Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A bolgár modell II. rész - titkok és alkuk hálója
A rendszerváltás utáni Bulgária állatorvosi lova minden bizonnyal az igazságügyi rendszer. Röviden összefoglalva: akinek van megfelelõ kapcsolata, ismerõse, akkor a legnagyobb bûntetteket is meg tudja úszni. Ha valaki úgy véli, hogy Magyarországon nem átláthatóak a politikai alkuk és kapcsolatok rendszere, nos, akkor ismerje meg Bulgária titkos hálózatát és döbbenjen meg, mennyire szövevényes és az állampolgároktól teljes mértékben hermetikusan elzárt az ottani rendszer. Szeptemberben esedékes a Legfelsõbb BÃrói Tanács (VSzSz) új tagjainak a megválasztása és már maga a választási folyamat is a bolgár igazságszolgáltatás hiányosságait jellemzi.
Magyar szemmel nehéz belelátni a bolgár igazságszolgáltatás rejtelmeibe, sõt az átláthatóság hiánya miatt a bolgár állampolgárok bizalma is évek óta mélyponton van a bÃróságok és az igazságszolgáltatási intézmények iránt. Egy bolgár elemzõ szavait idézve – a bolgár szervezett bûnözés egyedülálló, az oligarcha rétegek szerves szimbiózisban élnek a verõemberes bûnözéssel (a bolgár nyelv széles körben a mutri kifejezést használja a szervezett bûnözés kevésbé kifinomult formáira). Más szavakkal fogalmazva azt is lehet mondani, hogy a gazdaságot és a politikát irányÃtó fõbb „intézmények” egyes emeletein mutri tÃpusú szervezett bûnözéssel találkozhatunk, amelynek tagjai elvégzik a piszkos munkát. A 2000-es évek közepe óta azt a tendenciát figyelhetjük meg, hogy a fehérgalléros oligarchák tisztára mosták pénzüket és ettõl kezdve csak korlátolt mértékben volt igény a „melegÃtõnadrágban, izompólóban és fekete Ray-Ban tÃpusú napszemûvegben” megjelenõ verõemberekre. A befolyás megszerzésének és a források legalizálásának köszönhetõen már sokkal szofisztikáltabb módszerekkel tudják befolyásolni a bolgár állam igazságügyi rendszerét.
Kattintson és nézegessen képeket a bolgár tengerpartról!
Egy konkrét esetet vázol fel az egyik viszonylag függetlennek tekinthetõ, kevésbé befolyásolt bolgár honlap, a Bivol. A bolgár szervezett bûnözés ellen fellépõ hatóságok 1997-ben egy amfetamin tablettákat gyártó személyt tartóztattak le és az elsõdleges bÃrósági Ãtéletben 7 év börtönre Ãtélték, ám a fellebbezést követõen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre módosÃtották az Ãtéletet. A bÃrói testület hivatalos indoklásában azt emelte ki, hogy a kémikusi végzettséggel rendelkezõ elõállÃtó nem tudhatta pontosan mit készÃt, csak kémiai kÃsérleteket hajtott végre, az elkészÃtett mennyiséget pedig „személyes fogyasztásra és nem kereskedelmi célokra” készÃtette.
A fellebbezésnél eljáró bÃrókat természetesen lefizették bizonyos szervezett bûnözõi csoportosulások, ám ami ennél sokkal érdekesebb, hogy az ügyet újratárgyalták 2008-ban, és az új összetételû bÃróság is a törvény által elõÃrt büntetésnél sokkal enyhébb Ãtéletet hozott az ügyben (nem beszélve arról, hogy azt jó magaviselet miatt le is rövidÃtették 2010-ben). Mi következik a számtalan hasonló esetbõl? Bulgáriában csak a látszat szintjén történtek változások az igazságügyben. A könnyen lefizethetõ vagy megzsarolható köztisztviselõk, a párhuzamosan mûködõ, ám lényegi teljesÃtményt nem produkáló felügyelõ szervek valamint a politikai és az oligarcha érdekeknek az összefûzõdése jól mutatja, hogy a bolgár vezetõknek nem áll érdekükben, hogy felszámolják az „államon belüli államot”, ugyanis sokkal jobban profitálnak belõle, mint a Brüsszelbõl irányÃtott lobbi erõk által Ãgért perspektÃvák.
Hogy mennyire szemmel látható a hatalmai ágak összefonódása Bulgáriában, nem szemlélteti más jobban, mint a Legfelsõbb BÃrói Tanácsnak (VSzSz) a mûködése. Az elmúlt hónapokban hangos volt a helyi sajtó a szervezet által indÃtott vizsgálati eljárások miatt, egy korábbi elemzésünkben már részletesen kitértünk a bolgár belügyminiszter és a VSzSz kapcsolataira. Idén szeptemberben választják meg az testület új tagjait és ennek az átláthatóságát és tisztaságát az Európai Bizottság is górcsõ alá fogja venni. Ne legyenek kétségeink azt illetõen, hogy ha az Unió nyomására a bolgár törvényhozók átláthatóbbá teszik is a bÃrók megválasztását, a végeredmény szinte ugyanaz lesz, mint korábban, ugyanis a leendõ tagok többségérõl szövevényes alkuk sorozata dönt majd. A Tanács 22 helyére összesen 51-en pályáztak, õket az országgyûlés, a Legfõbb Ãœgyészség és a bÃróságok delegálták. Itt ér véget az átláthatóság hatóereje, innentõl már titkos tárgyalásoké és a személyes kapcsolatoké a terep – a VSzSz nagyon fontos szerepet tölt be az állam irányÃtási rendszerében, ezért minden párt és befolyással bÃró erõ elemi érdeke, hogy saját emberét ültesse a székek egyikébe. Hamarosan lejár Borisz Velcsev fõügyész mandátuma és egy olyan sorsdöntõ idõszakban, mint a választásokat megelõzõ hónapokban, minden párt arra fog törekedni, hogy a számára megfelelõ ember kerüljön a fõ vádlói székbe. Kifejezetten fontos lesz a GERB és Boriszov számára, hogy Velcsev után ismét könnyen irányÃtható személy kerüljön a posztra.
Miroszlava Todorova bÃrónõ kellemetlen személynek bizonyult egyes politikai körök számára
(forrás: Anelija Nikolova)
A VSzSz másik fontos feladata lesz az év során, hogy három új alkotmánybÃrót delegáljon az AlkotmánybÃróság megüresedõ helyeire. Bulgáriában az AlkotmánybÃróság egy-két precedensnek mondható eset kivételével a politikusok számára végrehajtó szervvé degradálódott. Sok más országgal ellentétben a bolgár AlkotmánybÃróságot kiöregedett jogászok, bÃrók parkoló pályájának tartják, ahol magas fizetésért kényelmes, politikai stressztõl mentes feladatokat kell ellátniuk, továbbá véletlenül sem szabad az éppen regnáló politikai hatalom irányvonalaival szembe menniük. Mily szemléletes a hatalmi nepotizmus Bulgáriában, éppen a most leköszönõ Velcsev fõügyész neve merült fel befutónak az egyik alkotmánybÃrói posztra.
Egyes bolgár szakértõk szerint a 9-10 évre szóló bÃrói mandátumok kormányciklusokon át bebetonozzák az érdekek szövevényes hálózatát, ezzel garantálva az esetleges kellemetlen, új politikai erõ hosszabb idõn át tartó regnálását, még akkor is, ha az ellentétes az õket megválasztók érdekeivel. A VSzSz tagjelöltek kiválasztása sem zajlott minden gyanús közjáték nélkül, számos független bÃrói forrás szerint az egyes tagjelöltek megválasztásánál többször meg kellett ismételni a szavazásokat, amÃg az elõre kiválasztott személy végérvényesen elérte a kÃvánt támogatást. A parlamenti meghallgatás igazi Patyomkin érzést keltett a kÃvülrõl figyelõkben, a várható nyilvánosság miatt semmi konkrétumról nem beszéltek a VSzSz jelöltek. Az üres frázisok csak azt a látszatott garantálták, hogy már elõre lehet tudni, kik fogják felügyelni a következõ évtizedben a bolgár igazságügyi rendszer mûködését.
Véletlenül sem meglepõ, hogy a kormánypárt részérõl elsõsorban a kedvezõ versenyképességi mutatókat emelték ki, miután a Világgazdasági Fórum és más egyéb kutatói intézetek nyilvánosságra hozták Bulgária teljesÃtményét az egyes területeken 2012-ben. Versenyképesség terén a 74. helyrõl a 62. helyre lépett elõre, viszont az igazságügy terén bõven a 120. hely mögött vesztegel. Az áldatlan állapotokat figyelembe véve egyáltalán nem meglepõ, hogy a következõ pár évben a schengeni övezetnek még a közelébe sem fog férkõzni az ország. Jelentõsen lendÃthetne a GERB népszerûségén, ha a 2013-as országgyûlési választásokat megelõzõen sikerülne a részleges nyitás, azonban ez a lépés egyre kevésbé tûnik elérhetõ célnak Szófia számára.
Link
Magyar szemmel nehéz belelátni a bolgár igazságszolgáltatás rejtelmeibe, sõt az átláthatóság hiánya miatt a bolgár állampolgárok bizalma is évek óta mélyponton van a bÃróságok és az igazságszolgáltatási intézmények iránt. Egy bolgár elemzõ szavait idézve – a bolgár szervezett bûnözés egyedülálló, az oligarcha rétegek szerves szimbiózisban élnek a verõemberes bûnözéssel (a bolgár nyelv széles körben a mutri kifejezést használja a szervezett bûnözés kevésbé kifinomult formáira). Más szavakkal fogalmazva azt is lehet mondani, hogy a gazdaságot és a politikát irányÃtó fõbb „intézmények” egyes emeletein mutri tÃpusú szervezett bûnözéssel találkozhatunk, amelynek tagjai elvégzik a piszkos munkát. A 2000-es évek közepe óta azt a tendenciát figyelhetjük meg, hogy a fehérgalléros oligarchák tisztára mosták pénzüket és ettõl kezdve csak korlátolt mértékben volt igény a „melegÃtõnadrágban, izompólóban és fekete Ray-Ban tÃpusú napszemûvegben” megjelenõ verõemberekre. A befolyás megszerzésének és a források legalizálásának köszönhetõen már sokkal szofisztikáltabb módszerekkel tudják befolyásolni a bolgár állam igazságügyi rendszerét.
Kattintson és nézegessen képeket a bolgár tengerpartról!
Egy konkrét esetet vázol fel az egyik viszonylag függetlennek tekinthetõ, kevésbé befolyásolt bolgár honlap, a Bivol. A bolgár szervezett bûnözés ellen fellépõ hatóságok 1997-ben egy amfetamin tablettákat gyártó személyt tartóztattak le és az elsõdleges bÃrósági Ãtéletben 7 év börtönre Ãtélték, ám a fellebbezést követõen egy év felfüggesztett börtönbüntetésre módosÃtották az Ãtéletet. A bÃrói testület hivatalos indoklásában azt emelte ki, hogy a kémikusi végzettséggel rendelkezõ elõállÃtó nem tudhatta pontosan mit készÃt, csak kémiai kÃsérleteket hajtott végre, az elkészÃtett mennyiséget pedig „személyes fogyasztásra és nem kereskedelmi célokra” készÃtette.
A fellebbezésnél eljáró bÃrókat természetesen lefizették bizonyos szervezett bûnözõi csoportosulások, ám ami ennél sokkal érdekesebb, hogy az ügyet újratárgyalták 2008-ban, és az új összetételû bÃróság is a törvény által elõÃrt büntetésnél sokkal enyhébb Ãtéletet hozott az ügyben (nem beszélve arról, hogy azt jó magaviselet miatt le is rövidÃtették 2010-ben). Mi következik a számtalan hasonló esetbõl? Bulgáriában csak a látszat szintjén történtek változások az igazságügyben. A könnyen lefizethetõ vagy megzsarolható köztisztviselõk, a párhuzamosan mûködõ, ám lényegi teljesÃtményt nem produkáló felügyelõ szervek valamint a politikai és az oligarcha érdekeknek az összefûzõdése jól mutatja, hogy a bolgár vezetõknek nem áll érdekükben, hogy felszámolják az „államon belüli államot”, ugyanis sokkal jobban profitálnak belõle, mint a Brüsszelbõl irányÃtott lobbi erõk által Ãgért perspektÃvák.
Hogy mennyire szemmel látható a hatalmai ágak összefonódása Bulgáriában, nem szemlélteti más jobban, mint a Legfelsõbb BÃrói Tanácsnak (VSzSz) a mûködése. Az elmúlt hónapokban hangos volt a helyi sajtó a szervezet által indÃtott vizsgálati eljárások miatt, egy korábbi elemzésünkben már részletesen kitértünk a bolgár belügyminiszter és a VSzSz kapcsolataira. Idén szeptemberben választják meg az testület új tagjait és ennek az átláthatóságát és tisztaságát az Európai Bizottság is górcsõ alá fogja venni. Ne legyenek kétségeink azt illetõen, hogy ha az Unió nyomására a bolgár törvényhozók átláthatóbbá teszik is a bÃrók megválasztását, a végeredmény szinte ugyanaz lesz, mint korábban, ugyanis a leendõ tagok többségérõl szövevényes alkuk sorozata dönt majd. A Tanács 22 helyére összesen 51-en pályáztak, õket az országgyûlés, a Legfõbb Ãœgyészség és a bÃróságok delegálták. Itt ér véget az átláthatóság hatóereje, innentõl már titkos tárgyalásoké és a személyes kapcsolatoké a terep – a VSzSz nagyon fontos szerepet tölt be az állam irányÃtási rendszerében, ezért minden párt és befolyással bÃró erõ elemi érdeke, hogy saját emberét ültesse a székek egyikébe. Hamarosan lejár Borisz Velcsev fõügyész mandátuma és egy olyan sorsdöntõ idõszakban, mint a választásokat megelõzõ hónapokban, minden párt arra fog törekedni, hogy a számára megfelelõ ember kerüljön a fõ vádlói székbe. Kifejezetten fontos lesz a GERB és Boriszov számára, hogy Velcsev után ismét könnyen irányÃtható személy kerüljön a posztra.
Miroszlava Todorova bÃrónõ kellemetlen személynek bizonyult egyes politikai körök számára
(forrás: Anelija Nikolova)
A VSzSz másik fontos feladata lesz az év során, hogy három új alkotmánybÃrót delegáljon az AlkotmánybÃróság megüresedõ helyeire. Bulgáriában az AlkotmánybÃróság egy-két precedensnek mondható eset kivételével a politikusok számára végrehajtó szervvé degradálódott. Sok más országgal ellentétben a bolgár AlkotmánybÃróságot kiöregedett jogászok, bÃrók parkoló pályájának tartják, ahol magas fizetésért kényelmes, politikai stressztõl mentes feladatokat kell ellátniuk, továbbá véletlenül sem szabad az éppen regnáló politikai hatalom irányvonalaival szembe menniük. Mily szemléletes a hatalmi nepotizmus Bulgáriában, éppen a most leköszönõ Velcsev fõügyész neve merült fel befutónak az egyik alkotmánybÃrói posztra.
Egyes bolgár szakértõk szerint a 9-10 évre szóló bÃrói mandátumok kormányciklusokon át bebetonozzák az érdekek szövevényes hálózatát, ezzel garantálva az esetleges kellemetlen, új politikai erõ hosszabb idõn át tartó regnálását, még akkor is, ha az ellentétes az õket megválasztók érdekeivel. A VSzSz tagjelöltek kiválasztása sem zajlott minden gyanús közjáték nélkül, számos független bÃrói forrás szerint az egyes tagjelöltek megválasztásánál többször meg kellett ismételni a szavazásokat, amÃg az elõre kiválasztott személy végérvényesen elérte a kÃvánt támogatást. A parlamenti meghallgatás igazi Patyomkin érzést keltett a kÃvülrõl figyelõkben, a várható nyilvánosság miatt semmi konkrétumról nem beszéltek a VSzSz jelöltek. Az üres frázisok csak azt a látszatott garantálták, hogy már elõre lehet tudni, kik fogják felügyelni a következõ évtizedben a bolgár igazságügyi rendszer mûködését.
Véletlenül sem meglepõ, hogy a kormánypárt részérõl elsõsorban a kedvezõ versenyképességi mutatókat emelték ki, miután a Világgazdasági Fórum és más egyéb kutatói intézetek nyilvánosságra hozták Bulgária teljesÃtményét az egyes területeken 2012-ben. Versenyképesség terén a 74. helyrõl a 62. helyre lépett elõre, viszont az igazságügy terén bõven a 120. hely mögött vesztegel. Az áldatlan állapotokat figyelembe véve egyáltalán nem meglepõ, hogy a következõ pár évben a schengeni övezetnek még a közelébe sem fog férkõzni az ország. Jelentõsen lendÃthetne a GERB népszerûségén, ha a 2013-as országgyûlési választásokat megelõzõen sikerülne a részleges nyitás, azonban ez a lépés egyre kevésbé tûnik elérhetõ célnak Szófia számára.
Link
Hozzaszolasok
#1 |
Perje
- 2012. September 17. 11:51:25
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték