Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Zsidók is szolgáltak Hitler hadseregében
Mintegy 150 ezer zsidó származású katona - köztük az egykori német kancellár, Helmut Schmidt - szolgált Hitler hadseregében a második világháború alatt.
Hogyan reagáltak a veteránok arra, hogy zsidó származásuk ellenére a Wehrmacht soraiban harcoltak?
Sokan még ma is meghasonlottak. Sok minden elõjött, amit eddig sikerült elnyomniuk. Egyik napról a másikra hirtelen alacsonyabbrendûekké váltak. Többen még ma sem tudják eldönteni, mi is határozza meg az identitásukat: a szülõk, az állam vagy a vallás.
Miért harcoltak egy olyan állam oldalán, amely faji törvényeivel ellenségnek nyilvánÃtotta õket?
A legtöbb akkor felnõtt fiatalra Hitler politikai, gazdasági és katonai sikerei nagy hatással voltak. Sokan nem látták át, vagy nem akarták megérteni a faji törvények hatásait, mert az egyszerûen elképzelhetetlennek tûnt. Többen úgy próbáltak segÃteni a családjukon, hogy bátran harcoltak. Akkoriban még nem tudták, hogy erõfeszÃtéseik hiábavalóak. Gyakran sikerült elodázni a rokonok deportálását, de a háború végén derült ki, hogy ez semmit sem jelentett. Sokan akkor veszÃtették el hozzátartozóikat, amikor éppen harcoltak. Néhányan tudtak a deportálásokról, de megsemmisÃtés mértéke nem jutott el hozzájuk."
Hogyan folyt a kutatómunka?
A történészek, akikkel a tervemrõl beszéltem, kételkedtek a kutatás sikerében, és elutasÃtóan viselkedtek. Eleinte csak néhány szemtanú emlékeire hagyatkozhattam, akikkel Németországban találkoztam. Aztán egyszercsak elindult a lavina, és egyre több és több nevet kaptam. Biciklivel, buszon vagy vonaton beutaztam egész Németországot. Néha parkokban aludtam, ha nem volt pénzem szállásra. De úgy éreztem, végig kell csinálnom. Végül 430 emberrel 500 órányi interjút készÃtettem, és 30 ezer oldal iratot, levelet, naplót és fényképet gyûjtöttem össze.
"Az ideális német katona" - a szõke, kékszemû és félzsidó Werner Goldberget a náci propaganda cÃmlapokon mutogatta
A holokauszt a hetvenes évek óta a legfrissebb és leggazdagabb irodalommal rendelkezõ történelmi események közé tartozik, s mégis számos részletkérdése máig tisztázatlan. A Hitler oldalán harcoló több tÃzezer zsidó férfi sorsa korábban kevésbé ismert ténye a második világháború eseményeinek. Az amerikai történész, Bryan Rigg "Hitler's Jewish Soldiers" (Hitler zsidó katonái) cÃmû 437 oldalas könyvében több, mint 400 egykori katonával készÃtett interjút, hogy megértse, mi motiválta ezeket az embereket az elnyomás és a megaláztatások idején arra, hogy a Wehrmacht oldalán harcoljanak. A szerzõ azt az extrém helyzetet tárja fel, amelybe a diktatúra az érintetteket belekényszerÃtette - Ãrta a Stern cÃmû német lap.
Az 1935 szeptemberében hozott nürnbergi törvények megfosztották a zsidó embereket minden joguktól, keveréknek, korcsnak (Mischlinge) nevezték õket, és kizárták õket a társadalomból. "Szégyenérzetük, kisebbrendûségi érzésük és önutálatuk elsõsorban abból fakadt, hogy a nácik zsidónak nevezték õket. Ezek az emberek nem tekintették magukra csoportként, mÃg Hitler azzá nem tette õket" - Ãrta Rigg.
Egyáltalán nem volt egyedi eset, hogy a férfiak a fronton harcoltak, családtagjaikat pedig közben meggyilkolták. Ezek a férfiak a német társadalomban nõttek fel, és természetes volt számukra, hogy németként részt vegyenek a harcokban. Nem ritkán még elszántabbak is voltak, mint a többiek, mert azt remélték, hogy ezáltal ismét a társadalom tagjaivá válhatnak.
"A legtöbben lelkes németek voltak" - állÃtja a történész. Az interjúkban néhányan nácinak vallották magukat, voltak, akiket Hitler árjának nyilvánÃtott, néhányan pedig családi hagyományt folytattak, amikor katonának álltak. Ilyen volt Erhard Milch vezérõrnagy, aki "félzsidó" volt, illetve az egykori német kancellár, Helmut Schmidt is, aki tisztként szolgált a náci hadseregben.
Sokan úgy gondolták, hogy ha bátran harcolnak, megmenthetik családjukat az üldözéstõl. Mások pedig úgy gondolkodtak, hogy csak akkor vannak biztonságban, ha hamis papÃrokkal az üldözõk közé állnak. "Akkoriban a legbiztonságosabb hely a farkas torkában volt" - fogalmazott az egyik interjúalany.
"A félzsidóknak és zsidóknak nem csak egy olyan hadseregben kellett szolgálniuk, amely alacsonyabbrendûként gyûlölte õket, hanem meg kellett tapasztalniuk rokonaik eltûnését és halálát. De csak kevesen látták saját szemükkel a szörnyûségeket." A zsidók megsemmisÃtésének méreteirõl a katonák többsége semmit sem tudott. Csak a háború végén kerültek nyilvánosságra a tömeggyilkosságok.
Hitler engedélyezte és figyelemmel kÃsérte zsidó katonái sorsát. Rigg szerint ez csak azt bizonyÃtja, hogy a diktátor pontosan tisztában volt a holokauszt folyamatával. "Hitler rendelte el a holokausztot, és ellenõrizte annak végrehajtását, annak ellenére, hogy máig nincs erre Ãrásos bizonyÃték."
Eberhard Jäckel német történész számára a zsidó katonák léte egyáltalán nem meglepõ. "A széles nyilvánosság csak üldözöttként, elûzöttként és meggyilkoltként tekint a zsidókra, de nem veszi figyelembe, hogy a német zsidóság a német társadalom szerves része volt." Rigg érdeme, hogy az egyes emberek sorsát összegyûjtötte, rendszerezte, és az Ãgy kialakult képet összefüggéseiben láttatta.
A magyar törvények nem ismerik a közbeszédben elterjedt félzsidó kifejezést. Randolph L. Braham A népirtás politikája cÃmû könyve szerint a második zsidótörvény pontosan körülÃrja ki minõsül zsidónak, s minden további törvény és rendelet ugyanerre a körre vonatkozott - közülük azonban bizonyos csoportokat még 1944-ben is mentesÃtettek (hadirokkantak és kitüntetettek özvegyei és gyermekei, keresztény felekezetek lelkipásztorai, a kormány által mentesÃtett zsidók, a vegyes házasságban élõ zsidók és leszármazottaik, a nõtlen, özvegy vagy elvált diplomás orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek és mérnökök, a külföldi állampolgárságú zsidók).
Link
Hogyan reagáltak a veteránok arra, hogy zsidó származásuk ellenére a Wehrmacht soraiban harcoltak?
Sokan még ma is meghasonlottak. Sok minden elõjött, amit eddig sikerült elnyomniuk. Egyik napról a másikra hirtelen alacsonyabbrendûekké váltak. Többen még ma sem tudják eldönteni, mi is határozza meg az identitásukat: a szülõk, az állam vagy a vallás.
Miért harcoltak egy olyan állam oldalán, amely faji törvényeivel ellenségnek nyilvánÃtotta õket?
A legtöbb akkor felnõtt fiatalra Hitler politikai, gazdasági és katonai sikerei nagy hatással voltak. Sokan nem látták át, vagy nem akarták megérteni a faji törvények hatásait, mert az egyszerûen elképzelhetetlennek tûnt. Többen úgy próbáltak segÃteni a családjukon, hogy bátran harcoltak. Akkoriban még nem tudták, hogy erõfeszÃtéseik hiábavalóak. Gyakran sikerült elodázni a rokonok deportálását, de a háború végén derült ki, hogy ez semmit sem jelentett. Sokan akkor veszÃtették el hozzátartozóikat, amikor éppen harcoltak. Néhányan tudtak a deportálásokról, de megsemmisÃtés mértéke nem jutott el hozzájuk."
Hogyan folyt a kutatómunka?
A történészek, akikkel a tervemrõl beszéltem, kételkedtek a kutatás sikerében, és elutasÃtóan viselkedtek. Eleinte csak néhány szemtanú emlékeire hagyatkozhattam, akikkel Németországban találkoztam. Aztán egyszercsak elindult a lavina, és egyre több és több nevet kaptam. Biciklivel, buszon vagy vonaton beutaztam egész Németországot. Néha parkokban aludtam, ha nem volt pénzem szállásra. De úgy éreztem, végig kell csinálnom. Végül 430 emberrel 500 órányi interjút készÃtettem, és 30 ezer oldal iratot, levelet, naplót és fényképet gyûjtöttem össze.
"Az ideális német katona" - a szõke, kékszemû és félzsidó Werner Goldberget a náci propaganda cÃmlapokon mutogatta
A holokauszt a hetvenes évek óta a legfrissebb és leggazdagabb irodalommal rendelkezõ történelmi események közé tartozik, s mégis számos részletkérdése máig tisztázatlan. A Hitler oldalán harcoló több tÃzezer zsidó férfi sorsa korábban kevésbé ismert ténye a második világháború eseményeinek. Az amerikai történész, Bryan Rigg "Hitler's Jewish Soldiers" (Hitler zsidó katonái) cÃmû 437 oldalas könyvében több, mint 400 egykori katonával készÃtett interjút, hogy megértse, mi motiválta ezeket az embereket az elnyomás és a megaláztatások idején arra, hogy a Wehrmacht oldalán harcoljanak. A szerzõ azt az extrém helyzetet tárja fel, amelybe a diktatúra az érintetteket belekényszerÃtette - Ãrta a Stern cÃmû német lap.
Az 1935 szeptemberében hozott nürnbergi törvények megfosztották a zsidó embereket minden joguktól, keveréknek, korcsnak (Mischlinge) nevezték õket, és kizárták õket a társadalomból. "Szégyenérzetük, kisebbrendûségi érzésük és önutálatuk elsõsorban abból fakadt, hogy a nácik zsidónak nevezték õket. Ezek az emberek nem tekintették magukra csoportként, mÃg Hitler azzá nem tette õket" - Ãrta Rigg.
Egyáltalán nem volt egyedi eset, hogy a férfiak a fronton harcoltak, családtagjaikat pedig közben meggyilkolták. Ezek a férfiak a német társadalomban nõttek fel, és természetes volt számukra, hogy németként részt vegyenek a harcokban. Nem ritkán még elszántabbak is voltak, mint a többiek, mert azt remélték, hogy ezáltal ismét a társadalom tagjaivá válhatnak.
"A legtöbben lelkes németek voltak" - állÃtja a történész. Az interjúkban néhányan nácinak vallották magukat, voltak, akiket Hitler árjának nyilvánÃtott, néhányan pedig családi hagyományt folytattak, amikor katonának álltak. Ilyen volt Erhard Milch vezérõrnagy, aki "félzsidó" volt, illetve az egykori német kancellár, Helmut Schmidt is, aki tisztként szolgált a náci hadseregben.
Sokan úgy gondolták, hogy ha bátran harcolnak, megmenthetik családjukat az üldözéstõl. Mások pedig úgy gondolkodtak, hogy csak akkor vannak biztonságban, ha hamis papÃrokkal az üldözõk közé állnak. "Akkoriban a legbiztonságosabb hely a farkas torkában volt" - fogalmazott az egyik interjúalany.
"A félzsidóknak és zsidóknak nem csak egy olyan hadseregben kellett szolgálniuk, amely alacsonyabbrendûként gyûlölte õket, hanem meg kellett tapasztalniuk rokonaik eltûnését és halálát. De csak kevesen látták saját szemükkel a szörnyûségeket." A zsidók megsemmisÃtésének méreteirõl a katonák többsége semmit sem tudott. Csak a háború végén kerültek nyilvánosságra a tömeggyilkosságok.
Hitler engedélyezte és figyelemmel kÃsérte zsidó katonái sorsát. Rigg szerint ez csak azt bizonyÃtja, hogy a diktátor pontosan tisztában volt a holokauszt folyamatával. "Hitler rendelte el a holokausztot, és ellenõrizte annak végrehajtását, annak ellenére, hogy máig nincs erre Ãrásos bizonyÃték."
Eberhard Jäckel német történész számára a zsidó katonák léte egyáltalán nem meglepõ. "A széles nyilvánosság csak üldözöttként, elûzöttként és meggyilkoltként tekint a zsidókra, de nem veszi figyelembe, hogy a német zsidóság a német társadalom szerves része volt." Rigg érdeme, hogy az egyes emberek sorsát összegyûjtötte, rendszerezte, és az Ãgy kialakult képet összefüggéseiben láttatta.
A magyar törvények nem ismerik a közbeszédben elterjedt félzsidó kifejezést. Randolph L. Braham A népirtás politikája cÃmû könyve szerint a második zsidótörvény pontosan körülÃrja ki minõsül zsidónak, s minden további törvény és rendelet ugyanerre a körre vonatkozott - közülük azonban bizonyos csoportokat még 1944-ben is mentesÃtettek (hadirokkantak és kitüntetettek özvegyei és gyermekei, keresztény felekezetek lelkipásztorai, a kormány által mentesÃtett zsidók, a vegyes házasságban élõ zsidók és leszármazottaik, a nõtlen, özvegy vagy elvált diplomás orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek és mérnökök, a külföldi állampolgárságú zsidók).
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
mormota1968
- 2012. May 05. 16:20:37
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték