Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Állásfoglalás a magyar föld ügyében
„A történelmi alkotmány NEM a jogrend része, hanem annak alapja és korlátja”
Emlékeztetõ
1949. évi XX. törvény, A Magyar Népköztársaság Alkotmánya címû rendelkezés, az Apostoli Magyar Királyság fegyveres erõvel történt megszállása alatt hozott olyan leírás, amely de facto volt hatályos, és amelyet a 2012. évi január hó 1-sõ napján kihirdetett Magyarország Alaptörvénye, Nemzeti hitvallás címû bekezdése hatályából kiemelt, majd visszahelyezte jogaiba a Szentkorona jogrendjét:
„… Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. …”
„…Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. …„
Ugyanitt:
Magyarország Alaptörvénye Alapvetés – P) cikk:
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
Ennek értelmében:
Miután a Magyar Közlöny 43. számában, 2011. április 25-én kihirdetett Magyarország Alaptörvényében az Alaptörvény rendelkezéseinek célja nincs meghatározva, a történeti alkotmányra hivatkozás, de jure, a Szentkorona Alkotmánya érvényes és hatályos alkotmányként értelmezendõ.
Ugyanakkor:
1947. aug. 20-án Altöttingenben 56 törvényhozó részvételével összeült, az Apostoli Magyar Királyság utolsó, törvényes választások alapján felesküdött országgyûlése. Az altöttingeni országgyûlés jogi alapja az 1945. márc. 26-án becikkelyezett 1944. évi VIII. törvénycikk az 1939. évi június hó 10. napjára összehívott országgyûlés tartamának kivételes meghosszabbításáról szóló törvény volt. Ez tette lehetõvé külföldön történõ összehívását is. Az 1947. aug. 20-án, 56 törvényhozó részvételével ülésezett
legitim országgyûlés, nem ismerte el az Országtanács 1944. okt. 27-i határozatát (Szálasi Ferenc nemzetvezetõi megbízatását), alkotmányellenesnek minõsítette a debreceni Ideiglenes Nemzetgyûlést, s önmagát a Magyar Apostoli Királyság egyetlen törvényes képviselõjévé nyilvánította azzal, hogy a Magyar Királyság alkotmánya a Szentkorona Alkotmánya.
Továbbá:
A Szentkorona-tan, a magyar szokásjogra épülõ alkotmánynak alapját képezõ hagyomány, melynek egyértelmûen iránymutatása:
„… A hatalomról és annak gyakorlásáról 1. § A Szentkorona tagjainak viszonya a Szent Koronához
(2) Minden lét-, birtok- és cselekvési jog forrása a Szentkorona, a föld-, a víz-, a levegõ-, és azok minden része és tartalma, amelyek a Szentkorona Országainak földjén, földje alatt és földje felett van.
Jogi alapja: Gelyza fia Vajk, ’ki a római keresztségben az István nevet vette fel, és akit I. László király 1083. augusztus 20-án szentté avatott, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony kegyeibe ajánlotta fel koronáját és országát.
Fenti mondat értelmezése:
A magyar jogrendet a három szuverén egyként való döntése határozza meg, benne a Szentkorona minden tagjának minden kötelmét és minden jogát. A három szuverén:
a Szentkorona – aki a Teremtõ megtestesülése az elsõ jogkiterjesztett – aki a végrehajtó hatalom egyszemélyi felelõse – a nép – akik a Szentkorona tagjai.
A jogrend tehát a Teremtõ mint végsõ ok elrendelése, mert a jogrendben foglalt elõíratokat az elsõ jogkiterjesztett és a nép fogalmazza, de törvénnyé azokat az elsõ szuverén emeli. A magyar jogrendben mindhárom szuverén kötelme, hogy a törvényhozás alkalmakor a három szuverén egyként fogadja el a törvényt, vagy ha az egyik ellentmond, vagy nincs jelen, a másik kettõ a hiányt pótolni köteles, vagy a megalkotott törvénye nem érvényes.
A magyar vagyon
Magyarország Alaptörvénye alkotmányellenes. A benne leírtak dogmatikája (fogalomrendszere) nem meghatározott fogalmakat használ, nem kauzális, és ellentmondó törvények szerepelnek benne.
Jelen állásfoglalás szempontjából tekintve, meghatározatlan fogalom a „nemzeti vagyon”. Az Alaptörvényben elsõ használata:
Magyarország Alaptörvénye Az állam – Közpénzek 38. cikk:
(1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon.
Ugyanitt, meghatározatlan fogalom a „tulajdon”, amivel az állam és a helyi önkormányzatok bírnak, de meghatározatlan az „állam” fogalma is, így az idézett törvénycikk önkényes értelmezést enged a „2011. évi
CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról” rendelkezéseihez.
Ezzel a „tulajdon” meghatározatlansága súlyos ellentmondással terhelt, ugyanis a hatályos alkotmány értelmében minden jog forrása a Szentkorona, így a tulajdonjog is nála, melynek okán sem az állam, sem a helyi önkormányzatok tulajdona nem lehet a nemzeti vagyon.
Feloldhatatlan ellentmondáshoz vezet annak hiánya, hogy magyar nemzet tagja sincs meghatározva.
Magyarország Alaptörvénye NEMZETI HITVALLÁS
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, …
… Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttmûködésére alapítsuk.
Kik azok a „mi”, akik a magyar nemzetnek tagjai? Vagy kik alkotják a magyar nemzetet? Most akkor Magyarország állampolgárai állnak készen az együttmûködésre a magyar nemzet tagjaival? Mert akkor kik lennének azok a polgárok?
Továbbá:
Magyarország Alaptörvénye ALAPVETÉS
A) cikk
HAZÁNK neve Magyarország.
Tehát kinek a hazája Magyarország? A magyar nemzeté, vagy a magyarországi polgároké? A kauzalitás hiánya és az ellenmondó kijelentések, amely végigvonul a Magyarország Alaptörvénye teljes szövegén, önérdekre épülõ, öncélú törvények megalkotására adnak lehetõséget. Ennek tudatában is, megadva az utolsó lehetõséget, és a Szentkorona tagjai, a magyar emberek felszólítják a jelenleg regnáló magyar Kormányt és az Országgyûlést, hogy a magyar nemzet életterét hordozó magyar földet olyan törvénnyel védje meg, amely összhangban van a magyar történelmi alkotmánnyal, amely
a magyar föld tulajdonjogát a Szentkorona tulajdonában tartja, és amely a magyar föld birtokjogát kizárólagosan a Szentkorona tagjainak kezelésébe utalja.
Amennyiben a jelenleg regnáló magyar Kormány és az Országgyûlés nem ezt, vagy nem ebben a szellemben teszi meg, a Szentkorona tagjai élnek az Alaptörvényben biztosított jogukkal:
Magyarország Alaptörvénye Alapvetés – B) cikk
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselõi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
és kezdeményezik az Országgyûlés feloszlatását, valamint a kormány azonnali távozását.
Magyarország Alaptörvénye Alapvetés – P) cikk
A természeti erõforrások, különösen a termõföld, az erdõk és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövõ nemzedékek számára való megõrzése az állam és mindenki kötelessége.
Emlékeztetõ
1949. évi XX. törvény, A Magyar Népköztársaság Alkotmánya címû rendelkezés, az Apostoli Magyar Királyság fegyveres erõvel történt megszállása alatt hozott olyan leírás, amely de facto volt hatályos, és amelyet a 2012. évi január hó 1-sõ napján kihirdetett Magyarország Alaptörvénye, Nemzeti hitvallás címû bekezdése hatályából kiemelt, majd visszahelyezte jogaiba a Szentkorona jogrendjét:
„… Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. …”
„…Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. …„
Ugyanitt:
Magyarország Alaptörvénye Alapvetés – P) cikk:
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
Ennek értelmében:
Miután a Magyar Közlöny 43. számában, 2011. április 25-én kihirdetett Magyarország Alaptörvényében az Alaptörvény rendelkezéseinek célja nincs meghatározva, a történeti alkotmányra hivatkozás, de jure, a Szentkorona Alkotmánya érvényes és hatályos alkotmányként értelmezendõ.
Ugyanakkor:
1947. aug. 20-án Altöttingenben 56 törvényhozó részvételével összeült, az Apostoli Magyar Királyság utolsó, törvényes választások alapján felesküdött országgyûlése. Az altöttingeni országgyûlés jogi alapja az 1945. márc. 26-án becikkelyezett 1944. évi VIII. törvénycikk az 1939. évi június hó 10. napjára összehívott országgyûlés tartamának kivételes meghosszabbításáról szóló törvény volt. Ez tette lehetõvé külföldön történõ összehívását is. Az 1947. aug. 20-án, 56 törvényhozó részvételével ülésezett
legitim országgyûlés, nem ismerte el az Országtanács 1944. okt. 27-i határozatát (Szálasi Ferenc nemzetvezetõi megbízatását), alkotmányellenesnek minõsítette a debreceni Ideiglenes Nemzetgyûlést, s önmagát a Magyar Apostoli Királyság egyetlen törvényes képviselõjévé nyilvánította azzal, hogy a Magyar Királyság alkotmánya a Szentkorona Alkotmánya.
Továbbá:
A Szentkorona-tan, a magyar szokásjogra épülõ alkotmánynak alapját képezõ hagyomány, melynek egyértelmûen iránymutatása:
„… A hatalomról és annak gyakorlásáról 1. § A Szentkorona tagjainak viszonya a Szent Koronához
(2) Minden lét-, birtok- és cselekvési jog forrása a Szentkorona, a föld-, a víz-, a levegõ-, és azok minden része és tartalma, amelyek a Szentkorona Országainak földjén, földje alatt és földje felett van.
Jogi alapja: Gelyza fia Vajk, ’ki a római keresztségben az István nevet vette fel, és akit I. László király 1083. augusztus 20-án szentté avatott, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony kegyeibe ajánlotta fel koronáját és országát.
Fenti mondat értelmezése:
A magyar jogrendet a három szuverén egyként való döntése határozza meg, benne a Szentkorona minden tagjának minden kötelmét és minden jogát. A három szuverén:
a Szentkorona – aki a Teremtõ megtestesülése az elsõ jogkiterjesztett – aki a végrehajtó hatalom egyszemélyi felelõse – a nép – akik a Szentkorona tagjai.
A jogrend tehát a Teremtõ mint végsõ ok elrendelése, mert a jogrendben foglalt elõíratokat az elsõ jogkiterjesztett és a nép fogalmazza, de törvénnyé azokat az elsõ szuverén emeli. A magyar jogrendben mindhárom szuverén kötelme, hogy a törvényhozás alkalmakor a három szuverén egyként fogadja el a törvényt, vagy ha az egyik ellentmond, vagy nincs jelen, a másik kettõ a hiányt pótolni köteles, vagy a megalkotott törvénye nem érvényes.
A magyar vagyon
Magyarország Alaptörvénye alkotmányellenes. A benne leírtak dogmatikája (fogalomrendszere) nem meghatározott fogalmakat használ, nem kauzális, és ellentmondó törvények szerepelnek benne.
Jelen állásfoglalás szempontjából tekintve, meghatározatlan fogalom a „nemzeti vagyon”. Az Alaptörvényben elsõ használata:
Magyarország Alaptörvénye Az állam – Közpénzek 38. cikk:
(1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon.
Ugyanitt, meghatározatlan fogalom a „tulajdon”, amivel az állam és a helyi önkormányzatok bírnak, de meghatározatlan az „állam” fogalma is, így az idézett törvénycikk önkényes értelmezést enged a „2011. évi
CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról” rendelkezéseihez.
Ezzel a „tulajdon” meghatározatlansága súlyos ellentmondással terhelt, ugyanis a hatályos alkotmány értelmében minden jog forrása a Szentkorona, így a tulajdonjog is nála, melynek okán sem az állam, sem a helyi önkormányzatok tulajdona nem lehet a nemzeti vagyon.
Feloldhatatlan ellentmondáshoz vezet annak hiánya, hogy magyar nemzet tagja sincs meghatározva.
Magyarország Alaptörvénye NEMZETI HITVALLÁS
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, …
… Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttmûködésére alapítsuk.
Kik azok a „mi”, akik a magyar nemzetnek tagjai? Vagy kik alkotják a magyar nemzetet? Most akkor Magyarország állampolgárai állnak készen az együttmûködésre a magyar nemzet tagjaival? Mert akkor kik lennének azok a polgárok?
Továbbá:
Magyarország Alaptörvénye ALAPVETÉS
A) cikk
HAZÁNK neve Magyarország.
Tehát kinek a hazája Magyarország? A magyar nemzeté, vagy a magyarországi polgároké? A kauzalitás hiánya és az ellenmondó kijelentések, amely végigvonul a Magyarország Alaptörvénye teljes szövegén, önérdekre épülõ, öncélú törvények megalkotására adnak lehetõséget. Ennek tudatában is, megadva az utolsó lehetõséget, és a Szentkorona tagjai, a magyar emberek felszólítják a jelenleg regnáló magyar Kormányt és az Országgyûlést, hogy a magyar nemzet életterét hordozó magyar földet olyan törvénnyel védje meg, amely összhangban van a magyar történelmi alkotmánnyal, amely
a magyar föld tulajdonjogát a Szentkorona tulajdonában tartja, és amely a magyar föld birtokjogát kizárólagosan a Szentkorona tagjainak kezelésébe utalja.
Amennyiben a jelenleg regnáló magyar Kormány és az Országgyûlés nem ezt, vagy nem ebben a szellemben teszi meg, a Szentkorona tagjai élnek az Alaptörvényben biztosított jogukkal:
Magyarország Alaptörvénye Alapvetés – B) cikk
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselõi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
és kezdeményezik az Országgyûlés feloszlatását, valamint a kormány azonnali távozását.
Magyarország Alaptörvénye Alapvetés – P) cikk
A természeti erõforrások, különösen a termõföld, az erdõk és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövõ nemzedékek számára való megõrzése az állam és mindenki kötelessége.
Hozzaszolasok
#1 |
Zea
- 2012. September 17. 14:34:05
#2 |
Advaita
- 2012. September 17. 15:00:35
#3 |
taskeszi
- 2012. September 17. 15:37:42
#4 |
Advaita
- 2012. September 18. 11:51:18
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.