képbe a jövõre felálló ESM, ami viszont megteheti ezt – fejtette ki a Bruegel Intézet kutatója. Az EKB-t érintõ döntés másik pozitív eleme, hogy a közös európai bankfelügyelettel csökkenhet annak a lehetõsége, hogy a nemzeti felügyeletek a saját országuk egyes bankjai esetében "elnézzenek" bizonyos dolgokat.
A legkritikusabb pont azonban továbbra is a dél-európai országok helyzete marad – hangsúlyozta Darvas. Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban például továbbra is romlanak a munkanélküliségi adatok, csökken a gazdaságok teljesítménye. A fõ veszélyt annak a politikai kockázata jelenti, ha nem sikerül ezeket az országokat stabilizálni és növekedést felmutatni. A déli periféria katasztrofális helyzetén a kiadáscsökkentõ intézkedések keveset segítenek, költségvetési stimulusra lenne szükség.
A föderális Európának az Európai Beruházási Bankot (EIB) nagyobb mértékben fel kellene tõkésítenie, ennél a szervezetnél megvan a szakmai tudás és tapasztalat a megfelelõ beruházások kiválasztásához – emelte ki a Bruegel Intézet kutatója. Rövid távon az EIB-en keresztül lehetne befektetéseket generálni a déli államokban. Errõl azonban egyes tagállamok hallani sem akarnak, sõt a görögöknek például mindenáron teljesíteni kell a több százmilliárd eurós hitel befolyásához szükséges feltételeket. "Félreértés ne essék, én is támogatom a strukturális változásokat, ám ha komoly befektetéseket eszközölnénk a déli periférián, tõkét juttatnánk – vagyis nem hitelt adnánk – ezeknek az országoknak, akkor ott megindulhatna a javulás" – hangsúlyozta Darvas.
Maastricht óta nem látott átalakulás jöhet
Ha létrejönne a föderális Európa, akkor az jelentõs továbblépés lenne, mivel a 90-es évek elején, a maastrichti szerzõdéssel valósult meg az utolsó nagy átalakítás az EU történetében – mondta Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense. Így szupranacionális szintre emelkedhetne az egész uniós rendszer, a közösség már eddig is integrált gazdasága után a pénzügyi rendszerek is egységesülnének, összeolvadnának. Ezáltal a rendszer kockázatai is jelentõsen csökkennének, mivel nyilvánvalóvá vált az utóbbi években, hogy a nemzeti pénzügyi felügyeletek sokszor nem álltak a helyzet magaslatán – emelte ki Pogátsa. A szabad tõkeáramlást azért vezette be az unió, mert azt várta ettõl, hogy a kamatszintek kiegyenlítõdnek, a tõkeszegény régiók forrásokhoz jutnak, a megtakarítók pedig befektetési lehetõségekhez. De az eredmény egy olyan kölcsönös függésben lévõ rendszer lett, amelyet a nemzeti szintû bankfelügyeletek képtelenek voltak lekövetni - tette hozzá a közgazdász.
Az európai polgárok megválaszthatják majd az EU kormányát?
Fotó: AP / Virginia Mayo
A bankunióra kitérve a Nyugat-magyarországi Egyetem docense elmondta, hogy ezzel tulajdonképpen a bankrendszer kockázatai egy biztosítási rendszerbe kerülnének át. Az ESM-ben található forrásokat ezek után már inkább a tagállamok esetleges megsegítésére lehetne fordítani. Ugyanakkor ha nincsenek szerkezeti változások – pl. a foglalkoztatás komolyabb növelése – a közép- és dél-európai tagállamokban, akkor az EU egy feneketlen zsebbe önti majd tovább a pénzt. "Ameddig nincsenek strukturális reformok ezekben az országokban, addig nehéz lesz komolyabb uniós rendszerszintû változást végigvinni" – hangsúlyozta Pogátsa.
Közös uniós adórendszer nélkül nincs föderáció
A német alkotmánybíróság szerdai döntésével jelezte, hogy õk úgy gondolták, a nagy ügy érdekében nem szabnak gátat Németország szerepvállalásának az eurózónában – emelte ki Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) professzora. Magas szerint jól látszik, hogy lépésenként halad elõre a folyamat: nem emelhették egybõl korlátlanra az unió állandó mentõalapjában történõ német szerepvállalás mértékét. Az ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az alkotmánybírák döntése értelmében Brüsszel tartósan nagyobb beleszólást kaphat az ESM forrásainak elköltésébe. A BCE professzora hozzátette, hogy ha mindegyik euróövezeti tagállam egyszerre jelenti be igényét a kötvénypiacon, akkor nyilván nem lesz elég az ESM-ben rendelkezésre álló pénz. De az EKB már "anonim módon" vásárolhat államkötvényeket (nem egy esetleg rosszabb megítélésû ország megy ki a piacra), így nagyobb bedõlésre már nem kell számítani.
Az irány a piacok szerint is jó
Fotó: AP
A föderális Európára kitérve Magas is hangsúlyozta, hogy ennek felállításához mindenképpen szükséges hozzányúlni az alapszerzõdéshez, ez nem úszható meg. "A föderális" berendezkedés ugyanakkor egy magasabb, ma még távoli minõségi lépcsõfok lenne az EU fejlõdésének történetében" – hangsúlyozta a BCE professzora. Ez azt is jelentené, hogy az EB-nek és az Európai Unió Tanácsának át kellene alakulnia az EU tényleges kormányává, vagyis folyamatosan és tartósan kellene kormányként ülésezniük, biztosítani a mûködést – ma ezek az ülések nem állandóak.
Ennek legkritikusabb buktatója a közös adórendszer. Ki kellene alakítani az európai adószedés jogát és mértékét, ami komoly hatással lenne a közös költségvetés méretére is. "Ha nem lesz nagyobb uniós büdzsé, akkor nem lehet komolyan venni a változásokat" – hangsúlyozta Magas. Ha ez nem történik meg, akkor az olyan lenne, mintha a katonákat nem látnánk el fegyverrel.
A megvalósítás emellett nagyban függ a britektõl és az amerikaiaktól is a Corvinus professzora szerint. A britek általában ellene vannak az unió központosító törekvéseinek, az amerikaiak pedig addig nem igazán foglalkoznak a kontinens belsõ ügyeivel, amíg az Egyesült Államok hadi ereje többszörösen meghaladja az öreg kontinensét. Az euróövezet pénzügyi rendezettsége azonban nekik is eminens érdekük.
Pozitívan reagálnak a piacok az európai fejleményekre
Az európai és amerikai börzék is jól fogadták a német alkotmánybíróság döntését és Barroso beszédét. Szerda délután a mértékadó tõzsdeindexek mindegyike a zöld, vagyis a pozitív tartományban mozgott. A német DAX 0,65, a francia CAC 40 0,47 az amerikai S&P 500 index pedig 0,3 százalékos pluszt tudott elkönyvelni. A közös európai fizetõeszköz a hírek hallatára négy hónapja nem látott magasságba emelkedett az amerikai dollárral szemben, az EUR/USD árfolyam áttörte az 1,29-es szintet. A forint is erõsödött kissé a reggeli hírekre, ám késõbb visszakorrigált a 282-es szint közelébe.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
kukackac
- 2012. September 13. 14:50:23
#2 |
Bulcsu
- 2012. September 13. 15:38:06
#3 |
Zea
- 2012. September 13. 20:00:25
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.