Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Kínának tervei vannak velünk
Szeptember 6-án alakult meg Pekingben az a titkárság, amely Kína és a kelet-közép-európai országok közötti együttmûködés gyakorlati teendõit látja el – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a részletekrõl az ázsiai ország budapesti nagykövetsége. Az esemény a részt vevõ államok nemzeti koordinátorainak elsõ találkozója is volt egyben. Kína meghívására tizenhat ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia – képviselõje vett részt a rendezvényen.
Voltak már elõzményei a titkárság felállításának. Az országok között 2011 júniusában zajlott Budapesten az elsõ gazdasági és kereskedelmi fórum, majd 2012 áprilisában Varsóban létrejött ezen országok vezetõinek elsõ találkozója. Ven Csia-pao miniszterelnök itt egy 12 pontos javaslatcsomagot terjesztett elõ, amelynek alapján Kína a külügyminisztériumában a gyakorlati teendõk elvégzésére létrehozott egy titkárságot. Az új testületnek az a feladata, hogy koordinálja a kínai intézményeket, valamint hogy a tizenhat ország illetékes szervezeteivel egyeztetve gyakorlati lépéseket tegyen a kínai és a kelet-közép-európai országok vezetõinek találkozóján elért eredmények megvalósításáért, megtervezze az együttmûködés legfontosabb irányait és területeit, valamint megszervezze minden egyes projekt tekintetében a közös munkát.
Kína és a kelet-közép-európai országok szeptember 6-ai találkozója Fotó: Trebitsch Péter
Kína és a kelet-közép-európai országok szeptember 6-ai találkozója – Fotó: Trebitsch Péter
Fotó: MTI
Továbbra is napirenden van Orbán Viktor magyar miniszterelnök idei kínai látogatása – hangzott el Szung Tao kínai külügyminiszter-helyettes és Takács Szabolcs, a globális ügyekért felelõs külügyi államtitkár-helyettes szeptember 5-ei megbeszélésén a kínai fõvárosban.
A mostani találkozón Kína tájékoztatta a feleket a 12 pontban meghatározott, tízmilliárd dolláros, speciális projektekre fordítható hitel felhasználásának következõ szakaszáról; egy 500 millió dolláros befektetési együttmûködési alap létesítésérõl; a 16 országba küldendõ, a kereskedelmi befektetéseket ösztönzõ csoport feladatáról; szakember- és információs bizottság megszervezésérõl, amelynek feladata összehangolni Kína és az egyes országok közlekedési hálózatát, valamint arról, hogy a kínai vállalkozások valamennyi országgal közösen építsenek ki gazdasági és technológiai ipari parkokat. Közzétette továbbá az országok közötti kapcsolatok kutatására létrehozott alap tervezetét. Bejelentette azt is, hogy novemberben a kínai nemzetközi turisztikai vásár idõszakában megrendezi a Kína és a 16 ország közötti turizmus speciális turisztikai termékeinek vásárát, jövõre pedig az elsõ fél évben az országok közötti kulturális együttmûködés fórumát szervezi majd meg. Ugyancsak jövõre, az év második felében kerül sor a kínai és a 16 ország fiatal politikusainak elsõ fórumára, illetve az országok szakembereinek oktatáspolitikai dialógusára.
A VARSÓI 12 PONT
1. Megalakul Kína, valamint a kelet-közép-európai országok közötti együttmûködés titkársága. Az új szervezet a kínai külügyminisztériumban fog mûködni, felel az együttmûködést érintõ kérdésekért, elõkészíti a vezetõk találkozóit, illetve a tervezett gazdasági-kereskedelmi fórumot. A 16 kelet-európai ország az önkéntesség elve alapján határozza meg saját országának partnerintézményét, valamint egy fõ koordináló személyt, aki részt vesz a titkársággal folytatott egyeztetésben.
2. Kína tízmilliárd dollár értékben speciális hitelalapot létesít, amelyen belül rendelkezésre áll bizonyos arányú kedvezményes jellegû hitel, amely elsõsorban a két fél infrastrukturális beruházásaira, csúcstechnológiai fejlesztéseire, a zöldgazdaságba irányuló befektetéseire és egyéb területeken létrejövõ együttmûködésére fordítandó. A 16 ország a tervek megvalósításához kérelmet nyújthat be a kínai bankokhoz.
3. Kína kezdeményezi a Kína–Kelet-Közép-Európa Beruházási Együttmûködési Alap létrehozását, 500 millió dollár kezdõ alaptõkével.
4. A kínai fél kereskedelmi befektetéseket ösztönzõ csoportot küld a kelet-közép-európai térség országaiba, hogy a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi együttmûködést elõsegítse. A partnerekkel közös erõfeszítéseket tesz azért, hogy a Kína és a 16 kelet-közép-európai ország között a kereskedelem értéke 2015-re elérje a 100 milliárd dollárt.
5. A felek a 16 ország valódi helyzete és igényei szerint az elkövetkezõ öt évben elõmozdítják, hogy a kínai cégek valamennyi országgal közösen létesítsenek gazdasági és technológiai ipari parkot, továbbá segítik, hogy minél több kínai cég vegyen részt az országokban létesítendõ gazdasági és technológiai ipari parkok kiépítésében.
6. Kína kész arra, hogy a 16 országgal tárgyalásokat folytasson a pénznemek cseréjérõl, a határokon átnyúló kereskedelem saját pénznemben történõ elszámolásáról, valamint kölcsönös bankközi és egyéb pénzügyi együttmûködésrõl, aminek célja a gyakorlati együttmûködés biztosítékainak és szolgáltatásainak erõsítése.
7. Kína szakértõkbõl álló tanácsadói testületet hoz létre az országok között a Kína–Kelet-Közép-Európa közlekedési hálózat kiépítésére. A testületet a kínai kereskedelmi minisztérium irányítja, a 16 ország az önkéntesség elve alapján vesz részt benne. Kezdeményezi annak megtárgyalását, hogy közös tõkével, együttmûködéssel, együttes felelõsségvállalással elindítsák a térség autópálya-, illetve vasúti mintahálózatának kiépítését.
8. Kína javasolja, hogy 2013-ban Kínában rendezzenek meg egy országok közötti kulturális együttmûködési fórumot, ahol találkoznának a kulturális élet magas szintû vezetõi, szakemberei, továbbá azt, hogy az országok kölcsönösen rendezzék meg a kultúrák ünnepét és szakrendezvényeit.
9. A következõ öt évben Kína a 16 ország számára 5000 fõs ösztöndíjkeretet ajánl fel, hogy tanuljanak kínaiul, vagy tökéletesítsék nyelvtudásukat. Mind a tizenhat országban támogatja a Konfuciusz Intézetek kiépítését. A felek erõsítik a felsõoktatási intézmények közötti kapcsolattartást és a közös tudományos kutatást. Kína a következõ öt esztendõben ezer diákot és kutatót szándékozik kiküldeni e tizenhat országba továbbképzés és kutatás céljából. A kínai oktatási minisztérium terveiben szerepel, hogy jövõre Kínában rendezzenek egy országok közötti oktatáspolitikai konferenciát.
10. Kína javasolja az országok közötti idegenforgalmat ösztönzõ szövetség létrehozását. A szervezetet a Kínai Állami Turisztikai Hivatal irányítaná. Ehhez csatlakozhatnának a kétoldalú polgári repülésirányítási szervezetek, turisztikai és légi közlekedési vállalatok azért, hogy kölcsönösen és együttesen javasoljanak, ajánljanak és megnyissanak új turisztikai útvonalakat, illetve egyeztessék a 16 országba irányuló, még több közvetlen légi járat megnyitásának lehetõségeit. A Kínai Állami Turisztikai Hivatal idén õsszel a sanghaji kínai nemzetközi turisztikai vásár idõszakában megrendezi a Kína és a 16 ország közötti turizmus speciális turisztikai termékeinek vásárát.
11. Kína alapot hoz létre az érintett országok közötti kapcsolatok tanulmányozására. A kínai fél kész évente 2 millió RMB-vel (speciális kínai valuta) támogatni a kétoldalú kutatószervezeteket és tudósokat, hogy teremtsék meg a kölcsönös tudományos kapcsolatokat.
12. A kínai fél 2013-ban meghívja a 16 ország fiatal politikusait, és fórumot rendez számukra.
Kínai kapcsolatok
Május elején jelentették be: egymilliárd eurós kínai hitelt nyújt a Kínai Fejlesztési Bank, a Magyar Fejlesztési Banknál lehet majd hozzájutni – hangzott el egy budapesti kínai–magyar üzletember-találkozón. Matolcsy György az új gyõri Audi-gyár bokrétaünnepségén május közepén úgy fogalmazott: Magyarország keleti nyitást hajt végre külgazdaság-politikájában, aminek legfontosabb szereplõje paradox módon Németország.
Az mno.hu beszámolt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában megrendezett konferenciáról, ahol még a sokat látott hallgatóságnak is leesett az álla a kínai számok hallatán. Kína hazánk legjelentõsebb exportpartnere Európán kívül: évi 7,7 milliárd dolláros kiviteli és 6,6 milliárdos behozatali forgalomra számíthatunk. Peking hazánkban 2,3-2,5 milliárd dollár értékben fektetett be.
Június végén testvérvárosi megállapodást írt alá Budapest és Peking, a Miskolci Egyetem pedig kínai egyetemekkel fûzné szorosabbra a szálakat.
Négy országban, így Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában kezdhetik meg mûködésüket idén õsszel az elsõ kereskedõházak, amelyek feladata a magyar kkv-k exportjának fellendítése lesz.
Link
Voltak már elõzményei a titkárság felállításának. Az országok között 2011 júniusában zajlott Budapesten az elsõ gazdasági és kereskedelmi fórum, majd 2012 áprilisában Varsóban létrejött ezen országok vezetõinek elsõ találkozója. Ven Csia-pao miniszterelnök itt egy 12 pontos javaslatcsomagot terjesztett elõ, amelynek alapján Kína a külügyminisztériumában a gyakorlati teendõk elvégzésére létrehozott egy titkárságot. Az új testületnek az a feladata, hogy koordinálja a kínai intézményeket, valamint hogy a tizenhat ország illetékes szervezeteivel egyeztetve gyakorlati lépéseket tegyen a kínai és a kelet-közép-európai országok vezetõinek találkozóján elért eredmények megvalósításáért, megtervezze az együttmûködés legfontosabb irányait és területeit, valamint megszervezze minden egyes projekt tekintetében a közös munkát.
Kína és a kelet-közép-európai országok szeptember 6-ai találkozója Fotó: Trebitsch Péter
Kína és a kelet-közép-európai országok szeptember 6-ai találkozója – Fotó: Trebitsch Péter
Fotó: MTI
Továbbra is napirenden van Orbán Viktor magyar miniszterelnök idei kínai látogatása – hangzott el Szung Tao kínai külügyminiszter-helyettes és Takács Szabolcs, a globális ügyekért felelõs külügyi államtitkár-helyettes szeptember 5-ei megbeszélésén a kínai fõvárosban.
A mostani találkozón Kína tájékoztatta a feleket a 12 pontban meghatározott, tízmilliárd dolláros, speciális projektekre fordítható hitel felhasználásának következõ szakaszáról; egy 500 millió dolláros befektetési együttmûködési alap létesítésérõl; a 16 országba küldendõ, a kereskedelmi befektetéseket ösztönzõ csoport feladatáról; szakember- és információs bizottság megszervezésérõl, amelynek feladata összehangolni Kína és az egyes országok közlekedési hálózatát, valamint arról, hogy a kínai vállalkozások valamennyi országgal közösen építsenek ki gazdasági és technológiai ipari parkokat. Közzétette továbbá az országok közötti kapcsolatok kutatására létrehozott alap tervezetét. Bejelentette azt is, hogy novemberben a kínai nemzetközi turisztikai vásár idõszakában megrendezi a Kína és a 16 ország közötti turizmus speciális turisztikai termékeinek vásárát, jövõre pedig az elsõ fél évben az országok közötti kulturális együttmûködés fórumát szervezi majd meg. Ugyancsak jövõre, az év második felében kerül sor a kínai és a 16 ország fiatal politikusainak elsõ fórumára, illetve az országok szakembereinek oktatáspolitikai dialógusára.
A VARSÓI 12 PONT
1. Megalakul Kína, valamint a kelet-közép-európai országok közötti együttmûködés titkársága. Az új szervezet a kínai külügyminisztériumban fog mûködni, felel az együttmûködést érintõ kérdésekért, elõkészíti a vezetõk találkozóit, illetve a tervezett gazdasági-kereskedelmi fórumot. A 16 kelet-európai ország az önkéntesség elve alapján határozza meg saját országának partnerintézményét, valamint egy fõ koordináló személyt, aki részt vesz a titkársággal folytatott egyeztetésben.
2. Kína tízmilliárd dollár értékben speciális hitelalapot létesít, amelyen belül rendelkezésre áll bizonyos arányú kedvezményes jellegû hitel, amely elsõsorban a két fél infrastrukturális beruházásaira, csúcstechnológiai fejlesztéseire, a zöldgazdaságba irányuló befektetéseire és egyéb területeken létrejövõ együttmûködésére fordítandó. A 16 ország a tervek megvalósításához kérelmet nyújthat be a kínai bankokhoz.
3. Kína kezdeményezi a Kína–Kelet-Közép-Európa Beruházási Együttmûködési Alap létrehozását, 500 millió dollár kezdõ alaptõkével.
4. A kínai fél kereskedelmi befektetéseket ösztönzõ csoportot küld a kelet-közép-európai térség országaiba, hogy a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi együttmûködést elõsegítse. A partnerekkel közös erõfeszítéseket tesz azért, hogy a Kína és a 16 kelet-közép-európai ország között a kereskedelem értéke 2015-re elérje a 100 milliárd dollárt.
5. A felek a 16 ország valódi helyzete és igényei szerint az elkövetkezõ öt évben elõmozdítják, hogy a kínai cégek valamennyi országgal közösen létesítsenek gazdasági és technológiai ipari parkot, továbbá segítik, hogy minél több kínai cég vegyen részt az országokban létesítendõ gazdasági és technológiai ipari parkok kiépítésében.
6. Kína kész arra, hogy a 16 országgal tárgyalásokat folytasson a pénznemek cseréjérõl, a határokon átnyúló kereskedelem saját pénznemben történõ elszámolásáról, valamint kölcsönös bankközi és egyéb pénzügyi együttmûködésrõl, aminek célja a gyakorlati együttmûködés biztosítékainak és szolgáltatásainak erõsítése.
7. Kína szakértõkbõl álló tanácsadói testületet hoz létre az országok között a Kína–Kelet-Közép-Európa közlekedési hálózat kiépítésére. A testületet a kínai kereskedelmi minisztérium irányítja, a 16 ország az önkéntesség elve alapján vesz részt benne. Kezdeményezi annak megtárgyalását, hogy közös tõkével, együttmûködéssel, együttes felelõsségvállalással elindítsák a térség autópálya-, illetve vasúti mintahálózatának kiépítését.
8. Kína javasolja, hogy 2013-ban Kínában rendezzenek meg egy országok közötti kulturális együttmûködési fórumot, ahol találkoznának a kulturális élet magas szintû vezetõi, szakemberei, továbbá azt, hogy az országok kölcsönösen rendezzék meg a kultúrák ünnepét és szakrendezvényeit.
9. A következõ öt évben Kína a 16 ország számára 5000 fõs ösztöndíjkeretet ajánl fel, hogy tanuljanak kínaiul, vagy tökéletesítsék nyelvtudásukat. Mind a tizenhat országban támogatja a Konfuciusz Intézetek kiépítését. A felek erõsítik a felsõoktatási intézmények közötti kapcsolattartást és a közös tudományos kutatást. Kína a következõ öt esztendõben ezer diákot és kutatót szándékozik kiküldeni e tizenhat országba továbbképzés és kutatás céljából. A kínai oktatási minisztérium terveiben szerepel, hogy jövõre Kínában rendezzenek egy országok közötti oktatáspolitikai konferenciát.
10. Kína javasolja az országok közötti idegenforgalmat ösztönzõ szövetség létrehozását. A szervezetet a Kínai Állami Turisztikai Hivatal irányítaná. Ehhez csatlakozhatnának a kétoldalú polgári repülésirányítási szervezetek, turisztikai és légi közlekedési vállalatok azért, hogy kölcsönösen és együttesen javasoljanak, ajánljanak és megnyissanak új turisztikai útvonalakat, illetve egyeztessék a 16 országba irányuló, még több közvetlen légi járat megnyitásának lehetõségeit. A Kínai Állami Turisztikai Hivatal idén õsszel a sanghaji kínai nemzetközi turisztikai vásár idõszakában megrendezi a Kína és a 16 ország közötti turizmus speciális turisztikai termékeinek vásárát.
11. Kína alapot hoz létre az érintett országok közötti kapcsolatok tanulmányozására. A kínai fél kész évente 2 millió RMB-vel (speciális kínai valuta) támogatni a kétoldalú kutatószervezeteket és tudósokat, hogy teremtsék meg a kölcsönös tudományos kapcsolatokat.
12. A kínai fél 2013-ban meghívja a 16 ország fiatal politikusait, és fórumot rendez számukra.
Kínai kapcsolatok
Május elején jelentették be: egymilliárd eurós kínai hitelt nyújt a Kínai Fejlesztési Bank, a Magyar Fejlesztési Banknál lehet majd hozzájutni – hangzott el egy budapesti kínai–magyar üzletember-találkozón. Matolcsy György az új gyõri Audi-gyár bokrétaünnepségén május közepén úgy fogalmazott: Magyarország keleti nyitást hajt végre külgazdaság-politikájában, aminek legfontosabb szereplõje paradox módon Németország.
Az mno.hu beszámolt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában megrendezett konferenciáról, ahol még a sokat látott hallgatóságnak is leesett az álla a kínai számok hallatán. Kína hazánk legjelentõsebb exportpartnere Európán kívül: évi 7,7 milliárd dolláros kiviteli és 6,6 milliárdos behozatali forgalomra számíthatunk. Peking hazánkban 2,3-2,5 milliárd dollár értékben fektetett be.
Június végén testvérvárosi megállapodást írt alá Budapest és Peking, a Miskolci Egyetem pedig kínai egyetemekkel fûzné szorosabbra a szálakat.
Négy országban, így Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában kezdhetik meg mûködésüket idén õsszel az elsõ kereskedõházak, amelyek feladata a magyar kkv-k exportjának fellendítése lesz.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. September 14. 07:35:32
#2 |
Kedvesi
- 2012. September 14. 10:27:17
#3 |
Perje
- 2012. September 15. 07:18:34
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.